Ízlés, megítélés, kritika

1. Ízlés, megítélés, kritika

2. Société Réaliste: empire, state, building • A Gróf Ferenc (1972, Pécs) és Jean-Baptiste Naudy (1982, Párizs) által alkotott művészpáros 2004 júniusa óta működik együtt Société Réaliste néven. A politikai dizájn, a kísérleti gazdaságtan, a területi ergonómia és az úgynevezett „social engineering consulting” területén dolgoznak. Művészi formába öntik azokat a politikai-vizuális és információs eszközöket, amelyekkel a hatalom manipulálja a társadalmat és irányítja az emberek gondolkodását.

3. A művészpáros egy jel- és feliratrendszereken alapuló, hibrid kutató- és alkotómódszert fejlesztett ki, amely a graffiti, a tipográfia, a mintatervezés, a képvers örökségének, módszereinek ötvözésén alapul, és a képek, szövegek közötti elmosódó határokat vizsgálja. A rangos nemzetközi kiállításokon és biennálékon szereplő, provokatív művészpárosnak ez az első retrospektív jellegű kiállítása Magyarországon.

6. Esztétika • Megismerés – tapasztalat • Gyakorlat, szokás • Közösség, megbeszélés, • Nyilvánosság, intézmények, kritika • Jártasság, kompetencia

7. Élvezet, tapasztalat Kellemesség, jó érzés Felkavaró Provokáló Gyönyörködés, magával ragadás. Miből származik az esztétikai élvezet? Az ábrázolt motívumokból vagy az ábrázolás/megjelenítés módjából? A képességek aktivizálása, interakció, megfejtés, olvasat. Nyitottság, nyitott mű, a befogadó szabadsága

8. Ízlés és megítélés • Tetszés, élvezet, gyönyör, elragadtatás, belefeledkezés… • Íz, ízlelés, gasztronómia - ízlés • A teoretikus érzékek: a látás és a hallás, de az ízlés és a tapintat is ebbe a sorba tartozik. • Hume: az ízlés és az ítéletek visszavezethetetlen sokfélesége • Kant: a tetszés az esztétikai ítélet alapját képező tapasztalat elengedhetetlen feltétele (érzéki-emotív jellegű mint a fájdalom, az érzések)

9. David Hume (1711-1779) 1739-ben jelentek meg az "Értekezés az emberi természetről" című művének első kötetei, azonban nem arattak nagy sikert. Az 1742-ben kiadott "Esszék" első kötete nagy közönségsikert aratott. Második kötete 1749-ben jelent meg. "Tanulmány az emberi értelemről" "Tanulmány az erkölcsök alapelveiről", 1751 Politikai Tanulmányok & A vallás természetes története (Natural History of Religion), 1752. Megírta az "Anglia története hat kötetben"-t. 1779-ben posztumusz jelenik meg a "Beszélgetések a természetes vallásról" című munkája, amit azonos nevű unokaöccse adat ki.

10. Az ízlés mint közös kultúra? • „A hasonló ízlésű emberek felismerik egymást, az ízlés beléptet a közösségbe és közösséget teremt. Jó ízléssel rendelkezni életformát jelent, a jó ízlés norma, magatartásminta, amelyet el kell sajátítani.” • Veszélye: a sznobéria.

11. Az ízlés kettőssége • Az ízlés szubjektív? “A szépség nem maguknak a dolgoknak a tulajdonsága, hanem pusztán az azokat szemlélő elmében keletkezik, s minden egyes elme más és más dolgot lát szépnek.” • De keressük az ízlés mércéjét, olyan szabályt, amely révén az emberek egymástól eltérő nézetei összeegyeztethetők.

12. Az ízlés belső ellentmondása • Az egyéni és a csoportos minták nem illeszkednek konfliktusmentesen egymáshoz • az egyéni ízlés veszélye az önkényesség és a relativizmus • a normatív ízlésfogalomé a kiüresedés, a konvenciók meghatározóvá válása.

