Társas lény – 5 Előítélet és diszkrimináció

1. Társas lény – 5 Előítélet és diszkrimináció

2. Affektív dimenzió • Eddig kognitív folyamatokról volt szó: a percepcióról és a gondolkodásról • Most azonban bevezetjük az attitűd fogalmát: a szociális információ-feldolgozás folyamatába az affektív (érzelmi) dimenziót is • Attitűd: pozitív vagy negatív viszonyulás: tárgyak, személyek, csoportok, helyzetek stb. iránti vonzalmak, vagy tőlük való idegenkedések • Néha ismereteket mondok: a narancs sok vitamint tartalmaz, a republikánusok nem viseltetnek részvéttel a szegények iránt • Máskor kifejezem az érzelmet: szeretem a narancsot, ki nem állhatom a republikánusokat • Néha cselekszem: minden reggel eszem egy narancsot, sohasem szavazok a republikánusokra • Az attitűdnek van kognitív (értelmi), affektív (érzelmi) és konatív (cselekvési) összetevője

3. Attitüdök • Pl. kisebbségekkel szembeni negatív attitűdök: • kognitív komponens: egy csoportról való negatív vélekedés (sztereotípia) • affektív komponens: a negatív érzelem (előítélet) • konatív összetevő: diszkrimináció, a csoporttagok ellen irányuló cselekedet   •  Sztereotípiák – Előítéletek – Diszkrimináció • az attribúció alapvető eleme: nem vagyunk elegendő információ birtokában, mégis kell döntést hoznunk (viszonyulnunk) • Példa: egy protestáns és egy katolikus észreveszik, amint egy katolikus pap bemegy a nyilvánosházba. A protestáns gúnyosan mosolyog: milyen képmutató az egyház! A katolikus büszke: még ha egy nyilvánosházban haldokol is vki, a pap azért bemegy feladni az utolsó kenetet!  Az érzelmeink gyakran befolyásolják a gondolatainkat.

4. Önfenntartó az előítélet • Az attitüdök kognitív tényezőjét önmagában gyakorlatilag nem lehet megváltoztatni – az előítéletes embert a tények nem zavarják, immunis az információkkal szemben. (Ezért időnként kreatív érvelésre kényszerül..) • További komponens: mivel alapvetően egy igazságos világban szeretnénk hinni, hajlamosak vagyunk az áldozatok hibáztatására (ez ironikus: az igazságosságba vetett hit vezet a saját igazságtalanságunkhoz) • „Bizonyára kiérdemelték” érv: a zsidók nem véletlenül voltak a történelem folyamán mindig áldozatok; ha megerőszakolták a nőt, biztos kihívóan viselkedett; ha a feketék/zsidók, stb nem akarnak bajba kerülni, miért nem tűnnek el a színről/ fogják be a szájukat.. • Saját magamat kímélem, optimista torzítás, „velem nem történhetnek meg rossz dolgok”, „ezért már fizettem adót” stb. (lásd még a kognitív disszonancia redukciót – és az ideológiák szerepét)

5. Nemi sztereotípiák • Nők – otthon, gyerek, házasság, magas szorongási szinttel, alacsony önértékeléssel kapcsoljuk össze és nem a magas társadalmi státussal és a kvalifikált munkával (a nem-eseményeken keresztül erre a média is nagyon ráerősít) • Kísérlet: képen asztal fölé hajló emberek; Kérdés: ki a csoport szellemi vezére? Ha férfi ül az asztalfőn, akkor nyilván ő – de ha nő, akkor valaki mást (esetleg senkit sem) választanak a kísérleti személyek • Persze a férfiakról alkotott sztereotípiák (eltart, nyugodt, kiegyensúlyozott, jó apa stb) legalább ennyire veszélyesek és rombolóak. • A sztereotípiákkal nem az a gond h feltétlenül negatívak, inkább hogy nem személyesen rólunk szólnak: hanem egy – tőlünk általában független – absztrakt skatulyáról.

