Janus Pannonius

1. Janus Pannonius 1434-1472

2. Az első európai rangú magyar költő János volt a nevem, s Janus, ki e verseket írta!   Megmondom, ha netán, tudni kivánod okát.Nem buta gőgből hagytam cserben a régi nevem, nem!   Tudna-e bárki különb s szebb nevet adni nekem?Ezt hittem magam is s lásd, Janus lettem, amint a   Múzsa magához emelt s megkoszorúzta fejem. (Epigramma a névváltoztatásról) • Humanista költővé válás

3. „Vele jelent meg irodalmunkban a reneszánsz tematika: az egyén, a magánember testi-lelki problémáival; a családi összetartozás érzése; az édesanya iránti szeretet; a családnál szélesebb közösség: a haza, a hazai táj, az ember átlelkesítette természet és a humanista értelmiségi legnagyobb élménye és ihletforrása: a kultúra, a tudomány, a művészet és főképp a költészet kultusza.” (Gerézdi Rabán)

5. Körös megyében (Szlavóni) született Csezmiczei János néven • Szláv eredetű, elmagyarosodott nemesi család. • Családja a gyakorlati jogászrend vagy jogtudó nemesség tagja volt • Latin nyelv ismerete innen • Tiszta latinság – nem keveredett a népnyelvvel, mint az olaszok, a spanyolok, a franciák esetében. • Apját korán elvesztette.

6. Vitéz János • Édesanyja, Zrednai Borbála rokonsága meghatározó volt életében: anyai nagybátyja, Zrednai János (Vitéz János) váradi püspök egyengette pályáját. • A nepotizmus, a rokonpártolás a korban bevett támogatási forma volt.

7. Janus valószínűleg a váradi káptalani iskolában kezdte tanulmányait. • Tizenhárom éves, mikor nagybátyja Itáliába küldi tanulni. • A legkorszerűbb műveltséget az olasz iskolák adták, s mindazok, akik a budai nagyobb kancelláriába kerültek vagy akartak kerülni, egészen Mohácsig Itáliában tanultak.

8. Iskolái • 1447. Ferrara, Guarino da Verona iskolája – itt ért humanistává, majd poétává • Guarino ajánlólevele Francesco Barbarónak: „Ezt a Janust, házi növendékemet, aki nemzetségére nézve magyar, erkölcseiben olasz, tudományában csodálatos, sőt inkább bámulatot keltő, neked ajánlom, fogadd őt tieid közé.” • 1454. Padovába ment jogot tanulni. • 1458. Magyarország – pályafutása biztató, mégis honvágy gyötri Itália után. Költői vénája szinte teljesen elapadt.

9. Pályája • 1465. követ Itáliába – megtalálja régi alkotó kedvét. • közéleti pályája megtorpan: • Az új pápáról írt maró epigrammák a király haragja (?) • Inkább politikai ellentét (török vagy osztrák ellenfél?) • Visszavonultan él, betegsége kiújul • Ezek az évek munkássága legjelentősebb évei: • Plotinosz, Homérosz, Plutarkhosz tanulmányozása • Versei csődbe jutott életéről, testi-lelki elesettségéről, halálfélelméről vallanak. • 1468 után nincs lírai mű. • 1471. Mátyás-ellenes összeesküvés, Janus Itáliába szökne, de megbetegszik, Zágráb mellett, Medvenicében hal meg.

10. Ki volt Janus Pannonius? Janus Pannonius képei

11. Janus arcképei • A kutatók két adatra támaszkodva gondolják azt, hogy Janus Pannoniusról készült egykor ábrázolás. • Janus Mantegnát dicsőítő versében elmondta, hogy lefestette őt Galeotto Marzióval együtt a híres padovai mester. • GiorgoVasarinak (1511–1574) az olasz művészek életrajzait tartalmazó művében Mantegnapádovai freskója kapcsán írta: „Ott [a padovai Szent Kristóf freskón] lefestette messerBonramino lovagot, és egy bizonyos püspököt Magyarországból, egy teljesen hóbortos embert, aki egész nap Rómában kószált, és azután éjszaka az istállókba húzódott vissza aludni, mint a barmok.” • Sokan úgy gondolják, hogy az a bizonyos magyar püspök nem lehetett más, mint maga Janus Pannonius.

12. Mantegna padovai festő dicsérete (1458)   Mint ahogy Appelles csodaszép képén a királlyal,   Nagy Sándorral együtt ott van a régi barát,Úgy van Janusszal most egy táblán Galeotto,   Szét nem tépheti már semmi erő frigyüket.Mantegnám, kegyedet meghálálhatja-e Múzsánk,    Érdemeid teljét éneke zengheti-e?Képeden élni fog arcunk sok-sok századon által,   Bár testünket a föld mély öle nyelte be rég.Képeden, álljon bár a világ roppant tere köztünk,   Mégis szomszédok, mégis együtt lehetünk.Más-e vajon festmény-arcunk és más a valódi?   Egy a különbség csak: néma a kép ajaka.Képmásunk a tükör hívebben vissza nem adja,   Sem kristálypatakok hártyaszerű üvege... (részlet, Kálnoky László fordítása)

13. Apelles Nagy Sándort barátjával, Hephaistionnal együtt festette le. • Hephaistion és Nagy Sándor is Arisztotelész tanítványai voltak, Galeotto és Janus pedig a veronai Guarinoé.

