Jared Diamond: Miért élvezet a szex? Az emberi szexualitás evolúciója

1. Jared Diamond:Miért élvezet a szex?Az emberi szexualitás evolúciója

2. A legelképesztőbb szexuális életű állat • A világ 30 millió más állatfajának mércéje szerint az emberi szexualitás „rendellenes”: • Az emberi társadalmakban a férfiak és a nők nagy része hosszú távú kapcsolatban él (házasság – egyfajta szerződés) • A pár tagja viszonylag gyakran élnek szexuális életet főként vagy kizárólag egymással

3. A szexuális közösség mellett az utódok nevelése végett is fontos ez a társulás • A páralkotás (vagy háremtartás) ellenére nem élnek elkülönülten a többi pártól területüket védelmezve (mint pl. gibbonok), hanem osztoznak a közös territóriumon

4. A házastársak elvonultan szeretkeznek, nem pedig más emberek jelenlétében • Az emberi ovuláció rejtetten történik jelek nélkül, se a szexpartner, se a nő nem észleli, míg az állatok jelezhetnek: • Vizuálisan (pl. vagina körüli részek élénkvörössé válnak) • Hangok hallatásával • Valamilyen jellegzetes szag kibocsátásával

5. A közösülések nagy része fogamzásra alkalmatlan időszakban történik, tehát főként az örömszerzést szolgálja, nem a megtermékenyítést – rajtunk kívül csak néhány faj van, akikre ez szintén jellemző, pl. bonobók és delfinek

6. Minden nő 40-50 éves kora körül átesik a menopauzán, s így megszűnik a fogamzóképessége – míg a vadon élő állatoknál nincs ilyen: vagy halálukig termékenyek, vagy pedig a kor előrehaladtával fokozatosan csökken a termékenységük

7. Példák más állatok szexuális szokásaira és szociális rendszereire • Egyes madár-, béka- és halfajoknál az apa az utódok egyedüli gondviselője • Némely rovar- és pókfajták nősténye közvetlenül párosodás után felfalja a hímet (szexuális kannibalizmus) Pl. fekete özvegy MIÉRT??

8. „Big-Bang”: robbanásszerű szaporodás: az ivarérett egyedek életük egyetlen szaporodási időszakát követően elpusztulnak pl. lazacok, polipok • „lek” vagy „aréna”: tradicionális helyszínen a hímek fenntartanak egy-egy őrhelyet, versengenek az odalátogató nőstényekért, párosodnak, majd a nőstények távoznak, és egyedül nevelik az utódot. Pl. néhány madár, béka, hal rovar

9. Vessük össze magunkat rokonainkkal! • Csimpánz (genetikai anyaguk 1,6%-ban tér el a miénktől) és bonobó – csoportosan élnek • Gorilla (2,3%) – hárem • Orángután (3,6%) – magányosan élnek, a hím nem nyújt apai támogatást

10. A nemek harca • Kivételesek vagyunk abban a tekintetben, hogy a szülők többnyire együtt maradnak a párzás után, és mindketten részt vesznek a gyereknevelésben

11. A szülői hozzájárulás nem azonos mértékű, sőt a legtöbb a legtöbb társadalomban, ill. családban nagyon is egyenlőtlen • De az apa hozzájárulását olyan természetesnek tekintjük, hogy még törvényeinkben is rögzítettük • pl. gyermektartás

12. Egyes fajoknál a hím vállal nagyobb hozzájárulást: • Pettyes billegetőcankó - tojások kiköltése, fiókák nevelése • Egyes halfajok (csikóhal), kétéltűek (bábavarangy) a szájukban egy erre a célra képződött tokban vagy a hátukon tartják az ikráikat

13. Dilemma: hogy viselkedjenek párosodás után? • Hagyják magára az ivadékkezdeményt, és lássanak újabb megtermékenyített pete létrehozásához? • A szex átmeneti felfüggesztése javítja az utód életben maradási feltételeit? • Ha pl. 10:1 az esélye az életben maradásra, és a gondozásra szánt idő alatt 1000 új pete létrehozása… • Mindkét/melyik szülő nyújtson gondoskodást?

