1 / 37

Lewis Henry Morgan és az ősi társadalom

Lewis Henry Morgan és az ősi társadalom. Késztette: Tóthné Hochmann Csenge Informatikus könyvtáros MA I. évf. Élete és munkássága. 1818-1881 keresztény középosztálybeli polgár iskoláit kitűnően végezte jogot tanult amerikai indiánok (irokézek) tanulmányozását. Irokéz indiánok.

hien
Download Presentation

Lewis Henry Morgan és az ősi társadalom

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Lewis Henry Morgan és az ősi társadalom Késztette: Tóthné Hochmann Csenge Informatikus könyvtáros MA I. évf.

  2. Élete és munkássága • 1818-1881 • keresztény középosztálybeli polgár • iskoláit kitűnően végezte • jogot tanult • amerikai indiánok (irokézek) tanulmányozását

  3. Irokéz indiánok

  4. „Gordiuszi Csomó” → „Irokézek Nagy Rendje” Elmélyedni az indiánok tanulmányozásában Előmozdítsa ügyüket Segítse művelésüket Védelmezze jogaikat az agresszív és igazságtalan kormányzati politika ellen több irodalmi csoport tagja volt: National Academy of Science (Nemzeti Tudományos Akadémia) American Association for the Advencement of Science (Amerikai Egyesület a Tudományos Haladásért)

  5. Művei • League of the Iroquois (Az irokézek szövetsége) – 1851 • The American Beaver and His Work (Az amerikai hód és építményei) – 1868 ma is jelentős mű • Az ősi társadalom – 1877 (legismertebb műve)

  6. Az ősi társadalom • az emberiség pályafutását a fejlődés legmélyebb pontján kezdte meg • szintek • Vadság • Barbárság • Civilizáció

  7. kutatása két, egymástól független vonalat követett találmányok és felfedezéseken keresztül intézményének keresztül bizonyos eszmék és törekvések fokozatosan alakultak ki. Ezek a következők: Létfenntartás Társadalomszervezet Nyelv Család Vallás Otthoni élet és építkezés Tulajdon

  8. Létfenntartás a létfenntartási javakat termelését fokozták és tökéletesítették a technikai vívmányok Társadalomszervezet a társadalomszervezet csiráját a vadság korában a nemzetségi szervezetben kell keresnünk, ami elér egészen a politikai társadalom kialakulásáig Nyelv az emberi beszéd a legkezdetlegesebb és legegyszerűbb kifejezési formákkal fejlődhetett ki lépései: gondolkodás → egyszótagú nyelv→ többszótagú nyelv

  9. Család fejlődési fokozatai konszangvinikus és affinális rokonság rendszeriben, valamint a házassági szokásokban mutatkoznak meg Vallás a tudásnak olyan bizonytalan elemein alapszik, hogy nincsen primitív vallás, mely ne groteszk módon és bizonyos fokig érhetetlenként jelenne meg előttünk

  10. Otthoni élet és építkezés mivel a családformával és az otthoni élet rendjével szoros kapcsolat áll az építészet, megközelítően teljes képet nyújt arról a fejlődésről, amely a vadság kora és a civilizáció között ment végbe Tulajdon a tulajdon eszménye lassan alakul ki első ízben a vadság korában formálódik ki és megjelenik a barbárság korában is a tulajdon által sikerült létrehozni egy területen és mangánterületen alapuló politikai társadalmat

  11. minden társadalomszervezeti forma két általános alapformára vezethető vissza: kizárólag személyi kapcsolatokra épülő társadalom a területen és magántulajdonon alapszik. Létrejött a politikai társadalom, melynek szervezete földterületen alapszik, s a tulajdonhoz, továbbá a személyhez való viszonyát a területi kapcsolatok határozzák meg. görögök, rómaiak létrehozzák a községet (démos) és a városi kerület az ősi társadalomban a területen alapuló szervezet ismeretlen volt

  12. A fejlődés szakaszai

  13. A vadság alsó foka • az emberi nem gyermekkorával kezdődik • haltáplálkozással, valamint a tűz használatának a megismerésével végződik • az emberiség ekkor még eredeti lakhelyén élt • gyümölcsökkel táplálkozott • a tagolt beszéd kialakulása

  14. A vadság középső foka • a halnak a táplálékban való felhasználásával és a tűz használatával kezdődik • az íj és nyíl feltárásával fejeződött be • az emberiség ezen a fokon népesítette be a Föld felületének nagyobb részét

  15. A vadság felső foka • az íj és a nyíl feltalálásával kezdődik • a fazekasság elterjedésével ért véget

  16. A barbárság alsó foka • a fazekasság elterjedésével kezdődik • a fazekasság a választóvonal a vadság és a barbárság között • a barbárság alsó fokából a középsőbe való átmenetet jelzik a következők: • a keleti félgömbön az állatok domesztikálása • a nyugatik pedig a kukorica és más kultúrnövények öntözéses termesztése • a házépítésben a napon szárított vályogtégla és a kő felhasználása

