700 likes | 946 Views
2. I. A MAGYAR GYERMEKVDELEM RVID TRTNETE. 1711. I. Jzsef tutorokat nevezett ki 1715. vi LXVIII. trvnycikk rvaszkek ltrehozsa1729-es (III. Kroly) rendelet szerint, minden kzsg kteles sajt szegnyeirol s rvirl gondoskodni." 1741. Nemcs elso rvahz1749. Koszeg jabb rvahz.
E N D
1. 1 Országos Alapellátási Intézet TovábbképzésIV. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Készítette:Boldogné Csurik Magdolna
2008.09.26.
2. 2 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE 1711. I. József tutorokat nevezett ki
1715. évi LXVIII. törvénycikk árvaszékek létrehozása
1729-es (III. Károly) rendelet szerint, minden község köteles saját szegényeirol és árváiról gondoskodni.
1741. Nemcsó elso árvaház
1749. Koszeg újabb árvaház
3. 3 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE 1824. Brunswick Teréz elso óvoda
1837. Festetics Leó birtokán elso kisdedóvóképzo
1839. Schöpf-Mérei Ágost gyermekkórházat szervez
1877. XX. törvénycikk gyámság kérdésérol
1889. Gyermekvédo Egyesület
1898. Betegápolási Alap
4. 4 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE 1901. Széll Kálmán I. Gyermekvédelmi törvény
1913. fiatalkorúak bírósága
1915. Madzser József Stefánia Szövetség (anya - csecsemovédelem)
1925. erkölcsi elhagyatottság fogalmának bevezetése
1925. Zöldkereszt Egyesület a komplex segítés és a szociális munka máig használható modellje
5. 5 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE 1930-ig alapveto probléma, hogy koncepció nélküli a gyermekvédelem
1945. Nemzeti Segély Országos Hálózata
1945. községi szociálpolitikai bizottságok létrehozása
1945. a megyeszékhelyeken törvényhatósági bizottságokat hoztak létre
1948-ban fogalmazták újra a gyermekvédelem kereteit
6. 6 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE 1950. I. tv. a gyámhatósági feladatokat a tanácsok látták el
1952. évi IV. tv. (Családjogi törvény) eltörölte az ,,elhagyott gyermek fogalmat és az állami gondozott elnevezést vezette be
1954. átfogó gyermekvédelmi rendszer létrehozása
1957. Fóti Gyermekváros
7. 7 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE 1968. Nevelési Tanácsadók megjelenése
1969-70. védo-óvó intézkedések rendszere
1986. Családsegíto Központok létrehozása
1997. XXXI. tv. a gyermekek védelmérol és a gyámügyi igazgatásról
8. 8 II. A GYERMEKVÉDELEM FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA A GYERMEKVÉDELEM FOGALMA:
A gyermekvédelem elméleti megközelítésben történeti-társadalmi meghatározottságú és szervezodésu összetett segíto tevékenység, amely arra irányul, hogy az adott társadalom gyermek- és ifjúsági korúnak tekintett népessége kielégíthesse az élete fenntartásához és társadalmi érvényesüléséhez nélkülözhetetlen szükségleteit.
9. 9 A GYERMEKVÉDELEM FOGALMA: Olyan szervezett beavatkozási módokat (intézményeket, foglalkozásokat, módszereket) sorolunk ide, amelyek ezeket a szükségletkielégíto funkciókat a családon belül vagy azon kívül segítik, támogatják, zavar esetén korrigálják, helyreállítják vagy ezek eredménytelensége esetén átveszik.
10. 10 A GYERMEKVÉDELEM FOGALMA: A gyermekek védelme a gyermek családban történo nevelésének elosegítésére, veszélyeztetettségének megelozésére és megszüntetésére, valamint a szüloi vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerült gyermek helyettesíto védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
11. 11 III. A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE ÁLTALÁNOS GYERMEKVÉDELEM
A gyermekvédelem hatáskörébe tágabb értelemben- lényegében beletartozik a gyermek születésétol felnotté válásig minden, ami az o érdekében vele és körülötte, a családban, az óvodában, az iskolában, a munkahelyen, a társadalom bármely területén történik.
