A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok és a TISZK rendszer

1. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok és a TISZK rendszer Dr. Szilágyi János képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

2. Magyar szakképzés fenntartható megújulási potenciálja kifulladt • Szétaprózott szakképzési szerkezet: 844 intézményben • 150 intézményben a létszám kisebb 50 főnél • Finanszírozhatatlan, kontraproduktív rendszer: • önkormányzati hozzájárulás 30-40% • párhuzamos fejlesztések: pazarló koldusok • Pl. Bp.: 90 helyen 15 ezer tanuló szakképzése • lepukkant technológia, szakképzés presztízse A TISZK rendszer bevezetésének indokai

3. Hatékonyság, minőség, rendszer innovációs potenciál • XXI. századi csúcstechnológia: szakképzés presztízse • Tartalomfejlesztés, új OKJ: modularizáció, kompetenciaelvűség, • gyakorlatorientáltság • Önkéntes integráció: érdekeltségi rendszer, intézmények számának csökkenése • Multifunkcionális közösségi centrumok • Gazdaság és a munkaerőpiac összhangja • EU-s források sikeres lehívása, projekt típusú együttműködés, kooperációs kultúra, iskolafenntartók motiválása A TISZK rendszer létrehozásának üzenetei

4. Holland modell, vagy üzemek fölötti technológiai, illetve kompetencia központok • Laza keretek: gépipari és kereskedelmi szakmacsoport (kötelező), ezen felül opcionális • Tényleges intézményi és tartalmi integráció light-os formában • Központi képzőhely koncepció • A gazdaság formális részvétele, munkaerő-piaci szempontok • Nem egyenszilárdságú rendszer: innovációs szakadékok • Rendszerszerű, modellszerű átgondoltság hiánya Az eddigi TISZK-ek és gyermekbetegségeik

5. *Forrás: NFÜ (kizárólag megkötött szerződések összege alapján, kerekítve), web: http://emir.nfu.hu (2011. május 24.)

6. TISZK-ekre vonatkozó döntések országos átlageredményei

7. Szakképesítések besorolása, döntéstáblák elkészítése: Egyenszilárdság! • Kiemelten támogatottak azon szakképesítések • Melyek (régiónként) jogszabályban rögzített hiányszakmák • Melyekben a 2013-as várható kereslet (fő) legalább 2,5 szerese a 2009-es beiskolázási létszámnak • Támogatottak azon szakképesítések • Ahol a 2013-es kereslet legalább egyötöde (20%) a 2009-es beiskolázási létszámnak • Nem támogatottak azon szakképesítések • Melyeknél a 2013-es várható kereslet nem éri el a 2009-es beiskolázási létszám egyötödét • Régióban iskolarendszerben nem oktatott szakképesítések

8. Kiemelten támogatott és nem támogatott szakképesítések statisztikái

9. Mind a hét régióban kiemelten támogatott szakképesítés

10. Egyik legnagyobb ellenállást és félelmet kiváltó dolog az átalakult együttműködési térben • A TISZK-esedés lazább részvény társasági, liberálisabb formája helyett koncentráltabb konzorciumi együttműködés, szigorúbb feltételrendszer: 2007. június 25, közoktatási törvény: • 1500 tanuló 9-15. évf. • illetékes RFKB döntéseinek elfogadása: arány – irány • iskolarendszerű szakképzés keresletvezérelt átalakítása • EU-s és egyéb szakképzési források: 7 év 200 milliárd Ft • Iskolafenntartó nem szólt bele a beiskolázási és szakmaszerkezetbe: kegyelmi állapot a szakképző iskoláknak • Vitapontok: RFKB-k elnökei – RFKB-k társelnökei kamarai vezetők, munkaerő-piaci szereplők aránya 66% TISZK és az RFKB I.

