1 / 60

AZ ATOMENERGIA SZEREPE A KÖVETKEZŐ ÉVTIZEDBEN

AZ ATOMENERGIA SZEREPE A KÖVETKEZŐ ÉVTIZEDBEN. DR. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN vezető műszaki szakértő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE. 1. Atomerőművek a világon A nukleáris energiatermelés szerepe a világban és az EU-ban Globális trendek az energetika területén

winka
Download Presentation

AZ ATOMENERGIA SZEREPE A KÖVETKEZŐ ÉVTIZEDBEN

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. AZ ATOMENERGIA SZEREPE A KÖVETKEZŐ ÉVTIZEDBEN DR. FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN vezető műszaki szakértő MVM Magyar Villamos Művek Zrt.

  2. AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE 1. Atomerőművek a világon • A nukleáris energiatermelés szerepe a világban és az EU-ban • Globális trendek az energetika területén 4. A nukleáris energetika területén jelentkező problémák 5. A nukleáris energiatermelés költségcsökkentő hatása Németországban

  3. ATOMERŐMŰVEK A VILÁGON

  4. ATOMERŐMŰVEK A VILÁGON • 2012. július elsején a világon összesen 429 atomreaktor üzemelt, ebből 132 az EU 27 országokban. • Jelenleg 59 atomreaktor van építés alatt a világon. • Magyarországon négy atomreaktor üzemel (villamosenergia-termelési céllal). HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  5. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  6. ATOMERŐMŰVEK BEÉPÍTETT VILLAMOS TELJESÍTŐKÉPESSÉGE • Az atomerőművek összes beépített villamos teljesítőképessége 2012. július elsején 363 908 MW volt • Az EU27 országokban üzemelő atomerőművek összes beépített villamos teljesítőképessége 121 846 MW volt. • A Paksi atomerőmű beépített villamos teljesítőképessége 2 000 MW. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  7. ATOMERŐMŰVI VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS • Az atomerőművek adják a világ összes villamosenergia-termelésének hozzávetőlegesen 11 %-át, ez abszolút értékben hozzávetőlegesen 2 518 TWh villamosenergia-termelésnek felel meg. • Az atomerőművi energiatermelés fedezi napjainkban a világ összes energia-igényének hozzávetőlegesen öt százalékát. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  8. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  9. AZ ATOMERŐMŰVI VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS MEGHATÁROZÓ ORSZÁGAI • USA: cca. 800 TWh • Franciaország: cca. 410 TWh • Oroszország: cca. 150 TWh • Japán: cca. 145 TWh • Dél-Korea: cca. 140 TWh • Németország: cca. 110 TWh HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  10. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  11. ATOMERŐMŰÉPÍTÉS A VILÁGON • Jelenleg 59 atomreaktor van építés alatt a világon. • A legtöbb atomerőmű Kínában (26), Oroszországban (10), Indiában (7), illetve Dél-Koreában (3) épül. • Az EU-ban Franciaországban (1), és Finnországban (1) épül új atomreaktor. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  12. I. Nemzetközi kitekintés Épülő atomreaktorok Törökország 8 db Forrás: IAEA / PRIS (http://www.iaea.org/PRIS/home.aspx

  13. I. Nemzetközi kitekintés Jelenleg üzemidő hosszabbítással foglalkozó országok • 1. Belgium • 2. Kanada • 3. Finnország • 4. Franciaország • 5. Magyarország • 6. Dél-Korea • 7. Oroszország • 8. Svédország • 9. Svájc • 10. Ukrajna • 11. Egyesült Királyság • 12. USA

