E N D
1. 5.Téma Tudásreprezentáció I. A SÉMA
2. A SÉMA FOGALMA
F.C. BARTLETT
(1886-1969)
Kísérleti és életszeru megközelítés
a szigorú laboratoriumi hagyománnyal szemben(Ebbinghaus)
3. Híres könyve:
AZ EMLÉKEZÉS (1932)
A történetekre való emlékezéssel való kísérletezés legismertebb példája:
Szellemek háborúja
észak-amerikai indián népmese
4. Az emlékezés konstruktív-rekonstruktív természetének igazolása Az ismételt és a sorozatos felidézés eljárása
A hibákból való következtetés
(eredeti szövegben történt változtatások az ismerosség irányában)
5. Értelemre törekvés: racionalizáció
(ésszeru következtetések; az értelmezési rések betöltése akár nem tudatos módon)
konvencionalizáció
(kulturális hagyományoknak való megfeleltetés)
attitud (egyéni elbeszélési stílus)
6. A séma mint összegzett tapasztalat
Reprodukcióval szemben rekonstrukció:
Szószerinti értelemben a pontos emlékezeti reprodukció ritka kivétel és nem szabály
(Bartlett, 1932, p. 93.)
7. Igazolás: séma és történetstruktúra MANDLER és JOHNSON (1977) A szellemek háborúja esetében igazolást nyert, hogy a személyek téves kauzális kapcsolatot visznek be az egyszeru idoi kapcsolatok helyébe; ott keresik, oda visznek be értelmet, ahol a legkönnyebb megsérteni a történet strukturális szabályait.
8. BRANSFORD 70-es évekséma és kognitív hozzájárulás A megértésre tett erofeszítés mondatmegértés során:
Pl. téri viszonyok
Három teknos pihent egy úszó fatörzsön/fatörzs mellett és egy hal elúszott alattuk.
Teszt mondat:
a hal elúszott a fatörzs alatt
9. RUMELHART 80-as évek A séma mint tudásstruktúra és fogalmi leképezodés
szín-játék hasonlat
a kötelezo és a változó értékek
Séma és prototípus
A séma emergens természete
ágy, fürdokád, jégszekrény
10. séma és forgatókönyv
11. egy mai séma elméletSCHANK Dinamikus emlékezet
Az emlékeztetés
TOP-ok és MOP-ok
TOP angol rövidítés Thematic Organization Packages
MOP angol rövidítés Memory Organization Packages
12. Az emlékezeti rekonstrukció fogalmának tágítása Séma az önéletrajzi emlékek struktúrájába helyezve: (Visszatekintés a 2. témára)
A személyes emlékek rekonstrukciója tényeken, általánosított emléken (séma, prototípus) és az egyedi emlékek rekollekcióján alapul
13. Személyes (önéletrajzi v. autobiografikus) emlékeink rekonstrukciója
14. Az önéletrajzi emlékezet strukturális felépítése
15. Séma fogalom kiterjesztése Közös az esetekbol általánosított reprezentáció amely alapján osztályba soroljuk illetve jelentést adunk a dolgoknak
Tárgy-, arc-, jelenet-, esemény-, történet-séma
önéletrajzi emlékezeti szelf: a megélt tapasztalat által képzodött én-fogalom (szelf-séma)
Séma és szakértoi tudás (mesterjátszma állásokra való emlékezés)
16. Szemléltetés Rajzoljuk le az IZU kapuját
Séma torzításai
Kiegészítések
A séma belso reprezentáció: az általánosított tapasztalat sohasem tapasztalt tudás reprezentáció. Az elohívást követoen mentális muveleteket tudunk rajta végezni.
17. II. Tudásreprezentáció Szó-jelentés A jelentés és a szó viszonya (különbözo nyelvek szavai mögött közel azonos fogalmak)
Szó keresési kudarc Nyelvemen van jelenség (Brown és McNeil, 1966)
A jelentés szintje a mentális lexikon modellekben
Keresési zavar v. fonológiai/ szemantikus hasonlóság következtében blokkolás?
18. III. A szemantikus háló A fogalmak kapcsolatán (kategorizálásán) alapuló jelentés reprezentáció modell és a fogalmi jelentés prototípus elmélete
19. Elozmény
(lásd 2.téma) Az emlékezeti szervezodés SO (szubjektív organizáció) mérések
Tulving (1972) szemantikus/epizodikus megkülönböztetése válasz a szemantikus háló modellre
20. Jelentésteli tételek emlékezeti keresése
.emlékezeti szervezodés a
STERNBERG paradigmában
Letapogatás vagy összehasonlítás?
Lásd Sternberg mindent kimeríto emlékezeti keresési modell (Baddeley)
21. A hierarchikus emlékezeti szervezodés szemantikus háló modellje Collins és Quillian, 1968 lásd még Baddeley13. fejezet Collins és Quillian (1969) szemantikus emlékezet modellje, amelyben a fogalmi csomópontok a felé rendelt meghatározó jegyek alapján hierarchikusan szemantikus hálóba szervezodnek, így reprezentálva a világról alkotott tudást. Ebben az elméleti körben a fogalom belso jelentését a csomópont szemantikus jegyei képviselik.
Collins és Quillian (1969) szemantikus emlékezet modellje, amelyben a fogalmi csomópontok a felé rendelt meghatározó jegyek alapján hierarchikusan szemantikus hálóba szervezodnek, így reprezentálva a világról alkotott tudást. Ebben az elméleti körben a fogalom belso jelentését a csomópont szemantikus jegyei képviselik.
