Skandináv országok könyvtárügye

1. Skandináv országok könyvtárügye Szalai Gáborné informatikus könyvtáros szak MA levelező Pécs, 2011. október 15.

2. Északi országok Skandináv országok

3. Tartalom • Dánia • Norvégia • Svédország • Finnország • Mozgókönyvtári ellátás a régióban • Együttműködés a könyvtári területen • Felhasznált irodalom

4. Dánia A dán alkotmány alapjogként határozza meg a tájékozódáshoz és a tudáshoz való hozzáférést és az esélyegyenlőséget. A 2000-ben született könyvtári törvény és végrehajtási rendelet foglalja keretbe a könyvtárak fenntartását és működését.

5. A könyvtári törvény • Rögzíti a nyilvános könyvtárakat fenntartó helyhatóságok jogait és kötelezettségeit. • A közkönyvtárak legfőbb feladata az információszerzési, kulturális és oktatási tevékenységek támogatása. • Előírja a városi, kisközösségi, kormányzati és mindenféle általános társadalmi jellegű információ gondozását. • Az iskolai könyvtárak az OM hatáskörébe tartoznak, csak mint a rendszer tagjaként foglalkozik velük.

6. A könyvtári törvény • A politikai, vallási illetve morális megkülönböztetést tiltja. • A könyvtárak közötti együttműködést a helyhatóságoknak tételes megállapodásban kell rögzíteniük. Könyvtári Tanácsot kell működtetni. • Előírja a felhasználóbarát rugalmas nyitvatartási időt, a fiókkönyvtárak (vagy egyéb szolgáltatói pontok) felállításának kötelezettségét és a távoli elérhetőséget is • Az igazgatónak felsőfokú könyvtárosi végzettséggel kell rendelkeznie.

7. A könyvtári törvény • A tudományos könyvtári és a közkönyvtári szféra kapcsolatának szabályozása. • A megyei könyvtárak legfőbb felada a regionális kölcsönzési központ fenntartása. • A kormányzat közvetlenül finanszírozza tudományos kutatóhelyek és a felsőoktatás könyvtárait. • A közkönyvtárakat szolgáló központi raktár­könyvtár fenntartása. • A Vakok Dán Nemzeti Könyvtárának fenntartása is kötelező feladat

8. A könyvtári törvény • A nemzeti bibliográfia és a nemzeti közös katalógus építésének költségeit az állam fedezi. • A német kisebbség könyvtári ellátása is kötelező feladat. • A közkönyvtárak szolgáltatásai alapvetően ingyenesek, speciális szolgáltatásokért kérhetnek pénzt.

9. A nyilvános könyvtárak • A lakosság 90 %-a rendszeres könyvtárhasználó. • A beszerzési, kölcsönzési arányok szempontjából a könyv és a nyomtatott anyag abszolút többséget képvisel. • Saját bevételek mértéke egyre nagyobb lesz. • fejlett a civil és közszféra kapcsolata. • Bibliotek.dk portál egységes kérdező felülettel elérhetővé teszi az összes nyilvános (köz)könyvtár anyagát. Gondozza a Dán Bibliográfiai Központ.

10. A Dán Bibliográfiai Központ • Elsődleges feladata a Dán Nemzeti Bibliográfia interneten való közzététele. • Minden közkönyvtár részt vesz a projektben. • Egységes kezelőfelülettel rendelkezik viszont eltérő a felhasználói jogosultság. • Felhasználó-központúság jellemzi. • Korábbi katalógusok harmonizálása. • Tárgyszó, kereső-kifejezés, szerző, dokumentumhordozó és évszám szerint lehet keresni. • Netmusik.dk szolgáltatás indult el.

11. Tudományos könyvtárak • Két Nemzeti Könyvtára van: a Dán Nemzeti Könyvtár és az Århusban lévő Állami és Egyetemi Könyvtár. • Dánia Elektronikus Tudományos Portálja: közös információszolgáltató és kutatási portál. A fő feladatok: felhasználók oktatása, képességek és kompetenciák fejlesztése, felhasználói szokások (elégedettség) mérése, elektronikus oktatás, digitalizálás és web­archiválás. (DEF)‏ • Szoros együttműködés az egyetemek között.

12. „Könyvek a lakásküszöbödre”Books to your doorstep • A dokumentumok megrendelése online módon. • Elektronikus kölcsönzésen alapuló házhozszállítás • Használói elsősorban kutatók, oktatókat, egyetemi hallgatók. • A postai és egyéb szolgáltatási díjat az olvasó fizeti.

