Gazdaságpolitika, közpénzügyek

1. Gazdaságpolitika, közpénzügyek

2. Hogyan mozog a pénz a modern gazdaságokban? VÁLLALATOK bérfizetés HÁZTARTÁSOK vásárlás adók adók ÁLLAM megtakarítások hitelfelvétel finanszírozási források hitelfelvétel PÉNZÜGYI RENDSZER (BANKOK, TŐZSDE, STB)

3. A PÉNZ KÖRFORGÁSA során • Háztartások: jövedelme > kiadásai  nettó megtakarítók • Vállalkozások: jövedelme később realizálódik, mint kiadásai  nettó hitelfelvevő • Állam: mindkettő lehet • Pénzügyirendszer: - kölcsönözhető pénzek közvetítője - feladata: elősegítse a pénz áramlását a megtakarítóktól, oda ahol többletigény jelentkezik

4. A modern állam gazdasági szerepvállalásának okai: • A magánszféra egyedül nem tudja biztosítani a gazdaság zökkenőmentes működését. • A piaci verseny korlátozása, a monopóliumok működése jóléti veszteséget okoz. Az állam az antitröszt politika és a regulációs politika keretében hozott intézkedésekkel próbálja megelőzni illetve elkerülni ezeket a veszteségeket. • Az külső hatások következtében a gazdasági szereplők hatékonyság- és haszonveszteséget szenvednek el. Az állam jogalkotással, adóztatással és támogatásokkal segíti elő az környezetvédelem erősítését • A piac működése gyakran igazságtalan és méltánytalan jövedelmi és vagyoni különbséget idéz elő a gazdasági szereplők között.

5. A magánszféra és a piac nem képes biztosítani minden nemzetgazdasági ág fejlődését. A közjavak és közszolgáltatások (honvédelem, oktatási rendszer, egészségügyi ellátás, infrastrukturális ágazatok: utak, hidak, repülőterek) létrehozása és fenntartása óriási tőkebefektetést igényel. Ezek nélkül egy modern gazdaság nem működőképes. A tőke közvetlen megtérülésére ugyanakkor nem, vagy csak nagyon hosszú idő múltán lehet számítani. Az állam szerepvállalására van szükség ahhoz, hogy a szükséges források rendelkezésre álljanak. A magántőke nem szívesen vállalkozik olyan területeken, ahol túlságosan nagyok az üzleti kockázatok, és bizonytalanok a profitkilátások. • A modern gazdaságok működését is időről időre súlyos problémák zavarják: infláció, munkanélküliség, stagnáló vagy csökkenő termelés stb. A piaci mechanizmus nem képes ezeket a negatív jelenségeket megoldani. Itt is az állam beavatkozására van szükség.

6. A modern állam gazdasági feladatai: • Stabilizációs, • Elosztási, • Allokációs feladatok

7. A stabilizációs feladatok • a) Lényege: A stabilizációs feladatkör azt jelenti, hogy az állam, illetve képviseletében a kormány biztosítja a gazdaság működőképességét • b) Területei: • A gazdálkodáshoz szükséges intézményi és jogi feltételek megteremtése • A tulajdon védelmét biztosító törvények • A rendőrség és a hadsereg fenntartása, amelyek a munkához szükséges biztonságot nyújtják • A gazdasági ellenőrzés biztosítása • A gazdaságirányító tevékenységek • Antiinflációs politika • Foglalkoztatás politika • Beruházás-ösztönzés stb

8. Az állam elosztási funkciója • Lényege: Az állam a nemzetgazdasági jövedelem jelentős hányadát elvonja a gazdasági szereplőktől, és a gazdasági- valamint társadalompolitikai céljai megvalósítására használja fel. • Területei: • A hadsereg, a rendőrség, és az államapparátus finanszírozása • Támogatások, segélyek nyújtásával mérsékli a szociális egyenlőtlenségeket

9. Az állam allokációs feladatai • Lényege: Az állam beavatkozik a termelési tényezők elosztásába, és erőforrásokat áramoltat azokba az ágazatokba, amelyek fejlesztésére a magántőke nem vállalkozik • Területei: • Az infrastruktúrális ágazatok fenntartása és fejlesztése • Környezetvédelmi beruházások • Egészségügyi intézmények fenntartása, fejlesztései, beruházásai • Oktatási célú beruházások, fejlesztések • Tudománypolitikai célú beruházások, fejlesztések • kulturális intézmények (színházak, múzeumok stb.) fenntartása, fejlesztése, beruházásai

10. Az állam gazdasági feladatai megoldásának eszközei: • Költségvetési politika: Azon gazdaságirányító és –befolyásoló intézkedések összessége, amelyeket az állam a költségvetés bevételei és kiadásai révén valósít meg • Monetáris politika: A jegybank a forgalomban lévő pénzmennyiség szabályozásán keresztül befolyásolja a makrogazdasági folyamatokat.