  14. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  15. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  16. ATOMENERGIÁT HASZNOSÍTÓ ORSZÁGOK A VILÁGON • Jelenleg 32 országban van atomerőművi villamosenergia-termelés. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  17. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  18. FUKUSHIMA HATÁSA AZ EGYES ORSZÁGOK ATOMENERGIA PROGRAMJÁRA I. • Négy ország, Németország, Svájc, Olaszország és Litvánia leállítja (illetve nem indítja) az atomenergia további hasznosítására vonatkozó programokat, fokozatosan leállítja az üzemelő atomerőműveket. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  19. FUKUSHIMA HATÁSA AZ EGYES ORSZÁGOK ATOMENERGIA PROGRAMJÁRA II. • Japán a súlyos nukleáris katasztrófa ellenére sem mond le az atomenergia-program folytatásáról. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  20. FUKUSHIMA HATÁSA AZ EGYES ORSZÁGOK ATOMENERGIA PROGRAMJÁRA III. • A többi ország nem változtatta meg atomenergia-programját a fukushimai katasztrófa ellenére sem. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

  21. A NUKLEÁRIS ENERGIATERMELÉS A VILÁGBAN ÉS AZ EU-BAN

  22. AZ ADATOK FORRÁSA • MAVIR ábrasorozat (Dr. Stróbl Alajos), a WEO 2013 IEA kiadvány alapján

  23. Világ villamos energia – új politikai szcenárió 37 087 TWh 34 058 31 121 27 999 22 113

  24. Világ villamos energia – új politikai szcenárió Változás 2011 és 2035 között • + 2,2 %/a • + 12,6 %/a • + 6,3 %/a • + 8,0 %/a • + 5,3 %/a • + 2,2 %/a • + 2,1 %/a • + 2,3 %/a • 2,7 %/a • + 1,2 %/a összes

  25. Világ teljesítőképesség – új politikai szcenárió GW 9760 8922 8121 7308 5456

  26. Világ teljesítőképesség – új politikai szcenárió Változás 2011 és 2035 között • + 2,5 %/a • + 10,4 %/a • + 5,9 %/a • + 6,7 %/a • + 4,5 %/a • + 2,1 %/a • + 1,6 %/a • + 2,3 %/a • 1,9 %/a • + 1,5 %/a összes

  27. EU-28 villamos energia – új politikai szcenárió 3610 TWh 3516 3443 3357 3257

  28. EU-28, villamos energia – új politikai szcenárió Változás 2011 és 2035 között • + 0,4 %/a • + 5,9 %/a • + 5,2 %/a • + 5,6 %/a • + 2,4 %/a • + 1,1 %/a • - 0,5 %/a • + 0,6 %/a • 5,3 %/a • 3,3 %/a összes

  29. EU-28, primer energia a villanyhoz – új politikai Mtoe 711 694 683 680 682

  30. EU-28, primer energia a villanyhoz – új politika Változás 2011 és 2035 között • - 0,1 %/a • + 5,8 %/a • + 2,1 %/a • + 1,1 %/a • - 0,5 %/a • + 0,7 %/a • 4,9 %/a • - 3,4 %/a összes

  31. EU-28, teljesítőképesség – új politikai szcenárió GW 1247 1194 1146 1092 942

  32. EU-28, teljesítőképesség – új politikai szcenárió Változás 2011 és 2035 között • + 1,2 %/a • + 4,7 %/a • + 5,1 %/a • + 4,7 %/a • + 1,5 %/a • + 0,6 %/a • - 0,5 %/a • + 1,6 %/a • 3,8 %/a • 2,2 %/a összes

  33. Erőművek leállítása és építése – három helyen GW építés építés leállítás leállítás építés leállítás EU-28 Kína USA

  34. GLOBÁLIS TRENDEK A NEMZETKÖZI ENERGIAÜGYNÖKSÉG ELŐREJELZÉSE ALAPJÁN

  35. LEGFONTOSABB TRENDEK A VILÁGBAN I. • USA: A nemkonvencionális földgáz- és olajkitermelés jelentősen növekszik az elkövetkező két évtizedben. • A nemkonvencionális olaj- és földgázkitermelés jelentős növekedése megváltoztatja az egyes villamosenergia-termelési tecnológiák relatív versenyképességét az USÁ-ban. • 2030-ra az USA lesz a legnagyobb olajkitermelő a világon, az USA olajkitermelése 2025 körül megelőzi Szaúd-Arábia olajtermelését. WORLD ENERGY OUTLOOK 2013

