280 likes | 383 Views
A Privatiz áció hatásai a dolgozók béreire és bérstruktúrájára. JOHN S. EARLE – George Mason University és Közép-európai Egyetem TELEGDY ÁLMOS – MTA KRTK KTI és Közép-európai Egyetem. A tanulm ány célja. A privatizáció hatásainak mérése a bérstruktúrára
E N D
A Privatizáció hatásai a dolgozók béreire és bérstruktúrájára JOHN S. EARLE– George Mason University és Közép-európai Egyetem TELEGDY ÁLMOS – MTA KRTK KTI és Közép-európai Egyetem
A tanulmány célja A privatizáció hatásainak mérése a bérstruktúrára Képességek (végzettség, foglalkozás) Nem Kor Belföldi/külföldi
Rontja-e a privatizáció a dolgozók helyzetét? Elmélet: Az állami tulajdon magas béreket és magas foglalkoztátási szintet eredményez, az új tulajdonosok költséget csökkentenek (pl., Boycko et al. 1996) A vállalatok azonban nőhetnek a privatizáció után (skálahozadék, új piacok): a foglalkoztatás nőhet; az extra kereslet a béreket is növelheti Az új tulajdonosok új bérpolitikát követhetnek (pl. motivációs bérezés): a bérek nőhetnek
Kik lehetnek a folyamat nyertesei és vesztesei? A költségcsökkentés minden dolgozói típus béreit és foglalkoztatását csökkentheti Ha az állami vállalat főleg a nem közvetlenül termelői munkát végzőkkel töltötte fel a vállalatot (Kornai 1992), a bér és foglalkoztatás jobban csökken Egyetemet végzettek, csak 8 osztályt végzettek, nem termelő foglalkozások SBTC: új technológiák helyettesítik a termelő munkásokat. A bér és foglalkoztatás jobban csökken Szakmunkások, termelő foglalkozások
Előzmények I • Nagy irodalom a köz- és magánszférában dolgozók bérkülönbségéről – nagy identifikációs problémák • Nagyon kevés tanulmány a privatizáció dolgozói hatásairól • Kisminták, rövid idősorok • Vállallati adatok – egyéni jellemzők hiányzanak • Brown et al. (2010): csak kismértékű foglalkoztatási és bérhatások
Előzmények II • Dolgozói összetétel: • A szellemi dolgozók aránya csökken (Bhaskar-Khan 1995; La Porta-Lopez-de-Silanes 1999) • Bérstruktúra • Nagyobb szórás, alacsonyabb bérek az idősebbeknek, hosszú munkaviszonnyal rendelkezőknek, közepesen képzetteknek (Melly-Puhani, megjelenés alatt)
Adatbázis: Bértarifa-NAV csatolt adatok Idősor: 1986, 1989, 1992-2008 Vállalati minta: Teljes körű nagyvállalatokra Kisebb vállalatokra minta Dolgozói minta: Születési nap szerint véletlenszerű a közepes és nagy vállalatokra (5, 15 fizikai, 5, 15, 25 szellemi) Kisvállalatokra az összes dolgozó
Bérek Májusi burttó bér Alapbér Túlórabér Havi prémiumok Időszakos prémiumok egy hónapra vetítve
Minta A valaha állami vállalatok Amelyeknek legalább 10 dolgozójáról van információ Teljes munkaidős dolgozók, 15-74 évesek 1.7millió dolgozói megfigyelés
Tulajdon definíciója • Többségi privát tulajdon • Amennyiben a külföldi tulajdon > belföldi tulajdon => külföldi, ellenkező esetben belföldi • Belföldi privatizáció: 2,654 • Külföldi privatizáció : 248
Becslés • Indexek: • i = dolgozó • j = vállalat • t = év • X = végzettség, munkapiaci tapsztalat, nem + interakciók • X = Foglalkozások
Szelekciós torzítás kezelése Az érdekcsoportok (új tulajdonosok, dolgozók, vállalatvezetők, az állam) különbözó szelekciós mechanizmusokat indukálhatnak Vállalati fix hatások (FE)
Iparági hatások Az ipari vállalatok esetében az új technológiák helyettesítik a fizikai rutinfeladatokat ellátók munkáját A szolgáltatási vállalatok esetében a számítógépesítés helyettesíti a rutinfeladatokat ellátók munkáját
A privatizáció hatásai a bérstruktúrára: ipar és szolgáltatás
A privatizáció hatása a foglalkozási bérstruktúrára: ipar és szolgáltatás
A privatizáció hatásai a dolgozói összetételre: ipar és szolgáltatás
A privatizáció hatásai a foglalkozási összetételre: ipar és szolgáltatás
Következtetések A dolgozók bérei csökkennek a belföldi privatizáció, és nőnek a külföldi privatizáció után A relatív bérek magasabbak egyek kategóriák esetében Nők Egyetemet végzettek Fiatalok Vezetők A legrosszabb relatív bére a szakképzett fizikai dolgozóknak és a szolgáltatási dolgozónak van