13. Norvégia A norvég könyvtárak két csoportot alkotnak: az iskolai és közkönyvtárak tartoznak az egyik, a kutató- és szakkönyvtárak a másik csoportba.

14. Közkönyvtárak A modern közkönyvtárak születése Norvégiában szervesen összefonódott a helyi önkormányzatiság politikai folyamatának kikristályosodásával a19. század közepén. Az újonnan választott helyi tanácsok tagjai és a szintén választás útján posztjukra került hivatalnokok egyik legelső kihívása a lakosság oktatásához, művelődéséhez szükséges könyvgyűjtemények kialakítása volt.

15. Iskolai könyvtárak • 1935-től törvény írta elő a 12 fős iskolában, hogy kötelező a könyvtár. • 1947-től minden alsó fokú oktatási intézményre kiterjesztették, létszámtól függetlenül. Bevezették a tanárok szakirányú képzését. • 1971-ben eltörölték a fenntartói kötelezettséget. Közkönyvtári és iskolai szféra együttműködését szorgalmazták.

16. Felsőoktatási és tudományos könyvtárak 1760, Trondheim a Királyi Norvég Tudományos Társaság, ma a Természettudományi és Műszaki Egyetem könyvtára Első egyetem 1811. Kristianiában (a mai Oslóban)‏ 1969, a Tudományos, Dokumentációs és Speciális Könyvtárak hivatala, tervező, koordináló szerep. Tudományos és közkönyvtárak együttműködése.

17. A fejlődés iránya • A különböző könyvtári szektorok közt elindult egy spontán együttműködési folyamat. Ez pedig a „seamless library” koncepciója (országos integrált közösségi könyvtári hálózat). • Létrehozták az egységes állami közgyűjteményi irányító szervet az ABM-Utvikling - Norvég Levéltári Múzeumi és Könyvtári Hatóság - és megalkották a Norvég Digitális Könyvtár koncepcióját. • A közgyűjtemények kezelése a Kulturális és Egyházügyi Minisztérium hatásköre lett.

18. A Norvég digitális könyvtár Közös keretet nyújt a • digitalizálási, • a szerzői jogi licencelési, • a portálfejlesztési törekvéseknek. • Bővülnek a felhasználói szolgáltatások. • Egységes információs kapu kialakítása az összes közgyűjteményi szektor szereplői számára a digitális információhoz való hozzáféréshez.

19. A Norvég digitális könyvtár 5 fő programterülete van: • digitalizáció • licencelés • információs portálok • technikai háttér • felhasználói szolgáltatások

20. A Norvég digitális könyvtár Problémák: • A finanszírozás kérdése. • Könyvtárak jelenlegi esélyegyenlőtlensége • A dokumentum-feldolgozói szabványok nemzeti egységesítése még nem történt meg. • A különböző rendszerek közös működése, átjárhatósága még nem megoldott. • Meg kell oldani az digitális (pl. web) tartalommak begyűjtését, feldolgozását, konverzióját, régebbi tartalomak emulálását.

21. A Norvég digitális könyvtár projektjei • Digitalizálási keretprogram • Trondheimben történelmi fotók és ábrák feldolgozásával foglalkozik a Trondheimbilder • Biblioteksvar, online tájékoztatás • közös könyvtári kártya • A Norvég Nyílt Archívum Projekt (NORA)‏

22. Svédország • Nincsenek egységes országos koncepciók • Közkönyvtárak helyi önkormányzati szinten • Tudományos könyvtárak az anyaintézménynél szerveződtek • Hiányzott az országos törvényi háttér • Közkönyvtári címzett állami támogatások megmaradtak, a helyhatóságok autonómiája miatt kiszolgáltatottak lettek. • 70-es, 80-as évek jóléti állam virágkora, könyvtárak dinamikus fejlődése. • 90-es években ismét hanyatlás. • Kulturális Minisztérium „Fehérkönyv”, 1997. törvény elfogadása. 2005 legújabb törvény.

23. Svédország • Svéd könyvtárellátó első integrált rendszere a BUMS katalogizáló és kölcsönzési modul. • LIBRIS közös katalógus először tudomá-nyos könyvtárak használták.(1980-as évek)‏ • Közkönyvtárak – helyi LAN hálózatok. • Technikai fejlesztés után tartalomszolgál-tatásra kerül a hangsúly. A svéd nemzeti konzorcium 4500 elektronikus folyóiratot fizet elő (2001). Tudományos publikációk elektronikus közzététele. • Digitalizálási projektek. • E-book kölcsönzés. • Virtuális együttműködés pl.: a tudás kapuja és a tudáshálózat.