  36. LEGFONTOSABB TRENDEK A VILÁGBAN II. • 2030-ra az USA nettó olajexportőr lesz, alapvetően megváltoztatva ezzel az olajkereskedelem jelenlegi szerkezetét. • Jelentősen megnövekszenek a gazdaságosan hasznosítható olaj- és földgázkészletek. • A nemkonvencionális olaj- és földgázkitermelés jelentős globális növekedése azt jelenti, hogy szó sincs a fosszilis energiahordozók korszakának végéről, ez a jóslat (belátható időn belül) lekerül a napirendről. WORLD ENERGY OUTLOOK 2013

  37. LEGFONTOSABB TRENDEK A VILÁGBAN III. • A megújuló energiaforrások hasznosításának jelentős növekedése ellenére a fosszilis energiahordozók lesznek a meghatározó, abszolút domináns energiaforrások a világban a tanulmányban vizsgált időszakban (a 2012-2035 időszakban). WORLD ENERGY OUTLOOK 2013

  38. LEGFONTOSABB TRENDEK A VILÁGBAN IV. • A világ energiagazdálkodása egyelőre nem változik egy fenntarthatóbb fejlődés irányába. („Takingallnewdevelopments and policiesinto account, theworld is stillfailingtoputtheglobalenergysystemonto a more sustainablepath.”) 9. A világ halmozatlan primerenergia-igénye mintegy harmadával nő a 2035-ig terjedő időszakban. A növekedés 60 %-a Kína, India és a Közel-Kelet energiaigény-növekedéséből származik. WORLD ENERGY OUTLOOK 2013

  39. LEGFONTOSABB TRENDEK A VILÁGBAN V. • Az üvegházhatású gázok kibocsátása olyan mértékben növekszik, amely 3,6 ⁰C-os globális átlaghőmérséklet-növekedést eredményező koncentrációnak felel meg. • A Kyotó Jegyzőkönyvben foglaltak alapjául szolgáló 2 ⁰C-os globális átlaghőmérseklet növekedési határérték nem tartható, a jelenlegi trendek 3,6 ⁰C-os globális átlaghőmérséklet-növekedést tesznek valószínűvé. WORLD ENERGY OUTLOOK 2013

  40. LEGFONTOSABB TRENDEK A VILÁGBAN VI. • Ez egyben azt is jelenti, hogy az Európai Unió energiapolitikája alapjául szolgáló 2⁰C-os globális átlaghőmérseklet- növekedési határérték nem tartható, ez a célkitűzés nem teljesíthető. Következésképpen az Európai Uniónak – előbb-utóbb – felül kell vizsgálnia ezen alapvető célkitűzését, megviszgálva e célkitűzés realitását, a megvalósítására bevetett erőforrások és eredmények tükrében. WORLD ENERGY OUTLOOK 2013

  41. LEGFONTOSABB TRENDEK A VILÁGBAN VII. 13.A jelenlegi becslések szerint az olajigény tovább nő, és 2035-re 99,7 Mbarrel/d igényt valószínűsítenek. Kína, India és a Közel-Kelet olajigény növekedése gyakorlatilag kiegyenlíti az OECD országokban jelentkező olajigény-csökkenést. (Feltételezve, hogy a világ energiagazdálkodása a későbbiekben sem áll fenntarthatóbb pályára , a 2035-re becsült (2011-es becslés) olajigény még nagyobb, 107,1 Mbarrel/d lesz). WORLD ENERGY OUTLOOK 2013

  42. LEGFONTOSABB TRENDEK A VILÁGBAN VIII. 14.Mindebből következően az „olajkorszak vége” egyelőre nem belátható távlatba tolódik, cáfolva a korábbi, erre vonatkozó kijelentéseket, becsléseket. 15.Az olajfelhasználás igen jelentős további növekedése alapvetően a feltörekvő régiók (Kína, India, Közel-Kelet) közlekedési és szállítási célú olajfelhasználásnak növekedéséből ered. WORLD ENERGY OUTLOOK 2013