13. Kapcsolatok • Vannak a természet által felállított kapcsolatok a forma és érzület között: "Az elme belső felépítésének eredeti szerkezete alapján bizonyos formák vagy tulajdonságok vélhetően tetszést aratnak, mások pedig nem." • Az egyének esztétikai érzékenysége minőségét és kifinomultságát tekintve nagyon különböző lehet • A kritikusokat kifinomultabb érzékenység jellemzi, amiből mértékadónak tekintett ítéletek következnek. • A helyes esztétikai ítélet: ideális feltételek között működő kifinomult érzékenység

14. Habár az esztétikai ítéletek nem a dolgokban magukban rejlő esztétikai tulajdonságokról szólnak, nem is pusztán a szemlélő tapasztalairól (érzéseiről, benyomásairól…), hanem kölcsönhatásukról. • "Egy tárgy annyiban rendelkezik esztétikai minőséggel, amennyiben alkalmas arra, hogy bizonyos választ váltson ki."

15. Hagyomány és kritika • Tapasztalati feloldás: a hagyomány és a kritika jelentősége • A tradíció kirostálja a hamis vélekedéseket. • A jó kritikus pedig tanul ebből, és fölszerelkezik öt elengedhetetlen minőséggel: a finomsággal, a gyakorlottsággal, az összehasonlítás képességével, az előítélet-mentességgel és a belátással. • A megkülönböztetés képességének fejlesztése.

16. A kritikai megítélés feltétele és szabályai • Kifinomult képzelőerő, pontos érzékelés: „A jó ízléshez is ugyanazok a kiváló képességek - tiszta fogalmak, pontos megkülönböztető erő és eleven felfogás - kellenek, melyek az értelem fejlődését is előmozdítják…” • Gyakorlással, a szépség valamilyen nemének rendszeres tanulmányozásával és a róla való elmélkedéssel fejleszthető. • Fontos művek esetén a véleményalkotáshoz elengedhetetlenül fontos, hogy „mint módfelett egyedi teljesítményt, többször is tanulmányozzuk, s nagy figyelemmel és gondosan mérlegelve különböző nézőpontokból megvizsgáljuk. • Összehasonlítások a különböző jellegű és mértékű kiválóságok között, egymáshoz kell mérni őket. • Az előítéletek távol tartása: „az előítélet meghiúsítja a józan ítélkezést, és elkorcsosítja a szellemi képességeket”. A belátás jelentősége.

17. Kifinomult képzelőerő, pontos érzékelés: „A jó ízléshez is ugyanazok a kiváló képességek - tiszta fogalmak, pontos megkülönböztető erő és eleven felfogás - kellenek, melyek az értelem fejlődését is előmozdítják…” • „Ha a kritikus ízlése nem finom, akkor mindennemű disztingválás nélkül ítél, s lelkére a műnek csak a durvább és kézzelfoghatóbb tulajdonságai hatnak, a finomakat pedig elhanyagolja vagy észre sem veszi.

18. Gyakorlással, a szépség valamilyen nemének rendszeres tanulmányozásával és a róla való elmélkedéssel fejleszthető. • Ha a gyakorlat nem segíti, akkor véleménye zavaros lesz és tétova.

19. Összehasonlítások a különböző jellegű és mértékű kiválóságok között, egymáshoz kell mérni őket. • Ha nem él az összehasonlítás eszközével, akkor a legfelszínesebb szépségeket is megcsodálja, jóllehet azok inkább rászolgálnának arra, hogy hibásnak tartsuk őket.

20. Az előítéletek távol tartása: „az előítélet meghiúsítja a józan ítélkezést, és elkorcsosítja a szellemi képességeket”. A belátás jelentősége. • Ha az előítéletek hatása alatt marad, akkor természetes érzései megromlanak. S ha a belátás hiányzik nála, akkor arra is képtelen lesz, hogy a mű felépítésének és érvelésének erényeit felismerje, pedig ezek képviselik a szépség netovábbját.

