„ Út a munkához” program

„Út a munkához” program Kovács Ibolya Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Szociális Főosztály

Foglalkoztatási és szociális feladatok összefüggései • Foglalkoztatáspolitikai stratégia: a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű emberek bekapcsolása a foglakoztatásba - munkaerő kínálat növelése. • Szociálpolitikai stratégia: az esélyek kiegyenlítése, a hátrányos helyzetű rétegek életfeltételeinek javítása. • Közös cél: munkavállalásra ösztönzés, munkavállalási hajlandóság javítása, foglalkoztatásra alkalmassá tétel. • Foglalkoztatás és szociálpolitika összehangolt működése - szociális és munkaügyi integráció

Előzmények – FSZH szociális feladatok 1.) Segély helyett munkát?! A rendszeres szociális segélyezettek együttműködésének vizsgálata Célok: • Hogyan működnek az ellátó rendszerek? • Milyen a kapcsolati háló? • A munkára való ösztönzés hogyan valósul meg? • Mi történik az ügyféllel?

Célvizsgálat megállapításai Jogi szabályozások: • követhetetlenek a változások, jogbizonytalanság, • családi segélyezés hátrányai, • ügyintézési nehézségek, adminisztráció A segély összege: • nem ösztönöz a munkára, egyes esetekben túl magas, • segély összege és a minimálbér összefüggései, • egyéb szociális juttatásokkal elért színvonal

Szociális segítő tevékenység • csak az adminisztrációra jut idő, • szociális munka szakmai követelményeinek hiánya, • nincs egységes eljárás a beilleszkedési programra, • nincs valódi követelmény a kliens irányába – megjelenés elegendő, • családsegítők személyi, tárgyi feltételeinek hiánya, • kevés szakmai segítség a lebonyolításhoz, • a segélyezettek többsége nem motivált, kevés az eredmény – de mi is az „eredmény”?

Egyéni együttműködési kötelezettség • a segély magas összege pozitívhatású, • nem aktív álláskereső, de rutinos, • több szervezettel kell kapcsolatot tartani, • nem kell mindenkinek tartani a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel, • egyéni problémák kezelésére a kirendeltségnek nincs szakmai kompetenciája, • modernizált szolgáltatások használata számukra nehéz.

Szervezetek együttműködése és a foglalkoztatás 1.) egymás részére kiállított igazolások, késedelmes információ áramlás, • személyes kapcsolatok hiánya, egymás munkájának nem ismerése, • nincs szervezeti szintű együttműködés – van megállapodás, • ügyintézők leterheltsége mindkét szervezetben. 2.)a segélyezettek 60-90 %-a dolgozik feketén, vagy AM könyvvel, • szakképzetlenség hiánya, alacsony iskolai végzettség (51%), • közfoglalkoztatás előnyei, hátrányai, • az átképzés és a valós igények között nincs megfelelősség

2.) Módszertani segédanyag készítése • Gyakorlati kézikönyv (szakmai tanulmányok) a rendszeres szociális segélyezettekkel foglalkozó családsegítők számára, a gyakorlatban dolgozó szociális szakemberek napi munkájának segítése • Beilleszkedési programok a hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli csoportok számára, iránymutatás a speciális foglalkozások lehetőségeire • Helyszíni bemutatók, tapasztalatcsere, közvetlen szakmai beszélgetések, a családsegítők, munkaügyi szervezetek és a segélyezettek között

3.)Felmérés az önkormányzatok ügyviteli rendszeréről Megállapítások az önkormányzati és munkaügyi együttműködésre: • Az információáramlás papíralapú, postai továbbítás. • Határidők késedelmesek, az ügyfél előbb „odaér”. • Ügyintézők nem ismerik egymás munkáját, személyes kapcsolat alig van. • Az ügyintézők mindkét szervezetben leterheltek, sokat adminisztrálnak, kevés idő jut az ügyfélre. • Sokszor kimarad az információból a családsegítő • Eltérő a gyakorlat, nincs egységes eljárásrend = Fontos lenne, hogy az információáramlás és az ügyintézés menete, dokumentációs rendje egyszerűsödjön és korszerűsödjön.

Informatikai felkészültség Önkormányzati szinten(50 önkormányzat): • 9 hivatalban nincs szociális ügyviteli program, kézi nyilvántartás • Informatikai rendszerük gyenge és közepes közötti • Az internet sávszélesség megfelelő, de nem mindenki használhatja 2. Ügyintézői szinten: 56 %-uk nem végzett számítástechnikai tanfolyamot = az infrastruktúra alkalmassá tehető az elektronikus ügyviteli folyamatokra, az ügyintézőket képezni kell. Feladatok: Egységes jogszabály értelmezés és alkalmazás segítése, • Egységes ügyviteli folyamatok kiépítése, • Eljárási rendek ajánlása • Közös érdek: a közös ügyfélkör életútjának követése, a két ellátás összehangolt információs, dokumentációs és ügyviteli rendszerének kialakítása

Mindezek elérhetőek: www.afsz.hu munkaügyi kutatások – kutatási anyagok; szociális és gyermekvédelem

II. Út a munkához program céljai • Általános cél: mérsékelni a segélyezés körüli társadalmi feszültséget a társadalmi igazságérzet szem előtt tartásával. • Konkrét cél: • munkára képesek munkát végezzenek • ténylegesen rászorulók megfelelő ellátásban részesüljenek • A támogatási rendszer átalakításának fő szempontjai: • ösztönözzön a munkavállalásra • ellenösztönözzön a „segélyezetti” életvitelre • szigorúbban szankcionálja a segéllyel való visszaélést • szociális szolgáltatásokkal támogassa a munkaerőpiacra való visszatérést (beilleszkedési program)

