A termőföld mint erőforrás

1. A termőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika

2. A termőföld fogalma • termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván;

3. Egyéb fogalmak • Földbirtok: a föld használatának lehetősége, illetve az arra vonatkozó kötelezettség, amit a jog védelemben részesít. A földbirtoklás megvalósulhat tulajdoni és bérleti formában egyaránt. • Gazdaság: elszámolási, termelési egység. Szervezeti-jogi keret, független a tulajdonviszonyoktól.

4. Egyéb fogalmak • Üzem: olyan önálló technikai-gazdasági egység, amely egységes üzemvezetés alatt áll és mezőgazdasági terméket állít elő. • agrárstatisztikai üzemi kritériumok; • tesztüzemi rendszer üzemi kritériumai; • agrártámogatással kapcsolatos üzemfogalom

5. A termőföld mint erőforrás • Mezőgazdasági termelés alapja és eszköze. • Természetes termőképesség (éghajlati, domborzati viszonyok, talaj) és az emberi tevékenység szerepe. • Közvetlen termelőeszköz jelleg, közvetett termelőeszköz jelleg. • Hozamok - jövedelem - földár összefüggés.

6. A termőföld mint erőforrás • Megújítható erőforrás; • Elpusztíthatatlan; • Helyhez kötött; • Vagyonmegőrző képesség - nem amortizálódik el.

7. A földár meghatározása • Összkínálata állandó, általában nem növekszik magasabb ár megajánlásával, és nem csökkenthető alacsony bérleti díj következtében. • árat meghatározza: • adott földterületen milyen termékek termelhetők • milyen mennyiségi összefüggés szerint alakul az egyes termékek marginális hozadéka, illetve átlag- és határhatékonysága.

8. A földhasználat jogi keretei • Tulajdonosi földhasználat; • Haszonbérlet; • Egyéb formák (szívességi használat, részesművelés, felesbérlet)

9. A földbérlet néhány előnye • Hatékony méreten történő gazdálkodás valósítható meg, jelentősebb tőkének a földbe történő befektetése nélkül, • Könnyebben megvalósítható egy hatékony méretű és elhelyezkedésű üzem kialakítása, mint tulajdonon keresztül (ti. az alacsony mobilitás miatt), • Elősegíti a termelési tényezők optimális felhasználási arányainak kialakulását,

10. A földtulajdon előnyei • A földdel való rendelkezés csak ebben a formában lehet teljes. • Hosszú távú döntéseknek inkább kedvez, mint a földbérleti pozíció. • Kiszámíthatóbb jövedelem - kevésbé ingadozó, mint haszonbérlet esetén. • Biztonságos vagyonmegőrzési forma.

11. Az EU birtokpolitikai szabályozása • Letelepedés szabadsága • Tőke szabad áramlása • Diszkrimináció tilalma • NINCS EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS

12. A földtulajdon és földhaszonbérlet szabályozása az EU tagállamaiban • Szigorú törvényi szabályozást alkalmazó országok (pl. Dánia, Olaszország, Franciaország) • Liberális szabályozást követő országok (pl. Nagy-Britannia, Görögország, Németország, Luxemburg)

13. http://www.uni-miskolc.hu/~agrarjog/kapitalista.doc

14. A földtulajdon szabályozása • Megszerezhető birtokméret korlátozása - minimális, maximális méret, üzemtípustól függő mérethatárok; • Egy gazdálkodó által működtetett üzemek számának korlátozása; • Nem mezőgazdasági foglalkozásúak, nem helyi lakosok, tőkés társaságok birtokszerzésének akadályozása; • Örökösödési törvények; • Kötelező és támogatott birtokrendezés

15. A földbérlet szabályozása az EU tagállamokban • A földbérlet időtartama - általában minimum, de lehet maximum is; • Bérleti díj - felek megállapodása, vagy hatósági ellenőrzés-jóváhagyás, módosítás; • Bérbeadó felmondási jogának a korlátozása; • Bérlő beruházásainak a megtérítése; • Alhaszonbérletbe adás; • Elővásárlási jog biztosítása; • Bérleti jogviszony öröklése

16. A földterület megoszlása az EU „régi” tagállamaiban

17. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/2097.htmlhttps://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/fields/2097.html

20. Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban 1970-1997 között /ha/

21. Az egy farm által művelt földterület változása az EU-ban 1970-1997 között /ha/ • Az EU átlag mögött igen eltérő átlagos birtokméretek állnak! • Az átlagos birtokméretek folyamatosan emelkedő tendenciát mutatnak az országok többségében. • Nem tapasztalható a birtokméret területén az országok között kiegyenlítődés. • A farmok átlagos méretének növekedése arra utal, hogy a gazdaságok száma csökkendő tendenciát mutat.