6. Az előítélet okai • Pl az önigazolás: ha elhitetem magammal, hogy a csoport tagjai buták, alacsonyrendűek, erkölcstelenek, könnyebb megfosztanom a továbbtanulástól, vagy könnyebb bántanom, diszkriminálnom őket • Ha a társadalmi ranglétra alján vagyok, fontos lehet, hogy vki még alattam is legyen – akinek hanyatlik a szociális státusa, hajlamosabb az előítéletre • Gyakran azok tűnnek a legrasszistábbnak, akik iskolázottságukat és foglalkoztatásukat tekintve rosszul állnak (de bőséggel van ellenpélda) • Kikben mi alakítja ki az előítéletet? • konkurálnak velük a kisebbségi csoportok? (külső konfliktus) • frusztráltabbak mint mások és ezért agresszívabbak? (belső konfliktus) • elemi szükségük van vkit lenézni, műveletlenebbek? (belső egyensúly) • a hagyományok és intézmények tehetetlensége? (külső egyensúly)

7. Nézzük egyenként: • 1) Gazdasági politikai konkurencia • ha nincsen munka, feszültebb a helyzet, nagyobb az előítélet, és a diszkrimináció • ha a vendégmunkások tőlem veszik el a munkát, elfogultabb vagyok velük szemben • Kínaiakkal szemben nagy az előítélet Amerikában a 19 sz-ban, de amikor vasutat kell építeni (ez nehéz, veszélyes, és a fehéreknek nem fűlött hozzá a foga) akkor csökken, de aztán megépül a vasút, és megint felszökik • Az előítélet termőtalaja a verseny és a konfliktus • Elegendő a versengés ahhoz, hogy előítéletet váltson ki?

8. Versengés -> előítélet? • Muzafer Sherif gyerekekkel végzett terepkísérlete: • Két csoportot alkot a cserkésztáborban, ezeknek összetartó jelet ad (név, zászló, stb), majd versenyhelyzetekben konfliktusba hozza őket • Köv.: belső összetartás, kiválóan működnek együtt a csoporton belül (közösen főznek, kötélhidat építenek) • De a másik csoporttal versenyezniük kell, rögbi, számháború, alaposan meg is utálják az ellenfelet, a süteményt eleszik a másik csoport tagjai elől • A kutatók végül megszüntetik a versengést, de az előítéletek és az utálat nem szűnik meg csakúgy, ehhez egyéb fortélyokra van szükség (lásd még később a mozaikmódszernél) • A verseny bizony önmagában is könnyen előítéletekhez vezet!

9. 2) Bűnbak • A frusztráció sokszor valamely csoporttal szembeni agresszióhoz vezet: általában a frusztrációt okozó túl hatalmas ahhoz, hogy visszavágjunk: inkább máson éljük ki. • Kísérleti személyeket nehéz feladat megoldásával frusztrálnak egy beígért mozielőadás helyett: ezután kisebbségi csoportokról nyilatkozva nagyobb előítéletet tanúsítottak mint korábban. • A frusztráció leggyakrabban szelektív agresszióhoz vezet: azzal szemben leszünk csak agresszívebbek akik vmilyen értelemben „alattunk” vannak a hierarchiában – a nekünk sérelmet okozóval (pl. főnökükkel) szemben ugyanis többnyire tehetetlenek vagyunk. Frusztrációnkat sokszor kívülálló csoportok felé irányítjuk. Lásd „Chain of Screaming” a HIMYM-ből: http://www.movieweb.com/tv/TE4jh49cJj9W6d/chain-of-screaming

10. De nem mindenki egyformán előítéletes, van aki hajlamosabb • 3) előítéletes személyiség • Ezt méri az un. F skála (fasizmus skála eredetileg, de a későbbiekben egyaránt jó bármilyen előítéletes személyiség mérésére)  • autoritariánus – tekintélyelvű személyiség 5 legfontosabb ismérve (ez egyébként eredetileg freudista magyarázat, tekintélyelvű nevelés hatására merev, elnyomó, rugalmatlan felettes én alakul ki): • merev gondolkodásmód • nem tűri a gyengeséget sem másban sem magában, • híve a megtorlásnak, • gyanakvó, • erős tisztelet a tekintély iránt A fekete-fehér gondolkodásmód a legegyszerűbb séma-rendszer!

11. Az előítéletes személyiség mérhető aszerint, h mennyire ért egyet az ilyen kijelentésekkel: • Az engedelmesség és a tekintélytisztelet a legfontosabb erény, amit a gyermeknek meg kell tanulnia • A szexuális bűntettet elkövetőket nem elég börtönbe zárni, nyilvánosan meg kell korbácsolni • Ha az emberek kevesebbet beszélnének és többet dolgoznának minden helyrejönne • A szakemberek és vállalkozók sokkal fontosabbak egy társadalom számára mint a művészek és a tudósok • Az emberek többnyire észre sem veszik, hogy titkos összeesküvések egész életünket átfonják • A büszkeségünket érintő sérelmeket mindíg meg kell torolnunk • ...

