390 likes | 772 Views
Alaptank
E N D
1. Általános pszichológia 2. Király Ildikó és Kónya AnikóELTE, PPK, Kognitív Pszichológia Tanszékhttps://moodle.etr.elte.hu tanulás
emlékezés
képzelet
fogalomalkotás
gondolkodás
problémamegoldás
elso és második téma
2. Alaptankönyvek: Baddeley, A.,2001, Az emberi emlékezet. Osiris,Bp.
(A 2. és 14 fejezetek kivételével. A 2. fejezet az észlelés és figyelem félévhez kapcsolható a 14. fejezet a számítógépes modellezésre kitekinto olvasmány)
Eysenk,M.W., Keane, M.T.,1997, Kognitív pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest (383-482.o)
3. Ajánlott irodalom: Schacter, D.L., 1998, Emlékeink nyomában. Háttér Kiadó, Bp.
Schacter, D. L., 2002, Az emlékezet hét bune: Hogyan felejt és emlékezik az elme? HVG Kiadó, Bp.
Schank, R.C., 2004, Dinamikus emlékezet. Vince, Bp.
Ellis,A. W.,2004, Olvasás, írás és diszlexia . Tas Kiadó, Bp
Kardos Lajos,1988, Az állati emlékezet. Akadémiai Kiadó, Bp.
Kónya Anikó,1990, A gondolati és a viselkedéses asszociáció. Tankönyvkiadó, Bp.
Király Ildikó, 2002. Az emlékezet fejlodése kisgyermekkorban: utánzás és emlékezet. Gondolat Kiadó, Bp.
Racsmány Mihály, 2004, A munkamemória szerepe a megismerésben.
4. elso téma
5. Szöveggyujtemények: Barkóczi Ilona, Analógiás gondolkodás. Tankönyvkiadó, Bp.
Czigler István, 1981, A tanulás és emlékezet pszichológiája.
Kónya Anikó, Az emberi emlékezet pszichológiai elméletei. Tankönyvkiadó, Bp.
Kónya Anikó, 1992, Az emlékezés ökológiai megközelítése. Tankönyvkiadó, Bp.
6. A teljes ido és a feldolgozási szintek hipotéziseBaddeley, 7.fejezet Hagyományos tanulási paradigmák: páros asszociáció, szeriális tanulás, szabad felidézés
A bemutatási ido (memória dob, tachisztoszkóp, számítógép)
A Ranschburg-féle szópár módszer
Ranschburg Pál,1923, Az emberi elme. Az értelem. Pantheon Irodalmi Intézet, Bp.
7. Teljes ido = (bemutatás idotartama + közti ido) x próbák száma Ido és tanulás összefüggése nem lineáris
Pl. 2, 4, 8 mp-es bemutatási tempó közt feldolgozás átcsapásai. Képi-nyelvi stratégiák használata.
Az ön-ütemezett olvasás paradigmája a személy által igényelt feldolgozási idot mutatja
8. Demonstráció:szavak incidentális (nem szándékos) megjegyzése változó orientáló teladat mellett
9. A szándékos és a nem szándékos tanulás
Mandler(1967) kártya szortírozás
A feldolgozás szintek elmélete Craik és Lockhart,1972
Igazolás: incidentális paradigma
Alaptétel: az emlékezet a perceptuális elaboráció következménye
A feldolgozás mélysége és kiterjedtsége hatással van az emlékezésre
A figyelmi szint és a feldolgozás mélysége egymásnak megfeleltetheto: a mély-szemantikus elaboráció nagyobb figyelmet kér mint a felszínes fizikai.
De a strukturális feldolgozás is lehet kiterjedt és figyelemigényes!
10. A feldolgozási szintek elmélet kiterjesztése Pszichológiatörténeti jelentoség:
Az elmélet W. James közvetlen emlékezet fogalmára épít és a strukturális táras (STM, LTM) elméletek tagadása. (Lásd késobb WM azaz Munkamemória kapcsán)
Klinikai vizsgálat:
Az eljárás szerepe az explicit-implicit emlékezet elkülönítésében amnéziásoknál. Az ismétlési elofeszítés (töredék kiegészítési tesztek) implicit feladatai nem érzékenyek a feldolgozás mélységére. Következtetés: implicit emlék reprezentációja perceptuális reprezentációs rendszer (PRS) ép az amnéziásoknál. Lásd késobb
11. A feldolgozás mélysége és a figyelmi ráfordítás összefüggése a feldolgozási idok alapjáneset (kis v. nagy betuvel van írva?), (rím) rímel-e az x szóval, (mondat) illik e az adott mondatba ?
12. A feldolgozás mélysége és a késobbi váratlan felismerés eredménye az azonos kísérletben: mélyebb feldolgozás tartósabb emléknyom?
13. Az emlékezeti erofeszítés neurológiai korrelátumai Craik és Lockhart feldolgozási szintek hipotézisét alátámasztják az agyi képalkotó eljárások
(lásd továbbá
Schacter,1998 77-81 o.)
