1 / 20

Japán vallási helyzete

Japán vallási helyzete. Szinkretizmus Vallásos és szekuláris szférák átfedése Konkrét vallási felekzethez, irányzathoz tartozás hiánya – vagy fordítva: egyszerre több A gyakorlat prioritása. Vallások, amelyek a történelem során hatást gyakoroltak: Sintoizmus 神道  (shintō)

harmon
Download Presentation

Japán vallási helyzete

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Japán vallási helyzete • Szinkretizmus • Vallásos és szekuláris szférák átfedése • Konkrét vallási felekzethez, irányzathoz tartozás hiánya – vagy fordítva: egyszerre több • A gyakorlat prioritása

  2. Vallások, amelyek a történelem során hatást gyakoroltak: • Sintoizmus 神道 (shintō) • Buddhizmus 仏教 (bukkyō) • Konfucianizmus (儒教) (jukyō) • Taoizmus (道教) (dōkyō) • Kereszténység キリスト教 (kirisutokyō)

  3. Sintó 神道 (神の道 kamino michi) • Forrásirodalom (8.század): Kojiki (古事記) 712 i.sz. Nihon shoki (日本書紀) 720 i.sz. Engishiki (延喜式) 10.sz. • 4-8. század: buddhizmus, taoizmus Kínából és Kóreából • Kami神 : isteni lény, absztrakt természetfeletti erő, szellemi animisztikus lény, pozitív és negatív tulajdonságokkal • természetkultusz az animizmus elemeivel keverve • Mágia, sámánista elemek

  4. Kojiki (古事記) és Nihon Shoki (日本書紀) • i.sz.712, uralkodó parancsára készült: Japán szigetek és népeinek története a mitikus időktől kezdve a 7. századig • Mitológia (Japán isteni eredetének története) • Izanagi és Izanami istenpáros • Amaterasu Ōmikami (napistennő): uralkodó ház származása, isteni eredete • Ise Jingū (Ise szentély) Engishiki (延喜式) 10.sz.: szertartásos litániák (norito) és rítusok leírása is

  5. Alapfogalmak/ alapelvek • Család és közösség szerepének fontossága • Természettel való közeli kapcsolat, mezőgazdaságban jelentős • Rítusok és ünnepek központi jelentősége • (Rituális) tisztaság – tisztátalanság kettőssége 清め (kiyome) – 穢れ (kegare)

  6. Szinkretizmus • 8. századtól a buddhizmus hatása meghatározó a társadalom felsőbb rétegében, majd alsóbb rétegeiben is • Népi hitvilág: sintó elemek yin-yang, tao és mágikus elemekkel keveredve • 9-11. század: szinkretizmus kialakulása: shinbutsu shūgō神仏習合

  7. Szinkretizmus 神仏習合 shinbutsu shūgō • Őshonos hitvilág (shintō神道) és buddhista hit összefonódása... shintō és buddhizmus szinkretizációja (9. sz. első fázis) • Kami 神 istenek Buddha megjelenései/ kami istenek Buddha szellemei/ kami istenek Buddha védelmezői

  8. a sintó pantheonjaba beilleszkednek Buddha reinkarnációi • sintó istenek megjelennek mint boddhisatwak, Buddha megnyilvánulásai • kamik a buddhista tanítások védelmezői • jingūji 神宮寺: buddh.templom és sintó szentély egyesítése • Tendai és Shingon buddh. iskolák tanításai: honji suijaku 本地垂迹 és ryōbu shintō両部神道: sintó kami-k integrálásának elméletei

  9. Yoshida Kanemoto (15. sz.): Yoshida sintó szekta megalapítója: buddhista mandalák istenségeivel azonosította a sintó kamikat • 15. századtól: emancipációs törekvések: sintó helyzetének megerősítésére irányultak: pl. Ise iskola (császári ház isteni erdete, stb.) • 18-19. sz.: sintó „megtisztításának” szorgalmazói: Motoori Norinaga (Kojiki kommentárja)

