1 / 31

ATOMENERGIA, NUKLEÁRIS HULLADÉKOK

ATOMENERGIA, NUKLEÁRIS HULLADÉKOK. Elterjedésének okai: - új hatékony fegyver (e tekintetben még a körny-i hatásokkal kellően nem számolnak)

guy
Download Presentation

ATOMENERGIA, NUKLEÁRIS HULLADÉKOK

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. ATOMENERGIA, NUKLEÁRIS HULLADÉKOK

  2. Elterjedésének okai: - új hatékony fegyver (e tekintetben még a körny-i hatásokkal kellően nem számolnak) - a nem megújuló energiaforrások reális és tiszta helyettesítőjét látták benne  több ország jelentős atomerőmű-rendszert épített ki vill. energia term-re  a valóságban ez sem megújuló, sokkal komolyabb és kiszámíthatatlanabb környezeti problémái vannak, mint feltételezték, nem is olcsó (egy 1000MW-os blokk építése 800 Mrd Ft, ennyi a lebontása is + a lerakók költsége)

  3. Mértékegységek: 1 Bq (becquerel) = 1 bomlás/sec; Olyan radioaktív sugárforrás aktívitása, amelyben 1 s alatt 1 bomlás következik be. 1 Curie ~ 37 md bomlás/sec 1g radium 1s alatt 36,8 milliárd  részecskét sugároz ki Gy (gray) = Az a sugárdózis, amelyet 1kg tömegű anyag elnyel, ha vele állandó intenzitású sugárzás útján 1 J energiát közlünk (dózis egyenérték). Sv (sievert)=1J ionizációs energiának megfelelő -sugárzás testsúly-kilógrammonként vagy: az a dózis, amely biológiai hatásosság szempontjából 1 Gy gamma-dózissal egyenértékű (elnyelt dózis) /évente átlagosan 3mS terhelést kap a szervezet, ebből kb. 1 mS a belélegzett radon – 1 fogröntgen 0,2, egy mellkasröntgen 1 mS/

  4. A fontosabb sugárzó anyagok felezési ideje: • 238Urán – 4,56 milliárd év (235U izotóp felezési ideje 700 millió) • Rádium – 1590 év • Polónium – 140 nap • Tórium – 13,9 milliárd év • C14 – 5736 év • Az erőművekben keletkezők zöme 1-10 mp fi.,10 napon túli kb. 20, 1 éven túli 5 • A leginkább veszélyesek: • J131 - 8 nap, • Kr 85 - 10,8 év, • Sr90 - 28 év, • Pu239 - 24 ezer év, • Ru106 – 373,6 nap • Az eddig ismert radioaktív atommagok felezési ideje 10-7 sec és 1017 év tartományba esik. A két határértékre példa a Po212 és a Pb206.

  5. A radioaktív sugárzás hatásai: • a fotopapírt megfeketíti • fluoreszcenciát okoz • ionizálja a gázokat • károsítja az élő sejteket • Gyakorlati alkalmazásuk: • energiatermelés • gyógyászat (daganatos betegségek sugárkezelése, gyógyszerek sterilizálása, röntgen, stb.) • kormeghatározás C14-módszerrel és 235U/238U • élelmiszerek tartósítása • anyagvizsgálatok • fluoreszcencia kiváltása (pl. óramutatók fluoreszkálása)

  6. Mik az alapvető gondok: • Nem volt kellő tapasztalat az élőlények sugárterhelhetőségére (pl. Röntgen asszisztense 9 év alatt meghalt). A testet érő sugárzás javasolt határértéke 1934-ben 300 mSv/év,1990-ben 20 mSv, 1991-től 10 mSv/év az ajánlott. • Mára kiderült nincs igazán biztonságos hull. elhely. mód. • Üzemeléstech-i mulasztások súlyos következményei

  7. Honnan származik a sugárzás: • term. háttérsugárzás • erőművek (több mint 500 féle hasadási termék) • atomfegyver kísérletek • természetes eredetű hulladékok (érc száll., barnaszenek, salaktéglák, stb.) • Antropogén keletkezés: üzemelés, üzemzavar, hulladék

  8. Atomerőművek: 440-450 önálló blokk 32 országban (a villamosenergia term. 16%-a, 376 GW – 2010 okt. 1.) 441 működő +28 javítása alatt, 152 tervezés alatt, további 337 „gondolati szinten” • Erőművi hulladékok elhelyezésének gondja. • Lerakóhelyek gondjai: • geológiai, • hidrogeológiai, • szeizmológiai. • Fajlagos termelési és megsemmisítési költségek.