12. 12 ÁLTALÁNOS GYERMEKVÉDELEM TERÜLETEI Terhesség elotti genetikai vizsgálat
Magzatvédo vitamin
A várandóság alatti egészségügyi vizsgálat
A várandós anya és a gyógyszerek
A várandós anya és a táplálkozás
A várandós anya és a stressz
13. 13 ÁLTALÁNOS GYERMEKVÉDELEM TERÜLETEI A szülés szakszerusége és az anya-gyermek találkozása
A gyermek testi-lelki gondozása
A gyermek iskoláztatása
Az iskolai tantárgyak ismeretanyaga
14. 14 A gyermekek védelmérol és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. tv. szerint: Gyermeki Jogok:
6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlodését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történo nevelkedéshez.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történo nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlodését veszélyezteto helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.
(3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlodését és személyisége kibontakozását segíto különleges ellátáshoz.
(4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlodésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.
(5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki eroszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vetheto alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.
15. 15 A gyermekek védelmérol és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. tv. szerint: (6) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelo, ismeretei bovítését segíto, a magyar nyelv és kultúra értékeit orzo musorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyulöletkeltés, az eroszak és a pornográfia.
7. § (1) A gyermek szüleitol vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.
(2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szüloi vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesíto védelemhez.
(3) A gyermek helyettesíto védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására.
(4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülo felügyeleti joga megszunése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és - a vér szerinti család beleegyezése mellett - a kapcsolattartáshoz.
(5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülojével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülok különbözo államokban élnek.
16. 16 A gyermekek védelmérol és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. tv. szerint: 8. § (1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetoségeirol, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érinto minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.
(2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az ot érinto ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.
(3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapveto jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.
9. § (1) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan
a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes köru ellátásban, gondozásban, - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevo - megfelelo nevelésben, oktatásban részesüljön,
b) gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze,
c) felzárkóztató, tehetségfejleszto programokon és érdeklodésének megfelelo szabadidos foglalkozásokon vegyen részt,
d) vallási vagy lelkiismereti meggyozodését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt,
e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésrol, oktatásról, ellátásról, a személyét érinto kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák,
17. 17 A gyermekek védelmérol és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. tv. szerint: (3) A speciális gyermekotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermeket - helyzetére való tekintettel - fokozott védelemben kell részesíteni.
(4) A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek
a) egészségügyi ellátására, személyisége korrekciójához szükséges terápiára az állapotának megfelelo és a többi gyermek biztonságát védo módon, továbbá
b) gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén
kerülhet sor.
18. 18 A GYERMEKEK VÉDELEMÉNEK RENDSZERE
pénzbeli és természetbeni ellátások
személyes gondoskodást nyújtó ellátások
gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések
19. 19 PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény,
a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
a gyermektartásdíj megelolegezése,
az otthonteremtési támogatás,
a kiegészíto gyermekvédelmi támogatás.
20. 20 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS a gyermekjóléti szolgáltatás, (amely: szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történo nevelkedésének elosegítését, a veszélyeztetettség megelozését, ha kell megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését)
a gyermekek napközbeni ellátása,
a gyermekek átmeneti gondozása.
21. 21 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS
gyermekek napközbeni ellátása:
bölcsode
családi napközi
házi gyermekfelügyelet
22. 22 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS
gyermekek átmeneti gondozása:
helyettes szülo
gyermekek átmeneti otthona
családok átmeneti otthona
átmeneti házi gondozás
ideiglenes gondozás a gyermekek átmeneti otthonában: otthonról szökött gyerekeknek nyújt átmeneti gondozást, védettséget
23. 23 SZEMÉLYES GONDOSKODÁS KERETÉBE TARTOZÓ GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK
az otthont nyújtó ellátás,
az utógondozói ellátás,
a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.