  10. Sintó mint államvallás (1868-1945) • Kokka shintō国家神道 • nacionalista politika fő eszköze • buddhizmus és a sintó különválasztása • császári ház tekintélyének megerősítése • sintó mint vallás legnagyobb mértékű rendszerezése, szervezett egyházzá való átalakítása • szentélyek állami ellenőrzés alá vonása

  11. 1945- napjainkig • háború utáni új alkotmány kihirdette a vallás és az állam elkülönülését • megszűnt a sintó állami finanszírozása • megszűnt a sintó státusza mint államvallás • ma minden vallás egyenrangúként van elismerve • az állam nem finanszíroz egyetlen vallásos intézményt sem

  12. Sintó főbb jellemzői • Sintó hatásköre: az emberi élet ügyes-bajos dolgai (életciklus, mezőgazdaság) (Buddhizmus: az élet utáni lét kérdesei (halál), vallásbölcseleti kérdések, filozófia) • Természetvallás • Animizmus • Tabuk betartása: tisztátlanság kegare elkerülése • Doktrínák hiánya – intézményesítés alacsony foka (szentélyek, papok, rítusok)

  13. Ősök kultuszának és a császári ház ideológiájának alapját képezi • Élőlényeknek és élettelen dolgoknak lelkük van (reikon, tamashii) • Eltávozott lelkek újraszületnek, de hiányzik a pokol és mennyország rendszere (buddhista szemlélettől –lélekvándorlás, samsara - különbözik) • Rítusok központi jelentősége

  14. ALAPFOGALMAK • (rituális) tisztaság – tisztátalanság 清め (kiyome) – 穢れ (kegare) • Purifikáció 祓い(harai): víz, só, rítus • 氏神 (ujigami) védőszellem/védőistenség 氏子 (ujiko) ujigami védelme alatt álló közösség tagjai • 晴れ(hare) és け(ke) kettőssége: ünnepek és hétköznapok • ünnepek 祭り (matsuri ) 年中行事 (nenchū gyōji) • életciklushoz kapcsolódó események

  15. Szentélyek • Jinja 神社, miya宮, yashiro社 • Részei: torii鳥居, honden本殿, haiden拝殿, shinden神殿、goshintaiご神体 • Egyszerű építményektől a komplex épületegyüttesig • Individuális fohász (közös misegyakorlat nincs) • Gyakorlat orientált- haszon orientált • Áldozatok étel-ital formájában

  16. Rítusok és ünnepek • Császári ház rítusai: ōharai (megtisztító-purifikációs rítus) • évszakünnepek (nenchū gyōji 年中行事) • mezőgazdaságiünnepek (nōkō girei農耕儀礼) 3) átmeneti rítusok (tsūka girei 通過儀礼 / jinsei girei人生儀礼)

  17. Évszakünnepek (nenchū gyōji 年中行事) FUNKCIÓI • Naptári év: aktív és passzív időszakokra osztja fel • Aktív = hétköznapok, munkával töltött napok, életenergia felhasználódása (ke) • Passzív = ünnepek, rítusok megszakítják az aktív periódust, energiák feltöltődnek (hare)

  18. Shōgatsu (Új Évi ünnepségek) (január) • Bon (ősök megemlékezése) (július-augusztus) • Sekku: Momo no sekku (hina matsuri): kislányok ünnepe- 03/03 Tango no sekku (koinobori): kisfiúk ünnepe 05/05 (gyereknap) • Setsubun (gonosz szellemek kiűzése): február

  19. Átmeneti rítusok • a várandóssághoz és a gyermek első éveihez kapcsolódó rítusok obiiwai帯祝い  shichiya七夜   miyamairi 宮参り  shichigosan七五三 • a pubertásból a felnőttkorba való átmenethez kapcsolódó rítusok, beavatási szertartások (coming of age rites) Ma: seijinshiki成人式 (20 év) • Házasságkekkonshiki結婚式 • Szerencsétlen évekyakudoshi厄年: Férfiak: 25, 42, 61 Nők: 19, 33, 37 • Temetésés megemlékező rítusok sōshiki葬式

  20. IRODALOM Hendry, Joy: Understanding Japanese society Fukutake,Tadashi: Japanese Rural Society Reader, Ian: Religion in Contemporary Japan

More Related