260 likes | 379 Views
Kompetencia. Végzettség. Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott kamarai szakképesítések bevezetése. A kamara szakképzési céljai, feladatai I. Meghatározó szerep a tanulók gyakorlati képzésének korszerűsítésében
E N D
Kompetencia Végzettség Versenyképes Gazdaság – Versenyképes Szakképzés A korszerűsített OKJ és az átdolgozott kamarai szakképesítések bevezetése
A kamara szakképzési céljai, feladatai I. • Meghatározó szerep a tanulók gyakorlati képzésének korszerűsítésében • Szakmaszerkezet korszerűsítése, átjárhatóság, kiszámíthatóság biztosítása kulcskompetencia alapon működő moduláris rendszer kiépítése • A normatív finanszírozásnál a létszámon túl figyelembe kellene venni a minőséget, költséghatékonyságot és az elhelyezkedést • Szintmérő vizsgák beszámíthatóságának megvalósítása, szakmai vizsgák idejének csökkentése, komplex gyak. vizsga • Gyakorlatigényes, hiány- és fizikai szakképesítések népszerűsítése, szakmunkás presztízs helyreállítása • Gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a gyakorlati oktatásban
A kamara szakképzési feladatai II. • Mennyiségben és minőségben biztosítani a gazdaság számára a munkaerőt • Értékteremtő fizikai munka presztízsének helyreállítása • Duális képzés elindulhat, amely a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt, az új rendszer bevezetése 2012-től kötelező a szakképző intézmények számára
Az eddigi rendszer működőképességének és teljesítőképességének bemutatása
Lemorzsolódás és szakmaelhagyás figyelembe vételeegy képzeletbeli eset Beiskolázott tanulók: 100 fő Lemorzsolódás: 30 fő Szakiskolát elvégzők: 70 fő Szakmájukban 9 hónap múlva elhelyezkedők: 21 fő MKIK GVI felmérés alapján 2010.
Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya: 14-19 év a legkritikusabb! • 2002-2010 között általános iskolába járók száma: • 112 000-108 000, lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %) • 2010-ben a 19 évet betöltött korosztály létszáma: • 127 ezer fő • ebből 31 ezer főnek 8 osztályos vagy • alacsonyabb iskolai végzettsége volt (24,7%)
A Kormány−Kamara szakképzési keretmegállapodása 125 szakmában: 2010. november 11. • Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása • Központi programok felülvizsgálata • Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása • Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás • Szintvizsgák szervezése, koordinálása • SZKTV, WorldSkills, EuroSkills szakmai versenyek szervezése • Közreműködés a pályaválasztási és tanácsadási rendszerben
Fő aktivitási területek • 1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása • 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése • 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe • 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet erősítése. Tanulók és gazdálkodó számának növelése
Szakmai fejlesztőmunka eredményei • Gyakorlati óraszámok 50%-os növelése, a gazdasági igények szerinti tartalom, nyári gyakorlat óraszámának növelése • Szakmai záróvizsga idejének csökkentése: maximum 2 nap; maximum 4 vizsgafeladat/modul • Modulok számának korlátozása: maximum 6 modul/szakképesítés • Szakmai tartalomfejlesztés: új technikák, technológiák beépítése Modulok tartalmában való duplikációk, átfedések megszüntetése • Kompetenciák számának csökkentése, szakmai kulcs- és cselekvési kompetenciák hangsúlyozása • Új központiprogram-struktúra: helyi tantervi részletességgel való kidolgozás
Országos konzultációs fórumrendszer • Partnerek bevonása, megnyerése • Gazdaság közvetlen részvétele: 180 fejlesztő szakértő • Érdemi beleszólás lehetősége: 40 szakmai szervezet • 4 ezer gazdálkodó, 660 szakképző iskola véleménye Az ISZIIR interaktív fóruma: http://www.isziir.hu/_frontend/index.php?module=forum&pager_limit=&order=&turn=&page=1 Az MKIK által kifejlesztett szakképesítések: szvk-k, központi programok elérhetők voltak 2011. április 28-tól http://www.mkik.hu/index.php?id=5036
A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése 2011. április 28. 48 szakképesítés átdolgozott szakmai és vizsga-követelményének, valamint központi programjának átadása a Nemzetgazdasági Minisztérium részére 2011. július 18. 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet − új OKJ (hatályos 2011. VII. 26-tól) 2011. augusztus 25. 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet az új szakmai és vizsgakövetelményekről (hatályos 2011. VIII. 28-tól)