21. A jó kritikus • E hibák egyike vagy másika az emberek többségénél megtalálható, s ezért tapasztaljuk azt, hogy a jó kritikus még a legcsiszoltabb korokban is rendkívül ritka, s csak • a kifinomult érzékkel párosuló, • gyakorlat útján fejlesztett • az összehasonlítás módszerének alkalmazásával tökéletesített, és • előítéletektől mentes határozott ítélőképesség jogosíthat fel valakit arra, hogy ilyennek tartsák. Az ízlés és a szépség igazi mércéjét pedig csakis az ilyen kritikusok közös véleménye jelentheti, bárhol is lehet őket megtalálni.” (236-237. - Kiemelések és a szöveg tördelése tőlem. - K. B. )

22. Ítélet, ítélőerő • Cselekvés, döntés, szituáció • Mérlegelés, megítélés • Szubjektivitás/individualitás, pluralitás, esetlegesség • Közös érzék (sensus communis), józan ész (common sense) • Kommunikáció, nyelv: az ember eleve társas természetű? Az individualitás csak a közösség talaján bontakozhat ki? • Esetlegesség, felelősség.

23. Az ítélkezés mindig az egyéni esethez, helyzetekhez kapcsolódik, • Az ítélőerőt „nem lehet általánosságban tanítani, hanem csak esetről-esetre gyakorolni” • Érzék, képesség, gyakorlat. • Tapasztalat, nyitottság, a norma újrateremtése, megerősítése.

24. Műkritika Miért van szükség, mit is jelent a kritika fogalma? A kritika intézménye: téma, fórum, kritikus Intézményesség: oktatás, jogosítványok, szakmai szervezetek, nyilvánosság Információ, tájékoztatás, bemutatás-megjelenítés, értékelés, kiválasztás, megvitatás

25. A kritikus Közvetítő? Tárgyi-szakmai kompetencia, korrektség Önálló műfaj, előfordul-e, hogy a kritikát a kritikus miatt (vagy miatta is olvassuk) Fontos-e a függetlenség? Mit jelent, hogyan érhető el. Írhatja-e a kritikát (ismertetést) barát vagy netán maga a szerző? Mi a szerepe a nyelvi megformálásnak, kifejezőerőnek? Mennyiben és milyen mód(ok)on lehet szubjektív?

26. Kompetencia: kulturális, esztétikai. Ítélőképesség. Elfogulatlanság, Bátorság Folytonosság. Írás- és gondolkodásképesség.

27. Kiknek? A szakmának? A kulturális nyilvánosságnak? Hogyan határozza meg a célközönség a felvetett problémát, műfajt, a nyelvezetet

28. A rossz ízlés struktúrája (Umberto Eco) • Meg nem felelés. Másnak akar látszani, mint ami. • A hatás előregyártása, erőszakolása. • Erre az avantgárd úgy reagál(t), hogy „már nem a hatások sugalmazásavagy maga a mű érdekli őket, hanem az eljárás, amely a műhöz vezet”. • A festő „már nem azt festi, amit az észlelés végeztével látni vélünk, hanem magát a percepciós eljárást”. • Előre menekülés – a giccs is követi, megújul. • Eco midculthoz és nem a massculthoz kapcsolja a giccset.

29. Eco példája: Hemmingway • Avantgárd eljárásokat vesz kölcsön, és ezeket mindenki számára érthető és élvezhető üzenet előrecsomagolásához alkalmazza. • Ezeket az eljárásokat akkor használja fel, amikor már közismertek, elterjedtek, elcsépeltek, azaz elhasználtak. • Úgy építi fel az üzenetet, mint hatások kiváltóját. • Úgy adja el, mint művészetet. • Megnyugtatja a fogyasztót, meggyőzi arról, hogy a kultúrával találkozott, és így a fogyasztó nem aggályoskodhat tovább.

30. Bourdieu • Mennyiben határozza meg az észlelési mintákat a szociális csoporthoz tartozás. Az oktatás által közvetített egyenlőtlenségek. • A –suk, -sük vita. A társadalmi normák represszív természete?

