Buda Béla Az esetmegbeszélés és „vidéke".,,,

1. Buda BélaAz esetmegbeszélés és „vidéke".,,, esettanulmány, esetdemonstráció, esetelemzési paradigmák, illusztráló esetrészletek, eset-feldolgozási csoporttechnikák, szupervízió, case management és más „ördögi praktikák"...

2. 1. • Anekdotikus esetek - a kategorizáció és tipuskeresés spontán tendenciái • Kuriózumok - problémaérzékenység, pathologia demonstrat physiologiam, érdeklődésgenerálás • Tanítás eseteken át - az alkalmazott humán tudományok, elsősorban a medicina oktatásának Ősi technikája • Esetek és módszertanitás - sikerek és kudarcok esetei - a jog paradigmái • Szakágazat mint eseti tanulságok gyűjteménye - az „állatorvosi ló”

3. 2. • Eset a szervezetben - a klinika születése - a vizit és az esetbemutatás • Az eset a szervezeti kooperáció szempontjából - a dokumentációk szerepe, a közös tudás és a helyettesíthetőség, a felelősség dimenziója (ügyeleti átadás, stb.) • Eset és interdiszciplináris együttműködés - az esetvezetési felelősség • Ventillációs (feszültséglevezetés, sztresszfeldolgozás stb.) szükségletek és esetmegbeszélés

4. 3./1. • Esetmegbeszélés mint lélektani (pszichoszociális) problémamegoldás • Esetmegbeszélés - döntés, tervezés, monitorizálás és evaluáció • Minőségkontroll, ellenőrzés, uralom - esetek tükrében

5. 3./2. • Eseti „játszmák” - az információ visszatartása és manipulációja az esetkezelésben • Esetközlés - esetleírás - kazuisztika - eset-vignetták - esettanulmány - a jó esettanulmány nehézségei

6. 4. • A kontextus problémája - az implicit tudás megjelenítésének nehézségei - az idő, a részletek, a terjedelem növekvő gondjai • Az esetbefogadó számításba vétele - figyelem, érdeklődés, érdekeltség, ismereti háttér, kontextus-ismeret, attitüdinális és motivációs szempontok, „ellenállás”, kognitív torzítási lehetőségek, stb.

7. 4./2. • Prezentációs technikák - lineáris esetközlés, illusztrációk, „kérdve kifejtés”, vitaajánlatok, konklúziós feladványok, stb, - idődimenzió, induktív vagy deduktív levezetés • Élő esetbemutatás, elektronikus hang- és képrögzítés felhasználása, inlive folyamatkövetés - versus (vagy parallel) esetleírás és esetértelmezés

8. 5. • Paradigmák, rendszerjellegű előfeltevések - tudattalan korrespondanciák ill. izomorfiák, diszkurzív modell, konstrukciós szemlélet, narratív megközelítés • Az eset minősége - az esettanulmány céltudatossága ill. feladata -gyakorlati didaxis, tudományos publikáció, kutatás • Az eset és „környezete" - az objektív esetfeldolgozás korlátai, a minősítés szempontjai, a korszerű esetfeldolgozás mint interakciós történet • Az eset-kreáció és esetközlés szubjektív oldala - tanulás, fejlődés, problémamegoldás, szupervízió

9. 6./1. • Esettanulmány és „networking" -szakemberek között és az eset kapcsolati hálójában • Scyllák és Charybdisek között - az eset a személyiségjogok, titoktartás, adatvédelem - ill. az illetékességi tudásszükséglet ellentmondásában • Az esetmegbeszélés általános és „eseti” tervezése, szituatív és felelősségi ellenőrzése a munkaszervezetben és a team-ben

10. 6./2. • Kié az eset? - a jogi és etikai felelősségek hierarchiájának tisztázása, a tájékoztatások és beleegyezések szükségletei, a „szenzitív” adatok kezelése • Az esetben résztvevők lélektani védelme - felkészítés, „debriefing",kompenzációk

