Regionális Gazdaságtan Előadás

1. Regionális Gazdaságtan • Előadás A versenyképesség értelmezése, MÉRÉSE AZ EU-BAN

2. A versenyképesség értelmezése az EU alapdokumentumaiban Lisszaboni Csúcsértekezlet (2000.március): • az EU 2010-re legyen a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasága • fenntartható gazdasági növekedés, munkahelyteremtés, társadalmi kohézió Versenyképesség: hatékonyság Kohézió: társadalmi szolidaritás, méltányosság A versenyképesség értelmezései: • Hétköznapi: piaci versenyben való helytállás, sikeresség • Gazdaságpolitikai: ágazati politikák, ipari versenyképesség • Közgazdasági: a globális verseny feltételei mellett fenntartható endogén gazdasági növekedés tényezői

3. A versenyképesség értelmezése az Európai Unióban - vázlat • A Delors jelentés • Az 5. periodikus regionális jelentés • Az Amszterdami Szerződés • Az EU versenyképességi jelentései, mutatói • Az Európai Területfejlesztési Perspektíva • A kohéziós jelentések, strukturális politika • Régiók eltérő típusai a gyakorlatban: ipari, szolgáltató és rurális régiók

4. A Delors jelentés (a 21. szd. kihívásait részletező Fehér Könyv, 1993) Témái: Növekedés, foglalkoztatás, versenyképesség (White Paper on Growth, Competitiveness and Employment) • A térség versenyképessége: a gazdaság versenyképessége • De: a társadalmi elvárások és a gazdaság igényei együtt fontosak • Kompetitív előnyök fontosabbak a komparatív előnyöknél • Társadalmi elkötelezettség Az EU kompetitív versenyelőnyei: • A potenciális munkaerőpiac • Tudományos és technikai tudásbázis • Jelentős méretű integrált piac • Infrastruktúra sűrűsége és minősége • Vállalatok javuló pénzügyi feltételei • Kultúrák és régiók sokszínűsége Growth, Competitiveness, Employment: The Challenges and Ways Forward into the 21st Century - White PaperCOM(93) 700, December 1993

5. A Delors jelentés szerinti célkitűzések: • Iparági/üzleti versenyképesség javulásából adódóan magasabb szintű foglalkoztatás • Ennek érdekében tennivalók: • Európai vállalatok támogatása a globális versenyfeltételekhez való alkalmazkodásban • A tudásalapú gazdaság versenyelőnyeinek kiaknázása • Az iparágak fenntartható fejlődésének segítése • A keresletre reagáló kínálat időbeli késésének csökkentése • Társadalmi elvárások: • Növekvő életszínvonal • Kis jövedelmi különbségek

6. Az ötödik periodikus jelentés a régiókról (1994) Versenyképesség és kohézió: a régiók trendjei (Competitiveness and Cohesion: Trends in the Regions) Tartalma: a régiók közti különbségek Regionális versenyképesség eltéréseinek szempontjai, okai: • Tudásbázis és K+F szerepe • Négy versenyképességi alaptényező: • Infrastruktúra és humán erőforrás • Régióba kívülről jövő új befektetések • K+ techn F szerep • Periferiális földrajzi helyzet (határmentiség) Hiányzik: • vállalati kör, vállalkozókészség • Az alaptényezők közti összefüggések vizsgálata (infrastr. a gazdasági igényeinek kell, hogy megfeleljen!)

7. Az Amszterdami Szerződés 1997-ben átdolgozott és elfogadott alapokmány Célok: • versenyképesség és konvergencia a gazd. teljesítményben, • társadalmi kohézió és szolidaritás Versenyképesség fogalma: ipari versenyképesség feltételeinek megléte Az iparfejlesztés területei: • Ipar alkalmazkodása a strukturális változásokhoz • KKV-k fejlődését ösztönző környezet • Vállalkozások együttműködését ösztönző környezet • Innováció, K+F politikák

8. Gazdasági és társadalmi kohézió az Amszterdami Szerződésben • Ok: különböző régiók fejlettségi szintjében eltérés, egyenlőtlenségek (NUTS2 szint) • Az EU regionális politikájának mozgástere: régiók közti egyenlőtlenségek mérséklése • Fejletlen régiók szerkezetátalakítása – KKV-k, innováció • iparfejlesztés Nem elég a pénzügyi támogatások nyújtása, hanem Fenntartható növekedés és versenyképesség kell Versenyképesség: gazdasági növekedés + magas foglalkoztatási szint

9. A gazdaság versenyképességéről • Az európai vállalkozások versenyképessége • 1994, Esseni csúcs ajánlása: Versenyképességi Tanácsadó Csoport létrehozása (félévente jelentést készítsen) – Competitiveness Advisory Group, CAG • Európai versenyképességi jelentések (évente, 1997-től) CAG ajánlásai – az integráció alapkérdései: • Egységes belső piachoz adózás harmonizálása • Vállalatvezetés fejlesztése • Tőzsdék felügyelete, versenyszabályozás, hatékony hálózatok • Infrastruktúra javítása, közlekedés, közigazgatás • EU bővítése mint versenyelőny • KKV-k fejlesztése • Információs társadalom és tanuló társadalom • Környezetvédelmi normák • Munkanélküliség tartós csökkentése EU Bizottság, 1999: elemzés az európai vállalkozások versenyképességéről Régiók Bizottsága, 2000:munkahelyteremtés és fenntartható növekedés fontossága Európai versenyképességi modell:a versenyképesség forrása a képzett, motivált, jó egészségi állapotú munkaerő Versenyképességi Tanács (2003, Competitiveness Council): integrált versenyképességi stratégia

