1 / 70

Orsz gos Alapell t si Int zet Tov bbk pz s IV. GYERMEK- S IFJ S GV DELEM

2. I. A MAGYAR GYERMEKVDELEM RVID TRTNETE. 1711. I. Jzsef tutorokat nevezett ki 1715. vi LXVIII. trvnycikk rvaszkek ltrehozsa1729-es (III. Kroly) rendelet szerint, minden kzsg kteles sajt szegnyeirol s rvirl gondoskodni." 1741. Nemcs elso rvahz1749. Koszeg jabb rvahz.

tex
Download Presentation

Orsz gos Alapell t si Int zet Tov bbk pz s IV. GYERMEK- S IFJ S GV DELEM

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. 1 Országos Alapellátási Intézet Továbbképzés IV. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Készítette:Boldogné Csurik Magdolna 2008.09.26.

    2. 2 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE 1711. I. József tutorokat nevezett ki 1715. évi LXVIII. törvénycikk árvaszékek létrehozása 1729-es (III. Károly) rendelet szerint, „minden község köteles saját szegényeirol és árváiról gondoskodni.” 1741. Nemcsó elso árvaház 1749. Koszeg újabb árvaház

    3. 3 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE 1824. Brunswick Teréz elso óvoda 1837. Festetics Leó birtokán elso kisdedóvóképzo 1839. Schöpf-Mérei Ágost gyermekkórházat szervez 1877. XX. törvénycikk gyámság kérdésérol 1889. Gyermekvédo Egyesület 1898. Betegápolási Alap

    4. 4 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE 1901. Széll Kálmán I. Gyermekvédelmi törvény 1913. fiatalkorúak bírósága 1915. Madzser József Stefánia Szövetség (anya - csecsemovédelem) 1925. erkölcsi elhagyatottság fogalmának bevezetése 1925. Zöldkereszt Egyesület a komplex segítés és a szociális munka máig használható modellje

    5. 5 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE 1930-ig alapveto probléma, hogy koncepció nélküli a gyermekvédelem 1945. Nemzeti Segély Országos Hálózata 1945. községi szociálpolitikai bizottságok létrehozása 1945. a megyeszékhelyeken törvényhatósági bizottságokat hoztak létre 1948-ban fogalmazták újra a gyermekvédelem kereteit

    6. 6 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE 1950. I. tv. a gyámhatósági feladatokat a tanácsok látták el 1952. évi IV. tv. (Családjogi törvény) eltörölte az ,,elhagyott gyermek” fogalmat és az „állami gondozott” elnevezést vezette be 1954. átfogó gyermekvédelmi rendszer létrehozása 1957. Fóti Gyermekváros

    7. 7 I. A MAGYAR GYERMEKVÉDELEM RÖVID TÖRTÉNETE 1968. Nevelési Tanácsadók megjelenése 1969-70. védo-óvó intézkedések rendszere 1986. Családsegíto Központok létrehozása 1997. XXXI. tv. a gyermekek védelmérol és a gyámügyi igazgatásról

    8. 8 II. A GYERMEKVÉDELEM FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA A GYERMEKVÉDELEM FOGALMA: A gyermekvédelem elméleti megközelítésben történeti-társadalmi meghatározottságú és szervezodésu összetett segíto tevékenység, amely arra irányul, hogy az adott társadalom gyermek- és ifjúsági korúnak tekintett népessége kielégíthesse az élete fenntartásához és társadalmi érvényesüléséhez nélkülözhetetlen szükségleteit.

    9. 9 A GYERMEKVÉDELEM FOGALMA: Olyan szervezett beavatkozási módokat (intézményeket, foglalkozásokat, módszereket) sorolunk ide, amelyek ezeket a szükségletkielégíto funkciókat a családon belül vagy azon kívül segítik, támogatják, zavar esetén korrigálják, helyreállítják vagy ezek eredménytelensége esetén átveszik.