14. Probléma: körkörös gondolkodás? mélyebb feldolgozás ? tartósabb emléknyom
A feldolgozási szintek elmélet finomítása: a transzfer-azonos feldolgozás
Következtetés: nem önmagában a feldolgozás melysége hanem a kódolás és az elohívási helyzet közötti megegyezés a meghatározó!! Azonos folyamatok kódolás és elohívás során!!
15. Vizsgálati elrendezés: FELADAT TESZT
szemantikus szemantikus / rímelo
0.83 / 0.31
rímelo rímelo / szemantikus
0.62 / 0.49
Morris, Bransford és Franks, 1977 alapján
(A feladatokat lásd Baddeley 192-193; 558-560)
16. második téma EMLÉKEZETI RENDSZEREK
(Baddeley 11, 12, 16, 20 fejezetek)
17.
Az epizodikus - szemantikus felosztás
(a dichotómia bevezetése Tulving, 1972)
18. A szemantikus emlékezet elozménye: az asszociációtól a struktúráig (Baddeley, 8.fejezet) 60-as évek
Bousfield
szubjektív organizáció (SO)
Tulving és Pearlstone
ismételt szabad felidézés
19. A hierarchikus emlékezeti szervezodés szemantikus háló modellje Collins és Quillian, 1968 lásd még Baddeley13. fejezet Collins és Quillian (1969) szemantikus emlékezet modellje, amelyben a fogalmi csomópontok a felé rendelt meghatározó jegyek alapján hierarchikusan szemantikus hálóba szervezodnek, így reprezentálva a világról alkotott tudást. Ebben az elméleti körben a fogalom belso jelentését a csomópont szemantikus jegyei képviselik.
Collins és Quillian (1969) szemantikus emlékezet modellje, amelyben a fogalmi csomópontok a felé rendelt meghatározó jegyek alapján hierarchikusan szemantikus hálóba szervezodnek, így reprezentálva a világról alkotott tudást. Ebben az elméleti körben a fogalom belso jelentését a csomópont szemantikus jegyei képviselik.
Collins és Quillian (1969) szemantikus emlékezet modellje, amelyben a fogalmi csomópontok a felé rendelt meghatározó jegyek alapján hierarchikusan szemantikus hálóba szervezodnek, így reprezentálva a világról alkotott tudást. Ebben az elméleti körben a fogalom belso jelentését a csomópont szemantikus jegyei képviselik.
Collins és Quillian (1969) szemantikus emlékezet modellje, amelyben a fogalmi csomópontok a felé rendelt meghatározó jegyek alapján hierarchikusan szemantikus hálóba szervezodnek, így reprezentálva a világról alkotott tudást. Ebben az elméleti körben a fogalom belso jelentését a csomópont szemantikus jegyei képviselik.
20. A szemantikus modell igazolása: Általános módszer: mentális kronometria, kivonásos reakcióido
Kísérleti eljárás: állítás igazolás (tulajdonság és kategória)
A hierarchikus modell kognitív ökonómiája?
Lásd késobb
tudásreprezentáció
21. az epizodikus emlékezet fejlodo modellje (Engel Tulving)
Hívóingeres eljárások. Az információ rendelkezésre állása és elérhetosége a szavakra való emlékezésben. A kódolás specifikusságának elve.
Az epizodikus emlékezet kontextuális meghatározása
Az ekfória modell. (1983)
Szintagmatiksu, paradigmatiksu asszociációk mintájára epizodikus, szemantikus emlékezet
Piaget formális gondolkodás irányába vezeto útSzintagmatiksu, paradigmatiksu asszociációk mintájára epizodikus, szemantikus emlékezet
Piaget formális gondolkodás irányába vezeto út
22. Az amnéziaelméletek szemantikus/epizodikus magyarázata:
23. Hintzman (1983, 1986) a szemantikus emlékeket epizodikus emlékekbol hozzuk létre: ezért az epizodikus memória sérülése káros hatással van a szemantikus emlékezetre is.
25. Tulving (2000) az elozovel ellenkezo elképzelése az epizodikus szemantikus emlékezet egymásra épülésérol
SPI modell
szériális kódolás (serial)
párhuzamos (parallel) tárolás
független (independent) elohívás
lásd következo diák
26. Az epizodikus avagy autobiografikus emlékezet kettos meghatározottsága: élményszerúség és én-tudatosság
Tulving (1985)
anoetikus ? procedurális
noetikus ? szemantikus
autonoetikus ? autobiografikus
27. AZ SPI modell (Tulving)
28. Az SPI modell neurológiai alátámasztásaVARGHA KHADEM által leírt gyermekkori anterográd amnézia esetei:fokális bilaterális hippokampális sérülésdeklaratív tény és esemény emlékezet elválik ENDEL TULVING & HANS J. MARKOWITSCH: Epizodikus és deklaratív emlékezet: a hippocampus szerepe
* Ajánlott tanulmány hozzáférheto a Tudomány és Lélek folyóiratban8evf12szam.pdf
http://www.pszichodiak.hu/index.php?option=content&task=view&id=29&Itemid=53
29. A deklaratív-epizodikus emlékezeti vita V.ö. a retrográd és anterográd amnézia elvárásait az SPI modell alapján (tanulmány 44-45.o.)