11. A gazdaságpolitika finanszírozása • A költségvetési egyensúly és költségvetési szufficit esetén az adóbevételek fedezetet nyújtanak a költségvetési kiadásokra, ilyenkor államadósság nem keletkezik. • Költségvetési deficit esetén az állam kiadásai meghaladják az adóbevételek értékét, ezért az állam hitelfelvételre kényszerül és államadósság keletkezik

12. A költségvetési deficit finanszírozásának módjai: • Hitelfelvétel a jegybanktól • Értékpapírok (államkölcsön kötvények) kibocsátása a tőkepiacon

13. A költségvetési deficit jegybanki hitelből törtnő finanszírozásának jellemzői • Előnyei: • Technikailag viszonylag egyszerű lebonyolítás • Viszonylag olcsó finanszírozási megoldás • Hátránya: Megnöveli a forgalomban lévő pénzmennyiséget, emiatt az infláció felgyorsulását idézheti elő.

14. A költségvetési hiány tőkepiaci finanszírozásának jellemzői • Előnyei: • A magán megtakarításokat vonja be a költségvetési hiány finanszírozásába • Nem növeli meg a forgalomban lévő pénzmennyiséget, ezért az inflációs veszély kisebb • b) Hátrányai: • • Drága finanszírozási forrás, mert az állampapírok versenyeznek a tőkepiacon a magán vállalatok kötvényeivel és emiatt magas kamatot kell fizetni, egyébként a befektetők a megtakarításaikat nem állampapírok vásárlásába fektetnék. • • A magas kamatok miatt csökken a beruházási kereslet. Ezt a deficitfinanszírozás kiszorító hatásának nevezzük.

15. A gazdaságpolitika irányai • Expanzív gazdaságpolitika: A makrogazdasági keresletet, kínálatot, a gazdasági növekedést ösztönző gazdaságpolitika • Restriktív gazdaságpolitika: A makrogazdasági keresletet, kínálatot korlátozó gazdaságpolitika

16. Az expanzív gazdaságpolitika területei • Expanzív költségvetési politika • Expanzív monetáris politika

17. Az expanzív gazdaságpolitika alkalmazásának feltételei • A makrogazdasági árupiacon túlkínálat van • A vállalati szektor korszerű, de a kereslethiány miatt, kihasználatlan kapacitásokkal rendelkezik. Esetleg eladatlan árukészletek halmozódtak fel a vállalatoknál • Nagyfokú illetve növekvő munkanélküliség jellemzi a makrogazdaságot

18. Hatásmechanizmusa: • A kormányzati vásárlások növelése megnöveli az árupiaci keresletet, valamint a vállalati szektor bevételeit és az egyensúlyi jövedelmet • Az adóterhek csökkentése és a támogatások növelése megnöveli a gazdasági szereplők rendelkezésre álló jövedelmét. A rendelkezésre álló jövedelem növekedése a fogyasztási kereslet növekedését idézi elő. A fogyasztási kereslet növekedése pedig a makrokereslet és az egyensúlyi jövedelem növekedéséhez vezet • Az adóterhek csökkenése közvetlenül és közvetve is csökkenti a vállatok költségeit. A vállalati költségek csökkenése ösztönzi a makrokínálat növekedését

19. Alkalmazásának korlátai, veszélyei: • Nagyon fontos, hogy a makrokereslet és a makrokínálat növekedése egymással összhangban történjen, mert ha nem, akkor • A költségvetési expanzió hatására megnövekedhet a költségvetési hiány és ez az államadósság növekedését, valamint az infláció gyorsulását idézheti elő. • A költségvetési expanzió miatt megnövekvő belföldi kereslet az import növekedését idézi elő. Az import növekedése pedig külkereskedelmi mérleg deficitet okozhat. A deficites külkereskedelmi mérleg az ország külföld felé történő eladósodásához vezethet.

20. Az expanzív monetáris politika jellemzői • Lényege: • A forgalomban lévő pénzmennyiség növelésével ösztönzi a makrogazdasági keresletet és kínálatot. • Eszközei: • A kötelező tartalékráta csökkentése • A refinanszírozási kamatláb csökkentése • Arany, deviza, értékpapír jegybanki vásárlása

21. Hatásmechanizmusa: • Megnövekszik a nominális pénzkínálat Megnövekszik a reálpénzkínálat Csökken a kamatláb Emelkedik a beruházási kereslet Növekedik a makrogazdasági kereslet és az egyensúlyi jövedelem • Korlátai, veszélyei: • Kevésbé tervezhető és kevésbé kiszámítható, mint a költségvetési politika hatása, mert az alacsony kamatláb mellett sem biztos, hogy a vállalkozások növelik a beruházásokat. Ha pesszimisták a profitvárakozásaik nem vesznek fel a bankoktól beruházási hiteleket • Az infláció felgyorsulását és pénz vásárlóértékének a csökkenését okozhatja