24. Svédország • Libris : tudományos könyvtárak országos katalógusa. • BURK: közkönyvtárak közös katalógusa. • A kettő egyesül és a bibliotek.se lesz belőle. • ABM csoport (közművelődés egy kézben) csak koncepciót készít és együttműködést szervez. • Fontos kezdeményezésük testületi személyi, földrajzi nevek egységesítése és a digitális képek közös digitalizálási szabályzatának megalkotása. • Göteborgi gyerekek könyvtári ellátása

25. Finnország • Könyvtári törvény: kerettörvény, egyetemi szférával csak az együttműködést fogal-mazza meg. - szolgáltatások nyújtásáért a helyhatóság felel, - feladatot elláthatja önállóan vagy társulásként, - Közkönyvtárak Központi Könyvtárát és körzetközponti könyvtárat kell létrehozni, - szolgáltatások ingyenesek könyvtárközi is, - monitorizálni kell a minőséget és a költséhatékonyságot.

26. Finnország • Nemzeti könyvtár: Helsinki Egyetemi Könyvtár. - egyetem finanszírozza, kiegészítő forrást kap. - Finn Elektronikus Könyvtár működtetése, digitalizációs program irányítása, - Finn Elektronikus Könyvtár és a svéd BIBSAM közös konzorciuma – elektronikus folyóiratok költséghatékony előfizetése, virtuális hozzáférhetővé tétele, - libraries.fi –információs portál.

27. Finnország • Közkönyvtári hálózatot a helyhatóság tartja fenn, kiegészítő támogatást kaphatnak fejlesztési célokra, • HELKA finn közös katalógus, - HENNICA finn nemzeti bibliográfia adatait tartalmazza valamint a jelentős közkönyvtárak, egyetemi könyvtárak állományát. - része a Finn Elektronikus Könyvtár, e folyóiratok, és a tudományos publikációk adatbázisa A HELKA kölcsönzési funkciót nyújt a nemzeti könyvtár állományához.

28. Mozgókönyvtár, bibliobusz, bibliohajó • Finnországi specialitások: - nagyvárosban élő gyerekek számára, - Lappföldön, minden háznál álljon meg, - nyilvános információ-hozzáférési pontként - multifunkcionáli busz. • Dániai specialitások: - multifunkcionális busz - egész éjszakás kalandtúra gyermekeknek

29. Mozgókönyvtár, bibliobusz, bibliohajó • Norvég specialitások: - Drammeni busz: testi, szellemi fogyatékkal élők, kissebbségek, hátrányos helyzetűek ellátása. - EPOSZ nevű könyvtárhajó • Svédország jellemzői: - speciális csoportok felé fordul a szolgáltatás, - modern információtechnológiai eszközök beépítése a buszba.

30. Közös együttműködés A könyvtári együttműködés hivatalos kereteit az Északi Tanács könyvtári és irodalmi szakbizottsága (NORDBOK) adja meg. Célja, hogy megismertessék egymás kultúráját és történetét. Tevékenységük: • közös pályázatokat írnak ki, • összészaki konferenciákat szerveznek, • kutató szemináriumokat tartanak, • hálózati munkát végeznek.

31. Közös együttműködés • NORDINFO szakbizottság a tudományos információs kooperációt koordinálja. • NORDFORSK szakbizottság a kutatási, fejlesztési ügyekben illetékes pénzügyileg támogatja a NORSLIS-t, mely közös posztgraduális doktori iskola. • Scandinavian Library Quarterly angol nyelű folyóirat

32. Elolvasásra javaslom:1. Tóth Máté: Mozgókönyvtári trendek Skandináviában ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek0507/toth.html 2. blog.nemethmarton.eu/3. Németh Márton: Az északi könyvtárak könyvtárügye az új információs kor kihívásai között.http://www.mek.oszk.hu/03400/03465/index.phtml4. Könyvtárügy Dániában http://www.epa.hu/00100/00143/00007/vitiello_h.html5. A norvég könyvtári rendszer, új kihívások a látóhatáron.http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4368&issue_id=216. Könyvtárak Svédországban: Gyermekek könyvtári ellátása Göteborgban. 7.http://www.csikszentdomokosikonyvtar.eoldal.hu/cikkek/elgondolkodtato-sorok/konyvtarak-svedorszagban.html