340 likes | 496 Views
Európai alkotmány- és integrációtörténet 2. A modernkori angol alkotmányfejlődés (a XVII. századi sarkalatos törvények, a kabineti kormányzás, a király és a parlament viszonya: az alkotmányos és a parlamentáris monarchia). 1. A Stuart abszolutizmus Angliában
E N D
Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 A modernkori angol alkotmányfejlődés (a XVII. századi sarkalatos törvények, a kabineti kormányzás, a király és a parlament viszonya: az alkotmányos és a parlamentáris monarchia) • 1. A Stuart abszolutizmus Angliában • 2. A monarchia bukása és Cromwell diktatúrája • 3. A restauráció korszaka Angliába • 4. A parlamentáris monarchia modellje (Anglia) Forrás: Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
1. Előzmények: a Tudor-korszak (1485-1603) • 15. sz. második fele: „rózsák harca” • VIII. Henrik • Gyarmatosítás, posztógyártás, kereskedelem – Európa legfejlettebb állama • Központosítás – abszolutizmus • Court of Request, Star Chamber, HighCourt of Admirality, Északi Tanács, Walesi Tanács, PrivyCouncil
2. Stuart-abszolutizmus (1) • I. Jakab (1603-25) és I. Károly (1625-1649) idején felbukkanó társadalmi változások: erősödő nemesi középosztály és városi polgárság • Abszolút kormányzás: • A parlament visszaszorítása (1603-1640: mindössze 4,5 évig ülésezett, 9-szer ült össze • A király prerogatívák alapján kormányoz, a PrivyCouncilra támaszkodva • Különbíróságokkal igyekszik megtörni az ellenzéket (HighCommission, Star Chamber) • Törvénytelen bevételnövelő eszközök – parlamenti jóváhagyás nélkül: • Hajópénz (1634), monopóliumok értékesítése, kényszerkölcsönök, erdőbírságok, elítéltek vagyonának elkobzása, stb.
2. Stuart-abszolutizmus (2) Ellenállás: A) Parlament (a House of Commons-t a 15. sz. óta vagyoni cenzus alapján választották): • Csak a parlamentnek van joga új vagy különös állami bevételek megszavazására • A törvényhozás parlamenti jog, a törvények a királyt is kötik • 1604: a parlament kizárólagosan jogosult választási vitákban dönteni • 1604: a hazaárulás és béketörés kivételével az alsóház kizárólagosan jogosult bíráskodni a House of Commons tagjainak büntető ügyeiben
2. Stuart-abszolutizmus (3) 1628: Petition of Right: sérelmek felsorolása és szembeállítása korábbi törvényekkel, alkotmányos dokumentumokkal: • Tilos törvénytelen adókat, kényszerkölcsönöket, kényszeradományokat szedni • Tilos a törvénytelen bebörtönzés, letartóztatás, birtokelkobzás (csak törvényes bíróság dönthet) • Tilos a katonaság kényszerbeszállásolása • Tilos a hadijog illetéktelen alkalmazása Király: „Legyen igazság, ahogy kívánták.”