  9. Reaktorbalesetek • (sok egyéb mellett) • 1956 Windscale (N.Br.) • 1979 Three Miles Island - részleges reaktormag olvadás • 1986 Csernobil - szemléletformáló • Az országok átértékelik energiapolitikájukat (már Csernobil előtt megkezdődött) – több mint száz leállított reaktor • A csernobili és a paksi üzemzavar hatása (1986 – 2003)A legmagasabb becsült effektív dózis 200 miliSv (az erőmű dolgozói, katonák stb.) ill. 0,12 mikroSv • A szennyezett területeken élők átlagos effektív dózisa 20-50 mSv között ill. 0,01-0,02 mikroSv között • A magyar lakosságot élete során érő összes effektív dózis 0,3-0,4 ill. mSv 0

  10. AZ ATOMENERGIA-HASZNOSÍTÁS TERÜLETI MEGOSZLÁSA Kb. 30 országban 480 atomerőmű blokk.

  11. De az atomenergia-hasznosítás kockázatának felismerése nem Csernobillel kezdődött!! • Az USA-ban 1976-ban Kalifornia állam (majd további 7) moratórimot hozott arról, nem adnak ki új építési engedélyt atomerőműre, amíg a hulladék-elhelyezés problémája meg nem oldódik. • Ausztria 1978-ban népszavazással döntött a már elkészült első reaktora (Zwenterdorf) üzembe helyezésének megtiltásáról, majd éppen az ukrajnai katasztrófa hatására 1986-ban az osztrák kormány a lebontást is elhatározta. • 1980-ban Svédországban népszavazás nyomán arról határoztak, hogy 12-ben maximálják a reaktorok számát, majd 2010-re megszüntetik az atomenergia-felhasználást. • Dániában 1985-ben parlamenti döntés született az atomenergiáról való teljes lemondásról. • S már Csernobil is némi szerepet játszhatott abban, hogy 1986-ban Fülöp-szigetek kormánya is az ausztriai példát követte, és az éppen elkészült első reaktora lebontása mellett döntött.

  12. A radioaktív hulladékok osztályozása: • 1. Halmazállapot szerint: • szilárd, • biológiai eredetű, • folyékony és nem tűzveszélyes, • folyékony és tűzveszélyes, • légnemű radioaktív hulladékok;

  13. A radioaktív hulladékok osztályozása: • 2. Aktivitáskoncentráció szerint: • Kis, • Közepes • Nagy aktivitású radioaktív hulladékok;Kategóriahatárok: 500 ezer és 500 millió kBq/kg • (expliciten: a kockázattal nem járó dózisnak a mentességi szintek megállapításánál alkalmazott értéke évi 0,01 és 0,1 mSv közé tehető) • Kisaktivitású az a hulladék, amelynek felületétől 10 cm-re a dózisteljesítmény 0,300 mSv/h-nál kisebb, nagyaktivitású pedig az, amelynél a dózisteljesítmény 10 mSv/h-nál nagyobb. • Több országban (pl.az USA-ban és Nagy-Britanniában) a nagyaktivitású hulladék fő ismérve nem az aktivitáskoncentráció, hanem az a sajátosság, hogy az ilyen nagy koncentrációjú radioaktív anyagban a bekövetkezett bomlások miatti hőfejlődés fűtőteljesítménye eléri-e a 2 kW/m3 értéket.