Jogszabály módosítások Törvénycsomag: • Szociális törvény • Foglalkoztatási törvény • Munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény • Foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény (START EXTRA kártya) • Foglalkoztatás bővítéséről szóló törvény (kis és középvállalkozás) és ezek végrehajtási rendeletei

Szociális törvénymódosítás lényege • Rendszeres szociális segélyezettek felülvizsgálata 2009. 01-03. hó között =aktív korúak ellátása • Pénzbeli ellátásként 2 típusú támogatás: - rendszeres szociális segély - rendelkezésre állási támogatás. Közfoglalkoztatás szervezése Képzésben való kötelező részvétel (35 év alattiak) Önkormányzat foglalkoztatáspolitikai feladatai jelentősen növekednek.

A rendszeres szociális segély (2007) Forrás: ÖTM

A rendszeres szociális segély rendszerének átalakítása

Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak • az ellátásra való jogosultság feltétele:közfoglalkoztatásban vagy képzésben való részvétel (35. év alatti általános iskolát nem végzettek esetén speciális szabály) • együttműködési kötelezettség: állami foglalkoztatási szervvel (nyilvántartásba vétel és álláskeresési megállapodás megkötése) • összege: fix, a család létszámától függetlenül a minimálnyugdíj összegével egyezik meg • szankció: juttatásra való jogosultság megszüntetése • neki felróható okból törlik az álláskeresők nyilvántartásából • a felajánlott munka visszautasítása • fekete munkavégzés (azonos a segélyével)

Rendszeres szociális segélyezettek • együttműködési kötelezettség:az önkormányzat által kijelölt szervvel, jellemzően a családsegítő szolgálatokkal áll fenn • együttműködés célja:képességfejlesztés, életmódformálás • önként vállalhatják a foglalkoztatásban való részvételt • összege:az eddigi szabályokat kell alkalmazni, vagyis továbbra is a család összetételének figyelembevételével a nyugdíjminimum 90%-ig egészíti ki a család jövedelmét (max. a nettó minimálbér) • szankció:a segély megszüntetése • együttműködés megszegése esetén (2 éven belül ismételten megszegi) • fekete munkavégzés (2. alkalommal 3 hónapos szüneteltetés, 3. alkalommal megszüntetés)

A program megvalósítását segítő további intézkedések 1.) Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis létrehozása (Flt. és Korm. rend. szabályozza) 2.) közfoglalkoztatási terv készítése 3.) START EXTRA kártya - járulékmentesség biztosítása 3 éven keresztül azoknak a munkaadóknak, akik hátrányos helyzetű kistérségben lakó segélyezettet foglalkoztatnak 4.) foglalkoztatási paktum kistérségi szinten

Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis létrehozása 1.) ÁFSZ - Integrált Munkaügyi Rendszer (IR) • Országos adatbázis, bármelyik kirendeltségről ugyanaz az adatbázis érhető el • FSZH központi szerveréről működik • Az összes munkaügyi folyamat megjelenik • A munkanélküli ügyfél „életútja” nyomon követhető, az ügyfél iratanyag „költöztetése” is elektronikusan történik 2.) Jegyzői feladatok: RSZS-ekről adatközlés, folyamatos adattovábbítás, az informatikai rendszer napi használata

Paksi e-munkaügy modell • Az „E-munkaügyi program” megvalósulása (HEFOP 2.2.2. program keretén belül) • A program használata a kistérség 14 településére terjed ki. • Adattartalom a közös ügyfélkörben: • a kirendeltség tölti fel az önkormányzat által nyilvántartott munkanélküliek adatait egy közös adatfelületre, amelyen a munkaügyi központ által kezelt adatok találhatók meg, így igazolás kiadása, ellátottá válás, nyilvántartásból törlés, AM kiskönyv kiadása, képzésbe vonásról és képzési támogatás megállapításáról szóló értesítés. • a jegyző által felvitt adatok a döntések rögzítése a rendszerben, a határozatok alapján. • A kirendeltség jelzi a közös felületen, hogy az adott ügyfél Alkalmi Munkavállalói kiskönyvvel rendelkezik-e, ennek jelentősége a munkaközvetítés során van. • A változást a program pirossal jelzi, így az ügyintézők minden nap látják, hogy mely ügyfél körülményeiben történt változás. • A családsegítő központnak azonban nincs hozzáférése a programhoz, ez a rész fejlesztés alatt áll.

A paksi e-munkaügy modell

Az Út a munkához program finanszírozása a meglévő források átcsoportosítása közfoglalkoztatásra: • a segélyre rendelkezésre álló forrás közel 40%-a kerül átcsoportosításra • az önkormányzatok által felhasználható közhasznú munka forrása pedig beleolvad a közcélú munkavégzésbe • 50 %-os járulékkedvezmény eredmény:a források 50%-a foglalkoztatásra kerül betervezésre (közcélú munkára 15 Mrd Ft helyett 50 Mrd Ft jut). • az önkormányzatok adminisztrációs terheinek csökkentésére kb. 3 000 fő foglalkoztatás szervező kerül alkalmazásra a munkaerőpiaci program keretből • önkormányzati érdekeltség megteremtése az önrészen keresztül: • rendszeres szociális segély: 10% vagy 20 % (rendeleti mentesítésnél) • közfoglalkoztatást pótló juttatás 20% • közcélú foglalkoztatás 5%

A források átrendezése

„ Út a munkához” program