Szemantikus és epizodikus emlékezet mennyiben elkülönülo alrendszerek?
30. Ennek a felsorolásnak számos elméleti következménye van. Itt kiemelném azt, ami egy Kardos emléküléshez különösen illik, hogy az epizodikus-autobiografikus fogalom humán specikus jellegét. Azt hogy e fogalom alatt at a nyelv által megvalósított tudatos visszaemlékezést értjük, ami fejlodésileg érett kognitív és idegrendszert jelent. Bár találkozunk az epizodikus szóhasználattal az egészen kisgyermekek és az állatok emlékezetét tárgyaló szakirodalomban is, de a múltbeli élmények tudatos rekollekciója
.fenomenális és emlékezeti tudatosság!! Innen Kardos párhuzam
.
Kisérleti pszichológia, gyermekkori amnéziás esetekkel megerosítve Kardos:mnemikus mezo, Az állat emlékezete az ember emlékezetéhez képest nagyobb mértékben hasonló jellegu minta az érzéklete
Ennek a felsorolásnak számos elméleti következménye van. Itt kiemelném azt, ami egy Kardos emléküléshez különösen illik, hogy az epizodikus-autobiografikus fogalom humán specikus jellegét. Azt hogy e fogalom alatt at a nyelv által megvalósított tudatos visszaemlékezést értjük, ami fejlodésileg érett kognitív és idegrendszert jelent. Bár találkozunk az epizodikus szóhasználattal az egészen kisgyermekek és az állatok emlékezetét tárgyaló szakirodalomban is, de a múltbeli élmények tudatos rekollekciója
.fenomenális és emlékezeti tudatosság!! Innen Kardos párhuzam
.
Kisérleti pszichológia, gyermekkori amnéziás esetekkel megerosítve Kardos:mnemikus mezo, Az állat emlékezete az ember emlékezetéhez képest nagyobb mértékben hasonló jellegu minta az érzéklete
33. Az epizodikus-szemantikus emlékezeti formák megfeleltetése a további emlékezeti felosztásoknak
epizodikus-szemantikus
deklaratív-procedurális
explicit-implicit
lásd következo dia (Squire, Zola-Morgen)
34. EMLÉKEZETI RENDSZEREK (Squire, Zola-Morgen, 1993)
36. Az epizodikus emlék élmény alapjai kognitív ? neuronális ? A többszörös bemenetu emlékezeti rendszer információ típusai:szenzoros, perceptuális részletek; tér-idoi kontextuális információ;szemantikus részletek;érzelmi színezet;esemény idején végzett kognitív muveletek? emlékezeti elohívás információ-elegye határozza meg a szubjektíven megítélt élményszeruséget.
(Johnson és mtsai.,1993 Baddeley 20.fejezet)
A konszolidáció folyamatában résztvevo középagyi területek aktiválódnak az epizodikus elohívás során (pl. Moscovitch, 2000)
Epizodikus emlék perceptuális természete a parietális, temporális, és occipitális területek aktivációjával magyarázható (Conway, 2002)
37. Az önéletrajzi emlékezet (ÖE) tudás struktúrája:
Az emlékek osztályozása alapján
Az emlékek fogalmi lebontása alapján
Az ÖE felépítése alapján
38. Önéletrajzi emlékezet pszichológiai osztályozása Barsalou (1988)
egyedi specifikus események
összegzett események
kiterjedt események
alternatív események
kommentárok
Conway (2000, 2001)
élettörténeti periódus
általános és kiterjedt események
esemény specifikus emlékek
Brewer (1996)
self-séma
személyes általános események
személyes tények
személyes emlékek egyedi példái (single instances, imagery)
Átkötéshez az a felismerés vezet, hogy például a kommentárok nem élményszeruek
tehát az élményszeruség kritériuma nélkül is lehet az emlékezet autobiografikus. Nem szinomímák
..(késobbi nekifutás lesz a narartíváknak való megfeleltetés, Mi is a narratíva c.eloadásra utalva Sachs, Bruner, Király
Átkötéshez az a felismerés vezet, hogy például a kommentárok nem élményszeruek
tehát az élményszeruség kritériuma nélkül is lehet az emlékezet autobiografikus. Nem szinomímák
..(késobbi nekifutás lesz a narartíváknak való megfeleltetés, Mi is a narratíva c.eloadásra utalva Sachs, Bruner, Király
39. Az ÖE fogalmi felépítése Barsalou nyomán
40. Az önéletrajzi emlékezet strukturális felépítése Conway nyomán