  14. A radioaktív hulladékok osztályozása: • 3. A hulladékban jelenlévő radioaktív anyagok felezési ideje szerint: • rövid, • közepes • hosszú élettartamú radioaktív hulladékok • A felezési idő alapján történő felosztás még az eddigieknél is szubjektívabb, azaz gyakorlatiasabb. Hosszú élettartamú hulladékok a 30 évnél hosszabb felezési idejűek (azaz a 137Cs felezési idejénél).

  15. A radioaktív hulladékok kezelése:  a hulladékok összegyűjtése, előzetes minősítése és ideiglenes tárolása,a hulladékok szállítása,a hulladékfeldolgozás (processing), - részlépései a halmazállapottól és a hulladékok osztályától függenek,a feldolgozott hulladék elszállítása és átmeneti tárolása, Mivel a kiégett fűtőelemek újrahasznosításának területén jelentős fejlődés várható. Ezért jelenleg a legtöbb állam nem tartja indokoltnak és gazdaságosnak a kiégett fűtőelemek végleges eltemetését. A kiégett és újrahasznosításra egyelőre nem szánt fűtőelemeket ezért a sugárvédelmi biztonságnak megfelelően kialakított, általában 50 évre tervezett élettartamú átmeneti tárolóban helyezi el. a hulladék végleges elhelyezése (temetése).

  16. A RADIOAKTÍV ANYAGOK ELHELYEZÉSÉNEK GONDJA A nukleáris erőművek működtetésének súlyos ellentmondása, hogy amíg egy létesítmény néhány évtizedig üzemel, az általa használt radioaktív anyagok több százezer évig is jelentős sugárzást bocsátanak ki. A probléma valós súlyát az adja, hogy egy átlagos reaktorból évente 30 tonna kimerült fűtőelem kerül ki, tonnánként mintegy 180 millió curie aktivitással. A világon működő erőművekből 1985-re 41 ezer, 1990-re 84 ezer, az ezredfordulóra pedig már közel 200 ezer tonna ilyen nagy aktivitású hulladék került ki.

  17. A Földön keletkező radioaktív hulladék térfogatának 99 %-a kis és közepes aktivitású, ezek végleges elhelyezése igen jelentős és költséges feladat. • A tárolók két típusa: • a felszínközeli (legfeljebb 15-30 m mélységű), • a felszín alatti (mélységi, geológiai, legalább 300 m mély) • Európa két legnagyobb tárolója, L'Aube (Franciaország, 1 millió m3) és Drigg (Anglia, 800 ezer m3) felszínközeli tároló. • Magyarországon kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló Püspökszilágyon (5000 m3) felszínközeli, Bátaapáti mélységi. • Nagy aktivitású nincs hosszú távon megoldva.

  18. Paksi Atomerőmű nagy aktivitású hulladéka: Régen öt év tárolási idő elteltével a kiégett kötegeket biztonságos konténerekbe rakták, majd a Szovjetunióba, később Oroszországba szállították újrafeldolgozás céljából. Ez a visszaszállítási rendszer, amely Magyarországot a hosszú távú tárolás problémája alól mentesítette, éveken keresztül gördülékenyen működött. (Az 1994-es szerződés ellenére orosz belügyi-környezetvédelmi „átértékelés”) Így hazai átmeneti tárolás (1997. üzemeltetési engedély). Első moduljában 450 db kiégett üzemanyag kazettát helyeztek el 1997 őszén. 1998-ban 495 db kazettát helyeztek el a második modulban. (Az átmeneti tárolóban 2003 februárjáig 3145 db elhasznált kazettát helyeztek el.) A Paksi Atomerőműben az erőműben 2009. végéig nettó 42785 m3 (bruttó 92445 m3) nagy aktivitású hulladék képződött 1995 végén az Országos Atomenergia Bizottság kezdeményezésére kormányprogram indult a végleges elhelyezés megoldására. 2040-re kell Magyarországon mélységi tároló helyet találni.