31. Építészet, design, iparművészet • Régi-új Magyar Építőművészet • Alaprajz • Átrium • Octogon • Országépítő • Építészfórum • Magyar Iparművészet

32. Intézmények, intézményes tanulás, kánon • Megmutatás: kiállítások, múzeumok, gyűjtőhelyek • Iskola: művészképzés, a művészet oktatása • Kutatás: művészettörténet, művészetelmélet, • Nyilvánosság, szakmai fórumok, kritikusok

33. Fórumok, folyóiratok • Balkon • Műértő • Új Művészet • Enigma • c3 • Exindex • Artportal • www.roham.hu

34. exindex • fedő • faliújság • tetthely • kötöttfogás • kritika • flex • [téma] • nem téma • interjú • szabad kéz

35. Kis Zsinagóga Kisterem Klauzál13 Knoll Galéria Kogart Galéria Kortárs Magyar Galéria KMI-D KMM/Ludwig Múz. Bp. Közelítés Labor Látványtár Lena & Roselli Liget Galéria Lumen MODEM MTA Művészeti Gyűjtemény Magyar Alkotóművészek Háza Magyar Fotográfusok Háza Magyar Műhely Galéria Makett Labor Mamü Galéria Me-mo-art Pixel Teátrum Miskolci Galéria MissionArt Modern Képtár – Vass-gyűjtemény Molnár Ani Galéria Mono Műcsarnok/Kunsthalle MűvészetMalom N&n Neon Nessim Nextart Óbudai Társaskör Galéria Octogonart Galéria Paksi Képtár Park Parthenon-fríz Terem Pécsi Galéria Pintér Sonja Galéria Platán Galéria Prestige Ráday Galéria Ráday Képesház Raiffeisen Galéria Régi Művésztelep REÖK Spiritusz Galéria Studió 1900 Stúdió Galéria Szt. István Király Múz. Szentendrei Képtár Karton Galéria Kassák Múzeum Szépművészeti Múz. Színhely Trafó Tűzraktér Vajda Lajos Stúdió Várfok Terem Deák Gyűjtemény Városi Képtár, Győr Vasarely Múzeum Vaszary Képtár Videospace Budapest Viltin Vintage Galéria Virág Judit Galéria Vízivárosi Galéria XO HattyúHáz Holdudvar Inda Irókéz Galéria K. Petrys Galéria K.A.S. Galéria 1x1 tábla 2B Galéria 4M RadaR A 22 Galéria ACB Apropodium Artpool P60 Artus Galéria A.P.A. Aulich Galéria B 55 Galéria Bálint Ház Barcsay Terem Bartók '32 Galéria Boulevardésbrezsnyev Budapest G. Kiállítóháza Budapest Kiállítóterem Bumbum Centrális Galéria Chinese Characters Collegium Budapest Csikász Galéria Deák Erika Galéria Dorottya Galéria Csepel Galéria Dovin Galéria Duna Galéria Erlin Galéria Ernst Múzeum FUGA Fészek Galéria Forrás Galéria F.K. / Kiscelli Múzeum Francia Intézet G13 Galéria IX Godot Galéria Görög Templom HUBA

36. Artportal.hu • Üdvözöljük a legteljesebb kortárs magyar művészeti adatbázisban! Támogatónk a Nemzeti Kulturális Alap Iparművészeti Kollégiuma. Alapító főszerkesztő: F. Almási Éva, 2010 márciusától az oldal főszerkesztője Rieder Gábor, szerkesztő: Jánosi-Halász Rita.Elérhetőségünk: info@artportal.hu

37. Artportal • Kortárs – külföldi – fiatal művészek • Művészeti irányzatok, csoportok • Művészettörténészek • Műgyűjtők • Fogalmi szócikkek • Egyebek (alapítványok, díjak, ösztöndíjak, intézmények)

38. Lexikon • Művészek • Fogalmi szócikkek • Képek • Külföldi művészek • Fiatal művészek • Művészettörténészek • Műgyűjtők • Művészeti irányzatok, csoportok

39. Műértő • http://hvg.hu/hvgmuerto • http://hvg.hu/kultura/20100205_glenn_brown_ludwig_muzeum

40. http://balkon.c3.hu/