Mi mennyi, pontosabban: Mi micsoda?

1. Mi mennyi, pontosabban:Mi micsoda? Fogalmi rendzavarás társadalom-biztosítás ügyben Dr. Kincses Gyula Zell am See 2007.

2. Társadalombiztosítás és szolidaritás

3. A szolidaritási elv szükségessége • A személyes jövedelempozíció és az egészségügyi szükséglet fordított arányban van, • abban életszakaszunkban tudnánk megfizetni az egészségügyi ellátást, amikor a legkevésbé van rá szükségünk, • a betegség általában szegénnyé tesz. • A betegség-terhek olymértékben növeked-nek, hogy azt a hagyományos kisközösségek már nem tudják kiegyenlíteni. 3/26

4. A kockázatközösségek fejlődése • Kisközösségi öngondoskodás (család, faluközösség) • Család-fenntartó modell kialakulása: a család-fenntartó kieső jövedelmét pótolni kell. • Bányatárs-ládák • homogén kockázatok kisközösségi, társadalmi csoporton belüli megosztása • szolidaritás a generációk és az egészségesek, betegek között • Bismarck féle társadalombiztosítás • a szolidaritás kiterjesztése a társadalmi csoportokra - a munkáltatók is belépnek a kockázat-finanszírozók közé • A teljes társadalomra kiterjedő kockázatközösség • NHS • Kötelező teljeskörű társadalombiztosítás 4/26

5. A nemzeti kockázat-közösség fogalma Egy olyan szolidaritás elvű kockázat-közösség, amely • Mindenkire kiterjed, azaz teherviselésre képes állampolgár semmilyen okból nem maradhat ki a teherviselésből. (nem csak alkalmazottak) • A kockázatok kezelése biztosítás-matematikailag a teljes lakosságra kiterjed, azaz • az egyes ellátás-szervező csoportok (biztosítók) nem a saját bevételükből gazdálkodnak (fejkvóta vagy keresztfinanszírozás) • egyes kiemelt kockázatok az egész populációt terhelik, nemcsak a szolgáltatás-finanszírozót. • A nemzeti kockázat-közösség nemcsak egyintézményes modellben értelmezhető. 5/26

6. A szervezett társadalmi gondoskodás (egyének védelmének) eszközei • Szolidaritási elv (CSAK a TB!!!)lényege: kockázatközösség és jövedelemtranszfer • Munkáltatók – munkavállalók • a szegények – gazdagok között, • Egészségesek – betegek és között • Aktív korúak – inaktívak között • Férfiak – nők között • Ágazatok között (bankszféra – mezgazdaság…) • Egyes biztosítók között (gazdag és szegény területek, kockázati portfolio) • Kockázatporlasztás (bármelyik biztosítás, TB is!) lényege: kockázatmegosztás • horizontális és időbeni (kockázat-közösség):üzleti biztosítások, részben az egészség-pénztárak • csak időbeni:egyéni előtakarékosság (Egészségszámla) 6/26

7. Az egészségügyi rendszerek felosztása A két meghatározó csoport: • Állami rendszer a leginkább rászorultaknak,a többieknek piac vagy önszerveződés (önkéntes biztosítások, vállalati prémium, vállalati szervezett ellátás (HMO), egyéb szolgáltató-vásárló közösségek, MSA, stb.) • Kényszer-szolidaritás a lakosság egészének vagy nagy-részének: • adóból fenntartott egészségügyi rendszerek, • társadalombiztosítási rendszerek. 7/26

8. Az adó alapú rendszerek fő csoportjai • Brit (Beveridge) modell: dekoncentrált állami szervezet. (ÁNTSZ +OEP…) • Skandináv modell: területi önkormányzatok által fenntartott és működtetett egészségügy (1989 előtt Magyarországon ez volt!) • „Déli modell”: alapbevetően állami rendszer, de egyes ágazatokban „ágazati biztosító” jelleggel külön ellátási rendszerek lehetnek. 8/26

9. A biztosítási rendszerek • Alap-felosztás • Társadalombiztosítás elvű • Kockázat elvű (üzleti modell) • Részvétel • Kötelező (TB, de nem csak ott!) • Önkéntes • Intézményrendszer • Egybiztosító - Több-biztosító • Egyszintű- többszintű 9/26

10. Magánbiztosító – magánbiztosítás-Fogalmi különbség-tétel • Ma már mindenki tudja, hogy nem az a meghatározó, hogy az egészségügyi szolgáltatást költségvetési szerv, vagy magánszolgáltató nyújtja, hanem, hogy közszolgáltatásként, vagy magánfinanszírozású szolgáltatásként nyújtják. • Ugyanez a helyzet a biztosításnál is: a meghatározó az, hogy a biztosítás milyen típusú (TB vagy üzleti), nem pedig az, hogy a szervezet nonprofit, vagy profitorientált. 10/26

11. A szolidaritás elvű és az üzleti biztosítók különbségei * a pénzbeni ellátások részben befizetés-arányosak 11/26

12. Nemzetközi kitekintés

13. Közös problémák Európában • Egész Európa a szerzett jogok csapdájában vergődik, Európa meghatározó kérdése, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a verseny-képességet a globalizált piacon az örökölt jóléti rendszerek fenntarthatóságával. • Demográfiai torzulás • Technológiai robbanás • Politikai stabilitás – a szerzett jogok garantálhatósága. • Ez mindenütt a jóléti rendszerek felülvizsgálatát fogja eredményezni. 13/26