11. 2008-as év puha eszközök, döntéstáblák, csak kritikus szakmák • 2009-es év félkemény eszközök, beiskolázási keretszámok: 10% • pontos mértékegység, vagy induló osztályok száma • Növekedés, csökkenés mértéke az egész TISZK-re vonatkozik, régión átnyúló TISZK-eknél a székhely szerinti régió a meghatározó • 9-10 évf. beiskolázás és EU-s pályázati kötelezettségek figyelembe vétele: meghosszabbított korrekciós moratórium a szerkezetváltáshoz, 541 esetből 114 eset átlag 20% csökkentés TISZK és az RFKB II.

12. A 2010. év fő prioritásai • A mennyiségi beiskolázási mutatókon kívül nagyobb hangsúlyt kell fektetni a minőségi indikátorokra • Ágazatok megjelenítése, kompetencia szükséglet elemzések, idősoros adatok 3 évre, tanulók felmérése, szakiskolai létszámprognózis • Jobban kell koncentrálni a hiányszakmákra, annak érdekében, hogy a struktúra átalakulás a hiányszakmák irányába történjen

13. A program eddigi végrehajtásából származó előnyök A projekt eredményeként elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása, egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása. Az elkészült döntéstáblák alkalmasak arra, hogy a finanszírozási-ösztönzési rendszeren keresztül befolyásolni lehessen a munkaerő-piaci relevanciával rendelkező szakmák expanzióját. A munkaerő-piaci trendek felvázolásával, a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehet a kívánatos pályaválasztási döntéseket, illetve az iskolarendszerű szakképzés finanszírozási rendszerének finomításával hatást lehet gyakorolni az iskolarendszerű szakképzés képzési-beiskolázási szerkezetének megváltoztatására.

14. Továbblépés lehetséges útjai • Az RFKB döntései csak az iskolarendszerű szakképzésre terjednek ki. A felnőttképzés, a gimnázium és a felsőoktatás tanulói és hallgatói létszámára nincs ráhatása a bizottságoknak. • Pedig az oktatási-képzési kibocsájtás összehangolása a munkaerő-piaci kereslettel regionális szinten csak egy összefüggő, koherens rendszerben lehet hatékony. • Önkormányzatok felismerték a beavatkozások szükségességét: Győr, Kecskemét, Zalaegerszeg • Ösztönzők szerepe a normatív finanszírozásban: kiemelten támogatott, nem támogatott szakmákban 30%-os normatíva növelés, ill. csökkentés.

17. Lemorzsolódás és szakmaelhagyás figyelembe vételeegy képzeletbeli eset Beiskolázott tanulók: 100 fő Lemorzsolódás: 30 fő Szakiskolát elvégzők: 70 fő Szakmájukban 9 hónap múlva elhelyezkedők: 21 fő MKIK GVI felmérés alapján 2010

18. Előre jelezhetők-e a munkapiac jellemzői? Nem csupán lehetséges – szükséges • Az állam kötelezettsége, hogy megfelelő adatokra, tudományos elemzésekre támaszkodó előrejelzéseket adjon a kereslet és kínálat várható alakulásáról, a szakmai követelmények változásáról az elegendő információkkal nem rendelkezők számára. • Transzparencia és elérhetőség

19. Képzési-beiskolázási szerkezet alakításának diagramja

20. Regionális általános döntéstábla 2010. Évi RFKB döntésre tett javaslat, a 2011. szeptemberi beiskolázás vonatkozásában KIR-STAT adatok, közvetlen intézményi adatok Megelőző évi RFKB döntés az adott szakképesítés vonatkozásában 2010. Évi kutatás adatai Munkaügyi központok adatai, ha rendelkezésre állnak

21. TISZK-ekre vonatkozó döntések táblázata Az érintett TISZK megnevezése 2010. évi RFKB döntésre tett javaslat, a 2011. szeptemberi beiskolázás vonatkozásában KIR-STAT adatok, közvetlen intézményi adatok Megelőző évi RFKB döntés az adott szakképesítés vonatkozásában 2010. Évi kutatás adatai Munkaügyi központok adatai, ha rendelkezésre állnak