  43. LEGFONTOSABB TRENDEK A VILÁGBAN IX. 16.A 2011. évi 125 USD/barrel olajárral szemben 2035-re (folyó áron) 215 USD/barrel olajárat valószínűsítenek. 17.A földgáz globális felhasználása minden vizsgált szcenárió szerint nő az elkövetkező időszakban. 18. Kína földgázfelhasználása a jelenlegi 130 milliárd m3/a értékről hozzávetőelgesen 510 m3/a értékűre nő 2035-re. WORLD ENERGY OUTLOOK 2013

  44. LEGFONTOSABB TRENDEK A VILÁGBAN X. 19. Az USA-ban a földgáz lesz a legfontosabb energiahordozó. 20. Európában és Japánban nem számolnak jelentős volumenű változással e területen. 21.Ellentétben a közfelfogással az elmúlt évtizedben a szén energiahordozó felhasználása bővült abszolút értékben és arányaiban is a legnagyobb mértékben a világon, s ennek bővíülési sebessége volt a legnagyobb. WORLD ENERGY OUTLOOK 2013

  45. LEGFONTOSABB TRENDEK A VILÁGBAN XI. 22.A világ összes villamosenergia-felhasználása hozzávetőlegesen kétszer olyan gyorsan növekszik, mint az összes energia-felhasználás. 23. Egyedül Kínában, csak a többlet villamosenergia-igény (!!!) meghaladja az USA és Japán jelenlegi együttes villamosenergia-termelését!!! WORLD ENERGY OUTLOOK 2013

  46. A NUKLEÁRIS ENERGETIKA TERÜLETÉN JELENTKEZŐ PROBLÉMÁK

  47. AZ ATOMERŐMŰVI VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS HOSSZÚ TÁVÚ FENNTARTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOKÁTTEKINTŐ ÖSSZEFOGLALÁS Az atomerőművi technológia alkalmazásával összefüggő kockázatok az alábbi fő csoportokba sorolhatók: • Nukleáris kockázatok • Környezetterheléssel, környezetkárosítással összefüggő kockázatok • Létesítési kockázatok • Gazdasági kockázatok • Politikai kockázatok • Társadalmi elfogadtatással kapcsolatos kockázatok ÁTTEKINTŐ ÖSSZEFOGLALÁS

  48. LÉTESÍTÉSI KOCKÁZATOK E csoportba sorolhatók az atomerőmű építése során jelentkező kockázatok. • Engedélyezési kockázatok (az építés során változhatnak a technológiával szemben támasztott követelmények, engedélyezési előírások stb.) • Építési hibákból eredő kockázatok • Az építéshez szükséges humán (szakképzett munkaerő) és anyagi, technológiai erőforrások nem rendelkezésre állásából eredő kockázatok Ezek a kockázatok összességükben a tervezett építési időtartam túllépését és ezzel szoros összefüggésben a tervezett költségek túllépését, vagyis a projekt gazdasági hatékonyságának romlását eredményezik. ÁTTEKINTŐ ÖSSZEFOGLALÁS

  49. GAZDASÁGI KOCKÁZATOK E csoportba sorolhatók az alábbi főbb kockázatok: • A villamosenergia-igények tervezettől jelentősen eltérő alacsonyabb alakulása • A villamosenergia-ár tervezettől eltérő, alacsonyabb alakulása • A primerenergia-hordozó költségek tervezettől eltérő, magasabb alakulása • A biztosítási és tartalékolási (leszerelési) költségek tervezettől eltérő, magasabb alakulása • A konkurens erőművi technológiák jobb gazdasági hatékonysága (azaz, ha e technológiák gazdaságilag versenyképesebbek, mint az atomerőművi villamosenergia-termelés) • Az erőművi éves kihasználási óraszám tervezettől eltérő, alacsonyabb alakulása • A gazdasági szabályozó rendszer kedvezőtlen változása, amely eredőjében költségnövekedést okoz (adók, stb. kivetése) • Mindezek a kockázatok összességükben az atomerőművi villamosenergia-teremlés egyszintre hozott eredő termelési költségét (LCOE) növelik, ami a gazdasági hatékonyság ( = versenyképesség) romlását eredményezi. ÁTTEKINTŐ ÖSSZEFOGLALÁS

More Related