    10. 10 A GYERMEKVÉDELEM FOGALMA: A gyermekek védelme a gyermek családban történo nevelésének elosegítésére, veszélyeztetettségének megelozésére és megszüntetésére, valamint a szüloi vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerült gyermek helyettesíto védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

    11. 11 III. A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE ÁLTALÁNOS GYERMEKVÉDELEM A gyermekvédelem hatáskörébe –tágabb értelemben- lényegében beletartozik a gyermek születésétol felnotté válásig minden, ami az o érdekében vele és körülötte, a családban, az óvodában, az iskolában, a munkahelyen, a társadalom bármely területén történik.

    12. 12 ÁLTALÁNOS GYERMEKVÉDELEM TERÜLETEI Terhesség elotti genetikai vizsgálat Magzatvédo vitamin A várandóság alatti egészségügyi vizsgálat A várandós anya és a gyógyszerek A várandós anya és a táplálkozás A várandós anya és a stressz

    13. 13 ÁLTALÁNOS GYERMEKVÉDELEM TERÜLETEI A szülés szakszerusége és az anya-gyermek találkozása A gyermek testi-lelki gondozása A gyermek iskoláztatása Az iskolai tantárgyak ismeretanyaga

    14. 14 A gyermekek védelmérol és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. tv. szerint: Gyermeki Jogok: 6. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlodését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történo nevelkedéshez. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történo nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlodését veszélyezteto helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. (3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlodését és személyisége kibontakozását segíto különleges ellátáshoz. (4) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlodésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. (5) A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki eroszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vetheto alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.

    15. 15 A gyermekek védelmérol és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. tv. szerint: (6) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelo, ismeretei bovítését segíto, a magyar nyelv és kultúra értékeit orzo musorokhoz hozzáférjen, továbbá hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyulöletkeltés, az eroszak és a pornográfia. 7. § (1) A gyermek szüleitol vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. (2) A gyermeknek joga van - örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szüloi vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesíto védelemhez. (3) A gyermek helyettesíto védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. (4) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülo felügyeleti joga megszunése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és - a vér szerinti család beleegyezése mellett - a kapcsolattartáshoz. (5) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülojével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülok különbözo államokban élnek.

    16. 16 A gyermekek védelmérol és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. tv. szerint: 8. § (1) A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetoségeirol, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érinto minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az ot érinto ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. (3) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapveto jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen. 9. § (1) Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan a) állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes köru ellátásban, gondozásban, - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevo - megfelelo nevelésben, oktatásban részesüljön, b) gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze, c) felzárkóztató, tehetségfejleszto programokon és érdeklodésének megfelelo szabadidos foglalkozásokon vegyen részt, d) vallási vagy lelkiismereti meggyozodését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt, e) véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésrol, oktatásról, ellátásról, a személyét érinto kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák,

    17. 17 A gyermekek védelmérol és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. tv. szerint: (3) A speciális gyermekotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermeket - helyzetére való tekintettel - fokozott védelemben kell részesíteni. (4) A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek a) egészségügyi ellátására, személyisége korrekciójához szükséges terápiára az állapotának megfelelo és a többi gyermek biztonságát védo módon, továbbá b) gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén kerülhet sor.

    18. 18 A GYERMEKEK VÉDELEMÉNEK RENDSZERE pénzbeli és természetbeni ellátások személyes gondoskodást nyújtó ellátások gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések

    19. 19 PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermektartásdíj megelolegezése, az otthonteremtési támogatás, a kiegészíto gyermekvédelmi támogatás.

    20. 20 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS a gyermekjóléti szolgáltatás, (amely: szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történo nevelkedésének elosegítését, a veszélyeztetettség megelozését, ha kell megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését) a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermekek átmeneti gondozása.