Collins és Quillian (1969) szemantikus emlékezet modellje, amelyben a fogalmi csomópontok a felé rendelt meghatározó jegyek alapján hierarchikusan szemantikus hálóba szervezodnek, így reprezentálva a világról alkotott tudást. Ebben az elméleti körben a fogalom belso jelentését a csomópont szemantikus jegyei képviselik.
Collins és Quillian (1969) szemantikus emlékezet modellje, amelyben a fogalmi csomópontok a felé rendelt meghatározó jegyek alapján hierarchikusan szemantikus hálóba szervezodnek, így reprezentálva a világról alkotott tudást. Ebben az elméleti körben a fogalom belso jelentését a csomópont szemantikus jegyei képviselik.
22. Filozófiai örökség (Arisztotelész, Wittgenstein)
A szemantikus döntés helyzete
Gyakorisági és tipikussági mérés
A gazdaságossági és a hasonlósági magyarázat
Definiatív és karakterisztikus jegyek
Terjedo aktivációs modell
23. A terjedo aktivációs modell igazolása szemantikus döntési helyzetben A tételek közti ido változtatása
A kategória tagság jóságának (tipikusságának) változtatása
Az aktiváció párhuzamos (automatikus) terjedése a kategóriatagság mértékében
24. A prototípus modell(ROSCH, MEDIN) Családi hasonlóság mérések
Természetes nyelvi fogalmak kategorizációs szintjei: a prototípus modell
/családi kapcsolatok pl. Landau nagymama kísérlete/
Definiatív jegyek helyett pszichológiai esszencializmus Gyereknek feltett kérdés: Miben hasonlít delfin és elefánt? A karakterisztikusról definiatív jegyekre való fejlodési váltás.
Fogalmi tartományok: naív-szakértoi fogalomhasználat
25. Séma és prototípus A fogalmak kiterjesztése (logikai vagy természetes nyelvi kategorizáció) és belso jelentése (séma alapú illetve epizodikus emlékeken alapuló személyes tapasztalat)
26. A konceptuális és a szemantikus
.. Barsalou nyomán
Ragó Anett kísérletei
Mit jelent az alma?
A kategóriába-sorolásos (1.2. oszlop) válaszok mellett eseményalapú válaszok is megjelennek
(3.4. oszlop)
27. A jelentés aktivációja..idegtudományi alátámasztás
28. A jelentéshez való hozzáférés
A jelentésre tett erofeszítéslásd prefrontális lebeny megnövekedett aktivitását a mélyebb feldolgás esetében (2.téma)
A jelentés automatikus és kontrollált aktiválódása
(automatikus konceptuális elofeszítés rejtett szemantikus asszociációk esetében: frontális mellett parietális lebeny aktivitása is csökken, temporális fennmarad)
29. Neuropszichológiai bizonyítékok a tárgy és jelentés elválására
Tárgy agnózia, szemantikus demencia (diszfázia) (lásd Baddeley, 13.fejezet Tudás
30. A jelentés reprezentáció modalitás-mentességének kérdése Fogalmak eltéro agyi lokalizációja (kategória specifikus sérülések) mutatják hogy a fogalmi reprezentációkban marad fenn eltérés
.
Egyre magasabb szintu konvergencia területeken információ surítmények szemantikus reprezentáció (parahippokampalis és neokortikális asszociatív területeket egymásraépülése)
Van-e a jelentésnek amodális szintje? A kérdés élesen megjelenik a képi és nyelvi jelentés azonosságában.
Mentális tárgy Kép a fejben
Történetileg:
Képi-nyelvi jelentés transzfer kérdése
Képzeletelméletek
31. Képzelet elméletek A percepció és a képzelet azonossága
Perky-féle kísérletek (Perky, 1912)
Hebb (1968) a képzeleti kép típusai és sejtegyüttesek (eidetikus, hallucinációs, hipnotikus, mentális kép), Neisser (1976) séma magyarázat
A képi nyelvi jelentés kapcsolata 70-es évek komputer-metafóra
Paivio kettos kódolás
analóg-propozicinális vita kísérleti érvei (Shepard, Kosslyn, Pylyshyn)
képi muveletek: mentális forgatás, pásztázás, letapogatás,zoomolás (kicsordulás)
izomorf, epifenomen?
80-as évektol mára neurotudományok keretében visszatérés az elso kérdéshez: részbeni azonosság percepció és képzelet között az alfolyamatokban
Kosslyn - analog, retinotopikus leképezodés szerepe a képzeleti képekben
32. mentális forgatás kísérletek http://www.seeingwithsound.com/shepard.htm
33. Pásztázás kísérletek www.psypress.co.uk/ek5/resources/experiments.asp
34. Közelítés www.psych.ubc.ca/~dmacaulay/309/visualimage.html
35. Hogyan segíti a nyelvi feldolgozást a kép Paivio kettos kódolási elmélet
PA tanulás szivar-bálna szivarozó bálna
Képkiváltó érték, képzeletre való felszólítás
Epizodikus puffer elmélet is használja multimodalitás érvet azaz képi-nyelvi feldolgozás kapcsolatát
képi stratégiák pl. T és D (esernyo)
Képzeleti manipulációk a felidézett sémákon
36. A hol és mi rendszer Kognitív térkép (Tolman, 1932) fogalom nyomán OKeefe és Nadel (1978) környezet téri leképezodése hippokampuszban és ezen felüli területeken
Képi jelentés megfeleltetése a téri viszony rendszernek
Mentális modell: sémától megkülönböztetett tudásstruktúra, amelyben a fogalmak manipulálásában a téri viszonyok alapvetoek. A vizuális jelentést adja, elmélet alapú (azaz a helyzetrol való felfogásunktól függ)