14. Melyik szülő neveli az utódját? Három egymással összefüggő tényező: • Befektetés az utódba • Egyéb kedvező lehetőségek, melyek lezárulnak az utód további gondozásával • A bizonyosság az apa- vagy az anyaságban

15. 1. Befektetés az utódba • A legtöbb állat petéje nagyobb, mint a spermium, a petének tápanyagot és anyagcserével kapcsolatos mechanizmust is tárolnia kell

16. A pete megtermékenyítése lehet • külső – halak, kétéltűek: legtöbb esetben a nőstény és a hím egyidejűleg bocsátja ki az ikrákat és a spermát, így megtermékenyítés után vagy önmagukra utalva lebegnek, vagy az egyik szülő gondoskodik róluk • belső – egy ideig a nőstényben marad az embrió, majd • fejlődését az anya testén kívül, tojásban folytatja pl. kacsacsőrű emlős • vagy az anyában növekszik tovább

17. A belső megtermékenyítés tehát további befektetésre kötelezi az anyát: • tápanyagok vagy kalcium a tojáshéjhoz • terhességhez szükséges idő • Így az anyának sokkal nagyobb a befektetése, ennek eredményeképpen nem tud kibújni a gondoskodás kötelezettségei alól • A nőstény emlősök szoptatnak, a nőstény aligátor őrzi a tojásokat, a nőtény piton költ…

18. 2. Egyéb lehetőségek • Belső megtermékenyítésnél a nőstény terhes lesz, szülésig vagy tojásrakásig neki kell a magzat gondját viselni, ha emlős, akkor a szoptatás ideje alatt is, ekkor fölösleges párosodnia, mivel pillanatnyilag úgysem lehet több utódja. • Míg a hímek készen állnak a következőre, hogy újabb utódoknak adhassa át a génjeit...

19. De még a fogamzásgátlástól és szopotatástól tartózkodó anyák sem szülnek általában egy tucat gyereknél többet • Rekord gyerekek számában: 19. sz-i moszkvai asszony sorozatosan hármas ikreket szült, így 69 gyereknek adott életet • A több férj sem segíti hozzá a nőt ahhoz, hogy több utódot szülhessen • Csak Tibetben van poliandria, és ott is a földbirtoklás miatt • Poligíniában viszont valóban rengeteg gyereket tud nemzeni egy férfi • A rekordot itt egy marokkói szultán tartja, Vérszomjas Iszmáil, aki 700 fiút, és számolatlan, de feltehetően hasonló számú lányt nemzett.

20. 3. Bizonyosság a szülőségben • A belső megtermékenyítésű nőstényeknek nincs miért kételkedniük az anyaságot illetően • Nem így a hímek: • Vajon párosodott mással is, amíg nem volt mellette? • Vajon melyikük spermiuma termékenyítette meg? • Inkább odébbállnak és újabb nőstényt keresnek, az utódgondozás terhét a nőstényre hagyva

21. Három esetben nem hagyják el az utódot/a nőstényt a hímek: • Külső megtermékenyítés A hím gondjaiba veszi a petéket, még mielőtt más megtermékenyítené • Felcserélt nemi szerepű poliandria Pl. Wilson víztaposóknál A hímeknél nagyobb nőstények versengenek egymással egy-egy hímekből álló hárem megszerzéséért, a nőstény mindegyik hímnek lerak egy fészekalja tojást, a hímek pedig kiköltik és nevelik a fiatalokat

22. Belső megtermékenyítés, de egy szülő nem, vagy csak nehezen tudja felnevelni az utódot – a másik szülőre is szükség van az élelemszerzéshez. Ez nemcsak ránk, emberekre jellemző, hanem általában az észak-amerikai és európai madárfajokra, valamint emlősök közül pl. a gibbonokra Ezek a hímek igyekeznek megtermé- kenyíteni más hímek nőstényeit, hogy aztán a megcsalt hím tudtán kívül gondoskodjon a csábító utódjáról…