11. 7./1. • A célok részletes kidolgozása - kontextuális információk, deontológiai szempontok, krízismegoldás, együttműködés, problémafeltárás ill. -megoldás, team-munka, szupervízió, tanulás - eltérő módszertanok • Az eset a team-ben - alapvető folyamatok, információs munka • Az eset, mint konfliktusforrás - esetmegbeszélés mint team-dinamikai eszköz - az objektivált esettől a team „saját esetéig” - a szervezetfejlesztési dimenzió

12. 7./2. • Az eset kiválasztása - a spontaneitástól a komplex tervezésig • A tanulási, fejlesztési célú esetmunka követelményei - a befogadók szükségleteinek és feltételeinek vizsgálata, a visszajelentés szerepe (kérdőívek és skálák az esetmegbeszélések értékelésében)

13. 8./1. • Felkészítés és gyakorlat az esetmegbeszélésekben. • Szervezési alapelvek - hol, mikor, kiknek, hogyan, ki(k) legyen(ek) a vezető(k), időkeretek, szünet, dohányzás, lezárás, összegezés, instrukciók, dokumentáció, stb. • Képzés - feszes és strukturált bemutatás? - absztrakciós szintek? -teoretikus keretek? - in live törekvések (protokoll, hangszalag, video) -„főnök” vagy „esetgazda” ill. képzésben lévő? - a diszkusszió szintjei, céljai

14. 8./2. • Teammunka - a team szervezeti keretei és dinamikai háttere, a teammunka kultúrájának előzményei, a teammunka rejtett és nyílt kontextusai, a megbeszélés céljainak „élesre állítása” - a team­megbeszélések főbb típusai • Team-szupervízió - folyamatkövetés, esetfókusz, interakciós fókusz, az „esetmunkás” döntési és érzelmi folyamatai, személyiségproblémái a fókuszban

15. 9./1. • A Bálint-technika, az esetközlés nyelvi formációinak vizsgálata (szimbólumok, metaforák, narratív sajátosságok, nyelvi sajátosságok, elvetések, stb.) vizsgálata - pl. tudattalan tartalmak (félelmek, fantáziák, stb.) vagy promotiv üzenetek szempontjából • Az eset családdinamikai (családpatológiai), csoportdinamikai ill. szervezeti háttere, a kapcsolatháló és a közösség az eset körül és ennek (segítő) befolyásolási módjai

16. 9./2. • A szakemberek, intézmények és hatóságok hálózati erőterei az esetek körül, és ezek együttműködésének javítása - a case management feladatai • Teamek és esetmenedzserek önvizsgálata - az esetmunka időszakos értékelésének fontossága • Az esetprezentáció formális készségeinek jelentősége - implicit és szokásokon alapuló esetmunka helyett explicit technikák, önreflexiók

17. 10./1. • A segítő légkör fontossága az esetmunkában - hasznos előzetes megállapodások (pl, kategorikus állásfoglalások kerülése, „egyesszám első személy", empatikus kérdések, a keretek explicit kezelése, világos interakciós szabályok, stb.), az információs egyeztetések fontossága („több szem...") • Segitő technikák - pl. ráhangolódási vagy feloldási rítusok (pl. relaxáció, meditáció), fantáziamunka, a „szcenikus” bemutatás eszközei (élőképek, dramatikus technikák, stb.)

18. 10./2. • A kontextualizálás könnyítése - alapadatok, alapösszefüggések ábrázolása flipchart, fólia, handout, családfa ill. genogram, taxonomikus, strukturális ill. folyamatábrák segítségével • A „viszontáttételes” közelítés és változatai - az önexpozíció határai és szabályo-zásának vezetői feladata (az esetmeg-beszélés szervezeti felelősségi viszonyainak tisztázása)

19. 11. • Az esetmegbeszélés és a team-tagok szakmai háttere (tanuló képzések, egyéni szupervíziók, szemléleti elkötelezettségek, stb.), a team „állapota” (pl. kohézió, konfliktus, ellenérdekeltségek), és mindezek kezelésének módja • Esetmegbeszélések gyermekek problémái kapcsán - viszontáttételes problémák • Esetmegbeszélések a pszichoterápiában és a szociális munkában • A képzés és szupervízió sajátos problémái - család, csoport, szervezet, stb. mint eset.