700 likes | 1.12k Views
Neuromuscular is betegségek. Arányi Zsuzsanna. Neuromuscular is betegségek. Radiculopathi ák Plexopathi ák Mononeuropathi ák Polyneuropathi ák Motoneuron betegségek N euromuscular is junkció betegségei Myopathi ák. Motoneuron betegségek. Motoneuronok progresszív degenerációja Paresis
E N D
Neuromuscularis betegségek ArányiZsuzsanna
Neuromuscularis betegségek • Radiculopathiák • Plexopathiák • Mononeuropathiák • Polyneuropathiák • Motoneuron betegségek • Neuromuscularis junkcióbetegségei • Myopathiák
Motoneuron betegségek • Motoneuronok progresszív degenerációja • Paresis • Normális sensoros és autonóm funkciók • Két fő típus: • Amyotrophiás lateralsclerosis (ALS): centralis és peripheriás motoneuronok degenerációja • Spinalis izomatrophia (SMA) / peripheriás motoneuronok degenerációja
ALS Jean Martin Charcot írta le először 1874-ben. • Incidencia: 2 / 100 000 / év • Prevalencia: 6 / 100 000 Lou Gehrig-f. betegség
ALS- Klinikai típusok Progresszív muscularis atrophia (PMA) • Sporadikus ALS • Klasszikus ALS • Progresszív muscularis atrophia (PMA) • Primer lateral sclerosis • Progresszív bulbaris paresis • Progresszív pseudobulbaris paresis • Familiaris ALS (5-10%) • Autosom domináns • SOD1 mutációk • Nincs SOD1 mutáció • Autosom recesszív • SOD1 mutáció • Chronicus juvenilis ALS (Tunézia) • X-hez kötött • ALS + frontotemporalis dementia Peripheriás motoneuron kezdet Klasszikus ALS Centralis motoneuron kezdet Bulbaris kezdet Progresszív bulbaris paresis Primer lateralsclerosis
ALS- Kezdeti klinikai tünetek • Aszimmetrikus kiskézizom atrophia és paresis (szegmentális eloszlás)- 60-85% • Diff. dg.: radiculopathia, n. ulnaris laesio • Proximalis kar atrophia és gyengeség (‘cséphadaró’ arm) • Diff. dg.: radiculopathia • Bulbaris kezdet-15-40% • Dysarthria és dysphagia • Diff. dg.: myasthenia gravis, pseudobulbaris paresis • Spasticus paraparesis • Diff. dg: spinalis betegség
ALS- tünetek és lefolyás • Centrális és peripheriás motoneuron károsodás tünetei egyszerre • Atrophia, fasciculatio, izomgörcsök • Spasticitás, hyperreflexia, Babinski • Gyors progresszió • Átlagos túlélés: 2-5 év • Halál oka: légzési elégtelenség
ALS- kezelés • Nincs gyógymód • Egyetlen ALS kezelésére törzskönyvezett gyógyszer: riluzol (gátolja a glutamát preszinaptikus felszabadulását), túlélést 3-6 hónappal hosszabbítja meg • Szupportív kezelés: • Izomrelaxánsok • Antidepresszánsok, anxiolytikus gyógyszerek • PEG súlyos dysphagia esetén • Segédeszközök • Lélegeztetés?? Riluzol vizsgálatok
Infantilis és juvenilis spinalis izomatrophiák (SMA I-III) • 1 / 6-20 000 élveszületés • Autoszom recesszív • A betegek 95%-ában az SMN (survival motoneuron) génben (chr. 5) mutáció mutatható ki
Infantilis és juvenilis spinalis izomatrophiák (SMA I-III) • SMA I: Werdnig-Hoffmann betegség. Születéskor fennálló tünetek- ‘floppy baby’. Halál 1-2 éven belül. • SMA II.: közbülső forma • SMA III: Kugelberg-Welander betegség • Tünetek 12-15 éves korban kezdődnek: proximalis, szimmetrikus alsó végtagi paresis • Változó mértékű progresszió • Differential diagnosis: izomdystrophiák • Dg.: EMG (krónikus neurogen jelek), genetikai vizsgálat
Felnőttkori spinalis izomatrophiák / peripheriás motoneuron betegségek SMA IV: ‘felnőttkori' proximalis spinalis izomatrophia • Kezdet: 20-40 éves korban • Öröklődésmenet: 70% AR, 30% AD • Gén ismeretlen • Tünetek: végtagövi izmok nagyon lassan progrediáló paresise és atrophiája. Aszimmetrikus lehet, m. quadriceps gyakran érintett. Nincs bulbaris érintettség. • Differential diagnosis: izomdystrophia, ALS
Felnőttkori spinalis izomatrophiák / peripheriás motoneuron betegségek dSMA V: ‘felnőttkori' distalis spinalis izomatrophia • Kezdet: 20-40 éves korban • Öröklődésmenet : AD • Gén ismeretlen • Tünetek: lassan progrediáló distalis paresis és atrophia • Differential diagnosis: polyneuropathiák