    21. 21 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS gyermekek napközbeni ellátása: bölcsode családi napközi házi gyermekfelügyelet

    22. 22 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁS gyermekek átmeneti gondozása: helyettes szülo gyermekek átmeneti otthona családok átmeneti otthona átmeneti házi gondozás ideiglenes gondozás a gyermekek átmeneti otthonában: otthonról szökött gyerekeknek nyújt átmeneti gondozást, védettséget

    23. 23 SZEMÉLYES GONDOSKODÁS KERETÉBE TARTOZÓ GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK az otthont nyújtó ellátás, az utógondozói ellátás, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

    24. 24 A GYEREMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS KÖRÉBE TARTOZÓ HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a védelembe vétel, a családbafogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, az átmeneti nevelésbe vétel, a tartós nevelésbe vétel, a nevelési felügyelet elrendelése, az utógondozás elrendelése, az utógondozói ellátás elrendelése.

    25. 25 SZEMÉLYES GONDOSKODÁS KERETÉBE TARTOZÓ GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS otthont nyújtó ellátás neveloszülo; hivatásos neveloszülo; speciális neveloszülo gyermekotthon; speciális gyermekotthon; lakásotthon; utógondozó otthon

    26. 26 SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁS területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás ideiglenes hatállyal beutalt gyermekeket fogad be vizsgálati csoport elhelyezési csoport neveloszüloi tanácsadók örökbefogadási eljárásokban vesz részt gyámi tanácsadás

    27. 27 A GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS KÖRÉBE TARTOZÓ HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK jegyzoi hatáskör: védelembe vétel ideiglenes hatályú elhelyezés gyámhivatali hatáskör: ideiglenes hatályú elhelyezés utógondozás elrendelése családba fogadás utógondozói ellátás elrendelése átmeneti nevelésbe vétel tartós nevelésbe vétel nevelési felügyelet elrendelése örökbefogadás

    28. 28 A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA a gyermekek védelme helyi ellátórendszerének kiépítése és muködtetése a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése Ennek megfeleloen biztosítja: a személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében: a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását,

    29. 29 A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást szervezi és közvetíti a máshol igénybe veheto ellátásokhoz való hozzájutást Lakosságszám arányában: 10 ezernél több lakos esetén- bölcsodét 20 ezernél több lakos esetén – az elozot és gyermekek átmeneti otthonát

    30. 30 A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT FELADATA 30 ezernél több lakos esetén- az elozoeket és családok átmeneti otthonát, 40 ezernél több lakos esetén- az elozoeket és gyermekjóléti központot köteles muködtetni. (2005. július 1-jén lépett hatályba)

    31. 31 A MEGYEI, MEGYEI JOGÚ VÁROSI, FOVÁROSI ÖNKORMÁNYZATOK FELADATA A szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátás utógondozói ellátás illetoleg a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás megszervezése

    32. 32 KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ELLÁTÓI (az alaptevékenység keretében) egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védono, háziorvos, házi gyermekorvos) személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (pl. családsegíto szolgálat) közoktatási intézmények (nevelési-oktatási intézmények és nevelési tanácsadók) rendorség ügyészség bíróság

    33. 33 KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ELLÁTÓI (az alaptevékenység keretében) pártfogó felügyeloi szolgálat áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása társadalmi szervezetek, egyházak és alapítványok

    34. 34 III. HÁTRÁNYOS ÉS VESZÉLYEZTETT HELYZET FOGALMA, KIALAKULÁSA A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA A/ HARMONIKUSAN FEJLODOK: akik nem igényelnek beavatkozást. B/ HÁTRÁNYOS HELYZETUEK: akik családjuk csökkeno jövedelme, a munkanélküliség, a kedvezotlen lakáskörülmények és az egészségügyi problémák miatt az átlagostól eltéro támogatásra szorulnak, de megfeleloen muködo prevenció, illetve beavatkozás esetén a családjukban hosszú távon megtarthatók

    35. 35 A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA azok, a családok, illetve személyek élnek, akiknek szükséglet-kielégítési lehetoségei, életkörülményei, lehetséges életmódja a társadalom többségénél lényegesen rosszabb, és a státuszt meghatározó tényezok közül –fogyasztás; kultúra, életmód; érdekérvényesítés; lakás; anyagi színvonal; munkamegosztás– egynél több hátrány jelentkezik, amit nem tudnak kompenzálni, és élethelyzetük javítására önmaguk nem képesek.