24. 24 A GYEREMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS KÖRÉBE TARTOZÓ HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések:
a védelembe vétel,
a családbafogadás,
az ideiglenes hatályú elhelyezés,
az átmeneti nevelésbe vétel,
a tartós nevelésbe vétel,
a nevelési felügyelet elrendelése,
az utógondozás elrendelése,
az utógondozói ellátás elrendelése.
25. 25 SZEMÉLYES GONDOSKODÁS KERETÉBE TARTOZÓ GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS
otthont nyújtó ellátás
neveloszülo; hivatásos neveloszülo; speciális neveloszülo
gyermekotthon; speciális gyermekotthon; lakásotthon; utógondozó otthon
26. 26 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS
területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás
ideiglenes hatállyal beutalt gyermekeket fogad be
vizsgálati csoport
elhelyezési csoport
neveloszüloi tanácsadók
örökbefogadási eljárásokban vesz részt
gyámi tanácsadás
27. 27 A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS KÖRÉBE TARTOZÓ HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK jegyzoi hatáskör:
védelembe vétel ideiglenes hatályú elhelyezés
gyámhivatali hatáskör:
ideiglenes hatályú elhelyezés utógondozás elrendelése
családba fogadás utógondozói ellátás elrendelése
átmeneti nevelésbe vétel tartós nevelésbe vétel
nevelési felügyelet elrendelése
örökbefogadás
28. 28 A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA a gyermekek védelme helyi ellátórendszerének kiépítése és muködtetése
a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése
Ennek megfeleloen biztosítja:
a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében: a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását,
29. 29 A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást
szervezi és közvetíti a máshol igénybe veheto ellátásokhoz való hozzájutást
Lakosságszám arányában:
10 ezernél több lakos esetén- bölcsodét
20 ezernél több lakos esetén az elozot és gyermekek átmeneti otthonát
30. 30 A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA 30 ezernél több lakos esetén- az elozoeket és családok átmeneti otthonát,
40 ezernél több lakos esetén- az elozoeket és gyermekjóléti központot köteles muködtetni. (2005. július 1-jén lépett hatályba)
31. 31 A MEGYEI, MEGYEI JOGÚ VÁROSI, FOVÁROSI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATA A szakellátás keretébe tartozó
otthont nyújtó ellátás
utógondozói ellátás
illetoleg a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás megszervezése
32. 32 KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ELLÁTÓI (az alaptevékenység keretében) egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védono, háziorvos, házi gyermekorvos)
személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (pl. családsegíto szolgálat)
közoktatási intézmények (nevelési-oktatási intézmények és nevelési tanácsadók)
rendorség
ügyészség
bíróság
33. 33 KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ELLÁTÓI (az alaptevékenység keretében) pártfogó felügyeloi szolgálat
áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek
menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása
társadalmi szervezetek, egyházak és alapítványok
34. 34 III. HÁTRÁNYOS ÉS VESZÉLYEZTETT HELYZET FOGALMA, KIALAKULÁSA A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA
A/ HARMONIKUSAN FEJLODOK: akik nem igényelnek beavatkozást.
B/ HÁTRÁNYOS HELYZETUEK:
akik családjuk csökkeno jövedelme, a munkanélküliség, a kedvezotlen lakáskörülmények és az egészségügyi problémák miatt az átlagostól eltéro támogatásra szorulnak, de megfeleloen muködo prevenció, illetve beavatkozás esetén a családjukban hosszú távon megtarthatók
35. 35 A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA azok, a családok, illetve személyek élnek, akiknek szükséglet-kielégítési lehetoségei, életkörülményei, lehetséges életmódja a társadalom többségénél lényegesen rosszabb, és a státuszt meghatározó tényezok közül fogyasztás; kultúra, életmód; érdekérvényesítés; lakás; anyagi színvonal; munkamegosztás egynél több hátrány jelentkezik, amit nem tudnak kompenzálni, és élethelyzetük javítására önmaguk nem képesek.