10. A 2. CAG tagjai   (1997-1999) • Mr. Jean-Claude Paye, Chairman, Conseiller d’Etat, former General Secretary of the OECD. • Mr. Michel Albert, Member of the Conseil de la Politique Monétaire, Banque de France,former Président Honoraire des Assurances Générales de France. • Mr. Sergio d’Antoni, General Secretary of Confederazione Italiana Sindicati Lavoratori (CISL), Vice-President of the International Confederation of Free Trade Unions. • Professor Mark Eyskens, Deputy, former Prime Minister. • Mr. Oscar Fanjul, Honorary Chairman, Repsol, SA. former Chairman Instituto Nacional de Hidrocarburos, SA and Repsol, SA. • Mr. Hans-Olaf Henkel, President of the Federation of German Industries (BDI), former President of IBM Europe. • Mrs. Neelie Kroes, President, Nijenrode University, former Secretary of State for Transport and Public Works. • Mrs. Wanja Lundby-Wedin, First Vice President of the Swedish Trade Union Confederation. Member of the Executive Committee of the Council of Nordic Trade Unions. • Professor Luis-Fernando Mira Amaral, CEO BFE-Investimentos, former Portugese Minister for Industry and Energy. • Mr. John Monks, General Secretary, Trade Union Congress (TUC). • Mr. Marco Tronchetti Provera, Chairman and CEO Pirelli S.p.A., Member of the Executive Council of Confindustra. • Sir Iain Vallance, Chairman, British Telecom, Vice-Chairman of the Royal Bank of Scotland. • Professor Alexis Jacquemin, Commission Permanent RepresentativePrincipal Adviser, European Commission.

11. A versenyképesség összehasonlító elemzése (1996) Standard versenyképességi fogalom: magas és növekvő életszínvonal, termelékenység, bővülő munkaerő-kereslet A régió versenyképessége az ott működő vállalatok versenyképességétől függ De: kormányzati szereplők is fontosak! (területfejlesztés szintjei) Elsődleges cél: iparági versenyképesség javítása Ennek akadályai: • Nem megfelelően működő piacok • Innováció hiányosságai Javítása: foglalkoztatottság és termelékenység növelésével (v. ö. Versenyképességi piramis, ill. triadikus modell Foglalkoztatottságot befolyásolja :demográfiai folyamatok, munkavállalói attitűd, szaktudás Termelékenységet befolyásolja: a beruházások magas szintje, innovációk átvétele, K+F

12. Európai versenyképességi jelentések • 1. Versenyk. Jelentés: 1997 • 2. Versenyk. Jelentés: 1998 • 3. Versenyk. Jelentés: 1999 • 4. Versenyk. Jelentés: 2000 • 5. Versenyk. Jelentés: 2001 • 6. Versenyk. Jelentés: 2002 • 7. Versenyk. Jelentés: 2003 • 8. Versenyk. Jelentés: 2004 • 9. Versenyk. Jelentés: 2005 • 10. Versenyk. Jelentés: 2006 leíró jellegűek elemzések, tudás alapú gazdaság ICT, innováció, feldolgozó-ipar, biotech-nológia A jelentések értéke: Elméleti-módszertani megalapozás, elemzések, aktuális problémák azonosítása

14. A munkatermelékenység és a foglalkoztatottság növekedési üteme szerinti tipizálás (1995-2001)

15. A regionális versenyképesség gondolatának megjelenése OK: 1970 után csatlakozók gyengébb fejlettsége Az Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP, 1999) Célja (területfejlesztés hatékonysági céljai!): • Gazdasági és társadalmi kohézió • Természeti erőforrások és kulturális örökség megőrzése • Az európai térség kiegyensúlyozottabb versenyképessége • Fő megállapításai: erősödő verseny városok, régiók közt, térben egyenlőtlen fejlődése • Három városcsoport: globális metropoliszok, nemzetközi nagyvárosok, nemzeti nagyvárosok. • Döntő a növekedési pólusok kapacitása

16. A kohéziós jelentések • Kohéziós Alap, 1992 – kedvezményezett országok • Kohéziós jelentések: 3 évente (terv) 1. kohéziós jelentés: 1996 – közigazgatás modernizálása, immateriális befektetések, vállalatközi kooperációk 2. kohéziós jelentés: 2001 – foglalkoztatás és növekedés, demográfia, beruházás, humánerőforrás, innováció és K+F, tudás alapú gazdaság 3. kohéziós jelentés: 2004 • 1999: 6. periodikus regionális jelentés: NUTS2 szintű régiók (EU-15) területi különbségei • EREDMÉNY: a régiók közt a különbségek csak kevéssé mérséklődtek

17. A régiók eltérő típusai a gyakorlatban • Mérőszám: GDP/fő • Regionális versenyképesség és kohézió mérőszáma is • Régiók fejlettségét befolyásoló kulcstényezők: • Régió rurális-urbánus jellege (100 fő alatti ill. 500 fő feletti népsűrűség) • Régió gazdasági szerkezete Urbánus: • Szolgáltató centrumokkal rendelkező régió (szolg. foglalkozatottak aránya 75-80%) • Ipari régió (ipari foglalkoztatottak aránya 38-40 %) Rurális régió Rurális régiók versenyképességének segítése: LEADER Területi versenyképesség tényezői (LEADER szerint) • Társadalmi versenyképesség • Környezeti versenyképesség • Gazdasági versenyképesség • Pozicionálás globális összefüggésekben