2. Stuart-abszolutizmus (4) B) Commonlaw bíróságok: • Az évszázados jog alapján ítélkező rendes bíróságok joggyakorlata az alkotmány érvényesülésének garanciája • Edward Coke bíró: a király prerogatívákból származó joga nem korlátlan, az általa felállított különbíróságok nem állnak a c.l. bíróságok fölött („rule of law”) A királyi hatalom azonban nem hátrál (1629): • Ellenzék vezetőinek letartóztatása • House of Commons feloszlatása, tagjainak bebörtönzése felségsértésért, lázadás szervezéséért
3. Alkotmányos válság és polgárháború (1) A) „Rövid parlament”: • 1640 márciusában I. Károly összehívja a parlamentet (a skót felkelés miatt pénz kell) • A House of Commons azonban petíciót akar benyújtani a háború ellen • A király feloszlatja, ellenzéki vezetőit letartóztatja B) „Hosszú parlament” (1640-1660): • Kényszerűségből újra összehívja, a H. of C. eredményei: • A Star Chamber által önkényesen elítélt politikai foglyok szabadon engedése • A király legfőbb tanácsadóinak vád alá helyezése • Hajópénz eltörlése • Királyi különbíróságok megszüntetése • Egyház feletti ellenőrzés átvétele
3. Alkotmányos válság és polgárháború (2) TriennialAct (1641): • Ha az utolsó parlament utolsó ülésétől számított harmadik év szept. 10-e előtt a király nem hívja össze újra a parlamentet, akkor is össze fog ülni, meghatározott eljárási rendben: • A király mulasztása esetén a felsőház elnöke, a lordpecsétőr és Anglia Nagy Pecsétjének minden egyes és összes mindenkori meghatalmazottja összehívja a parlamentet • Ha ezek elmulasztanák, akkor a főnemesek közül 12 hívhatja össze • Ha ezek is elmulasztanák, akkor spontán választói gyűlések választhatnak követeket a következő márciusra A parlamentet csak saját jóváhagyásával lehet feloszlatni ill. elnapolni összeülésétől számított 50 napon belül. Cél: ne alakulhasson ki ismét olyan helyzet, hogy a parlament évtizedekig nem ülésezik.
3. Alkotmányos válság és polgárháború (3) A) Grand Remonstrance (Nagy Tiltakozás) 1641: • Mintegy 200 pontban sorolja fel az alsóház (kis többséggel elfogadott határozatban), hogy a katolikusok milyen kedvezményeket kaptak a királytól, hogy bizonyos korrupt állami tanácsadók idegen államok zsoldjába szegődve befolyásolták a királyt • A király bebörtönözné a H. of C. vezetőit, de azok elmenekülnek (a király is elhagyja Londont) B) Polgárháború: • A H. of C. további követelései (hadsereg feletti kontroll átvétele, egyházi reform) 1642-ben nyílt fegyveres konfliktushoz vezetnek a királyhoz és a parlamenthez hű katonai erők között • Az alsóház a következő években valóságos parlamenti kormányzást folytat, fokozatosan ellenőrzése alá vonva a kormányzás minden ágát.
1. A „csonka parlament” (1647-1653) (1) Előzmények: • A polgárháború kezdete óta eredménytelen tárgyalások az uralkodó és a parlament között • A király nem hajlandó lemondani ősi prerogatíváiról (anglikán egyház és hadsereg feletti ellenőrzés, minisztereinek szabad kiválasztása) Az irányítás azonban átcsúszik a hadsereg kezébe: • 1647 július: megszállja Londont, az alsóházból elűzi a presbiteriánus képviselőket (akik az újnemességre és a felsőpolgárságra támaszkodva megegyezést kerestek a királlyal) • 1648: 140 képviselő letartóztatása (507 tagú alsóházból 60 ún. independens – a középrétegek és a parasztság képviselői – marad) • A királyt 1647-ben letartóztatják, s a csonka parlament halálra ítéli, 1649-ben kivégzik
1. A „csonka parlament” (1647-1653) (2) A csonka parlament működése: A) Alsóházi határozatok: Népszuverenitás kimondása: „A nép az Úr szándéka szerint minden igaz hatalom forrása… és… akiket a nép választott meg és akik a népet képviselik… a legfőbb hatalom letéteményesei” A Lordok Háza és a király kiiktatása a törvényhozásból – az alsóház szuverenitása: „bármi iktattassék is törvénybe… a parlamentben összegyűlt alsóházi tagok által, az törvény erejével bír, és kötelező a nemzet minden tagjára nézve, még akkor is, ha a király vagy a főrendi ház nem járult hozzá”