36. 36 A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA VESZÉLYEZTETETTEK:
velük kapcsolatban - a családi élet tartós muködési zavaraiból adódóan- a gyermekvédelem ellátórendszerének muködtetése, és gyakran hatósági intézkedés szükséges, mert testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlodésük nem biztosított
37. 37 A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA az a gyermek, aki családjában vagy környezetében, ismétlodo vagy tartós fizikai, lelki bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak, eroszaknak, elhanyagolásnak van kitéve, és/vagy fejlodésében családja, közvetlen környezete károsan befolyásolja
okozza minden olyan -magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult- állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlodését gátolja, vagy akadályozza
38. 38 A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA súlyos ~-nek minosül a gyermek által tanúsított olyan magatartás is, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlodésében jelentos és helyrehozhatatlan károsodást okozhat
39. 39 A VESZÉLYEZTETETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK OKAI ANYAGI OK: amikor a családban anyagi ill. jövedelmi problémák hátrányosan hatnak a gyermek fejlodésére, és esetenként veszélyezteto tényezoként is jelentkezhetnek.
KÖRNYEZETI OK: a szülok életvitelében, nevelési tevékenységében felmerülo negatívumok, amelyek a gyermek megfelelo fejlodését gátolják, vagy akadályozzák.
40. 40 A VESZÉLYEZTETETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK OKAI MAGATARTÁSI OK: a gyermeknél általában a korábbi veszélyeztetettség következtében kialakult agresszivitás, bunözés vagy szorongás, csavargás, pszichés problémák kialakulása.
EGÉSZSÉGI OK: beteg személy a családban vagy a gyermek betegsége, ami miatt a kiskorú megfelelo fejlodése a családban nem biztosítható.
41. 41 A VESZÉLYEZTETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK RIZIKÓFAKTORAI saját személyiségben rejlo rizikófaktorok
antiszociális viselkedés
droggal való rokonszenvezés, drogos barátok
iskolai kudarcok, iskolai tevékenységekben való részvétel hiánya, kimaradás az iskolából
barátok befolyása
42. 42 A VESZÉLYEZTETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK RIZIKÓFAKTORAIHOZ JÁRULÓ NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSOK családi problémák, családi elozmény - családtagok érintettsége
eros befolyásolhatóság, labilis személyiség
könnyu hozzáférés a drogokhoz
43. 43 A GYERMEKEK BÁNTALMAZÁSA = a gyermekkel való rossz bánásmód(A WHO definíciója) Magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlodésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a felelosségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.
44. 44 A VESZÉLYEZTETO MAGARARTÁS FORMÁI Passzív (mulasztásos elhanyagolás): minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentosen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlodését.
Aktív (cselekvo) bántalmazás, visszaélés: a gyermek tényleges, vagy potenciális sérülés okozása.
45. 45 VESZÉLYEZTETO MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA: Alacsony fokú veszélyezteto magatartás: idonként eloforduló, enyhébb jelenségek, amelyeknek semmilyen, vagy csekély hatásuk lehet a gyermek fejlodésére és késobbi viselkedésére.
Mérsékelten súlyos veszélyezteto magatartás: gyakoribb elofordulás és/vagy súlyosabb formában, de vélelmezhetoen nem életveszélyes vagy hosszú távon károkozással nem fenyegeto magatartás.
Nagyon súlyos veszélyezteto magatartás: folyamatos vagy nagyon gyakori elhanyagolás, vagy idonkénti súlyosan veszélyezteto magatartás.
46. 46 VESZÉLYEZTETO MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA: Pl. ha a szülo, gondozó késve kér segítséget a gyerek sérülései miatt, illetve nem hiheto vagy hiteles az általa eloadott történet, ok.