22. A farmok számának változása 1970-97 között (előző időszak 100%)

23. A farmok számának változása 1970-97 között (előző időszak 100%) • A gazdaságok száma csökkenést mutat. • pl. Belgiumban 25 év alatt 116 ezer farm szüntette be a tevékenységét. Az 1-5 hektár közötti farmok száma 80 %-kal csökkent ez idő alatt. • A farmok számának csökkenése= mezőgazdaságból élők számának folyamatos csökkenése, erőteljes birtokkoncentráció.

24. Az európai farmok megoszlása területhasználat szerint

25. Az EU-ban alkalmazott gazdasági méretkategóriák

26. A farmok megoszlása EME kategóriák szerint az Európai Unióban, 1995 /%/

27. A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban (1995)

28. A főfoglalkozás keretében működtetett gazdaságok aránya az EU tagállamaiban • A kisebb üzemméret nem kedvez a főfoglakozásként folytatható mezőgazdasági termelésnek. Ilyen körülmények között az agrártevékenység csak más bevételi forrás mellett végezhető.

29. A gazdálkodók életkor szerinti megoszlása az Európai Unióban /1995/

30. A gazdálkodók életkor szerinti megoszlása az Európai Unióban • Az európai gazdáknak csupán 8%-a fiatalabb 35 évesnél, 28%-uk idősebb 65 évesnél. • Különösen jellemző az idős korosztály a déli területeken: Olaszország, Görögország, Portugália, Spanyolország esetében a gazdálkodók 1/3-a 65 év feletti.

31. Magyarország birtokviszonyai

32. A művelési ágak területének változása Magyarországon

33. Az ország 9303 ezer hektár területéből 7768 ezer hektár (83,5%) termőterület volt 2008-ban. A termőterület aránya hosszabb időszakot tekintve kismértékben, de folyamatosan csökken, elsősorban a települések és az infrastruktúra terjeszkedése következtében. • A termőterületen belül 5790 ezer hektár mezőgazdasági, 1884 ezer ektár erdőterület volt. Az ország területéből a mezőgazdasági terület 62,2, az erdő 20,2%-ot foglalt el. Előbbi arány európai összehasonlításban magas, utóbbi alacsony. • A 4503 ezer hektár szántóterület 48,4%-os aránya még kiemelkedőbb az európai országok közül.

34. A szántóterület 2008-ban 4503 ezer hektárt, az ország területéből 48%-ot (a mezőgazdasági területből pedig 78%-ot) foglalt el. Ebből 4418 ezer hektárt (98%-ot) hasznosított a mezőgazdaság.

35. Birtoknagyság /ha/ A gazdaságok Összes területe Egy gazdaság átlagos területe (ha) Száma Megoszlása Ezerhektár Megoszlása (%) 1947. XII. 31- én - 2,9 991 803* 60,1 1 661,4 17,9 1,7 3,0-5,8 388 093 23,5 1 960,6 21,1 5,1 5,9-11,5 175 364 10,6 1 613,5 17,3 9,2 11,6-28,8 71 054 4,3 1 363,2 14,7 19,2 28,9-57,6 14 855 0,9 749,3 8,1 50,5 58-115 5 522 0,3 413,3 4,4 74,8 116-575 4 028 0,3 780,9 8,4 193,9 576-1725 503 0,0 459,8 4,9 913,8 1726- 91 0,0 297,5 3,2 3 268,1 Összesen 1 651 313 100,0 9 299,5 100,0 5,6 Földbirtokmegoszlás az 1945-47-es földosztás után Forrás: Laczka S.; A földterület és a földhasználat alakulása 1945 és 1994 között, 1996

36. A termőföldhasználat megoszlása 1989-ben

37. Mi a helyzet ma? • Az ország összes földterületének • 41%-át gazdasági szervezetek, 30%-át egyéni gazdálkodók használták 2008-ban. A fennmaradó 29% gazdaságra nem azonosítható terület, melynek közel fele nem mezőgazdasági hasznosítású volt. • A földhasználat gazdálkodási formák szerinti összetétele az utóbbi években lényegében nem változott.

