TANTERVFEJLESZTÉS A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK SZAKON

1. A Környezetgazdálkodási agrármérnöki, illetve a Természetvédelmi mérnöki alapképzési (BSc) szakok képesítési követelményeinek kidolgozása, a szakok beindításaHEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0071/1.0 projekt TANTERVFEJLESZTÉS A KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖK SZAKON Szerzők: Anda A.[1]- Burucs Z.1 – Juhász Cs.[2] –Tamás J.2 [1]Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar [2]Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar

2. A szakok általános leírása Az oktatás célja: • a természeti értékek megőrzése; • biológiai sokféleség megőrzése; • a természeti erőforrások takarékos és célszerű használata; • a környezeti szempontok érvényesítése; • a kedvezőtlen tendenciák lelassítása.

3. A végzettekkel szemben támasztott követelmények • környezeti károk, negatív tendenciák felismerése; • agrár-ökológiai szemlélet; • mezőgazdasági, biológiai, műszaki, gazdasági, ökológiai, agronómiai és környezettudományi ismeretek; • a természet szeretete; • a környezet szépségei iránti fogékonyság; • a természetben lejátszódó kölcsönhatások ismerete; • a természet megóvására való igény.

4. A végzettek fontosabb készségei • képesek a mezőgazdasági környezet szabályozott hasznosítására; • hatékony védelmére; • tervszerű fejlesztésére; • irányítási és végrehajtási feladatok elvégzésére; • hatékonyan érvényesítik a környezetgazdálkodás elveit • a fenntartható mezőgazdaság, • a környezet- • és tájvédelem gyakorlatában.

5. A szak alapításának előzményeiDebrecen Az 1980-as évek végétől az agrármérnök képzésen belül szakirányú képzés indítására került sor, amelyben már több speciális szakmai tárgy szerepelt: • környezetgazdálkodás; • vízszennyezés-vízminőségvédelem; • környezetegészségtan; • természetvédelem; • környezeti méréstechnika; • hulladékgazdálkodás; • térinformatika, stb.

6. A szak alapításának előzményeiDebrecen • 1996-ban került benyújtásra az illetékes minisztériumhoz a szakindítási kérelem, a környezetgazdálkodási agrármérnök képzésre vonatkozóan. • az 1997/1998. tanévben elkezdődött az akkreditált graduális képzés a Környezetgazdálkodási agrármérnök szakon. • A hulladékgazdálkodási technológus (OKJ. száma: 55 5470 01) felsőfokú szakképzési program a 2000/2001-es tanévben indult.

7. A szak alapításának előzményeiKeszthely • Sok évtizedes agrármérnök képzés mindazzal az infrastruktúrával és oktatói gárdával, amely megalapozta a jelenlegi, sok azonossággal rendelkező környezetgazdálkodási szakot. • A növényorvos képzés, amely ökológiai szemléletet hozott a mezőgazdasági képzésbe. • Környezetmérnök képzés, amely közvetlen előfutára volt a környezetgazdálkodási szaknak.

8. Teljes oktatási vertikum Az intézményekben a képzés teljes vertikumát sikerült akkreditálni a postsecondary képzéstől a főiskolai, egyetemi szintű mérnöki képzésen keresztül a szakmérnöki, illetve a PhD fokozat megszerzéséig.

9. A szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény • Az agrár-környezetvédelem (Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program) hangsúlyosabbá válásával szinkronban a környezetgazdálkodási agrármérnök számának növekedése prognosztizálható. • Karainkon tanévenként kb. 80 fő hallgató végzése a realitás.

10. A szakalapításának MAB által közzétett követelményei • Képesítési követelmények kimunkálása; • Minta tantervek összeállítása; • Szak távolságok tartása; • Átjárhatóságok biztosítása; • Kompetenciák megfogalmazása; • Leendő MSc szakok szempontjainak figyelembe vétele; • A szakok jellegének kidomborítása; • Gyakorlati követelmények; • Idegen nyelvi képzés biztosítása.

11. Egyéb képzési helyeken folyó környezetgazdálkodás képzés • Károly Róbert Főiskola Agrár- és Vidékfejlesztési Kar; • Kecskeméti Főiskola, Kertészeti Főiskolai Kar; • Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar; • Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar; • Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar.

12. Bizonytalansági tényezők • A felsőoktatási rendszert a BSc képzés rövid ideje alatt is többször átalakították (2005-2007). • Az egységes számítógépes vonalhúzás a pontszámok közel kiegyenlítődését eredményezte 2006-ban. • A felsőoktatási felvételi rendszerben 2007-ben közel 30%-al csökkentették az agrárképzés támogatott keretszámát. • Ez részben az agrár-környezetgazdálkodási keretek emelkedését okozta, de összességében negatívan hatott a jelentkezési kedvre.

13. A BSc szak indítása és az indításkori tantervek ellentmondásai • A Bolognai folyamat egyszerre kezdődött el országosan 2005 körül az eredetileg tervezett 2010-hez képest. • Erre a döntésre szakmailag a felsőoktatás minden területre vonatkozóan egyértelműen nem volt felkészülve. • Az általános időzavar a döntések részbeni kidolgozatlanságával és részben kapkodással járt. • Az egyeztetések legfeljebb kisebb szakterületekre korlátozódtak. • A 40%-os indításkori kredit távolság inkább a differenciáltságot növelte a gyakorlatban, mint a hasonlóságot.

14. Bizonytalansági tényezők (folyt.) • A diszciplínák szétaprózása miatti feszültségek szinte elkerülhetetlenné tették a minta tantervek átdolgozását. A BSc szak máig egyik legkritikusabb területe az un. 7. gyakorlati félév bevezetése. • A jó elméleti cél megvalósításhoz rendelt gyakorlati eszközrendszer részben hiányos. • A HEFOP projekt keretében kerestük a lehetséges megoldásokat.

15. A tantervek átdolgozása, összehangolása Agrár-környezetgazdálkodási BSc szakok tantervének átdolgozása az intézmények között

16. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!