A zsidó anyakönyvezés Magyarországon

1. A zsidó anyakönyvezés Magyarországon Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár

2. Pre-modern zsidó közösségek • CommunitasJudaeorum • Autonóm közösségek, egy összegben fizetnek adót az államnak; • Önálló belső adózással, igazgatással és bírósággal • Nyilvántartás szükséges: körülmetélések és halálozási évfordulók (jahrzeit) feljegyzése; • Ezek mellett a közösségi adózók listájaés az egyesületek tagnyilvántartása is létezik.

3. Móhelkönyvek • A körülmetélések rituáléja mellett általában tartalmazza a körülmetéltek neveit is, ekképpen az anyakönyvezés egyik előzménye. • Hiányossága: csak a fiúkat jegyzik fel.

4. Adónyilvántartás • Közösségi adót fizetők jegyzéke, közösségenként; • Helyenként a közösségi segélyből élők nevét is tartalmazza.

5. Közösségi nyilvántartások • Különféle adminisztratív feljegyzések a közösség tagságának nyilvántartására.

6. Türelmi adó bevezetése, 1749 • A zsidó közösség egészének kellett meghatározott összeget befizetnie; • Adófelosztás mértéke közösségi belügy, de a gyakorlat: mindenkinek ki kell fizetnie a rá eső adó 1/3-ad részét, a többit vagyoni helyzet alapján; • Adóösszeírás, adófelosztás hatalmas adminisztrációt alakított ki.

7. Türelmi adó nyilvántartása, Óbuda Igazságos adókivetéshez szükséges: összeírás, vagyoni helyzet ismerete, stb.

8. Közösségi összeírások • A közösség tagjainak, családtagjainak stb. nyilvántartására. • Tartalmazza a vagyoni helyzetet, jogviszonyt, egy helyben élés adatait, stb.

9. Zsidó közösségi nyilvántartások Héberül íródtak, a hatóságok számára ismeretlen nyelven és betűkkel, ezért „hivatalos” célra nem alkalmasak.

10. 1840:XXIX törvény: • „ a zsidók köteleztetnek, hogy állandó vezeték és tulajdonnevekkel éljenek, a születendők pedig vallásuk papjai által vezetendő anyakönyvekbe bejegyeztessenek” • DE: nem sikerül átvinni a gyakorlatba, nem indul meg az anyakönyvezés

11. 1851. Július 4. rendelet: • A zsidó közösség hatásköre egyházi, jótékonysági és tanügyi kérdésekre korlátozódik • Zsidó községből (communitasjudaeorum) hitközségekké alakultak. • Szabályozta az izraelita anyakönyvek vezetését: • Hitközségek feladata az anyakönyvvezetés • Német nyelven kell anyakönyvezni • Módosítás ehhez (1863): ország bármely nyelvén

12. 1852. november 29. rendelet: • Magyarországon is bevezeti az osztrák polgári törvénykönyvet: • Zsidók házasságkötési engedéllyel házasodhatnak;

13. 1867: XVII: zsidók emancipációja

14. Egységes szervezet hiánya • Az emancipáció egyénekre, és nem közösségre vonatkozott; • Valamennyi hitközség autonóm, nincs egysége szervezet: • A modern államnak szüksége van egy hierarchikusan felépített, egységes szervezetre: • Eötvös javaslatára összehívták az Egyetemes Gyűlést (Kongresszus).

15. A különféle zsidó irányzatok eltérően ítélték meg: A modernizációs lehetőségeket, az állam szerepét a zsidó közösségi ügyekben, az egységes szervezet létrehozását stb.

16. Az 1868/69-ben megtartott Kongresszus Létrehozta a „neológ” Országos irodát, de a magyar zsidóság irányzatokra szakadt. 1871-ben létrejött az ortodox országos szervezet is.

17. Kongresszusi határozatok: • A kongresszus határozatait elfogadó közösségekre (kb 50%) vonatkozik csak; • Létrehozza a hitközségek országos szervezetét: • 26 községkerület, fiók – és anyahitközségek, • Minden zsidónak tartoznia kell egy hitközséghez, • Rabbik vezetik az anyakönyveket: • születési, házassági, halotti.