14. Mantegna: Szent Kristóf legendája, 1457 (Padova, Eremitani templom, Ovetari kápolna) • Az 1930-as évek elején Balogh Jolán művészettörténész, választotta ki a freskón azt az ifjút, akiben Janus alakját vélte felfedezni. • Ez a hipotézis lett a leginkább elfogadott, hiszen a későbbiekben ezt a padovai arcot közölték a legtöbbször Janus arcmásaként.

15. Mantegna: Férfi képmása, 1470 (Washington, The National Gallery Of Art)

16. Egy ifjú miniatúrán, 1465. Plautus-kódex(Bécs, ÖsterreichischeNationalbibliothek)

17. Egy ifjú táblaképen, 15. sz. (J. Paul Getty Museum, Malibu)

18. Püspökfej homokkőből, 1355-1374 közt(Pécs. Dómmúzeum)

19. Kárpáti Gábor régész 1991-ben a pécsi székesegyház altemplomában végzett ásatásokat. • Egy szurkos koporsó nyomai között II. Pál pápa bullájával együtt találták meg azt a csontvázat, amelyről joggal hihető, hogy Janus Pannonius holttestének maradványa. • A koponyáról számítógépes arcrekonstrukció készült.

20. Janus Pannonius koponyája

21. Janus-arcrekonstrukció(Kustár Ágnes, Pécs, 2009. június 5.)

23. Janus síremléke a pécsi székesegyházban • Itt nyugszik Janus, aki a honi Dunához elsőként vezette a Helikonról a babérkoszorús istenasszonyokat [= a Múzsákat]. Irigység, legalább ezt a megnevezést engedd meg az eltemetettnek! Gyűlöletnek síremléken nincs helye.

24. A költői életmű

25. Alkotói korszakok

26. 1. Ferrarai korszak (1447-1454) • Fő műfaj az epigramma (a többi – elégia, panegyricus – csak retorikus versgyakorlatok közepes színvonalon) Guarino da Verona

28. Epigramma szerkezete

29. Epigramma fajtái

30. A költő Martialishoz Költők csillaga-dísze, Martialis,tréfák atyja, finomka élceké is,játszó rigmusoké, csufolkodóké,ki mellett Plautus is aféle bunkó:úgy, ahogy tehetem, követni foglak...

31. Prosperhez Tátod a szád, Prosper, Toszkána szülötte, hogy engem   Barbár föld szült, és ostoba mégse vagyok.Bár buta is származhat e földön akármi vidékről,   És olyan is, kiben ég s lángol a nagyszerü szív.Démokritoszt Abdéra ökörlegelői nevelték,   S Mantua zsírján nőtt - halkszavu Vergilius.Vagy ha az egykori példák nem győznek meg eléggé:   Nézd, hol szült meg anyánk - nézd, ki vagy, és ki vagyok.

32. Gryllushoz Megrágalmaztál, hogy medvetejen növekedtem Otthon, Gryllus, mert annyira vad vagyok én. Hát jó, nősténymedve a dajkám: néked azonban Gryllus, nem medve volt az anyád, de szuka. medvetej szuka Romulus és Remus – (korabeli haszn. ’kurva’)

33. Gryllusra Gryllus, amíg te zenegsz, hallgatnak a tücskök a pusztán   Némulnál te el és zengene künn a tücsök! GRYLLUSRA Írni nem írsz sem jót s igazán sem, Gryllus, azért így   nem jó, ámde igaz: fűzfapoéta neved.

34. Gryllusra Szókratész arcát fitymálta le Zópyrosz egykor,   mert nem látta sosem, Gryllus, a ronda pofád. • Gryllus: tücsök, disznófejű, szörnyeteg, görbeorrú • Nevek állatszimbolikája (Lupus = farkas, Ovillus = birkás, Ornitus = disznó nevelte, Vitus = ökör) Boethius: Filozófia vigasztalása • Iskolatársak: Prosper, Rufus, Severus, Marcus stb. ellen barbárság, fanyalgás jó költészet

35. Pálhoz Verseidet, Pálom, melyeket kijavítani küldtél,   Megjegyzés nélkül visszaadom teneked.Hopp! Ne örülj, magadat hiu ábrándokba ne ringasd:   Kell-e javítani, hol csapnivaló az egész?

36. Dénesre Szinte ijesztően piszkos vagy, Dénes, örökké,   S úgy véled: szentként tisztel a nép emiatt.Hogyha a mocskosság az erényt gyarapítja, a disznót   Szentség dolgában senki se múlja felül.

