Belső ellenőrzés, monitoring és értékelés

1. Belső ellenőrzés, monitoring és értékelés

2. Belső ellenőrzés rendszere Belső ellenőrzési rendszer szereplői Belső ellenőrzési rendszer hatásköre Projekt belső ellenőrzése

3. A belső ellenőrzési rendszer a vezetés, valamint az irányítás szerves része, és szoros kapcsolatban áll a társaság tervezési-, döntési-, információs rendszereivel. A belső ellenőrzési rendszer hatékony működtetése visszahat a társaság irányítási rendszerének megbízhatóságára is. Projekt belső ellenőrzése

4. A belső ellenőrzési rendszer alapvető célja a hibák megelőzése, a helyes gyakorlat vagy szabályozás kialakítására a vezetők figyelemének a felhívása, és segítségnyújtás a hibák elhárításban. időben jelzést ad a külső és belső környezetben, a feltételrendszerben bekövetkezett, vagy várható változásokról, javaslatokat dolgoz ki a változások társaságon belüli hatásainak kezelésére, tájékoztatja a vezetést a szervezet alkalmazkodó képességének alakulásáról. Projekt belső ellenőrzése

5. Elemei: Munkafolyamatba épített ellenőrzés Vezetői ellenőrzés Függetlenített belső ellenőrzés Projekt belső ellenőrzése

6. A projekt megvalósulásának nyomon követése – a monitoring • Alapvető fontosságú eleme a projekt sikeres végrehajtásának • Projektmenedzsmenttől elkülönült szervezeti struktúra • Cél: a megvalósítás nyomon követése, az eredmények mérése, esetleges diszfunkciók feltárása

7. Monitoring fogalmi meghatározása • Folyamatos adatgyűjtés annak érdekében, hogy a menedzsmentinformációkhoz jusson egy adotttevékenység előrehaladásával kapcsolatban, és szükség esetén befolyásolhassamenetét. • Egy adott fejlesztés pénzügyi és fizikai megvalósításának nyomon követését jelenti; azt vizsgálja,hogy az adott fejlesztésvégrehajtása megfelel-e az előre tervezettnek, valamint hogy biztosított-e az előre meghatározott célok elérése.

8. „Rokon” fogalmak • Monitoring • Ellenőrzés • Értékelés

9. „Rokon” fogalmak elhatárolása

10. Miért van szükség monitoring tevékenységre? • A támogatott projekt mennyire járul hozzá saját és a program céljai teljesüléséhez • Fejlesztés megvalósítása sikeres-e • Céloknak megfelelően halad-e • Lehetőség a beavatkozásra (végrehajtás menete) • Hatékonyabb felhasználás és végrehajtás!

11. A monitoring szintjei EUB KTK MB Program monitoring KTK IH OP MB OP IH Közreműködő szervezet Projekt monitoring Végső kedvezményezett

12. Kedvezményezettek feladatai • Előrehaladási jelentések és mellékleteikelkészítése, projekt-dokumentáció napi szintű vezetése. • Információszolgáltatásés dokumentumokba való betekintés lehetővé tétele helyszíni ellenőrzések alkalmával. • Együttműködés a Közreműködő Szervezetekkel a projekt lebonyolításával kapcsolatos javaslataik, iránymutatásaik figyelembevétele.

13. Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) • Az EU támogatásával megvalósuló programok figyelemmel kísérését az e célra létrehozott számítógépes rendszerben kell kezelni. • A rendszer fejlesztéséről és üzemeltetéséről a Nemzeti Fejlesztési Hivatal gondoskodik. • Az EMIR kizárólagosan jogosult a programok monitoring adatainak gyűjtésére és rendszerezésére.

14. Az indikátorok

15. A számszerűsíthető indikátor • Objektívebb képet ad a projekt megvalósításról • Összehasonlítható más, hasonló projektekkel • Összegezve input lehet az intézkedés monitoringjához • Alkalmas a számítógépes feldolgozásra • Egyértelmű jelzést ad a kitűzött céloktól való eltérésről

16. Indikátorok kritériumai 1. • QQTTP • mennyiségi (quantity) mennyit? • minőségi (quality) milyen minőségben? • célcsoport (target group) kinek? • idő (time) mikor? • hely (place) hol?

17. Indikátorok kritériumai 2. • SMART • jellemző (specific) • mérhető (measurable) • rendelkezésre áll (available) • releváns (relevant) • aktuális (timely)

18. Indikátorok meghatározásának lépései 1. Mutatók körének meghatározása és az egyes indikátorok definiálása 2. A mutatók kiindulási értékének rögzítése 3. Előzetes számszerűsítés a célállapotra

19. Információ források és gyűjtés

20. Indikátorok korlátai • A projektgazdák szubjektivitása • Projektgazdák felelőssége (ráfordítás/haszon) • Összegzési (koherencia) gondok • Nincsen ok-okozati összefüggés a mutatók • között • 5. Nehezen mérhető és előállítható • 6. Nem állnak rendelkezésre (időben, térben) • 7. Aggregációs gondok

21. Indikátorok jellege szerint

22. Néhány példa…

23. Közlekedési infrastruktúra Cél: versenyképesség és elérhetőség Output:km, hálózat kiépítettség (%) Eredmény: Időmegtakarítás - idő*utas v. tömeg volumen Elérhetőség: Eljutás időben Hatás: Forgalom növekedés szektoronként (%) Környezeti hatás változás (%) a CO, Nox Foglalkoztatási hatás ld. előző

24. Energia infrastruktúra Cél: versenyképes diverzifikált szektor= csökkenő energiaköltségek! Output: Beépített kapacitás szektoronként KW Hálózat kiépítettség foka (%) Eredmény: ellátott népesség, költségcsökkenés Hatás: Megújuló energiaforrások (%) Hatékonyság (kőolaj egyenértékben) Kibocsátás ld. előbb Foglalkoztatás ld. előbb

25. Környezet (horizontális prioritás!) Cél: gazdaságfejlesztési tényező Output:vízkezelés (m3), hulladékfeldolgozás (tonna) környezetbarát technológia (cégszám) Eredmény: települési szilárdhulladék gyűjtésbe vont házt. Új ívóvíz hálózatba kapcsolt háztartások Hatás: szennyezés csökkenése (%) Foglalkoztatás ld. előbb

26. KKV Cél: az innováció és foglalkoztatás forrásai Output: támogatott KKV szám, ffi-női tul. KKV határon túlnyúló kapcsolatai (db) Eredmény: Közvetlen beruházás a támogatott cégekbe (€) Hatás: Foglalkoztatás ld. előbb Túlélési ráta 18 hónap után (%)

27. Humán erőforrás fejlesztés Output: *támogatás személyeknek - bennmaradás (%) ffi-nő(!) arány, munkaerőpiaci státusz * rendszerek támogatása - projekt szám Eredmény és hatás: * foglalkoztatási pol. - fiatalok mn. ráta * társadalmi integráció - tartós mn. Ráta * foglalkoztathatóság - részvételi ráta * alkalmazkodókép. - új vállalkozások száma

28. Nemek közötti esélyegyenlőség Horizontális prioritás! Output: szociális piacgazdaságot segítő szolgáltatások * pénzügyi támogatásban részesülő szervzetek Eredmény: Női vállalkozók aktivitása - női projekt tulajd. Hatás: Pozitív diszkrimináció a nők irányában * nők aktivitási rátájának növekedése (%)