1. A „csonka parlament” (1647-1653) (3) B) A királyi hatalom eltörlése: • „a királyi tisztséget ebben az országban nem viselheti és nem gyakorolhatja egyetlen ember sem egyszemélyi módon” • „a nemzet… saját képviselői vagy nemzeti gyülekezetei tanácsa által kormányoztassék” • „minden rendű és rangú ember… engedelmeskedni tartozik ezen ország kormányának, mivel minden hatalom ezen ország jelenlegi és soron következő képviselőiben ölt testet, és csakis őbennük” • A VH gyakorlását a (jórészt a) parlament tagjaiból választott Államtanácsra bízzák • A legfontosabb ügyeket parlamenti rendeletekkel szabályozzák
2. Cromwell katonai diktatúrája – az Instrument of Government (1653) (1) • 1653-ra a hadsereg teljesen saját kezébe veszi a hatalmat: • Oliver Cromwell egyszemélyi katonai diktatúrát alakít ki • A régi parlamentet szétkergeti, majd újat hív össze („kis parlament” – 140 fő) – tagjait a hadsereg vezetői és az independens gyűlések által összeállított listák vezetőiből jelölték ki
2. Cromwell katonai diktatúrája – az Instrument of Government (1653) (2) • Az új kormányzati rendszert a hadsereg vezetői által megszövegezett „Instrument of Government” c. „kormányzati okirattal” igyekezett megszilárdítani: • Lordprotektorátus: a legfőbb hatalom gyakorlója, a kormányzat vezetője a lordprotektor: • A parlamenttel együtt a legfőbb törvényhozó • Hozzájárulása kell a parlament döntéseihez • Kegyelmezési jog • Katonaság vezetője • Az őt segítő Tanács véleményét kikérve irányítja a külügyeket, üzen hadat, köt békét
2. Cromwell katonai diktatúrája – az Instrument of Government (1653) (3) Tanács: • Az alapokmányban meghatározott 7 személy (utóbb a parlament jelöltjei közül a Tanács és a lordprotektor választ további tagokat) • A lordprotektor halála esetén megválasztja utódját • Parlamenti szünet idején hozzájárulása kell bizonyos tisztviselők kinevezéséhez Parlament: • 400 választott képviselő (a Tanács jogosult a megválasztottakat „alkalmatlannak” minősíteni és a mandátumtól elzárni) • A lordprotektorral elvben együtt gyakorolt TH • Minden harmadik évben összehívandó, 5 hónapon belül nem napolható el, nem oszlatható fel
2. Cromwell katonai diktatúrája – az Instrument of Government (1653) (4) • Adómegszavazási jog – de veszélyhelyzet idején a lordprotektor és a Tanács korlátlan felhatalmazással bír a pénzügyek intézésére, törvényt és törvényerejű rendeletet is hozhatnak • Bizonyos főtisztviselők megválasztásához a parlament hozzájárulása szükséges Summa: • A választottak általi kormányzás, a népszuverenitás elve visszaszorul • A lordprotektor végrehajtó hatalma domináns, lényeges kérdésekben rendeletekkel kormányoz
3. A katonai diktatúra vége • Cromwell konfliktusba kerül a parlamenttel, amely maga is alkotmányozni akart: • Humble Petition and Advice – Alázatos kérelem és tanács: legyen második kamara („Other House”), Cromwell jelölje ki utódját, legyen király • Cromwell elutasítja, a parlamentet feloszlatja • Halála (1658) után kijelölt utódját, fiát a hadsereg rövid idő után eltávolítja (1659)
1. A visszaállított királyság közjogi jellemzői Cromwell halála után katonai diktatúra összeomlik, 1660 májusában visszatér II. Károly, akit királlyá koronáznak KORAI ALKOTMÁNYOS MONARCHIA: • A törvényhozás és az adóztatás kérdéseiben a parlamentnek elsőbbsége van az uralkodóval szemben • Az uralkodó nem bíráskodhat a commonlaw bíróságok megkerülésével • Visszanyeri jogait a Lordok Háza • A király ellenőrzi a kormányzati kiadásokat, a hadsereget, tengerészetet, hadat üzen, békét köt, irányítja a külkapcsolatokat • A forradalom alatt elkobzott királyi, egyházi javakat visszaadják A Parlament – bíróságok – helyi közigazgatási autonómia szervei EGYENSÚLYT képeznek a királyi hatalommal szemben
2. A korai alkotmányos monarchia eszméi (Clarendon koncepciója) Clarendon (a király első minisztere): • A törvényhozás a parlament feladata, a kormányzás irányát azonban a király az általa összeállított Titkos Tanácson (PrivyCouncil) keresztül határozza meg • A kormányzásban a király a parlament által megszavazott pénzügyi forrásoktól függ • A parlament súlyos esetekben jogi eljárást (impeachment) folytathat le az uralkodó tanácsadóival (minisztereivel) szemben, de nem szabhatja meg, hogy kik legyenek a király miniszterei, s nem szólhatnak bele a konkrét kormányzati döntésekbe • A törvények alkalmazása a bíróságok feladata. (A parlament és az uralkodó viszonya dinamikus: az előbbi igyekszik ellenőrzése alá vonni a hadsereget és a külpolitika irányítását.)