Életveszélyes veszélyeztetettség: hosszú távú vagy súlyos lélektani, fizikai károkozás, életveszélyes helyzetek, beleértve azt, amikor az elköveto, vagy más családtag nem kér segítséget a sérülések ellátására, kezelésére, a veszély megszüntetésére.
47. 47 A BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI CSECSEMOKNÉL alultápláltság, leromlott állapot
fejlodésben való visszamaradás ( testi, mozgás, szellemi )
kiszáradás, beesett szem, száraz bor
ápolatlan, feltunoen piszkos bor
elhanyagolt borfertozések
égésre, forrázásra utaló hegek a borön
piszkos, nem kielégíto ruházat
48. 48 A BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI CSECSEMOKNÉL tetvesség
nyugtalanság, állandó nyöszörgés, sírás
gyakori összerezzenés
kifejezéstelen tekintet
kiságyban összekuporodás (védekezo helyzet)
ütésnyomok vagy véraláfutás a testen
égés és forrázásnyomok a testen
érintésre, felvételre fájdalmasan felsír= törés, ficam
49. 49 A BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI KISGYERMEKEKNÉL ellenséges magatartás
agresszivitás
korhoz nem illo, komoly viselkedés (túlzott rendesség, túl jó modor)
zárkózottság, (szomorúság)
izolációs törekvés
természetes életöröm hiánya, játékban való gátlásosság, visszafogottság
váratlan érintésre összerezzenés
50. 50 A BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI KISGYERMEKEKNÉL túlzott alázatosság, engedékenység
üres, riadt tekintet vagy éberség
bizalmatlanság a felnottekkel szemben
fej elrántása a simogatni akaró kéz elol
makacs ágybavizelés
késoi szobatisztaság
beszédzavar
51. 51 A SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI KISGYERMEKEKNÉL ismeretlen okú vérzés/folyás
nemi betegség
genitális anális viszketés
ismétlodo húgyúti infekciók
enuresis nocturna et diurna (éjszakai és nappali ágybavizelés)
alvászavar
52. 52 A SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI KISGYERMEKEKNÉL étvágytalanság
illetlen szexuális játék
genitáliák mutogatása
53. 53 A SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI PRE-PUBERTÁS KORÚ GYERMEKEKNÉL visszatéro hasi fájdalom
fejfájás
alvászavar
étvágytalanság
epileptoid rosszullét /epilepsziaszeru
provokáló szexuális magatartás
54. 54 A SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI PUBERTÁS KORÚ GYERMEKEKNÉL fel nem ismert terhesség
promiscuitás (nemi érintkezés gyakori partnercserével)
prostitúció
droghasználat
öngyilkossági kísérlet
hisztériás rosszullét
szabados magatartás
depresszió
55. 55 A GYERMEK SZOCIABILITÁSÁNAK TORZULÁSAI IS JELZÉS ÉRTÉKU beilleszkedési képtelenség
szabályok be nem tartása
iskolakerülés, csavargás
gyógyszerfogyasztás
garázdaság
aszociális magatartás
antiszociális viselkedés, bunözés
56. 56 A BÁNTALMAZÁSOK HÁTTERÉBEN REJLO LEHETSÉGES OKOK a gondozással, gyermekneveléssel kapcsolatos beteljesületlen elvárások
a család elszigetelodése a támogatórendszer hiánya
házassági problémák, a szülok vitái, kommunikációs hiányok
a családi krízishelyzetek megoldására képtelen családoknál a félelem, a tehetetlenség érzete
a szülo alkoholos állapota
a gyerekkel szembeni túlzott elvárások