    36. 36 A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA VESZÉLYEZTETETTEK: velük kapcsolatban - a családi élet tartós muködési zavaraiból adódóan- a gyermekvédelem ellátórendszerének muködtetése, és gyakran hatósági intézkedés szükséges, mert testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlodésük nem biztosított

    37. 37 A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA az a gyermek, aki családjában vagy környezetében, ismétlodo vagy tartós fizikai, lelki bántalmazásnak, szexuális zaklatásnak, eroszaknak, elhanyagolásnak van kitéve, és/vagy fejlodésében családja, közvetlen környezete károsan befolyásolja okozza minden olyan -magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult- állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlodését gátolja, vagy akadályozza

    38. 38 A GYERMEKEK AKTUÁLIS HELYZETÜK SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA súlyos ~-nek minosül a gyermek által tanúsított olyan magatartás is, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlodésében jelentos és helyrehozhatatlan károsodást okozhat

    39. 39 A VESZÉLYEZTETETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK OKAI ANYAGI OK: amikor a családban anyagi ill. jövedelmi problémák hátrányosan hatnak a gyermek fejlodésére, és esetenként veszélyezteto tényezoként is jelentkezhetnek. KÖRNYEZETI OK: a szülok életvitelében, nevelési tevékenységében felmerülo negatívumok, amelyek a gyermek megfelelo fejlodését gátolják, vagy akadályozzák.

    40. 40 A VESZÉLYEZTETETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK OKAI MAGATARTÁSI OK: a gyermeknél általában a korábbi veszélyeztetettség következtében kialakult agresszivitás, bunözés vagy szorongás, csavargás, pszichés problémák kialakulása. EGÉSZSÉGI OK: beteg személy a családban vagy a gyermek betegsége, ami miatt a kiskorú megfelelo fejlodése a családban nem biztosítható.

    41. 41 A VESZÉLYEZTETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK RIZIKÓFAKTORAI saját személyiségben rejlo rizikófaktorok antiszociális viselkedés droggal való rokonszenvezés, drogos barátok iskolai kudarcok, iskolai tevékenységekben való részvétel hiánya, kimaradás az iskolából barátok befolyása

    42. 42 A VESZÉLYEZTETTSÉG KIALAKULÁSÁNAK RIZIKÓFAKTORAIHOZ JÁRULÓ NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSOK családi problémák, családi elozmény - családtagok érintettsége eros befolyásolhatóság, labilis személyiség könnyu hozzáférés a drogokhoz

    43. 43 A GYERMEKEK BÁNTALMAZÁSA = a gyermekkel való rossz bánásmód (A WHO definíciója) Magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlodésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, mely a felelosségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.

    44. 44 A VESZÉLYEZTETO MAGARARTÁS FORMÁI Passzív (mulasztásos elhanyagolás): minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentosen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlodését. Aktív (cselekvo) bántalmazás, visszaélés: a gyermek tényleges, vagy potenciális sérülés okozása.

    45. 45 VESZÉLYEZTETO MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA: Alacsony fokú veszélyezteto magatartás: idonként eloforduló, enyhébb jelenségek, amelyeknek semmilyen, vagy csekély hatásuk lehet a gyermek fejlodésére és késobbi viselkedésére. Mérsékelten súlyos veszélyezteto magatartás: gyakoribb elofordulás és/vagy súlyosabb formában, de vélelmezhetoen nem életveszélyes vagy hosszú távon károkozással nem fenyegeto magatartás. Nagyon súlyos veszélyezteto magatartás: folyamatos vagy nagyon gyakori elhanyagolás, vagy idonkénti súlyosan veszélyezteto magatartás.

