A boldogság pszichológiája

1. A boldogság pszichológiája Szondy Máté KJF Pszichológia Tanszék

2. Témák • A boldogság a filozófiában és a pszichológiában • Hedonizmus és boldogság • A boldogság mérése • A boldogságot befolyásoló tényezők • evolúciós tényezők • genetikus és idegrendszeri tényezők • korai életesemények • pozitív és negatív életesemények • anyagi helyzet • kultúra • munka, szabadidő • szociális kapcsolatok • személyiség • Alkalmazott Pozitív Pszichológia

3. I. A boldogság a filozófiában és a pszichológiában

4. A boldogság témája a filozófiában • az élet célja az átélt gyönyörök (hedone) maximalizálása Arisztippusz (Kr.e. 435 - 356)

5. Thomas Hobbes (1588-1679) A boldogság vágyaink sikeres beteljesüléséből áll Marquis De Sade(1740-1814) „(…) csak gyönyört hozó szenvedélyeitek szavára hallgassatok, ez az egyetlen hang, amely elvezet a boldogsághoz.” de Sade: Filozófia a budoárban Az élet értelme az érzéki gyönyörök keresése

6. Arisztotelész (384-322) A hedonikus boldogság az embert vágyai rabszolgájává teszi. Az igazi boldogság az eudaimonia („jó szellem”)

7. A pszichológia „viktimológizálódása” miatt sokáig elhanyagolt terület • A boldogság témája a pszichológiában

8. 1960-as évek: „poszt-materialista” filozófia  Social Indicators Research mozgalom 1990-es évek: a „pozitív pszichológia” kialakulása

9. A boldogság fogalma a pszichológiában 1. A boldogság ( = szubjektív jóllét, subjective well-being, SWB) „összetevői” • élettel való elégedettség • pozitív érzelem magas szintje • negatív érzelem alacsony szintje

10. eudaimonikus boldogság: olyan aktivitások közben éljük át, amelyekre jellemző az (a) intenzív bevonódás, (b) teljesség érzés és (c) annak az érzése, hogy erre a tevékenységre vagyunk teremtve • hedonikus boldogság: bármilyen tevékenység közben átélhetjük, ahol pozitív érzelmeket élünk át, miközben szükségletkielégülés (fizikai, intellektuális, társas) történik 2. A boldogság „típusai” (Ryan és Deci (2001))

11. Hedonizmus és boldogságVeenhoven (2004)

12. Hedonikus beállítódás és boldogság Fordyce (1972) boldogabb hallgatók több hedonikus témát említenek Veenhoven (2004)

13. Alkohol Ventegodt (1995)fordított U-alakú összefüggés a boldogság és a fogyasztott alkohol közt

14. Veenhoven (2004) összefüggés nemzetközi szinten

15. Dohányzás Schulz és mtsai (1985) nem találtak összefüggést Bachman és mtsai (1978) a dohányzás nem befolyásolta a boldogságot; a korai boldogtalanság befolyásolta a dohányzást

16. Veenhoven (2004) összefüggés nemzetközi szinten

17. Drog Veenhoven (2004) Akik sohasem használtak drogot, azok a legboldogabbak Bachman és mtsai(1978): a korai boldogtalanság bejósolja a droghasználatot

18. Szex • Veenhoven (2004) liberális szexuális attitűd (pl. homoszexualitás iránt) pozitívan kapcsolódik a boldogsághoz • Ventegodt (1995) a szexuálisan aktívak sokkal boldogabbak, mint a szexuálisan nem aktívak

19. Szabadidő • Attitűd a szabadidővel szemben • Szabadidő eltöltése: a boldogabb emberek több szabadidős tevékenységről számolnak be

20. „Teljes élet” vs. „üres élet”Peterson és mtsai (2005) • „Teljes élet”: magas érték a jelentéskeresés, kellemességkeresés és elkötelezettség mentén • „Üres élet”: alacsony érték a fenti dimenziók mentén Jelentésteli élet: 2, 5, 11, 12, 14, 17 Kellemes élet: 3, 8, 13, 15, 16, 18 Elkötelezett élet: 1,4, 6, 7, 9, 10

