Gazdasági és Monetáris Unió 2003. december 1.

1. Gazdasági és Monetáris Unió2003. december 1.

2. Tudnivalók a vizsgához: • Vizsgatételek elérhetőek: http://kgt.bme.hu/pub/penzugytan/szvizsgabmgekg.doc • Előadások nagy része is letölthető • Vígvári András a december 8-i előadás (hétfő) végén rövid vizsgatájékoztatót tart

3. GMU • A monetáris integráció költségei • A monetáris integráció hasznai • Az európai pénzügyi integráció részletei • A GMU intézményrendszere

4. A monetáris integráció költségei • A monetáris unió legfontosabb költsége: az önálló monetáris politika, árfolyampolitika elvesztése • Nincs többet lehetőség a nemzeti fizetőeszköz árának változtatására! • Optimális Valutaövezetek Elmélete (R. Mundell): milyen feltételek mellett éri meg egy országnak monetáris unióhoz csatalakozni? • Optimális Valutaövezet (OCA): ahol a közös pénz bevezetése, azaz az árfolyamok megszüntetése indokolt

5. P S S D’ D D’ D Y A monetáris integráció költségei • Mikor érdekes ez a kérdés: aszimmetrikus sokkok esetén! A ország B ország F.F. mérleg deficit, Y visszaesik, munkanélküliség F.F. mérleg többlet, Y nő, de az infláció is

6. P S S D’ D D’ D Y A monetáris integráció költségei Mit lehet tenni, hogy az egyensúly helyreálljon? • Bérek rugalmassága: A országban a munkabérek a munkanélküliség miatt csökkennek, B országban a megnőtt kereslet miatt emelkednek

7. A monetáris integráció költségei • Munkaerő mobilitása: A ország munkanélküliei B országba mennek el dolgozni • Fiskális integráció: B ország adókat emel, ezzel szűkíti a keresletet, a plusz adóbevételeket odaadja A országnak, aki ezzel élénkíti a keresletet Első 3 esetben megoldható a kiigazítási probléma, de mennyire reálisak ezek a feltevések? Marad az árfolyampolitika: A ország leértékeli, B ország felértékeli valutáját!

8. A monetáris integráció költségei • OCA elmélet meglehetősen pesszimista Európára vonatkozólag, de: • Milyen gyakoriak az aszimmetrikus sokkok? • Az árfolyampolitika azonban nem is annyira csodaszer! • A monetáris integrációnak előnyei is vannak (Költség-haszon elemzés kell!)

9. A monetáris integráció költségei • Milyen gyakoriak az aszimmetrikus sokkok? Divergencia Külkereskedelem aránya a GDP-hez képest

10. P S D’ D Y A monetáris integráció költségei • Valóban csodaszer-e az árfolyampolitika? Leértékelés hatása idővel eltűnik (Csak P nő)! De azért rövid távon van hatása!

11. A monetáris integráció költségei Összegezve: • Országok között komoly különbségek vannak, de az aszimmetrikus sokkok valószínűsége csökken • Árfolyampolitika használata károkat okozhat, és nincs reálhatása, de rövidtávon azért hasznos! Monetáris uniónak van költsége!

12. Költség-haszon Külkereskedelem aránya a GDP-hez képest A monetáris integráció hasznai • Az árak átláthatóságának növekedése • Az átváltási költségek megszűnése (GDP 0,3-0,4 %) • Az árfolyam ingadozások megszűnése (alacsonyabb reálkamatok) • Pénzügyi piacok hatékonyságának növekedése hasznok költségek T Politikai ok: az egységes piac csak közös monetáris politika mellett valósulhat meg

13. Az európai pénzügyi integráció részletei • Hosszú előszakasz (’70- Werner jelentés, ’78- Giscard-Schmidt-javaslat, ’79- EMS működés kezdete, ’89- Delors jelentés, stb.) • 1991-Maastrichti szerződés: az európai monetáris integráció feltételei: • Lassú, hosszan tartó előszakasz szükséges • A résztvevő országok gazdaságának konvergálniuk kell! A GMU megvalósításának 3 szakasza • 1990. VII.1-1993. XII. 31. – tőkekorlátozások leépítése, jegybankok közötti szorosabb kapcsolat • 1994. I.1-1998. XII. 31 – Európai Monetáris Intézet megalapítása, konvergenciakritériumok teljesítése • 1999 I.1 – egységes monetáris politika, euró megjelenése

14. Az európai pénzügyi integráció részletei A maastrichti kritériumok: • Tagország inflációja 1,5 százalékpontnál jobban ne haladja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország átlagát • Az államháztartás hiány ne legyen nagyobb a GDP 3 százalékánál • Az államadósság ne legyen nagyobb a GDP 60 százalékánál • A valuta árfolyama 2 éves periódusban stabil legyen egy sávon belül (ERM) • A hosszú távú kamatszint 2 százalékpontnál jobban ne haladja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország kamatszintjeinek átlagát 1998 május 2-3-án döntöttek ki lehet eurózóna tag! 1999-től 11 tag, majd 2001 I.1-től Görögország is!

15. Az európai pénzügyi integráció részletei Az euró bevezetésének 3 fázisa • 1998. V.2-3 – 1998. XII. 31 – döntés az eurót bevezető országokról, az Európai Központi Bank (EKB) és a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) létrehozása, valutaárfolyamok rögzítése • 1999. I.1 – 2001. XII.31 – euró számlapénzként megjelenik, egységes monetáris politika • 2002. I.1 – 2002.II.28 – euró fizikai megjelenése, pénzcsere, nemzeti valuták kikerültek a forgalomból

16. A GMU intézményrendszere

17. A GMU intézményrendszere Az EKB két legfontosabb jellemzője: • Legfontosabb célja az árstabilitás elérése, fenntartása: HCIP (harmonizált fogyasztói árindex) középtávon 0-2 % között legyen • Magasfokú személyi, intézményi és pénzügyi függetlenség – annak érdekében, hogy a mindenkori politika ne befolyásolhassa a döntéseket (sok konfliktus: infláció vs. Gazdasági növekedés) Elnöke: Wim Duisenberg után a francia Jean-Claude Trichet

18. A GMU intézményrendszere A közös európai pénz bevezetésének és fenntartásának vannak feltételei: • Általános gazdaságpolitika - A szerződés a tagállamok kötelezettségévé teszi gazdaságpolitikájuk folyamatos egyeztetését. • Költségvetési politika - Az államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az államháztartási deficitjüket kordában tartják. A konvergencia-kritériumoknál már bemutatott deficitet (GDP 3%-a) túllépő országok ellen szankciókat alkalmaznak (Stabilitási és Növekedési Paktum – szétesőben van). • Árfolyampolitika - Az árfolyammal kapcsolatos stratégiai döntések a Gazdasági és Pénzügyminiszterek tanácsának és az Európai Központi Banknak közös hatáskörébe tartoznak (az euró árfolyama szabadon lebegő).