38. Magyarország birtokszerkezeteAz egyéni gazdaságok földhasználatának változása 1994-2000. között (KSH 1994,ÁMÖ 2000)

39. 2007-ben mintegy 7400 gazdasági szervezet folytatott mezőgazdasági tevékenységet. Rajtuk kívül számos olyan szervezet, intézmény (nemzeti parkok, vízügyi szervek, MÁV, repülőterek, honvédség, egyházak stb.) működött, amelyek a földterület passzív használói voltak, tényleges mezőgazdasági tevékenységük elenyésző. A mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok száma 2007-ben megközelítette a 619 ezret – rajtuk kívül említésre méltó még a ház körüli és az üdülőkhöz tartozó kertekben folytatott mezőgazdasági tevékenység is.

40. 2005 óta mind a gazdasági szervezetek, mind az egyéni gazdaságok száma csökkent, előbbieké 6, utóbbiaké 12,5 százalékkal. • Az összeírás évében a gazdasági szervezetek 76,5 százaléka használt mezőgazdasági földterületet, átlagos mezőgazdasági területük 386 hektár volt. A mezőgazdasági területet használó egyéni gazdaságok (91,5 százalék) átlagosan 3,6 hektár mezőgazdasági területet műveltek. • 2005 óta a gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági területe 3, az egyéni gazdaságoké 13 százalékkal növekedett.

41. A gazdasági szervezetek 27 százaléka, az egyéni gazdaságok háromnegyede használt 1 hektárnál kisebb mezőgazdasági területet összes mezőgazdasági területük 1, illetve 4 százalékán. Míg a gazdasági szervezetek esetében a 300 hektárt meghaladó gazdaságméret volt a meghatározó, addig az egyéni gazdaságok összes mezőgazdasági területének 73 százalékát a 10–300 hektár méretű egyéni gazdaságok (a gazdaságok 6 százaléka) tették ki. A két gazdálkodási forma birtokszerkezetében alapvető változások 2005 óta nem következtek be

42. Figyelem! • A magyar statisztika megközelítése miatt az is gazdaságnak számít, ami évente egy sertést hízlal csupán! • Csak saját fogyasztásra termel a gazdaságok 51,3% (363 ezer gazdaság) • Saját fogyasztás és felesleg értékesítés – 234 ezer gazdaság, 33,1% • Elsősorban értékesítésre termel a gazdaságok 15,5%-a (109 ezer gazdaság) • Szolgáltatást végez 707 gazdaság – 0,1%.

43. Jogi szabályozás, árak és bérleti díjak

44. családi gazdaság • legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma;

45. a családi gazdálkodó: • a családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki • 1. a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, • 2. élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat, • 3. mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott, • 4. legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van;

46. helyben lakó: (a 2010-es módosítás alapján) • az a családi gazdálkodó, vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen, illetve 15 kilométeren belüli szomszédtelepülésen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik.

47. helyben lakó szomszéd • az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő termőföld vagy tanya közvetlenül szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képező termőfölddel vagy tanyával;

48. önálló vállalkozó, önfoglalkoztató: • Önálló vállalkozó az egyéni vállalkozó, az egyéni cég vagy az önfoglalkoztató; • önfoglalkoztató az a magánszemély, aki bármely jogszabály szerint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági tevékenységet végez, ha az egészségbiztosítási, illetőleg a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik;

49. A termőföld tulajdonának megszerzése • Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű termőföld legyen. • A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az ezer hektárt.

50. Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termőföld tulajdonjogát - a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - nem szerezheti meg. • (2) Egyházi jogi személy végintézkedés, illetőleg ajándékozási, tartási vagy gondozási szerződés alapján termőföldre tulajdonjogot szerezhet. • (3) Jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra termőföldet szerezhet. • (4) A szervezeti változással, illetve társasági formaváltással, egyesüléssel vagy szétválással létrejött belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet a jogelődje - 1994. július 27-ét megelőzően megszerzett - tulajdonát képező termőföld tulajdonjogát megszerezheti.