23. Mivel a férfiak nem lehetnek biztosak apaságuk felől, biz. társadalmakban különféle gyakorlatok vannak ennek növelésére: • Magas menyasszony-váltság – igazoltan szűz „árúért” • Házasságtörési törvények • A nők állandó kísérete vagy tényleges bezárása • Női körülmetélés (klitoridektómia) – a szex iránti érdeklődést hívatott csökkenteni… • A nő nagy szeméremajkainak csaknem teljes összevarrása a férj távollétében (infibuláció)

24. Az örömszerzést szolgáló szex evolúciója • Az állatok többféleképpen jelzik, amikor peteérésük van • Pl. a páviánnak megduzzad és élénkvörösre színeződik a vaginája

25. Mi, emberek a kisebbséghez tartozunk, amiért nem észleljük ezt. • Ennek következménye, hogy az év, a hónap, a nap bármely szakában szeretkezünk. • Ezzel ellentétben pl. a pávián a teljes szexuális absztinencia után az ivarzási időszakban akár 100 alkalommal is közösül

26. Miért? – Mert élvezzük. • Pedig: • Energia- és időigényes • Veszélyes: • „Az ölelésbe fonódott párokat könnyen meglepheti és megölheti egy ragadozó vagy ellenség”… • Idősebb egyének nem bírják már ezt a terhelést, III. Napóleon, és Nelson Rockefeller is szex közben halt meg • Harcok a nőstényért • Kockázatos lehet a házasságon kívüli szex is

27. Miért fejlődött ki a rejtett ovuláció? Többféle elmélet – mindegyik híven tükrözi szerzőjének nemét • Prostitúció-elmélet: a nők úgy fejlődetek, hogy szexuális kegyeikkel kereskedve megkapják a húsadományt a hímnemű vadászoktól • „Felszarvazással a jobb génekért” elmélet: a balszerencsés barlanglakó asszony, akit hasznavehetetlen férjnek adott a törzse, a folyamatos fogékonyságával tudta vonzani a jobb génállományú szomszédos barlanglakót 

28. Az anti-fogamzásgátlási elmélet: a barlanglakó nők tudatában voltak a szülés fájdalmasságának, és kockázatának, sőt ovulációjuk napjának is, ezt úgy használták fel, hogy aznap kerüljék a szexet. De ők így kevésbé szaporodtak, nem örökítették át a génjeiket, így olyan nők népesítették be a világot, akik nem tudják felismerni peteérésük idejét.

29. „Otthon a papa” elmélet (Alexander & Noonan) • A rejtett peteérés a monogámia elősegítése végett alakult ki, mert otthonmaradásra kényszeríti a férfit, hogy bizonyos lehessen az apasága felől • A „sok apa” elmélet (Hrdy) • A nő számos szexpartnerhez juthasson, így minél több férfit tarthasson bizonytalanságban apaságát illetően, minél többen higgyék azt, hogy a gyerek a sajátjuk, s ne történjen gyerekgyilkosság

30. Sillén-Tullberg & Møller svéd biológusok tanulmánya a főemlősök szexuális szokásairól 1. lépés: 68 főemlős esetében osztályozták az ovuláció látható jeleit: • 32 nincs jele pl. cerkóf, selyemmajom, orángután • 18 gyenge jel pl. gorilla • 18 feltűnő jel pl. pávián, csimpánz

31. 2. lépés: Ugyanezt a 68 fajt párosodási rendszerük szerint is osztályozták • 11 faj monogám pl. selyemmajom, gibbon, emberek • 23 nőstény háremek pl. gorilla, emberek • 34 promiszkuitás pl. cerkóf, bonobó, csimpánz

32. 3. lépés: összevetik az előbbieket • A legtöbb monogám faj rejtett ovulációjú („otthon a papa”?), de a rejtett ov. nem jelzi előre a monogámiát • A legtöbb erősen hirdetett ovulációjú faj promiszkuitásban él, a promiszkuitás viszont nem szavatolja a hirdetést

33. 4. lépés: jelenleg élő főemlősök családfájának tanulmányozása • Először a rejtett ovuláció jött létre egy promiszkuitást űző vagy háremtartó fajnál („sok apa” elm.) • Aztán a már kialakult rejtett ovulációval a fajok átváltottak a monogámiára („otthon a papa” elm.)