12. 4) Előítélet és konformitás • Az Egyesült Államokban délen több az előítélet a feketékkel szemben, pedig kisebb a konkurencia mint északon, az F skála egyenletes eloszlású délen és északon, ráadásul délen kisebb az antiszemitizmus • Eredetileg történelmi okai voltak, majd a konformizmus fenntartotta • Érdekes rítusok: egy ny-virginiai bányában a föld alatt a fehérek és a feketék együtt dolgoznak, összetartanak, de elkülönülnek, amikor feljönnek a föld felszínére • konformitás: a föld felett a bányászok a társadalomban uralkodó normáknak engedelmeskednek, de a föld alatt nem – vagyis a diszkrimináció alapja feltehetően nem az előítéletességük • konformitás mérhető, pl dél-Afrikában mutat korrelációt a diszkriminációval

13. Az intézményrendszer is fenntarthatja • Dél-Afrikában meg volta győződve a lakosság (a 70-es években), hogy a feketék több bűncselekményt követnek el, mert több fekete fegyencet látnak. De azért látnak több fekete fegyencet, mert a fehéreket tilos volt közmunkára fogni •  Törvény is megteremtheti az előítéletet! (lásd kötelező szegregáció) • A média felelőssége; reklámokból úgy tűnik, feketék nem használnak aszpirint, borotvahabot, nincsenek valóságos problémáik, érzelmeik • Viszont sok köztük a sportoló (pedig vannak olyan feketék is, akik nem tudják 11 sec alatt lefutni a 100 m-t, se nem kosaraznak, és nem is dobolnak) • Hasonlóképp: nők, amikor megjelennek a médiában, gyakran bájos de együgyű lények, szexuális tárgyak, férfiaktól függenek, passzívak, otthon vannak, fiatalabbak mint férfi munkatársaik.. • Ha sokszor látunk vmit sokkal hajlamosabbak vagyunk elhinni!

14. A jog megváltoztatja az erkölcsöket? • 1954: USA legfelsőbb bíróság egyenlőtlennek nyilvánítja az „elkülönített de egyenlő” iskolákat (feketék és fehérek külön iskolában), mert ez kisebbrendűségi érzést teremt • Hatalmas vita. Sokan megjósolják: összecsapások lesznek • Mások: halasszák addigra a döntést, amikor az attitűdök már megváltoztak! (pl felvilágosító jellegű filmekkel meggyőzik az előítéletes embereket) • Ellenérv: ez fordítva is lehet, az információs kampány önmagában nem feltétlenül vezet eredményhez (pl. ha nagy az ellenállás, a konformitás, a társadalmi-gazdasági konfliktusok nem tűnnek el) • de a jog megváltoztathatja az erkölcsöket és az attitűdöket • a viselkedés megváltoztatja az attitűdöt: ha rákényszerítünk feketéket és fehéreket, hogy egymás társaságában legyenek, konkrét tapasztalatokat szereznek egymásról és csökkenhetnek az előítéletek

15. persze nem asszimetrikus helyzetben: ha a fekete rabszolga vagy cipőpucoló és a fehér úr, akkor ez a helyzet mindkét oldalról csak növeli az előítéletet (harag alulról, lenézés fölülről – nem is szereznek valójában tapasztalatot egymásról) • Egyenlő pozícióban történő vegyítés csökkentheti: pl. lakótelepen összevegyíteni a lakosokat, szemben az elkülönítéssel: csökken az előítélet • De ez csak akkor működik, ha egyéb folyamatok nem kavarnak be (ceteris paribus). Pl. ha el lehet onnan gyorsan költözni, ahova feketék költöznek, akkor nem működik a dolog  • Ha elkerülhető a dolog, ha ki lehet bújni alóla, ha a hatalom összekacsint a fehér emberrel, akkor ezek a stratégiák nem működnek, nincsen atttűdváltás. A következetesség (a nevelés más formáihoz hasonlóan) itt is meghatározó! • ‘54 után az USAban ott volt zavargás, ahol nem elég keményen vezették be az integrációt – ahol kirendelték a katonaságot az iskolabuszok mellé hamar kialakult az új szemléletmód.