21. a fiatalabbak, a kevésbé iskolázottak és a nem házasok inkább gyönyörkeresés • mindegyik pozitívan kapcsolódik az élettel való elégedettséghez: a gyönyörkeresés gyengén (0,17), az elköteleződés (0,3) és az értelemkeresés (0,26) erősebben • hierarchikus többszörös regresszió: az élettel való elégedettséget nagyon erősen bejósolta a három orientáció interakciója • a Teljes Élet garantálja a legmagasabb elégedettséget

23. II. A boldogság mérése

24. A leggyakrabban használt kérdőívek: • Satisfaction with Life Scale(Diener és mtsai, 1985) • Life Satisfaction Index(Neugarten és mtsai,1961) • Affect Balance Scale(Bradburn, 1969) • Delighted – Terrible Scale(Andrews és Withey, 1976) • Kérdőív

25. „Napló” - tanulmányok • Élményértékelő mintavételi eljárás • Családtagok, ismerősök kikérdezése • Az érzelmek kódolása az arcon • Az érzelmek agyi vizsgálata

26. III. A boldogságot befolyásoló tényezők

27. 1. Evolúciós tényezők

28. A boldogság evolúciós „előnyei” Mastekaasa (1993): a boldogabb emberek nyitottabbak; nagyobb valószínűséggel kötnek házasság és tovább maradnak házasok Myers (1999): jobban kedveljük a boldogabb embereket és azt gondoljuk róluk, hogy nagy valószínűséggel a mennyországba kerülnek

29. Salovey és mtsai (2000): a boldogabb emberek egészségesebbek Danner és mtsai (2001): a fiatal felnőttként mért boldogságszint jó bejóslója az élettartamnak Weiss és mtsai (2002) A boldogság egyfajta evolúciós „fitnessz indikátor”, mely a személy genetikai rátermettségét jelzi - ezáltal segít, hogy a párválasztás során a legmegfelelőbb egyént válasszuk.

30. Grinde (2002) Nagyfokú eltérés jelenlegi környezetünk és az Evolúciós Alkalmazkodás Környezete (Environment of Evolutionary Adaptation, EEA) közt • A boldogságot csökkentő evolúciós tényezők Bizonyíték: Gullone (2000) A „biofília” jelensége.

31. Buss (2000) • Evolúciós tényezők, melyek csökkenthetik a boldogságot: • a potenciális partnerek száma • distresszhez vezető - adaptív - mechanizmusok • a versengés elkerülhetetlen volta

32. 2. Genetikus tényezők

33. Tellegen és mtsai (1988) együtt és külön nevelt egypetéjű (monozigóta, MZ) és kétpetéjű (dyzigóta, DZ) ikrek vizsgálata A külön nevelt MZ ikrek érzelmi mintázata hasonlóbb, mint az együtt nevelt DZ ikrek érzelmi mintázata a pozitív érzelmek 40% - ban } genet. determináltak a negatív érzelmek55% - ban

34. Lykken és Tellegen (1996) A szubjektív jóllét 80% - a genetikailag meghatározott. Roysamb és mtsai (2002) Nőknél 54% - ban (férfiaknál 46% - ban) genetikailag meghatározott a szubjektív jóllét szintje.

35. 3.Idegrendszeri tényezők

36. Öningerléses vizsgálatok állatoknál: A legjutalmazóbb agyterület a mezolimbikus dopamin rendszer - ezen terület elektromos ingerlése a legismertebb megerősítő tényező (erősebb, mint az étel vagy a szexuális partner)

37. A mezolimbikus dopaminrendszer sejtjeinek sejtteste a ventrális tegmentalis area (VTA)- ban található. A VTA rendszer befolyásolja a viselkedésirányításban kiemelkedő szerepet játszó prefrontális lebeny működését. A VTA területen történő dopamin termelődés bír megerősítő hatással. A dopamin termelődést kiválthatja bármilyen pozitív inger (pl. étkezés, szex). Minden addiktív drog dopamin termeléshez vezet ezen agyterületen (heroin, kokain, amfetaminok, alkohol, nikotin).

