Adatbeviteli eszközök

1. Adatbeviteli eszközök A billentyűzet

2. A Billentyűzet • A billentyűzet használható a számítógépet üzemeltető parancsok és a feldolgozandó információk bevitelére. Alapvetően kétféle típussal találkozhatunk: XT és az AT billentyűzettel. • Az XT billentyűzet 84 gombot tartalmaz, az AT pedig 101, 102 vagy még ennél is többet

3. A billentyűzet gombjai jól meghatározható csoportokra oszthatók, melyek a következők: • Írógép funkciók: betűk, számok, írásjelek, szóköz, visszatörlés (backspace) és az ENTER. Ezek működése, sőt még az elhelyezkedése megegyezik az írógépen használtakkal.

6. Speciális billentyűk • [ENTER]: A parancsok, adatok beírása után kell leütni, és a számítógép feldolgozza a bevitt adatokat. A funkciója megegyezik a számbillentyűzeten lévő [ENTER] billentyű jelentésével, a [NUM LOCK] ál-lapotától függetlenül. Szövegszerkesztőben új bekezdést hoz létre. • [BACKSPACE],[􀃍]: Visszatörlés billentyű, amivel a tévesen beírt karaktereket lehet letörölni, azt amelyik a villogó kurzor előtt van. • A [DEL] billentyű a kurzortól jobbra álló karaktert törli. • [TAB]: (Oda-vissza mutató nyilakkal is jelzik) Szövegben lehet vele tabulálni, pozícionálni, táblázatban és a párbeszédablakokban továbblépni a következő elemre, cellára. • [SHIFT]: Segédbillentyű, a számsornál a felülre írt jelek jelennek meg, a betűknél pedig a nagyokat írja ki. Minden billentyűvel kombinálható, és új jelentést adhat neki egy adott programban.

7. [ALT] bal oldali: Segédbillentyű, az ASCII-kódok többsége jeleníthető meg vele: [ALT] + a jobb oldali szá-mokkalbeírt kód segítségével. A programokban minden billentyűnek új jelentést adhat. Az [ALT] önálló lenyomásakor a menüsorba lép, és innen az [ESC] vagy az [ALT] újbóli megnyomásával lép ki. A legfontosabb billentyűkombináció: [ALT]+[F4] a programokból való kilépés. • [ALT] jobb oldali: Segédbillentyű, egy betűbillentyűvel együtt különleges karakterek megjelenítésére szolgál. (pl: kukac,dollár) • [CAPS LOCK]: Nagybetűzár, vagyis lenyomása esetén a betűbillentyűknél a nagybetű fog megjelenni. Ebben az esetben kigyullad egy led a 7-es területen a „Caps Lock” felirat alatt. • [􀃡 ]: Windows billentyű, az újabb 104, 105 gombos billentyűzetek része, néhány [􀃡]+[betű] speciális funkcióval bír a Windowsban, illetve önállóan a Start menüt nyitja meg. • [􀀐 ]: „Helyi menü” billentyű, az újabb 104, 105 gombos billentyűzetek része, a helyi menüt jeleníti meg.

8. ESCAPE billentyű: [ESC] (menekülés) • A szerepe általában az adott funkcióból való menekülésre szolgál, például egy Windows párbeszédablakban hagyja figyelmen kívül a módosításokat. Hatása ilyenkor megegyezik a Mégse parancsgombbal, vagy a párbeszédablakok jobb felső bezárás gombjával (X).

9. Funkció billentyűk: A készítők igyekeztek kényelmi funkciókat beépíteni. A funk­cióbillentyűk is erre szolgálnak. A programokban vannak olyan funkciók vagy műveletek, melyeket viszonylag gyakran kell használni. Ezeket hozzá lehet rendelni ezekhez a funkcióbillentyűkhöz. Így a művelet elvégzése csak egy gombnyomásba kerül.

10. 3. Funkcióbillentyűk: [F1] - [F12] • A Windowsban a [SHIFT], [ALT], [CTRL] segédbillentyűkkel együtt nagyon sok funkció kiválasztására lehet alkalmas, ha az adott program ezt használja. A Microsoft Office programjai erre iskolapéldák.

11. Kurzormozgató-billentyűk • Egy szövegben a megfelelő irányba mozgatják a kurzort, míg egy mappában a kijelölést. A Windows Intézőben a bal oldali fán gyors mappaváltást tesznek lehetővé, illetve játékokban az irányítás alapvető billentyűi lehetnek. A [SHIFT], [CTRL] és [ALT] billentyűkkel új jelentést kapnak különösen egy szövegben.

12. Kurzorvezérlő-billentyűk • [INSERT]: Szövegszerkesztőben beszúrás módba kapcsolt, azonban ma már ez azalapértelmezett, ezért abból lép ki, és vált felülírásos módba, ahol az utána leütött karakter a tőle jobbra álló szöveget felülírja, és nem tolja el, mint előtte tette. [DELETE]: Szövegszerkesztőben a kurzortól jobbra álló karaktert törli le, és az utá-na következő karaktereket eggyel előrébb (balra) lépteti. (A Backspace billentyű balra töröl, míg ez „jobbra”.) • [ALT] + [CTaL] + [DEL] vagy [ALT] + [CTRL] + [DELETE]: A DOS rendszert tudjuk vele újra indítani, míg Windowsban a Programok bezárása ablak jelenik meg. Ha véletlenül kétszer nyomjuk meg, akkor újraindítja a Windows 98/Me-t. Csak egy program lefagyása esetén használjuk, és csak végszükségesetén. (Az iskolában tilos!)