    46. 46 VESZÉLYEZTETO MAGATARTÁS SÚLYOSSÁGA: Pl. ha a szülo, gondozó késve kér segítséget a gyerek sérülései miatt, illetve nem hiheto vagy hiteles az általa eloadott történet, ok. Életveszélyes veszélyeztetettség: hosszú távú vagy súlyos lélektani, fizikai károkozás, életveszélyes helyzetek, beleértve azt, amikor az elköveto, vagy más családtag nem kér segítséget a sérülések ellátására, kezelésére, a veszély megszüntetésére.

    47. 47 A BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI CSECSEMOKNÉL alultápláltság, leromlott állapot fejlodésben való visszamaradás ( testi, mozgás, szellemi ) kiszáradás, beesett szem, száraz bor ápolatlan, feltunoen piszkos bor  elhanyagolt borfertozések égésre, forrázásra utaló hegek a borön piszkos, nem kielégíto ruházat       

    48. 48 A BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI CSECSEMOKNÉL tetvesség nyugtalanság, állandó nyöszörgés, sírás gyakori összerezzenés kifejezéstelen tekintet  kiságyban „összekuporodás” (védekezo helyzet)  ütésnyomok vagy véraláfutás a testen égés és forrázásnyomok a testen  érintésre, felvételre fájdalmasan felsír= törés, ficam

    49. 49 A BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI KISGYERMEKEKNÉL ellenséges magatartás agresszivitás korhoz nem illo, komoly viselkedés (túlzott rendesség, túl jó modor) zárkózottság, (szomorúság) izolációs törekvés természetes életöröm hiánya, játékban való gátlásosság, visszafogottság váratlan érintésre összerezzenés

    50. 50 A BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI KISGYERMEKEKNÉL túlzott alázatosság, engedékenység üres, riadt tekintet vagy éberség bizalmatlanság a felnottekkel szemben fej elrántása a simogatni akaró kéz elol makacs ágybavizelés késoi szobatisztaság beszédzavar

    51. 51 A SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI KISGYERMEKEKNÉL ismeretlen okú vérzés/folyás nemi betegség genitális – anális viszketés ismétlodo húgyúti infekciók enuresis nocturna et diurna (éjszakai és nappali ágybavizelés) alvászavar

    52. 52 A SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI KISGYERMEKEKNÉL étvágytalanság illetlen szexuális játék genitáliák mutogatása

    53. 53 A SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI PRE-PUBERTÁS KORÚ GYERMEKEKNÉL visszatéro hasi fájdalom fejfájás alvászavar étvágytalanság epileptoid rosszullét /epilepsziaszeru provokáló szexuális magatartás

    54. 54 A SZEXUÁLIS BÁNTALMAZÁS FIGYELMEZTETO JELEI PUBERTÁS KORÚ GYERMEKEKNÉL fel nem ismert terhesség promiscuitás (nemi érintkezés gyakori partnercserével) prostitúció droghasználat öngyilkossági kísérlet hisztériás rosszullét szabados magatartás depresszió

    55. 55 A GYERMEK SZOCIABILITÁSÁNAK TORZULÁSAI IS JELZÉS ÉRTÉKU beilleszkedési képtelenség szabályok be nem tartása iskolakerülés, csavargás gyógyszerfogyasztás garázdaság aszociális magatartás antiszociális viselkedés, bunözés

    56. 56 A BÁNTALMAZÁSOK HÁTTERÉBEN REJLO LEHETSÉGES OKOK a gondozással, gyermekneveléssel kapcsolatos beteljesületlen elvárások a család elszigetelodése – a támogatórendszer hiánya házassági problémák, a szülok vitái, kommunikációs hiányok a családi krízishelyzetek megoldására képtelen családoknál a félelem, a tehetetlenség érzete a szülo alkoholos állapota a gyerekkel szembeni túlzott elvárások