Felnőttkori spinalis izomatrophiák / peripheriás motoneuron betegségek Benignus focalis amyotrophia • Általában sporadikus • Gyakoribb férfiaknál • Fiatal felnőttkorban kezdődik, néhány éven keresztül lassan progrediál, majd stagnál • Tünetek: kiskézizom atrophia az egyik oldalon • Differential diagnosis: ALS, n. ulnaris laesio
Neuromuscularis junctio Normális Myasthenia gravis
Preszinaptikus Lambert-Eaton sy. Botulismus Hypermagnesiemia Skorpióméreg Postszinaptikus Myasthenia gravis Congenitalis myasthenia Kígyóméreg Neuromuscularis junctio betegségei
Myasthenia gravis • Incidencia: 1-9 / 1 000 000 • Prevalencia: 25-142 / 1 000 000 • Kissé gyakoribb nőknél • Incidencia csúcsok: • 20-24 év • 70-75 év
Myasthenia gravis • Ok:a neuromuscularis junctio posztszinaptikus membránján levő ACh receptorok elleni autoimmun válasz kóros neuromuscularis transzmisszió fáradékonyság és gyengeség • Gyakran társul thymomával (10%), perzisztáló thymus-szal (70%) • Thymoma jelenléte esetén 55%-ban alakul ki MG • Gyakran társul más autoimmun betegségekkel (pl. thyroiditis, rheumatoid arthritis stb.)
Myasthenia gravis tünetei • Fájdalmatlan, változó intenzitású izomgyengeség, amelyet megerőltetés, kifáradás előhoz, pihenés javít • A gyengeség mértéke változhat percről percre, diurnalisan (este kifejezettebb) vagy egyik hétről a másikra • Hidegben csökkennek a tünetek • A kezdeti tünetek spontán elmúlhatnak és hónapok múlva vagy még később térnek vissza • A gyengeség eloszlása jellegzetes • Az agyidegek által innervált izmok gyakran érintettek • Nincs atrophia, reflexeltérés, érzészavar, ill. autonóm eltérés
A myasthenia gravis klinikai tünetei • Ocularis forma • A betegek 50%-ánál először izolált ocularis tünetek jelentkeznek • A betegek 90%-ánál valamikor előfordul ocularis tünet • Változó mértékű ptosis, kettőslátás • Bulbaris forma • Dysarthria, dysphagia • Nasalis regurgitatio • Rágási nehezítettség • Köhögés, orrfújás nehezített • Hypophonia, nasalis hang • Facialis gyengeség, lógó fej • Generalizált forma • Elsősorban proximalis izmokat érinti • A betegek 10-40%-ánál nem fognak kialakulni generalizált tünetek
Myastheniás crisis • Súlyos generalizált és/vagy bulbaris gyengeség vagy légzési elégtelenség • A betegek 8-27%-nál kialakul • Kiváltó tényezők: • légúti infekció • aspiratio • műtéti beavatkozások • gyógyszerek
A myasthenia gravis diagnózisa • Klinikai kép • Iv. Tensilon (edrophonium) teszt • Elektrofiziológia • Repetitív ingerlés • Single-fiber EMG • Szerológia • Ach receptor ellenes antitest: a betegek 70-90%-ánál jelen van • MuSK antitestek • Mellkas CT
Repetitív ingerlés Normális repetitív ingerlés A neuromuscularis junkció ‘biztonsági faktora’ miatt normális esetben hosszan tartó, nagy frekvenciájú ingerlés hatására sem csökken az izomválasz nagysága
Repetitív ingerlés myasthenia gravisban Decrement alakul ki 3 Hz-es repetitív ingerléssel nyugalomban 30 s maximal innervatio után innervatio után 2 perccel innervatio után 4 perccel Nem obligát eltérés – nem minden izomban van jelen Az izom melegítésekor megnő a decrement mértéke
Myasthenia kezelése • Kolin-észteráz gátlók (piridosztigmin) • tüneti kezelés • idővel csökken a hatása • adag: 4-6 x 60 mg • Immunszuppresszív kezelés • kezdetben kortikoszteroidok + azatiopirin • végül azatiopirin monotherapia • Plasmapheresis vagy IVIG myastheniás krízisben • Thymectomia
Lambert-Eaton syndroma • A neuromuscularis junctio preszinaptikus zavara • Autoimmun betegség • Feszültségfüggő preszinaptikus calcium csatornák elleni antitestek • 60-70%-ban paraneoplasiás eredetű • paraneoplasiás LEMS-ben 90%-ban kissejtes tüdőrák • LEMS diagnózisa sokszor megelőzi a tumor diagnózisát • Ritka
Lambert-Eaton syndroma- tünetek • Fluktuáló gyengeség, elsősorban a proximalis alsó végtagi izmok érintettek • Areflexia • Kolinerg autonom tünetek: szájszárazság, ortosztatikus hipotensio stb.
