Tanulás

1. Tanulás • Elemi • habituáció, szenzitizáció • Kondicionálás • klasszikus, operáns • Utánzás, modellkövetés • Belátásos tanulás

2. Asszociáció • Kontiguitás - ha két esemény együttesen fordul elő, akkor asszociálódnak • Gyakoriság - ha két esemény gyakrabban fordul elő együtt, erősebben asszociálódnak • Erősség - az asszociációt kísérő érzetek erőssége befolyásolja magát az asszociáció erősségét

3. Pavlov • Pavlov észreveszi, hogy nem csak akkor csorog a kutya nyála, amikor kaját kap, hanem máskor is. De, ha a nyálelválasztás reflex, csak akkor lehet nyálelválasztás, ha van inger. Mi váltja ki a nyálelválasztást? • a dolog logikája: • van étel - van nyál • nincs étel - nincs nyál • nincs étel - van nyál

4. Az alap a kontiguitás, a semleges és a feltétlen inger között • Lám-lám, Pavlov igazolja a brit empíristákat

5. Alapjelenségek • Generalizáció, diszkrimináció, gátlás, kioltás, kialvás, gátlástalanítás, spontán felújulás, ellenkondicionálás,

6. Másodrendű kondicionálás • 1. metronóm - étel • 2. metronóm - nyál • 3. fekete négyzet - metronóm • 4. fekete négyzet - nyál • Szenzoros előkondicionálás • 1. csengő - fény • 2. fény - sokk • 3. fény - lábelrántás • 4. csengő - lábelrántás

7. Érzelem kondicionálás Watson és Rayner, 1920

8. Mire jó az állatoknak mindez? És az embereknek?

9. kísérletes neurózis (az analitikus jobb) • reklámok (kérdéses, hogy működik-e) • éjszakai bepisilés megszüntetésére szerkezet (barbár és inkább rontja) • drogtúladagolás (legalább tudj róla)

10. Instrumentális kondicionálás

11. Thorndike • Próba - szerencse • Effektus törvény. • megerősítés, büntetés

12. Skinner • Shaping • Megerősítési tervek • fix változó • időtartam FI VI • arány FR VR • FR: pl. darabbér, magas válaszszám • FI: pl.heti bér, válaszadás lassan nő, az intervallum végén megugrik • VR: pl. játékautomata, magas, állandó szinten tartott válaszszám, kioltása igen nehéz • VI: rövid intervallum - sok válasz • hosszú intervallum - kevés válasz

13. Skinner: autoshaping • A galamboknak nem kellett választ tanulniuk, mert a jelzőfény kigyulladását automatikusan követte a táplálék. A galamb mégis kopogtatta a csőrével a lámpát annak kigyulladása után. Bár a táplálékhoz nem volt szükség semmilyen viselkedésre, a megerősítés hatására önformálta módon választanulás történt. • Ez egyaránt magyarázható a kontiguitással (S-S kapcsolat, lámpa CS, táplálék UCS) és megerősítéssel (S-R kapcsolat, a táplálék megerősíti a csipegető választ).

14. Mowrer kétfaktoros elmélete • A félelem tanulás az inger kontiguitásra, a motoros válasz tanulása pedig a drive-redukcióra vezethető vissza. A kontiguitás által a jelzőinger (pl. fehér fal) a drive szintet növeli, aminek csökkenése másodlagos megerősítővé válik, így az averziv kondicionálásnál másodlagos megerősítés történik. • A tanulás kontiguitás és effektus törvényének egymásra épülése magyarázza a kondicionálásos tanulási formákat.

15. Rescorla ‘68 • nem kontiguitás, hanem kontingencia • reflex helyett bevezeti az információ szerzés elvét. A kondicionálás során a környezet eseményei közötti kapcsolatok, együttjárások elsajátítása történik.

16. A tanult tehetetlenség • Seligman - kísérletei, immunizáció • a kontingencia elv szerint a passzív csoport azt tanulta meg, hogy a fájdalom és a saját viselkedés független egymástól, az aktív pedig azt, hogy a saját viselkedéstől függ.

17. Belátásos tanulás (gestalt) • Köhler • a tanulás hirtelen jön létre, mint a figura-háttér átbillenés (Rubin serleg)

18. az elemek összállnak egy egésszé (gestalttá), ez a belátás, a cél és eszköz közötti viszony átlátása

19. Egy elegáns, döntő kísérlet Köhlertől: • csimpánz ajtók, csirke kartonlapok • a helyzet egészét tanuljuk, nem egyedi ingereket, hanem a közöttük lévő viszonyokat

20. Utánzás, modellkövetés, a szociális tanulás elmélet

21. Utánzás, modellkövetés, a szociális tanulás elmélet... • Nem csak a közvetlen megerősítés hatására tanulunk, • hanem azáltal is, ha egy általunk megfigyelt személyt jutalmaznak vagy büntetnek valamely cselekedetéért, • valamint a különböző helyzetekben felhasználjuk a múltbeli tapasztalatainkat, s a helyzetek szimbolikus reprezentációja révén képesek vagyunk előrevetíteni cselekedeteink következményét, s ehhez képest módosítani tudjuk viselkedésünket.

22. Bandura kísérletei • Agresszív modellek utánzása jutalmazott - büntetett agresszív modell élő, film, rajzfilm modell

23. A modellválasztás indítékai közül a legerősebb a szeretet. Különböző tapasztalatok szerint az érzelmileg elfogadó és gondoskodó felnőttet inkább utánozzák a gyermekek. Kísérlet. • A modellkövetést befolyásolja továbbá a státuszirigység és a szociális hatalom. Az előbbi azt jelenti, hogy a gyermek irigyli a felnőtt szerepet, s ezért átveszi a jellemző magatartást, az utóbbi pedig arra a helyzetre utal, hogy a felnőtt a gyermekhez képest kontrolláló helyzetben van. Egyszerűbben, amikor a felnőtt adja a csokoládét, akkor a szociális hatalom, amikor eszi a csokoládét , akkor a státusz az, ami vonzza a gyermeket. De melyik az erősebb?

24. Az emócióknak is fontos szerepe van az utánzásban. A modell érzelmeit kifejező megnyilvánulások hasonló emóciót keltenek a megfigyelőben, ami emeli ennek aktivációs szintjét, ez viszont facilitálja a viselkedést, azaz az empátia is utánzás fokozó hatású. • Nemcsak modell vagy a modellel való kapcsolat játszik szerepet a modellkövetésben és az utánzásban, hanem az utánzó személye is. • Ezek közül néhány:

25. - inkompetencia egy adott helyzetben, pl. amikor először lép be valaki egy kínai étterembe, s ott pálcikákat hoznak evőeszközként, valószínűleg a többieket fogja utánozni, ha használni akarja.- - az is hajlamosabb lesz az utánzásra, akit kora gyermekkortól fogva fokozottan jutalmaztak az ilyen viselkedésért. - a modell vélt vagy valós hasonlósága. • A modellválasztásban ill. utánzásban ezek a tényezők játszanak fontos szerepet, de továbbiakat is feltártak, amelyek már nem vagy csak igen erőltetetten magyarázhatóak a szociális tanulás-elmélet kategóriáival. Ilyen például a dependencia (függőség igény) vagy az alacsony önértékelés.