    57. 57 A BÁNTALMAZÁSOK HÁTTERÉBEN REJLO LEHETSÉGES OKOK külso közösség számára elfogadhatatlan fenyítési gyakorlat nem turi a gyermek sírását nem tud mit kezdeni a sérült, fogyatékos gyermekkel „éretlen anya” fáradtság, idegesség a gyermek szobatisztaságának hiánya a családi élet intimitását zavaró gyermek pszichopátiás személyiség

    58. 58 A BÁNTALMAZÁSOK HÁTTÉR-OKAI A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK TÜKRÉBEN munkanélküliség és a szegénység a családi élet diszharmóniája, az eroszak jelenléte a család történetében, a férj dominanciája a házasságban, az alacsony iskolázottsági szint, a fizikai büntetés hasznosságának állítása, a család izoláltsága

    59. 59 VI. A MEGELOZÉS SZÍNTEREI WHO háromfázisú értelmezése: Az elsodleges megelozés a probléma, konfliktus kialakulásának megelozése magában foglalja az univerzális, alapellátási formákat A másodlagos megelozés magában foglalja a célzott segítségnyújtást, illetve a probléma kialakulását követoen a veszélyeztetett gyermekek családon belüli vagy más elhelyezési helyen történo gondozását

    60. 60 WHO háromfázisú értelmezése A harmadlagos megelozés speciális ellátásokat jelent, be kell avatkozni, hogy megszunjön az ártó magatartás.

    61. 61 A MEGELOZÉS ÉS KEZELÉS SZINTJEI minden gyermeknek és családnak járó ellátás speciális ellátás gyerekeknek, családoknak a Gyermekjóléti Szolgálat által koordinált gondozás és figyelemmel kísérés védelembe vétel és kötelezés a gyermek/ek ideiglenes kiemelése a családból a gyermek/ek végleges kiemelése a családból

    62. 62 VII. CSALÁDOKKAL, GYEREKEKKEL FOLYTATOTT SEGÍTO TEVÉKENYSÉG A JÓ SEGÍTO SZAKEMBER ISMÉRVEI figyelmesen meghallgat elérheto nem minosít van humorérzéke egyenes és oszinte megbízható

    63. 63 A CSALÁDGONDOZÁS ALAPELVEI a gyerekeknek szükségük van a családjukra a gyerekek biztonsága a meghatározó szempont a legtöbb családtag gondoskodik a másikról, a maga lehetoségei és módja szerint a bajban lévo családok szeretnének változtatni helyzetükön

    64. 64 A CSALÁDGONDOZÁS ALAPELVEI az adott pillanatban mindenki a tole telheto legjobbat teszi a krízishelyzet jó esély a változásra a nem megfelelo beavatkozás több kárt okoz, mint hasznot a változás lehetosége és ereje a családban van

    65. 65 A KIEMELÉS HATÁSA A GYERMEKRE POZITÍV a „jó” gondoskodás megtapasztalása stabilitás, biztonság, kiszámíthatóság új, pozitív kapcsolatok kialakítása

    66. 66 A KIEMELÉS HATÁSA A GYERMEKRE NEGATÍV gyász, trauma a vér szerinti család elvesztése miatt új életforma elsajátítása, szabályok ismeretlen környezet

    67. 67 A KIEMELÉS HATÁSA A GYERMEKRE POZITÍV elfogadás, és a személyes értékek elismerése segítség a családdal való kapcsolattartásra új viselkedési minták és attitudök elsajátítása

    68. 68 A KIEMELÉS HATÁSA A GYERMEKRE NEGATÍV stigma a gondozotti státusz miatt az „odatartozás” érzés hiánya különbözoség a többiektol

    69. 69 A KIEMELÉS HATÁSA A GYERMEKRE POZITÍV együttmuködési készségek javulása saját szükségletek megfogalmazásának és kifejezésének megtanulása új tapasztalatok, élmények

    70. 70 A KIEMELÉS HATÁSA A GYERMEKRE NEGATÍV elfogadhatatlan viselkedés az új környezet számára a szakemberek szerepének meg nem értése a személyiségfejlodés megtorpanhat

More Related