Lambert-Eaton syndroma- diagnózis Alacsony motoros válaszok 3 Hz-es repetitív ingerlés- decrement 20 Hz feletti repetitív ingerlés- increment at rest Elektrofiziológia Szerológia 30 s-os maximalis innervatio után innervatio után 2 perccel 20 Hz-es ingerlés
LEMS kezelése • Tumor eltávolítása • ACh-észteráz gátlók • mérsékelt hatás • lmmunmoduláns szerek • Aminopyridinek
Myopathiák • Öröklődő izombetegségek • Izomdystrophiák • Izom ioncsatorna betegségek (channelopathiák) • Mitochondrialis myopathiák • Metabolicus myopathiák • Szerzett izombetegségek • Inflammatoros myopathiák • Endokrin és toxikus myopathiák • Infectiosus izombetegségek
Izombetegségek tünetei • Izomfájdalom és fáradtság; exercise intolerancia • Proximalis és szimmetrikus izomgyengeség • Kacsázó járás; nehezen áll fel ülésből, nehezen jár lépcsőn; Gower’s jel • Térdek hyperextensioja • Fokozott lumbalis lordosis, scoliosis • Kontrakturák, feszes Achilles ínak • Myopathiás arc • Izomatrophia; pseudohypertrophia • Myotonia • Ínreflexek normálisak vagy csökkentek
Izombetegségek diagnózisa • Kreatinin kináz (CK) emelkedett sok myopathiában (izomrost necrosis jele) • Myoglobinuria (izomrost necrosis jele) • ENG / EMG: neurogen és myogen gyengeség elkülönítése • Izombiopszia • kóros izomrostok • gyulladás jelei • izomrost összetevők immunhisztokémiai vizsgálata • Genetikai vizsgálat
Izomdystrophiák • Herediter myopathiák- progresszív gyengeség és izomatrophia • A sarcolemma-asszociált cytoskeletalis rendszer összetevőinek genetikai hibája
Duchenne izomdystrophia Dystrophinopathia • A betegséget először 1881-ben írták le- a dystrophin gént kb. 20 éve fedezték fel • Ok: dystrophin hiánya, amely az izomrostok progresszív pusztulásához vezet • Becker típus: csökkent dystrophin mennyiség; enyhébb lefolyás • X-kromoszómához kötött • 1 / 3500 élveszületés, csak fiúknál fordul elő, lányok hordozók lehetnek
Duchenne izomdystrophia • 3-5 éves korban kezdődik • Kezdeti tünetek: nehezen kel fel ülésből, guggolásból, nehezen tud lépcsőt járni, kacsázó járás • A gyengeség legkifejezettebb a végtagövi és a paravertebralis izmokban; craniobulbaris izmok megkíméltek • Skeletalis deformitások • Cardiomyopathia • 9-11 éves korra járásképtelen • Várható élettartam: 20-30 év
Duchenne izomdystrophia Gower-f. jel
Duchenne izomdystrophia Vádli pseudohypertrophia
Duchenne izomdystrophia Normális Duchenne izomdystrophia • Diagnózis: • Dystrophin immunhisztokémiai vizsgálata az izombiopsziás anyagban • Deléció kimutatása a dystrophin génben
Limb-girdle dystrophiák • Okok: • Sarcoglycanopathiák • Calpain hiány • Caveolin hiány • Dysferlin hiány stb. • Sarcoglycanopathiák- autoszom recesszív limb-girdle dystrophiák kb. 10%-a • α, β, γ, δ sarcoglycanok
Dystrophia myotonica • Prevalencia: 3-5 / 100 000 • Második leggyakoribb izomdystrophia • Ok: CTG trinukleotida expanzió a 19. kromoszómán • Autoszom domináns öröklődés, anticipáció • Multiszisztemás betegség: • Myotonia: az izommembrán fokozott ingerlékenysége gyors izomelernyedés nem lehetséges • Progresszív izomgyengeség és sorvadás, főként a craniális és distalis izmokban • Cataracta, frontalis kopaszodás, hereatrophia • Cardialis érintettség, mentalis retardatio
Dystrophia myotonica Myopathiás arc
Facioscapulohumeralis dystrophia • Prevalencia: 50 / 1 000 000 • Harmadik leggyakoribb izomdystrophia • Autoszom domináns • Kezdődhet csecsemőkorban középkorban • Progresszív izomgyengeség és sorvadás főként az arc, scapularis, proximalis kar és peronealis izomzatban myopathiás arc, scapula alata, karok emelése nehezített, lógó lábfej • Élettartamot nem befolyásolja jelentősen