22. Javaslat a régióban oktatandó országos beiskolázású szakmákra

23. Koncepcionális kérdések • Képzési beiskolázási szerkezet: 3 éves szakképzés fejlesztési, struktúra átalakítási terv. Feláll és működik a rendszer. Döntéstáblák alkalmasak a képzési és beiskolázási szerkezet befolyásolására. • Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer: RFKB-ban a munkaerő-piac szereplői 2/3-os reprezentációval rendelkeznek. • Puha és félkemény eszközök: TISZK-kek EU-s és szakképzési támogatás. Nagy kilengések, amelyek cunamit okoznak. Különös figyelem a kritikus szakmákra, illetve a TISZK rendszerre • A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy beavatkozási tervet, struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartó önkormányzatokkal

24. A szakképzési rendszer egészének átgondolása részeként célszerű generálisan átgondolni a TISZK-ek jövőjét: „Legfőbb törvény a józan ész” • Hosszú távú nemzeti szakképzés fejlesztési koncepció megalkotása, benne a TISZK-ek helye, szerepe (egyfenntartós modell) • A szétaprózott intézményrendszer továbbra is fennmaradt TISZK-es formában, a tényleges integráció felemás módon, formációk közötti profiltisztítás szükséges (újraértelmezés, rekorrekció) • A TISZK rendszer nem egyenszilárdságú: papír TISZK-ek Jövőkép, megoldási módok, lehetséges beavatkozások

25. A program jövője • Vannak, akik megkérdőjelezik a képzési-beiskolázási szerkezet befolyásolásának szükségességét. Vitatják, hogy egyáltalán meg lehet e mondani, kell e befolyásolni a beiskolázást – Szabad iskolaválasztásra hivatkozás • A feladatellátás regionális, vagy megyei szintjéé a jövő? • A szakképzés állami irányításának munkamegosztása, a fő aktorok közötti együttműködés, hatásköri jogosultságok. • RFKB-k kettős irányítása, testület megbízatása 2011. elején lejárt. Milyen további stratégiában gondolkodnak a döntéshozók?

26. Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli • Ennek szinkronban kell lennie: • az egyéni aspirációkkal, tehetséggel • a képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel • különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával Keresletvezérelt szakképzési rendszer

27. Országos TISZK adatok Forrás: NSZFI

28. A lényeget magát nézzük! – A jelen • A jelenlegi rendszer alapvető problémái: a „kötött pályás” görcsös pénzköltés kényszere nem kívánatos irányba tolták az egyébként nemes célokat • Látszat kooperációk jöttek létre papíron, eltérő módon érvényesülnek az RFKB valós érdekei, az illetékességek nem összehangoltak • Sok TISZK-ben a menedzsment jogköre tartalom nélküli, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben így kevés TISZK tud ténylegesen önfenntartóvá válni • A TISZK rendszer nem egyenszilárdságú: papír TISZK-ek vannak, melyek többségénél nem érzékelhető a gazdasági szereplőkkel való érdemi együttműködés

29. A jelenlegi TISZK formációk (2011. első negyedév)

30. A lényeget magát nézzük! – A lehetséges jövő • Profilt kell tisztítani, de ésszel (uniós vállalások kontra idő és szakképzés-fejlesztési koncepció) • Tényleges együttműködés elvárása, ha kell jogszabályi keretek között (lásd holland modell). Egy intézmény keretében, tényleges integrációra épülő TISZK modell. • Egyetlen pedagógiai programot a szakképzésben érintett TISZK-en belül • RFKB-val való szoros kooperáció • Közös pályázati és közbeszerzési eljárások

31. 2011. évi kamarai feladatok alakulása • Országos és regionális projektkoordináció • Szakképzett munkaerő iránti kereslet rövid és középtávú várható alakulásának kérdőíves felmérése (4.000 gazdálkodó, 3.000 pályakezdő szakmunkás) • A szükséges szakmai információk biztosítása az RFKB-k döntéseihez • A gazdálkodók és képzők együttműködésének erősítése • A megyei sajátosságok hangsúlyosabb megjelenítése érdekében az érdekképviseletek megyei tevékenységének segítése • Regionális képzési irányokra és beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatok elkészítésének koordinálása, a javaslatok összegzése az RFKB-k számára

32. www.mkik.hu