3. Habeas Corpus Act (1679) • „Vedd a fogoly testét!” • Eredetileg igazgatási irat annak megjelölésére, hogy a fogva tartottat mely bíróság elé kell állítani • A 17. században jogi garanciává fejlesztették: • A letartóztatott által vagy az ő érdekében más által írásban előterjesztett kérelem esetén a lordkancellár vagy más illetékes bíró parancsot (habeas corpust) bocsát ki • Ahhoz címezve, aki a letartóztatottat fogva tartja (pl. sheriff, börtönőr, tisztviselő) • Tartalma egy parancs: a foglyot 3 napon belül a letartóztatás idejének és okának megjelölése mellett állítsa bíró elé s a továbbiakban a bíróság határozatához tartsa magát • A bírósághoz szállítás (és visszaszállítás) költségei a fogva tartottat terhelik; a határidő a bíróság távolságától függően lehet több is (max. 20 nap) • A Habeas Corpus Act csak állami veszély idején függeszthető fel, parlamenti határozattal
4. A toryk és whigek elkülönülése • Tory párt: földbirtokosok érdekeit képviselő anglikán, konzervatív párt a House of Commonsban • Whig párt: arisztokratikus vezetésű, de más vallásúakat is tömörítő liberális párt • Két és fél évszázadig ezek határozzák meg az angol parlamenti politizálást.
5. A dicsőséges forradalom (1) • II. Károly után II. (Stuart) Jakab ismét abszolutizálni igyekszik a királyi hatalmat • A konfliktus vallási kérdésen élesedik ki (a parlament az anglikánokat védi, az uralkodó udvarában viszont a katolikusok érdekeit igyekszik előmozdítani) • A Lordok Háza egyes örökletes tagjai Jakab vejéhez, Orániai Vilmoshoz fordulnak, beavatkozást kérve • Vilmos 1688-ban partra száll, II. Jakab pedig Franciaországba menekül • Helyreállíttatik a törvényes hatalomgyakorlás, a parlament döntő szerepet játszik • Három törvényi pilléren nyugszik:
5. A dicsőséges forradalom (2) A) Bill of Rights (1689): a királyi hatalom alkotmányos kereteinek meghatározása • II. Jakab bűneinek felsorolása • A trón megüresedésének deklarálása • Orániai Vilmos királlyá nyilvánítása, aki esküvel erősíti meg a királyság régi és elvitathatatlan jogait és szabadságait: • A törvények felfüggesztése parlamenti jóváhagyás nélkül törvénytelen • A korona előjog alapján nem szedhet adót • Az alattvalók petíciót nyújthatnak be a királyhoz • Békeidőben hadsereg csak parlamenti hozzájárulással tartható • A parlamenti felszólalások tárgyában semmilyen parlamenten kívüli hatóság nem kezdeményezhet felelősségre vonást • Tilosak a túlzott mértékű óvadékok, bírságok (Leglényegesebb: áttételesen világossá teszi, hogy a trón betöltése közvetlenül a parlament, közvetve pedig a törvényhozást megválasztó nép döntésén alapul.)