38. Damasio (2001) • „Elterjedt nézet, hogy minden érzelemnek a limbikus rendszer az idegrendszeri alapja. • Számos bizonyíték igazolja azt, hogy ez nem igaz.” • „Az amygdala elsődlegesen nem vonódik be az olyan pozitív érzelmek feldolgozásába, mnt például a boldogság (…)”.

39. Pelletier et al (2003) fMRI vizsgálat színészeken, akik boldog emlékek felidézésével boldog hangulatot idéztek elő maguknál Megnövkedett aktivitás - az orbitofrontális lebenyben - a mediális prefrontális lebenyben - a bal oldali ventrolaterális prefrontális kéregben

40. Paradiso és mtsai (1999) A kellemetlen ingerek megfigyelése a szubkortikális limbikus struktúrákban, a kellemes ingerek a kortikális struktúrákat aktiválnak. A pozitív inegerek észlelésért felelős agyi struktúrák filogenetikusanfiatalabbak, mint a veszélyészlelő struktúrák. Kellemes, kellemetlen és semleges tartalmú képek - PET - el agyi aktivitás mérése

41. A boldogságot meghatározó tényezők II. Gyerekkor, pozitív és negatív életesemények, anyagi helyzet

42. A gyerekkori boldogtalanság nagy valószínűséggel felnőttkori boldogtalanságra predesztinál. igaz – hamis • A tehetősebb országok lakosai boldogabbak, mint a kevésbé tehetős országok lakosai. igaz – hamis • A fizetésemelés kis mértékben, de növeli a boldogságszintet. igaz – hamis

43. Korai életesemények

44. Kapcsolatagyerekkori boldogság(felnőttkorban megítélve)és agyermekkori életeseményekközt. • A gyerekkori boldogságot a következő változók csökkentették: • - érzelmi abúzus • - gyakori dühkitörések valamelyik szülőnél • - szülői elhanyagolás • - gyakori anyagi problémák a családban • - fizikai abúzus • - konfliktus a szülők közt

45. Kapcsolat a gyerekkori boldogság, gyerekkori életesemények és a felnőttkori boldogság közt 387 fős mintánál. • gyenge kapcsolat a felnőttkori boldogság és a specifikus gyerekkori életesemények közt • fontosabb gyermekkori életesemények • szülői drog, illetve alkohol abúzus • válás • fizikai és szexuális abúzus

46. A gyermekkori boldogtalanság nem predesztinál boldogtalan felnőttkorra Azon személyek 60% - a, akik gyerekkorukat boldogtalannak írták le, „boldog” vagy „nagyon boldog” felnőttként.

47. Pozitív és negatív életesemények

48. Brickman és mtsai (1978) - múltbeli/jelenbeli/jövőbeli boldogság - hétköznapi tevékenységek örömértéke(pl. barátokkal való beszélgetés, TV nézés, vásárlás) 22 lottónyertes és 29 lebénult (kvadriplégiás és paraplégiás) személy vizsgálata

49. a lottónyertesek nem voltak boldogabbak, mint a kontroll • a lottónyertesek kevésbé élvezték a hétköznapi örömöket • a bénult személyek a múltjukat boldogabbnak tekintették, mint a kontroll („nosztalgia hatás”); jelenlegi boldogságukat alacsonyabbnak értékelték, mint a kontroll, DE a különbség minimális A pozitív és negatív események csak kis mértékben befolyásolják a SWB - t

50. Suh és mtsai (1996) • az életesemények csak 3 három hónapig befolyásolják az élettel való elégedettséget, a pozitív és a negatív érzelmek szintjét 2 éves longitudinális vizsgálatban az életesemények szubjektív jóllétet befolyásoló hatását vizsgálták.