13. [HOME]: Szövegszerkesztőben a kurzort a sor elejére mozgatja. A [CTRL]-lal együtt pedig a dokumentum elejére mozgatja a szövegkurzort. A Windows Intézőben hason-ló funkcióval a fájllista elejére mozgatja a kijelölést. • [END]: A [HOME] ellentéte, így a kurzort a sor vagy a dokumentum végére mozgatja. A Windows Intézőben hasonló funkcióval a fájllista végére mozgatja a kijelölést. • [PAGE DOWN], [PAGE UP]: Szövegszerkesztőkben, webböngészőben egyet lapoz felfelé, a szöveg eleje felé. A segédbillentyűk ugyanúgy ennek is új funkciót adhatnak a különféle programokban.

14. Numerikus billentyűzet: Ha sok számot kell bevinnünk a számítógépbe, akkor kényelmesebb azt olyan billentyűzetről megtenni, ahol a számok és a műveleti jelek a számológépekhez hasonlóan négyzetes vannak elrendezve. Ezek a gombok a billentyűzet jobb oldalán találhatók. A gyors adatbevitel érdekében itt is találhatunk egy ENTER billentyűt. A numerikus billentyűzetnek van egy másik működési üzemmódja is: kurzorvezérlő gombokként is ezek a billentyűk szolgálnak

16. Speciális feladatot ellátó billentyűk • [PRINT SCREEN] vagy [PTR SC]: Windowsban a teljes képernyő tartalmát másolja a vágólapra, amelyet utána egy képszerkesztő programban elmenthetünk (pl. Paint). • [ALT] + [PRINT SCREEN]: Az aktuális Windows ablak képét másolja a vágólapra. • [SCROLL LOCK]: A DOS-ban nincs szerepe, leütésekor a 8-as területen lévő „Scroll Lock” alatti led kigyullad, ami a bekapcsolt állapotot jelzi. • [PAUSE]: A számítógép futását függeszti fel rendszerinduláskor, és vár, amíg le nem ütünk egy másik billentyűt. Olyankor hasznos, amikor gyorsan sok adat érkezik a képernyőre, és mielőtt elolvasnánk le is fut onnan. Windowsban önállóan nincs hatása. A [􀃡]+[BREAK] hatására a Rendszer tulajdonságai párbeszédablak jelenik meg. • [CTRL] + [BREAK]: A „break” felirat a [PAUSE] billentyűn olvasható. Szándékosan nem ctrl+pause-t írtam, mert a régebbi számítógépeken is a [CTRL] + [BREAK] volt az a billentyű-kombináció, amelyik megszakította egy DOS-os program futását. Ezt teszi még a [CTRL] + [C] is. A Windows-ban nincs hatása a programok futására, azok leállítására az [ALT] + [F4] szolgál.

17. Notebook : • A noteszgépeken jellemző még a billentyűzet bal alsó sarkában található FN,speciális funkciót kiváltó segédbillentyű. • A notebook billentyűzeten levő KÉK feliratú gombokat aktiválja!

18. Ilyen funkciók: • - A karakter billentyűzeten levő, numerikus billentyűzetet aktiválja. • - Hangerő fel és le • - Képernyő fényerő • - Hibernálás, készenlét üzemmód • - WIFI / Bluetoth ki-be kapcsolás • - Több képernyős üzemmód közti váltás • - Touche pad ki-be kapcsolás • - Speciális bill. Aktiválás (Printscreen, pause…) • - illetve a gyártó egyedi funkciói.

19. A billentyűzet működése: • Az IBM a PC-hez tervezett billentyűzettel professzionális beviteli egységet alkotott. A billentyűzet egy önálló, mikroprocesszoros egységet tartalmaz a nyomógombok kezelésére, így ez alól tehermente­sítették a központi processzort. • A beépített processzor a következő feladatokat látja el:

20. -A nyomógombok figyelése • -Annak megállapítására, hogy a felhasználó melyik gombot nyomta le. • A billentyűket a billentyűzeten elfoglalt helyük alapján azonosítja be. Elektronikusan a nyomógombok egy 4 szer 23-as mátrixba helyezkednek el. A

22. Elektronikai Működése: • -A lenyomott billentyűhöz tartozó kódot a memóriájában eltárolja. • - A tárolt kódot sorossá alakítva kiküldi a soros vonalra a PC felé. • - Ha egy billentyű huzamosan, adott időn túl lenyomott állapotban van, a kódot automatikusan ismétli. • A billentyűzet mátrixban a nyomógombok érzékelése a sor és az oszlop meghatározásán alapul.

23. A sorvonalak fix feszültéségen, azaz logikai magas szinten vannak. A processzor kiad a sor vonalakra egy alacsony logikai szintet úgy, hogy folyamatosan végigpásztázza azokat és mindig csak egyet húz alacsony szintre. Az oszlop vonalakon figyeli a logikai szintet és amelyiken az alacsony szintet érzékeli, a lenyomott gomb abban az oszlopban található. Már csak azt kell tudnunk, hogy melyik sor van éppen alacsony szinten. E két információ már egyértelműen meghatározza a nyomógomb helyét.