16. További problémák: • Ha bedobom a korábban rosszabb iskolákba járt fekete gyereket, akinek a háttere is kevésbé intellektuális, a fehérek közé, frusztrálódni fog, sokkal komolyabb versenyhelyzetbe kerül, önbecsülése csökken • Mindez tehát nem olyan egyszerű megoldás – max egészen kicsi korban • hogyan lehet ezt feloldani? • M. Sherif: a megszilárdult bizalmatlanságot nem lehet egykönnyen megszüntetni. Ehhez először konkrét egymásrautaltságra van szükség. • Elrontja a vízvezetéket, meg kell tolni a teherautót, szükségállapotot kreál, amit csak a két csoport együtt tud megoldani. A kölcsönös függés hatására ismét kialalkul a kooperáció, egymás személyes megismerése, közvetlen tapasztalatok szerzése – vagyis elindul az individuáció!

17. Aronson: mozaikmódszer -1 • A hagyományos iskolában a két jelentkező jótanuló egymás versenytársa, az egyik örülhet, ha a másik – a felszólított – belesül a válaszba • Aki nem jelentkezik, hanem igyekszik meghúzni magát, könnyen megutálhatja a jótanulókat, azok pedig megvethetik a rossztanulókat • Ha még mindehhez faji különbségek is járnak... • A diákok megtanulják: van egy tekintély, a tanár, egy helyes válasz van a kérdésre, ha nem működnek együtt, hanem konkurálnak, akkor jön a jutalom a nagyhatalmú személytől, nem alakul ki együttműködés, barátság, megértés, stb. (zéró összegű játék) • A hátrányos helyzetű kommunikációképtelen diák és a tanár hallgatólagos külön megállapodása: nem zaklatják egymást

18. Aronson: mozaikmódszer - 2 • Mozaikmódszer: egy könyv különféle részeit a csoport különféle tagjai olvassák, csak ők tudják átadni az infot a teljes csoportnak • A csoporttagok tehát arra vannak szorítva, hogy végighallgassák egymást, jó teljesítményre ösztökéljék a hátrányos helyzetű kommunikációképtelen diákot is • Hamar megtanulják, hogy kooperálniuk kell • Nem fogok jutalmat kapni, ha a társaim rovására akarok jó lenni a tanárnál (nem zérő összegű játszma) • Ez a módszer az empátiát is fejleszti: az empátia az a képességünk amivel a másik ember személyes érzéseit közvetlenül érezzük át – és nem egy elvont sztereotípia alapján következtetünk rá

19. Empátia mérése • Kísérlet: rajzos történet tíz éves kisgyerek elé: az első képen egy kisfiú szomorúan búcsút vesz apjától a repülőtéren, másodikon a postás csomagot hoz a gyereknek, az kinyitja, benne repülő, elsírja magát • Kérdés1: miért sír a gyerek? – jól megválaszolják, mert az apja távozására emlékezteti a fiút a repülő • Kérdés2: mit gondol a postás, miért sír a gyerek? • Ebben az életkorban legtöbb gyerek téved: abból az egocentrikus (sémás) feltételezésből indul ki, hogy a postásnak is azok az infok állnak rendelkezésére, mint neki • Mozaikmódszeres gyerekek: megértik, hogy a postás ezt nem tudja, tehát biztos zavarba jön, amikor azt látja hogy a kisfiú sír a játék láttán • Mozaikmódszer korlátai: igazából kisgyerekeknél a legeredményesebb, nem általános és tökéletes megoldás az előítéletre (részben mert felnőtteket sokkal nehezebb ilyen hatékonyan instruálni).

20. Összefoglalás • Az attitűdnek van kognitív (értelmi), affektív (érzelmi) és konatív (cselekvési) összetevője • Az előítéletek is önfenntartóak: elvárásaink alapján cselekszünk, ezzel előre eldöntve számos (korábban nyitott) szituációt. Az esetleges ellentmondásokra többnyire immunisak vagyunk. • Az előítélet kialakulásának számos oka lehet, pl. egy konkrét verseny-helyzet, egyéb más eredetű frusztráció, a személyiség hajlama az előítéletességre, vagy akár társadalmi elvárás is. • A sztereotípiák és előítéletek lebontásának leghatékonyabb módszere a közvetlen tapasztalatok nyomán kikényszeríteni az összetettebb, finomabban hangolt gondolkodásmódot (pl. mozaikmódszer). Kölcsönös függés esetén jellemzően elegendő motivációja lesz a feleknek az együttműködésre, és így a másik alaposabb megismerésére (individuáció, empátia). • Házi: puska készítése az eddigiekből