57. 57 A BÁNTALMAZÁSOK HÁTTERÉBEN REJLO LEHETSÉGES OKOK külso közösség számára elfogadhatatlan fenyítési gyakorlat
nem turi a gyermek sírását
nem tud mit kezdeni a sérült, fogyatékos gyermekkel
éretlen anya
fáradtság, idegesség
a gyermek szobatisztaságának hiánya
a családi élet intimitását zavaró gyermek
pszichopátiás személyiség
58. 58 A BÁNTALMAZÁSOK HÁTTÉR-OKAI A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK TÜKRÉBEN munkanélküliség és a szegénység
a családi élet diszharmóniája,
az eroszak jelenléte a család történetében,
a férj dominanciája a házasságban,
az alacsony iskolázottsági szint,
a fizikai büntetés hasznosságának állítása,
a család izoláltsága
59. 59 VI. A MEGELOZÉS SZÍNTEREI WHO háromfázisú értelmezése:
Az elsodleges megelozés a probléma, konfliktus kialakulásának megelozése magában foglalja az univerzális, alapellátási formákat
A másodlagos megelozés magában foglalja a célzott segítségnyújtást, illetve a probléma kialakulását követoen a veszélyeztetett gyermekek családon belüli vagy más elhelyezési helyen történo gondozását
60. 60 WHO háromfázisú értelmezése A harmadlagos megelozés speciális ellátásokat jelent, be kell avatkozni, hogy megszunjön az ártó magatartás.
61. 61 A MEGELOZÉS ÉS KEZELÉS SZINTJEI minden gyermeknek és családnak járó ellátás
speciális ellátás gyerekeknek, családoknak
a Gyermekjóléti Szolgálat által koordinált gondozás és figyelemmel kísérés
védelembe vétel és kötelezés
a gyermek/ek ideiglenes kiemelése a családból
a gyermek/ek végleges kiemelése a családból
62. 62 VII. CSALÁDOKKAL, GYEREKEKKEL FOLYTATOTT SEGÍTO TEVÉKENYSÉG A JÓ SEGÍTO SZAKEMBER ISMÉRVEI
figyelmesen meghallgat
elérheto
nem minosít
van humorérzéke
egyenes és oszinte
megbízható
63. 63 A CSALÁDGONDOZÁS ALAPELVEI a gyerekeknek szükségük van a családjukra
a gyerekek biztonsága a meghatározó szempont
a legtöbb családtag gondoskodik a másikról, a maga lehetoségei és módja szerint
a bajban lévo családok szeretnének változtatni helyzetükön
64. 64 A CSALÁDGONDOZÁS ALAPELVEI az adott pillanatban mindenki a tole telheto legjobbat teszi
a krízishelyzet jó esély a változásra
a nem megfelelo beavatkozás több kárt okoz, mint hasznot
a változás lehetosége és ereje a családban van
65. 65 A KIEMELÉS HATÁSA A GYERMEKRE POZITÍV
a jó gondoskodás megtapasztalása
stabilitás, biztonság, kiszámíthatóság
új, pozitív kapcsolatok kialakítása
66. 66 A KIEMELÉS HATÁSA A GYERMEKRE NEGATÍV
gyász, trauma a vér szerinti család elvesztése miatt
új életforma elsajátítása, szabályok
ismeretlen környezet
67. 67 A KIEMELÉS HATÁSA A GYERMEKRE POZITÍV
elfogadás, és a személyes értékek elismerése
segítség a családdal való kapcsolattartásra
új viselkedési minták és attitudök elsajátítása
68. 68 A KIEMELÉS HATÁSA A GYERMEKRE NEGATÍV
stigma a gondozotti státusz miatt
az odatartozás érzés hiánya
különbözoség a többiektol
69. 69 A KIEMELÉS HATÁSA A GYERMEKRE POZITÍV
együttmuködési készségek javulása
saját szükségletek megfogalmazásának és kifejezésének megtanulása
új tapasztalatok, élmények
70. 70 A KIEMELÉS HATÁSA A GYERMEKRE NEGATÍV
elfogadhatatlan viselkedés az új környezet számára
a szakemberek szerepének meg nem értése
a személyiségfejlodés megtorpanhat