  17. A barbárság középső foka • a keleti félgömbön az állatok domesztikálásával kezdődött • a nyugatin az öntözéses földműveléssel, valamint az építészetben a napon szárított vályogtégla és a kő használatával kezdődött • vége – a vasércolvasztási eljárások feltalálása

  18. A barbárság felső foka • a vas megmunkálásával kezdődött, és a fonetikus ábécé feltalálásával • az írásnak irodalmi művekben való felhasználásával végződik • Homéroszi kor görög törzsei

  19. A civilizáció állapota • a fonetikus ábécé használatával és irodalmi művekkel kezdődött • antik és modern szakaszokra osztható • kőre vésett hieroglifikus írás

  20. Miért fontos a cserépedények készítése? • előfeltétele a letelepedett életmód • elősegítette az életmód javulását • kényelmesebbé tette az otthoni életet • előtte:agyaggal tapasztott kosarakban, bőrrel bélelt földkemencében s izzított kövekkel főztek

  21. A létfenntartás módja • Az ember 5 forrásból szerezhet magának táplálékot, és ezáltal 5 szakasz különíthetünk el: • Gyümölcsökön és gyökereken alapuló természeti létfenntartás az emberiség lakóhelyén • Haltáplálék • Táplálkozás liszttartalmú termesztett növényekkel • Hús –és tejtáplálék • Korlátlan élelemteremtés szántóföldi műveléssel

  22. Gyümölcsökön és gyökereken alapuló természeti létfenntartás az emberiség lakóhelyén • primitív korszakban • kevés ember élet a Földön – létfenntartási technikájuk egyszerű volt • eredeti lakóhelyükön életek (tropikus – szubtropikus éghajlaton) • nyelv kialakulása

  23. Haltáplálék • a halat a mesterséges táplálék első formájának tartjuk • gabona nem volt • a vadászat eredményessége pedig túlságosan is bizonytalan volt

  24. Táplálkozás liszttartalmú termesztett növényekkel • A gabonanövények és kultúrnövények termesztését a nyugati félgömbön nem ismerték • A két félgömb egyenlőtlen természeti adottságai • Keleti félgömbön – az összes domesztikálható állat (egy kivételével) • Nyugati félgömbön – egyetlen művelésre alkalmas gabonaféle volt, ami tökéletesen megfelelt a termesztés céljainak

  25. Hús –és tejtáplálék • A háziállatok azzal, hogy biztosították a hús- és tejtáplálékot, lehetővé tették, hogy a domesztikált állatokkal bíró törzsek kiváljanak a többi barbár törzs tömegéből • Nyugati félgömbön – hústáplálék szerzése csak a bizonytalan vadászat által volt lehetséges • Keleti félgömb – állattartás lehetővé tette az állandó állati táplálékot (tejet is) • Állatok domesztikálása – új életmódhoz vezetett → pásztorkodás

  26. Korlátlan élelemteremtés szántóföldi műveléssel • Háziállatok - az emberi izmok erejét állati erővel egészítették ki • Vastermelés – egyre jobb ásók, balták által kertművelésből szántóföldi művelés lett • korlátlan lett az élelem termesztése • csökkent az erdőtelepítés – hogy nagyobb földterületeket tudjanak művelni • lehetővé vált továbbá, hogy kis területen sűrű lakosság éljen

  27. A család fejlődési fokai • Vérrokonsági család • Punalua család • Páros család • Patriarkális család • Monogám család

  28. Vérrokonsági család • fivérek és nővérek csoportházasságán alapszik • Maláji vérrokonsági rendszer • Vadság korszakára jellemző

  29. Punalua család • több fivér feleségeivel együtt, a több nővér férjeivel együtt csoportházasságban él • fivér = az első, második, harmadik, sőt még távolabbi férfi unokatestvér • vadság korszakára jellemző

  30. Páros család • Egy férfi és egy nő házasságára alapul, anélkül, hogy a férfinak más nővel való nem közösülése tilos lenne • Monogám család csirája • Válás lehetséges volt bármelyik fél kívánságára bármikor • Ez a forma nem hozott létre rokonsági rendszert

  31. Patriarkális család Egy férfi több feleséggel való házasságán alapszik Nem terjedt el általánosan Monogám család egy férfi és egy nő házasságán alapszik, mindenki mást kizár a viszonyból civilizált társadalom ez a családforma létrehoz egy önálló rokonsági rendszert

  32. Az emberi fejlődés mértéke • civilizáció feltételei • minden korszakban megtalálható a fejlődés • az emberiség fejlődése a vadság korszakában a fejlődés egészéhez képest nagyobb arányú volt, mint a vadságot követő barbárság 3 szakaszában • A vadság korában alakult ki az emberi faj

  33. A barbárság nagy korszakát 4 igen fontos esemény jellemzi: Az állatok domesztikálása A gabonaneműek felfedezése Az építészetben a kő használata A vasérc olvasztásának feltalálása

  34. Köszönöm a figyelmet!

More Related