37. Rufushoz Ámulsz, Rufus, hogy könyvecském mennyire "kurta".   Ám ami csapnivaló, kurta hogyan lehet az?

38. Hugóra Barbara volt az anyám. - Barbár anya szült – csúfolódol.   Istenek anyja ki volt? Nemde a Frügiai? Anyja: Barbara – fia: Barbarus

39. Költeményeinek tolvajára Látom, Vallinus, kötetedben túl sok a versem.   Célod: utánzómnak adni ki önmagadat.Annyit másoltál te le szóról szóra müvemből,   Hogy már-már azonos lett szövegem s szöveged.Nem vagy utánzóm, nem, nagyon is megtisztel e jelző,   Könyved az én kötetem új kiadása csupán.

40. Philiticusra Pöffeszkedni minek, Philiticusom? Értjük a fajtád.   Tudjuk, mily nemesek s mily finomak szüleid:Édesanyád csakis ágybamenéskor fújja ki orrát,   S ritka-nagy ünnepkor köp csak a földre apád.

41. Szilviáról Azt mondod gyereked van tőlem s jársz a nyakamra.  Szilvia, furcsa e vád s jogtalan is, kicsikém.Mert ha te dús tövisek közt jársz, mondd, így keseregsz-e:  Vérzik a lábam, s jaj, épp ez a tüske hibás!

42. Miért nem vizsgálják mostanság, mint hajdanában, a pápák heréjét? Egykor trónusodat, Szent Péter, nő bitorolta,    s éppúgy tisztelték, mint az elődeit is.Tán sohasem derül is fény erre a furcsa titokra,    hogyha babát nem szül, s leplezi ő le magát.Ettől fogva sokáig - félve, hogy újra becsapják -,    Róma alánézett a reverenda alá.Nem kaphatta meg addig senki a mennyei kulcsot,    míg bizonyos nem lett, hogy here birtokosa.Mért hagyták el e régi szokást? Nyilván csak azért, mert    mostanság a jelölt már azelőtt bizonyít.

43. A nőpápa legendája • Johannes Anglicus (Angliai János) vagy Johanna papissa – 13. századi legenda • IV. Leó (855) és III. Benedek (858) között uralkodott • Lelepleződése: egy Lateránban tartott körmenet során gyermeket szült. • A legenda minden történeti alapot nélkülöz. • Egyes motívumai azonban megmagyarázhatóak a pápaság korabeli kül- és belpolitikai viszonyaival, illetve egy lateráni szoborhoz kapcsolódó mondával.

44. A nőpápa létezésére utaló történelmi adatok „Ez után a Leó után uralkodott Johannes Anglicus Mainzból, 2 év 7 hónap 4 nap (…) Ez a Johannes, mint megbizonyosodtunk, egy nő volt, aki (…) különböző tudományágakban oly módon tündökölt, hogy senkihez nem volt mérhető. (…)Pápaként egy bizalmasa teherbe ejtette. A születés időpontjáról mit sem tudva megszült, amikor a Szent Péterből [a mai székesegyház elődjére utalhat] a Lateránba tartott, egy szűk utcácskában a Colosseum és a Szent Kelemen templom között, és halála után, mint mondják, itt lelt örök nyugodalmat.” (Martinus Polonus krónikájából, 1274)

45. További „bizonyítékok” • „Sella stercoraria” Szent János-bazilika, Laterán • Állítólagos célja a pápa nemének meghatározása • Mások szerint kasztrált, és körülmetélt (zsidó) férfiak kiszűrése. • „habet” (van neki) • „Mas nobis nominus est” (választottunk férfi).

46. További „bizonyítékok” • Anya-gyermek szobor a Colosseum és a Szent Kelemen templom közötti sikátorban, ahol állítólag a pápai menet megtorpant és a nőpápa világra hozta gyermekét. • A későbbi körmenetek elkerülték ezt a helyet a szégyen miatt, amit az eset a pápaság intézményére hozott.

47. További „bizonyítékok” • A sienai katedrálisban a pápák mellszobrai között több mint kétszáz évig látható volt egy szobor ezzel a felirattal: Johannes VII, Femina ex Anglia, azaz "VIII. János pápa, egy nő Angliából". • VIII. Kelemen pápa rendeletére 1601-ben a szobrot Zakariás pápa képére alakították át. • Korai egyházi dokumentumokban szerepel ugyan július 17. mint IV. Leó halálának dátuma, de az évszám hiányzik, elképzelhető hogy mesterségesen meghosszabbították regnálásának időpontját a krónikákban.

48. Johanna pápanő freskója a San Silvestro kápolnában

49. Pál pápáról Róma, ne fürkészgesd, hogy a pápa heréje hogy is van!    Itt ez a lány - kiköpött apja - mutatja nemét. Ugyanarról Szentatya? - Szentnek aligha, de joggal hívlak atyának,    mert atya nyilván vagy, Pál, hisz e lány a tiéd.

50. Ószövetségi jubileumok • Jubileum (héber Jóbél ’kos szarvából készült kürt’) • Mózesi törvény: megfújni minden ötvenedik évben a szentév, vagyis a teljesen az Úrnak szentelt év kezdetének jeleként. • Ószövetség: minden hetedik év munkaszüneti év • a földek ugaron maradtak, • az addig be nem hajtott adósságok elvesztették érvényüket. • Még szentebb a hétszer hetes számon alapuló, a 49. évet követő 50. év, a Jóbél („ujjongás éve”)