14. Európai tendenciák • A fenti kérdésre nincs egyetlen „európai” vagy „korszerű” válasz, csak tendenciák vannak: • minden országban erősödik a nemzeti kockázat-kiegyenlítés. • a makro szintű költség-kontroll minden országban erősödő szempont, ezért • a szolgáltatások valamilyen korlátozása jellemző (csomag., co-payment, stb.), • az országok zömében (még az állami egészségügyi rendszerekben is!) erősödnek a verseny-elemek. (vagy „csak” szolgáltatói verseny, vagy biztosítói is) 14/26

15. Európa egészségügyirendszerei 15/26

16. A társadalombiztosítási rendszerek az EU tagállamokban 16/26

17. Forprofit szereplők a kötelező egészségbiztosításban 17/26

18. Működési költségek több-biztosítós társadalom-biztosításban 18/26

19. Magyarország, 2007.

20. Miért kell változtatnunk? A jelenlegi rendszer • Nem igazságos (nem valós a szolidaritás, egyenlőtlen eloszlás, hálapénz, magánérdekű privilégiumok) • Nem garantálja a hatékonyságotés minőséget (gyenge szektor-management) • Nem fenntartható • nem finanszírozható • humánerőforrással nem ellátható 20/26

21. Adaptív szociális biztonság A teherbírásnak megfelelő csomag Modernizáció, illeszkedés az EU trendekbe Alapelvek - tények 21/26

22. Melyek a legfőbb, legtöbbet hangoztatott célok? • Szolidaritás • Fenn kell maradnia a nemzeti kockázatközösségnek • Senki nem maradhat megfelelő ellátás nélkül. • Nem alakulhatnak ki szegényeket, illetve gazdagokat biztosító társaságok, az ellátás minden biztosítottnak egyenlően jár. • Biztonság • Politikától független stabil rendszer • Fokozatos átmenet, evolutív modell • Verseny • Finanszírozói verseny (vitatott) • Minőségi verseny a szolgáltatók között (a szakmai és gazdasági racionalitás korlátai között) 22/26

23. Választási lehetőségek • Erős, egyintézményes alapbiztosítás, verseny a kiegészítő biztosításban • Szűkebb kötelező alapbiztosítás, melyet erős, relatíve független állami szerv biztosít, emellett kiterjedt önkéntes biztosítások • Több biztosítós rendszer regionális állami monopóliumokkal • A kötelező egészségbiztosítást több szervezet nyújtja, de ezek „ügyfélköre” valamilyen területhez kötődik, a lakosok nem választhatnak biztosítót. • A beteg választásán alapuló több biztosítós rendszer • a kötelező társadalombiztosításban egyenlő feltételek és kötelességek mellett állami és magánbiztosítók versenyeznek, amelyek közül a biztosítottak szabadon választhatnak. 23/26

24. A modellek ismert ellenérvei • Egy + erős kiegészítő • Csökkenti a társadalmi kohéziót • Nem távolodik a politikától • A kiegészítőben magas a működési költség • Lehetne, de nem működik • Területi monopóliumok • Nincs verseny, a beteg választása erősen korlátozott • Alulkezelésre ösztönöz. • Versengő több-biztosító • Nem szolidáris • Drága, forráskivonást eredményez • Alulkezelésre ösztönöz 24/26

25. A több-biztosítós modellek értékelése • A két modell választása alapvetően értékválasztás kérdése. • Az egyik modell az ellátás-szervezésből fakadó hatékonyság-javulásra épül, • a másik a verseny okozta minőség és hatékonyság-javulásra. • Minden modell kompromisszum, hiszen az értékek egy része (pl. ár és minőség, verseny és szabályozottság) konkuráló értékek. 25/26

26. Összegzés I. • A változások elkerülhetetlenek, és a változtatási kényszer nagyobb, mint gondoljuk. • A modellvitát le kell fejteni a rárakódott politikai szerepektől, és szakma alapon kell újrakezdeni. De a döntés értelemszerűen csak politikai döntés lehet! • Általában nem úszható meg a jóléti rendszerek reformja, és a szerzett jogok, és erre rájátszó politikai „gesztusok” miatt ez nem lesz konfliktus-nélküli. • A jogegyenlőség nem jelent jogérvényesítési egyenlőséget, tehát a féltett szerzett jogok a sérülékeny rétegek számára csak a jogtárban léteznek. Ezért a reformnak reális ígéreteket kell tartalmaznia, és nem nem-működő értékeket kell védeni. 26/26

27. Összegzés II. • A több-biztosítós rendszer bevezetése után két társaság lesz csalódott: • akik szidták, • akik dicsérték. Mert a változások csal lassan mennek végbe. • Valamennyi felvetett aggályra lehet választ, garanciát adni, csak ezzel a változás lényegét, értelmét zárjuk ki. Amelyik gyógyszernek nincs mellék-hatása, annak hatása sincs! 27/26

28. Köszönöm a figyelmet www.ESKI.hu www.kincsesgyula.hu 28/26