A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések Régi Új 48 szakképesítés 46 szakképesítés 3-as szintű 35 db 5-ös szintű 13 db 3-as szintű 34 db 5-ös szintű 12 db Megszüntetésre , illetve beépítésre került 5 db Új szakképesítés 2 db
A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése 4 féle képzési lehetőség 2011. szeptember 1-től: Előrehozott (3 éves ): új szvk szerint régi szvk szerint 2+2 formában : új szvk szerint régi szvk szerint Iskolarendszerben összesen 28 szakképesítésben
A korszerűsített OKJ és az átdolgozott szakképesítések jogszabályi bevezetése • 2 féle képzési lehetőség 2011. szeptember 1-től: • 12 szakképesítésben érettségire épülő: • új szvk szerint • régi szvk szerint • Felnőttképzésben 6 szakképesítés
Az előrehozott szakmunkásképzés • Semmi mással nem pótolható jelentősége van az idejekorán elkezdett szakmatanulásnak • Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására • Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni, a szakiskolát választják • Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása. A képzés középpontjába a szakmai cselekvőképességet kell állítani
Az előrehozott szakmunkásképzés • A 14 éves korosztály rendkívül fogékony a cselekvésközpontú feladatokra, valós gyakorlati tevékenységekre épülő pedagógiára. Jelentős rétegeket vesztett el a 9-10 osztály bevezetésével a magyar szakképzés, ezzel a magyar munkaerőpiac. • Egyre nehezebb éles határvonalat húzni a szakmai elmélet és gyakorlat között. A szakmai elmélet jelentős változáson ment át, gyakorlatorientáltabb lett.Az elmélet arra koncentrál, hogy megtanítsa a gyakorlati végrehajtáshoz szükséges lépéseket. • A duális képzés élő környezetben szocializálja a tanulót, a tanuló megtanulja, hogyan működik a valós gazdaság, gondolkodásában erősödik a cselekvőképesség. Megtanulja, hogy cselekedeteiért felelősséget kell vállalnia.
A német és a magyar duális szakmunkásképzés • Magyar • fele részben vállalati • gyakorlati óraszám 1900 óra • tanulói és munkaviszony • tanulószerződés 55% • 180 tanítási-munkanap / év • szakmai elmélet iskolában • 8 osztályos általános iskola • közismereti óraszám 960 • moduláris képzési rendszer • gazdaság: szakképzési adó • Német • döntően vállalati képzés • gyakorlati óraszám 4000 óra • munkaviszony a meghatározó • tanulószerződés 90-95% • 210 tanítási-munkanap / év • szakmai elmélet vállalatnál • 9 osztályos általános iskola • közismereti óraszám 480 • egységes szakmakép • gazdaság önfinanszírozó
A kamara által kifejlesztett tanügyi dokumentumok bevezetésének előnyei • Iskolák és a vállalkozások közötti kapcsolat erősítése • Lemorzsolódás csökkenése, tanulók jobb elhelyezkedése • Nem lesz több éven keresztül párhuzamos képzési forma • Kevesebb modul, egyszerűbb a „tantárgyiasítás”: (46 szakmában 271-ról 203-ra csökkent a modulok száma) • Gyakorlatorientált, felhasználóbarát központi programok
Gazdálkodók érdekeltségének növelése a gyakorlati képzésben Cél: gazdálkodók számának növelése 9 ezerről 20 ezerre Eszközök: • Adminisztratív terhek csökkentése • Egyszerűbb finanszírozási rendszer • Törvényi szabályozás módosítása
A képzési hajlandóságot leginkább befolyásoló tényezők a jelenleg képzők körében bonyolult, időigényes adminisztráció éves visszatérítés esetén jelentős az előfinanszírozás költségeink nem térülnek meg alacsony a gyakorlati órák száma sok a munkafegyelmi probléma a tanulók elméleti és gyakorlati előképzettsége nem megfelelő sok a tanulói hiányzás az átalánydíjas elszámolás esetén alacsony az elszámolható összeg nincs elég tanuló MKIK felmérés 2011.
A finanszírozási rendszer átalakítása • Egy alapnormatíva • Differenciálás a következők szerint: • Gyakorlat−elmélet aránya • Anyagigényesség • Eszközigényesség • Oktatóigényesség • Hiány-szakképesítés • Továbbra is tételes • 20−50% elszámolhatóság • Adómentesség • Kötelező emelés eltörlése • Félévente módosítható Elszámolható költségek Tanulók pénzbeli juttatásai
Köszönöm a figyelmet! szabo.balint@mkik.hu