5. A dicsőséges forradalom (3) B) TriennialAct („Hároméves törvény”) 1694: • Előzmény 1641 (egy-egy hároméves periódusban legalább 50 napos parlamenti ülésszakot kell tartni) • Most: nemcsak ülésszakot, de parlamenti választásokat is kell tartani háromévente (a király nem tarthatja meg hosszabb ideig a számára kedvező összetételű H. of C-t) • Utóbb (1715) hét évre módosítják (SeptennialAct)
5. A dicsőséges forradalom (4) C) Act of Settlement (Trónöröklési törvény, 1701): • Mivel a Bill of Rights-ban meghatározott trónöröklési rend megszakadt, új rendre van szükség: • A parlament a Hannover-házra ruházza az uralkodói tisztséget • Trónra csak anglikán személy kerülhet • A király csak a parlament beleegyezésével hagyhatja el Angliát • A kormányzati döntések jórésze a Titkos Tanácsban születik – az egyetértő tanácstagok kötelesek aláírni! • Külföldi személy nem viselhet magas állami tisztséget és nem lehet képviselő • A bírák megbízatása addig tart, amíg „jól viselik magukat” (quamdiuse bene gesserint) – egyébként a parlament két házának előterjesztésére elmozdíthatók • Az alsóház általi vádeljárás (impeachment) alól az uralkodó nem mentesíthet senkit
1. Az alkotmányos monarchia továbbfejlődése (1) A) A parlamentáris monarchia kialakulásának előfeltételei a 17. századi fejlődéssel már adottak: • A király hatalma a parlamenttől ered (nem isteni, nem korlátlan) • A parlament feltételeket is szab, korlátokhoz köti az uralomgyakorlást • A TH rendszeresen, évente összeül • Benne három egyenrangú elem: uralkodó – Lordok Háza – House of C. • (King-in-Parliament)
1. Az alkotmányos monarchia továbbfejlődése (2) B) Fokozatos fejlődés: • A hatalmi súlypont áthelyeződik a koronáról a parlamentre, elsősorban az alsóházra (polgári réteg képviseletére) • A kormányforma is parlamentárissá válik: az uralkodó már nem közvetlenül, hanem miniszterei útján kormányoz • A minisztereket a parlamenti erőviszonyokat is figyelembe véve nevezi ki
1. Az alkotmányos monarchia továbbfejlődése (3) C) Konkrét lépések: • 1742: a parlamenti többség bizalmatlanságát érezve Sir Robert Walpole miniszterelnök lemond • Walpole, majd később William Pitt (1756-61, 1766-68) idején a miniszterelnök már kiemelt szerepű („primeminister”), nem primusinterpares • A királyt elvileg vétójog illeti, de ezt 1707 óta nem gyakorolja!
2. Az angol parlamentáris monarchia modellje (1) A 18. század vége. Főbb sajátosságai: • A kormány (kabinettanács) politikai felelősséggel tartozik a parlamentnek (Lord North kormánya 1782-ben, egy sikeresnek ígérkező bizalmatlansági szavazást megelőzve lemond) – a kormány tartósan csak a parlamenti többségre támaszkodva kormányozhat • A miniszterek kollektíve felelősek: jogsértés esetén a Lordok Háza ítélkezett már régebb óta (egyéni felelősség); most azonban a „rossz kormányzásért” is felel a kormány egésze, politikai értelemben (kollektív felelősség) • A király csak elvben szabad a miniszterelnök kiválasztásánál – a gyakorlatban olyat kénytelen választani, ki mögött parlamenti többség áll
3. Az angol parlamentáris monarchia modellje (2) Újfajta egyensúly a hatalmi tényezők között: • Nemcsak a parlament tud korlátokat állítani a kormánynak (uralkokodónak), hanem fordítva is: • Parlamentfeloszlatási jog • A parlament összetételének befolyásolása (alsóház – választási városok, Lordok Háza – „peer”-ek kinevezése) • Vétójog: 1707 óta nem gyakorolják, de elvben lehetséges (King-in-Parliament, de a parlament megtagadhatja a korona szükségleteinek megszavazását, az adókat éppúgy, mint a személyes szükségletek fedezését [civillista]) • A kormányzás a hivatásos politikusok kezébe kerül, a király érdemben már nem befolyásolja • Kialakul viszont és megerősödik a miniszteri felelősség