18. Anyakönyv, Baja, 1850-es évek • Német-héber kétnyelvű változat; • Dátumokat héberül is megadja, • Szerepelnek benne a héber (zsinagógai használatra) nevek is.

19. Baja, példa 1853. September 15. Samuel + Shmuel, Elul 12, 5613 (= 1853, szeptember 15.)

20. Fontosabb dátumok • 1827: anyakönyveket két példányban kell vezetni; • 1868: anyakönyvek vezetésének a nyelve választható; • 1873: haláleseteket a községi elöljáróságnak jelenteni kell; • 1877: örökösödési ügyekben a szül. akvi kivonat illetékmentes; • 1878: közokirat hamisításról.

21. 1886/1924. VKM rendelet: • Izraelita anyakönyvi községkerületek kialakítása: • 465 anyakönyvi kerület, (ez 1895 és 1914 között 560-ra emelkedett); • Anyakönyvvezető csak rabbi v rabbihelyettes lehet; • Be kell jegyezni a névmagyarosításokat; • Az anyakönyvezés kötelező.

22. Problémák • Hol kell anyakönyvezni? (születés vagy az anya lakhelye szerint / haláleset vagy temetés helye szerint); • Héber név bejegyezhető-e vagy sem; • Körülmetélést megtagadók anyakönyvezése; • Zsidó vallásjogilag törvénytelen (mamzer) kategóriák feljegyzésének kérdése (ez vallásjogilag jelenthet később házassági akadályt, polgári jogilag nem);

23. Problémák • Egyes települések anyakönyvezése hova tartozik; • Ki lehet anyakönyvvezető rabbi és ki nem; • Ortodox-neológ „vegyes” házasságok anyakönyvezése; • Stb.

24. Anyakönyvek sorsa • Anyakönyvezést folytatták 1895, a polgári anyakönyvezés bevezetése után is, általában 1944-ig; • 1944-ben a gettókban az anyakönyvek első példányainak jelentős része megsemmisült, jelenleg csak a másodpéldányok kutathatóak; • 1950-es évektől próbálták összegyűjteni a megmaradt anyakönyveket.

25. Feldúlt hitközségi iroda 1944-ben, Szeged. Az iratok, anyakönyvek jelentős része elpusztult.

26. Régi iratok egy nem használt zsinagógában

27. Anyakönyvek a Zsidó Levéltárban • Eredeti anyakönyvek mindössze 70 hitközségből; • Valamennyi zsidó felekezeti anyakönyv 1895-ig mikrofilmen (mormon gyűjtés másolata) • Néhány a szomszédos hitközségekből (Dunaszerdahely, Szabadka).

28. Magyar Zsidó Levéltár, Budapest Európa legteljesebb zsidó közösségi levéltára, mely a közösség alapításától napjainkig a közösség kezelésében van.

29. Magyar Zsidó Levéltár www.milev.hu

30. Eredeti anyakönyvek gyűjtése: • 1990-es évek: néhány megszűnő hitközség anyakönyveinek begyűjtése, • 2008 néhány alföldi hitközség anyakönyveinek begyűjtése, • 2009: nagyváradi és segesvári anyakönyvek bukkantak fel aukción: az esetben a KÖH segítségét kérve végül hozzájutottunk a dokumentumokhoz.

31. Segesvári hitközségi születési anyakönyve, 1885-1914, aukcióról visszavonva megvásároltuk.

32. Anyakönyvek listája a fondjegyzékben http://milev.2kal.hu/web/index.php/informationobject/show/isad/299

33. Anyakönyvek kutatása ma: • Családtörténeti kutatások; • Héber nevek kutatása temetéshez, leszármazottak esketéséhez; • Kárpótlási eljárásokhoz igazolások; • Állampolgársági ügyekhez igazolások.

34. „Családkutató” terem a levéltárban Elsősorban genealógiai kutatáshoz ad segítséget

35. Héber (Judendeutsch) paleográfiai oktatás Egyetemistáknak, családkutatóknak – a levéltár iratainak feldolgozásához

36. Módszertani segédlet • Levéltárunk kiadványa a héber nevek elolvasását; • A héber betűs dokumentumok feldolgozását segíti.

37. Köszönöm a figyelmet! www.milev.hutzs@milev.hu