22. A restriktív gazdaságpolitika területei • Restriktív költségvetési politika • Restriktív monetáris politika

23. A restriktív gazdaságpolitika alkalmazásának feltételei • Túlfűtött gazdasági növekedés, árupiaci túlkereslet • Keresleti infláció • Pénzügyi egyensúlyi zavarok (Pl. növekvő költségvetési hiány, növekvő nemzetközi fizetési mérleg hiány, adósságválság)

24. A restriktív költségvetési politika jellemzői • Eszközei: • A kormányzati kiadások csökkentése: A kormányzati vásárlások csökkentése, a transzferek (támogatások) csökkentése • Az adókulcsok, adóterhek növelése • Hatásmechanizmusa: • A kormányzati vásárlások csökkenése a makrogazdasági árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem csökkenéséhez vezet. • A transzferek csökkenése, az adóterhek növelése csökkenti a gazdasági szereplők rendelkezésre álló jövedelmét. A rendelkezésre állójövedelem csökkenése a makrogazdasági fogyasztási kereslet csökkenését idézi elő. Ha a fogyasztási kereslet csökken, akkor a makrogazdasági árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem is csökken

25. Korlátai, veszélyei: • Gazdasági visszaesés, a termelés csökkenése • Növekvő munkanélküliség • Növekvő szegénység • Szociális konfliktusok

26. A restriktív monetáris politika jellemzői • Lényege: • A forgalomban lévő pénzmennyiség csökkentésével korlátozza a makrogazdasági keresletet és kínálatot • Eszközei: • A kötelező tartalékráta növelése • A refinanszírozási kamatláb növelése • Arany, deviza, értékpapírok jegybanki eladása • Hatásmechanizmusa: A nominális pénzkínálat csökken A reálpénzkínálat csökken A kamatláb emelkedik A beruházási kereslet csökken A makrogazdasági árupiaci kereslet és az egyensúlyi jövedelem csökken

27. Korlátai, veszélyei: • Gazdasági visszaesés, a termelés csökkenése • Növekvő munkanélküliség • Növekvő szegénység • Szociális konfliktusok

28. Gazdaságpolitika elemei területi alapon • iparpolitika: iparral kapcsolatos célok, eszközök • agrárpolitika: mezőgazdasággal kapcsolatos célok, • energiapolitika: energiaellátással kapcsolatos célok, • közlekedéspolitika: közlekedéssel kapcsolatos célok • versenypolitika: versenyszabályozással kapcsolatos • …… • pénzügypolitika: pénzügyi rendszer működésével kapcsolatos koncepciók, eszközök

29. Pénzügypolitika Monetáris politika Felelőse: MNB Fiskális politika Felelőse: kormány pénz-politika hitel-politika deviza-politika költség-vetési politika adó-politika

30. Pénzügypolitikafeladata :biztosítsa az árú- és pénzpiacok közötti, és piacokon belüli, globális és strukturális egyensúlyt Monetáris politika feladata: - pénz- és hitelkereslet ill. kínálat alakítása a pénzmennyiség, és a pénzügyi piacok (kamat, árfolyam) szabályozásán keresztül - a fizetési mérleg egyensúlyának, valuta- stabilitásnak a biztosítása - a gazdasági folyamatok közvetett befolyásolása. pénz- és hitel-politika deviza-politika

31. Költségvetési politika feladata: - az államháztartás bevételeinek, kiadásainak, ill. egyenlegének meghatározása a gazdaságpolitikai célok elérése érdekében. - az adók, a kormányzati beruházások és a jövedelmi transzferek változtatásával közvetlenül hat az összkeresletre vagy az összkinálatra - a gazdasági folyamatok közvetlen befolyásolása.

32. Közpénzügyek - olyan pénzkapcsolatokkal foglalkozik, amely során a megtermelt javak, jövedelmek egy részét központosítják, majd újra elosztják a közszükségletek kielégítésére. Pénzkapcsolatok szereplői: állam, háztartások, vállalatok - az állam azon gazdasági funkcióival foglalkozik, amelyek hatást gyakorolnak az államháztartás bevételeinek és kiadásainak alakulására

33. Közszükségletek, közjavak Közszükséglet: közjavakkal kapcsolatos szükséglet Közjavak: olyan javakat és szolgáltatások, - amelyek fogyasztásából nem lehet senkit kizárni (vagy nagyon költséges),- amelyek fogyasztásakor az egyik fogyasztó nem csökkenti a másik lehetőségeit, vagyis nincs rivalizálás Például: tiszta levegő,jó panoráma,közbiztonság, Ezért a piac (versenyszféra) nem képes előállítani, vagy csak veszteséggel tudná termelni.