  19. Csernobil - Three Miles Island, Windscale Tokai Mura

  20. A NEM POLGÁRI HASZNOSÍTÁSOK NÉHÁNY GLOBÁLIS KÖVETKEZMÉNYE A nukleáris téltől a „gyengített atombombákig” (filmek: orosz rulett, elvesztett bombák)

  21. Zaj

  22. A hang – longitudinális hullám (sűrűsödések, ritkulások) Hallható tartomány: 20-16000 Hertz Infrahang: < 20 Hz Ultrahang: > 16000 Hz (nagy áthatoló képesség úgy, hogy az anyagot nem roncsolja → anyagvizsgálatok, orvosi gyakorlat, stb.)

  23. A hangosság mérésére dB (decibel) (ez az ingerküszöb és az adott hang intenzitásának viszonyából kerül meghatározásra) Élettani hatások: 30-40 dB alvászavar 30-65 vegetatív panaszok 60 dB táján már gyorsuló szívverés 120 db fájdalomküszöb 160 db dobhártya károsodás 175 dB halálos lehet

  24. Elektromágneses környezetszennyezés

  25. Előtérbe kerülése a mobiltelefonokkal, de nem csak ez van (rádió, TV, elektromos készülékek, elektromos vezetékek, stb.). • Élettani szempontból az elektromágneses tér két alapvetően különböző kategóriája: • Ionizáló sugárzás (röntgen készülékek -sugárzása), ezeknek egy meghatározott dózison felül jelentős élettani hatása van • Nem ionizáló sugárzás (pl. rádiósugárzás) kisebb élettani következményekkel (a természetes háttérsugárzás ebben a frekvenciában 1,4x10-9W/cm2, de egy fülhöz tett telefoné ennek akár ezerszerese is lehet), a rádiófrekvenciás sugárzás az elmúlt 40 évben többszázszorosra nőtt (rádió, TV) – nem feltétlenül káros (hipotermiás gyógyászat). – Káros hatásait eddig nem sikerült kimutatni! (az intenzív kutatások ellenére sem??)

  26. Rádiótelefonokról Hatás – veszélyes hatás – káros hatás kérdése 1. Bázisállomások (szerepük a rádióadókhoz hasonló, de sokkal kisebb energiák: pl. egy mikrohullámú sütőtől 40 cm-re 4x-es érték, mint egy antennától 10 m-re, de a mobiltelefontól 1cm-re ez 20000-szeres)

  27. 2. Mobil készülékek Élettani hatása: Felvett lehetőségek: rák, élettani hatás, halálozás Az agyhullámok zavarát nem sikerült kimutatni, pace-makert néhány cm-ről zavarhatja. Rák nem valószínű, sőt! Halálozás nincs érdemleges adat (rövid időtartam, más tényezők „elnyomhatják”) Célszerű elővigyázatosság: gyerekeknek ne, az úgynevezett „árnyékolók” káros szerepe, gépkocsis használat (szintén árnyék hatás) Egészségügyi határok (átlag polgárt jobban védeni – ő nincs rendszeres ellenőrzésen). Ésszerű kompromisszum: egységes kezelés (más hatásokkal együtt), előnyök és veszélyek együttes mérlegelése (lásd pl. gépkocsi)

  28. Új fejlemény egy ellentmondásos kutatási területen: a hosszú távú mobilhasználat megduplázhatja egy ritka agydaganat előfordulását. Az adatok szerint az extra esetek csak azon az oldalon alakulnak ki, amelyen a páciens a telefont használja. (Ez egy jóindulatú agydaganat, az ún. akusztikus neuróma. Ez a betegség ugyan nem igazi rák (vagyis nem rosszindulatú daganat), azonban a koponyaüregben való elhelyezkedése miatt veszélyes - a növekvő sejttömeg hatására ugyanis fontos területek elhalhatnak. (2004. október 15.) ? ? ?

  29. ? ? ? A mobiltelefonok az agy kulcsfontosságú sejtjeit károsítják, és az Alzheimer-kór korai megjelenését is kiválthatják - állítják Leif Salford professzor és kollégái (Malmö Egyetem, Svédország) állatkísérleteik alapján. Tanulmányuk szerint a sugárzás miatt olyan agyterületek károsodnak, amelyek a tanulással, memóriával és a mozgáskoordinációval állnak kapcsolatban. (2003. február 7.)

More Related