Az Árpád-kor története

1. Az Árpád-kor története

2. I. Szent István(997-1038) • Géza fejedelem: primogenitúrát követi és fiát jelöli utódjául • István a somogyi területek urával, az Árpád-házi Koppánnyal küzdött meg ( seniorátus elve). Koppány holttestét felnégyelték Veszprém, Győr és Esztergom váraira tűzték ki, a negyediket az erdélyi gyulának küldte.

3. Szent István(997-1038) • A keresztény királyság megalapításához koronát kért II. Szilveszter pápától ( abroncs korona) • Később az erdélyi Gyulát majd a Maros vidék urát Ajtonyt győzte le.

4. Egyházszervezet és vármegyék

5. Egyházszervező munkája • Tíz püspökséget alapított, Esztergom és Kalocsa érseki rangot kapott • Tized vagy dézsma fizetés kötelezővé tétele az egyház ellátására • Törvényeiben szabályozta a templomba járás rendjét és a templom építést • Bencés apátságokat is alapított, a legfontosabb Pannonhalma lett

6. Királyi vármegyék • Bizonytalan az eredete • Legfontosabb tisztségviselője az ispán volt akit az uralkodó nevezett ki • Székhelye a királyi vár volt, amit az ispán irányított (bíráskodás,adószedés és a vármegye haderejének vezetése) • A vármegyei szervezetet a királyi udvar bírája, a nádorispán vezette • A királyi várakban és a vármegyék székhelyén várnépek és várkatonák szolgáltak

7. Az udvar felépítése

8. Külpolitika • Békésnek mondható a külpolitikája • Német orientáció • Bizánccal is jó viszonyra törekedett • II.Konrád frank király 1030-ban benyomult hazánkba de az éhség visszafordította

9. Törvényei és az Intelmek • Intelmeket fiához Imre herceghez írta • Két törvénykönyv: az I. 1001 körül, a II. 1030-1038 között íródott

10. Trónutódlás • Imre herceg 1031-ben tragikus módon meghalt • A család örökösödési rendje szerint Vazul követhette volna. A pogánysághoz kötődött, ezért István alkalmatlanná tette az uralkodásra, fiai elmenekültek az országból • Orseoló Pétert jelölte utódjának

11. Orseoló Péter (1038-1041, 1044-1046) • Péter nem tudott jó kapcsolatot kiépíteni a főurakkal, mivel sok idegennel vette körül magát. Személyiségét is nehezen viselték. • Aba Sámuelt hívták meg a trónra, Péter III. Henrikhez menekült

12. Az Árpád-ház családfája

13. Orseoló Péter és Aba Sámuel (1041-1044) • III. Henrik segítséget nyújtott Péternek és a ménfői csatában legyőzték Aba Sámuelt. • Hűbéri esküt tett III.Henriknek • Nem változtatott stílusán így megint fellázadtak ellene • Hazahívták Vazul fiait • Pogánylázadás

14. I. András (1046-1060) • A pogányokkal időlegesen megegyezett, de miután megszerezte a trónt leszámolt velük • Béla hazahívása, a ducatus felállítása • III.Henrik támadásai: 1051 és 1052 • Tiszavárkonyi jelenet után Béla Lengyelországba menekült

15. I. Béla (1060-1063) • Haddal támadt testvérére, akit legyőzött így ő lépett trónra. • 1061: második pogánylázadás, vezetője Vata fia János • András fia, Salamon német segítséggel akarta átvenni a hatalmat. • dömösi baleset

16. Salamon (1063-1074) és Géza (1074-1077) • Győrben megegyezett Béla gyermekeivel. Átengedte nekik a ducatust. • Egy ideig béke van de a trónviszályok ismét kiújultak. • A belharcok nyertese Géza lett • I. Géza koronát kapott Dukász Mihálytól

17. Szent László (1077-1095) • Küzdelmek Salamonnal • Az invesztitúra háborúkban a pápához csatlakozott • 1083: az első szentté avatások Magyarországon. • Szent István, Szent Imre és Szent Gellért

18. László külpolitikája

19. László törvényei • Három törvénykönyv fűződik nevéhez • Magántulajdon védelme • Tíz dénár feletti érték ellopását halállal büntették • Vándormozgalom visszafogása

20. Szent László

21. Könyves Kálmán (1095-1116) • Belháborúk Álmossal • Megszünteti ducatust • Álmost és kisfiát megvakítatta • Törvénykönyvei: enyhébb büntetések, a lábasjószágok ellopása után járt halálbüntetés

22. Kálmán hódításai • Horvátország után a part menti városokat, Dalmáciát kezdte el hódítani • Az első keresztes hadjárat átvonulása Magyarországon

23. Trónviszályok kora • II. Vak Béla uralmát véres események jellemezték • Fiatalon meghalt a fia követte a trónon, II. Géza • II.Géza halála után trónharcok következtek melyekbe beleavatkozott Manuel császár

24. III.Béla (1172-1196) • Bizáncban nevelkedett, de miután Manuelnek fia született elesett a tróntól • A magyar nemesség nehezen fogadta el, féltek a bizánci befolyástól • Kancellária létrehozása

25. III. Béla • Fejlődő mezőgazdaság és állattenyésztés • Hospesek érkezése a XII. századtól: szászok, vallonok, olaszok, franciák. • Regálék megjelenése

26. II. András (1204-1235) • III.Béla idősebb fiára Imrére hagyta az országot, másik fiára tetemes vagyont hagyott hogy vezessen egy hadjáratot a Szent Földre • Imre király 1196-1204-ig uralkodott. • Állandó harc jellemezte kettőjük viszonyát, királyi birtokokat adományoztak

27. II. András • Új berendezkedés: birokadományozás mérték nélkül • Regálék a kieső jövedelmek pótlására • Pénzváltás évente: pénzrontással • Tárnokmester • Idegenek az országos főméltóságokban: Gertrúdis meggyilkolása

28. II. András • 1222-ben az ország egésze elégedetlen volt vele • Az Imre párti főurak vezetésével az Aranybulla kiadására kényszeríttették az elégedetlenek • 31 cikkely, 11 a serviensekkel foglalkozik • Ellenállási záradék

29. IV. Béla (1235-1270) • Uralma elején vissza akarta állítani nagyapja korának állapotait • A nemesek szembefordultak vele • Juliánus barát útjai Magna Hungáriába: hír a mongolokról

30. Tatárjárás 1241-1242

31. Az utolsó Árpád-házi királyok kora • Második honalapítás: kunok-jászok betelepítése, várfalak építése, a főurakkal jó kapcsolat kiépítése, új szövetségesek • Társadalom átalakulása: familiaritás, jobbágyság kialakulása, bárok, nemesek • Nemesi vármegye kialakulása: 1232 zalai serviensek oklevele

32. Az utolsó Árpád-házi királyok • IV. Kun László 1272-1290 • III. András 1290-1301, az „utolsó aranyágacska”, a tartományurak hatalmának megnövekedése • Halálával kihalt az Árpád-ház férfi ága

33. Kultúra

34. Kultúra

35. Vége