SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMÉSSTABILITÁSÁNAK KLIMATIKUS TÉNYEZŐI

1. Konzorciumi záróértekezlet. Gödöllő, 2012. december 11. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMÉSSTABILITÁSÁNAK KLIMATIKUS TÉNYEZŐI A növénytermesztési kutatócsoport kutatási eredményei TECH 08-A4/2-2008-0140 - NTTIJM08 Tarnawa Ákos, Klupács Helga, Balla István, Jolánkai Márton

2. Bevezetés • Hullámzó termésátlagok

3. Legfontosabb okok: • Termőhely -> adott, nagyon lassan változik • Kultúrállapot, agrotech környezet -> változtatható – tendenciát adja • Időjárás/évjárat -> mindig változik – tendenciától való eltérést adja • A vizsgálat célja: milyen az összefüggés az időjárás és a mg termelés között?

4. Anyag és módszer • A vizsgált szántóföldi növényfajták (11 fajta) adatait a KSH, a meteorológiai adatokat az OMSZ adatbázisa szolgáltatta 40 éves adatsorral. • Az adatok értékeléséhez MS Excel programot használtunk • Minden növényre kiszámoltuk évente a trendet és az ettől való eltérést, és ezeket az időjárási tényezőkkel kapcsolatban vizsgáltuk. • A 11 növényhez egyenként 32 összefüggést kaptunk • Az egyes összefüggéseknek az erősségét mutatja a Pearson-féle korrelációs együttható (r), melyet minden esetben kiszámoltunk • Ennek az együtthatónak az abszolút értéke utal arra, hogy milyen mértékű az adott időjárási mutatónak a szerepe az adott évi trendtől való eltérés kialakításában

5. Eredmények • A kapott korrelációs együtthatókról elmondható, hogy abszolút értékük nem túl magas, 0 és 0,5 között változik • Ezekben a korrelációs együtthatók abszolút értékét kategóriánként vizsgáljuk, az egyes kategóriák a következők: legalacsonyabb (0,1>│r│), alacsony (0,2>│r│≥0,1), közepes (0,3>│r│≥0,2), magas (│r│≥0,3).

6. Az egyes növényekre ható időjárási faktorok hatásának erőssége kategóriánként

7. Az időjárási tényezőket három nagy csoportba foglaljuk (hőmérséklet, csapadék, radiáció), akkor az összes növényt tekintve hány százalékuknál esik a korrelációs együttható abszolút értéke az egyes kategóriákba, illetve az időjárási csoportonként látható trendet és az ehhez történő illeszkedés erejét is láthatjuk Az r abszolút értéke minél nagyobb, annál szorosabb az összefüggés, tehát annál nagyobb a hatása az adott időjárási elemnek.

8. Kalászos gabonák, borsó és olajnövények esetében a termésátlagok ingadozása elsősorban nem az időjárás ingadozásával függ össze. Ez főleg ezeknek a növényeknek a nagyon jó klimatikus alkalmazkodóképessége miatt adódhat, amivel az időjárásnak akár a szélsőségeit is tolerálni tudják. Ellenben az agrotechnika és a vetésszerkezet változásai mindenképpen hatást gyakorolnak, így ezek válnak a fő befolyásoló tényezőkké. Az időjárás meghatározó szerepe valamivel erősebb a kukorica és a burgonya tekintetében. Ezek igényesebb kultúrák és itt az agrotechnikában elkövetett hibák is sok esetben úgy jelentkeznek, hogy nem tudják tompítani az időjárás szélsőségeit. Ennek a két növénynek a kapcsán megállapítható, hogy a vizsgáltak közül ez a kettő, amelyeknek az őshazája leginkább eltér klíma tekintetében Magyarországtól. Legerősebb hatást a lucerna és a cukorrépa esetében tapasztaltunk. Ennél a két növénynél a magyarázat különböző, pont ellentétes. A lucerna a legextenzívebb viszonyok között termesztett növény. A termés mennyiségét főként az időjárás tudja befolyásolni, így ennek kiemelkedő a hatása. A cukorrépánál pedig lényegében ennek az ellenkezője található; termesztés-technológiája a legintenzívebb, és a legnagyobb szakértelmet igénylő, így változóként szinte csak az időjárás marad meg.

9. Köszönöm a figyelmet!