Regionális gazdasági egyenl ő tlenségek Romániában

1. Regionális gazdasági egyenlőtlenségek Romániában Györfy Lehel Benyovszki Annamária lehelgy@yahoo.co.uk bezinovszkianna@yahoo.com “Babes-Bolyai” Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, Kolozsvár

2. Bevezető kérdések • Melyek azok a területek, amelyek a romániai gazdaság húzóerejének tekinthetők és ahol az életszínvinal perspektívái a legjobbak? • A 15 éves átmeneti időszak és gazdasági szerkezetváltás után ki tekinthető nyertesnek és vesztesnek? • Hol a legnagyobbak a társadalmi-gazdasági különbségek? • Hova koncentrálódnak az innovációs tevékenységek? • Módszertan: saját javaslat, 2003, 2005

3. 1. Az elemzés időszaka és az adatforrások • 2. Munkatermelékenység, mint az életszínvonal mutató kulcs eleme • 3. Foglalkoztatás és bruttó hozzáadott érték (GVA) Romániában az átmeneti időszakban • 4. Módszertani javaslat egy ágazat és egy terület munkahelyeinek értékelésére, figyelembe véve a munkahelyek minőségét A bemutató szerkezete • Módszertan • A nemzetgazdaság ágazatainak munkatermelékenysége (ágazat) • Egy főre jutó ekvivalens munkahelyek száma Románia területein (42 megye, NUTS 3) • 5. Módszertani javaslat a munkatermelékeny-ségi heterogenitás számszerűsítésére • Módszertan • Ágazati heterogenitás (területek közti különbségek nagyságrendje ágazatokon belül) • Területi heterogenitás (ágazatok közti különbségek nagyságrendje területeken belül) • 6. Innovációs képesség és munkaterme-lékenység • 7. Következtetések

4. 1. Az elemzés időszaka és az adatforrások • A területi elemzés szintje: 42 megye, NUTS 3 • Az elemzés időszaka: 1998-2001 • A 15 éves átmeneti időszak közepe • Ebben az időszakban jelennek meg a jelei a gazdaság makroökonómiai stabilizálódásának • Megáll a GDPcsökkenése és egy (máig fenntartható) növekedés veszi kezdetét • Inflációs ráta csökkenése • FDI növekedés • 2001: a legfrissebb hivatalos megyei szintű (NUTS 3) adat a GVA-ról • 1997: megváltozik a belső migráció iránya, többen költöznek városról falura mint faluról városra • A GVA 1998-as mld. lejben kifejezett értékeit 2001-es mld. lejbe alakítottuk át az országos éves reál GDP növekedési ráta és az eredeti GDP szerkezet segítségével • A legfontosabb adatforrások a bukaresti Nemzeti Statisztikai Hivatal publikációi voltak: • Romániai Statisztikai Évkönyv, 1998-2002 • Területi Statisztika, 2003 • Regionális számlák, 2004 (legfrissebb adat: 2001)

5. 2. Munkatermelékenység, mint az életszínvonal mutató lényeges eleme • Az összehasonlító elemzés kiindulópontja az életszínvonalat jellemzőként elfogadott mutatószám volt:GDP/P, ahol P=lakosság • Egy terület fejlettségi szintjét aggregált módon jellemzi egy adott időpontban (Berey-Nemes, 2002) • ahol GVA = bruttó hozzáadott érték, TP = termék adók, beleértve az áruforgalmi adót, D = vámok és illetékek, SP = állami támogatás. • Az elemzésben a GVA-t tekintettük a területek közti GDP és életszínvonalkülönbségek legfontosabb befolyásoló tényezőjének, mely hosszú távon a területekTP + D - SPösszegét is meghatározza. (Györfy, 2003) • A GVA/Pmutató két tényezőre bontható: a munkatermelékenység és a foglalkoztatási ráta (esetünkben: foglalkoztatottak (E) aránya a lakosságból) (Lengyel, 2001): • Romániában az átmeneti időszakban a területek közti GVA/P –beni különbségek változásának legfontosabb okaként a GVA/E arány változásai jelölhetők meg. (Vincze, 2003)

6. Munkaerő foglalkoztatás és ennek szerkezete fő ágazatonként Romániában 1994-2001 között (ezer fő) 3. Foglalkoztatás és bruttó hozzáadott érték (GVA) Romániában az átmeneti időszakban • A GVA szerkezete fő ágazatonként Romániában 1994-2001 között (%) • Az ipar és szolgáltatás ágazatok által kibocsájtott strukturális munkanélküliséget (részben) a mezőgazdaság szívta fel. • Ennek ellenére az összes foglalkoztatottak száma hivatalos adatok szerint 1.449.000 személlyel csökkent 7 év alatt (feltételezzük hogy ezek jelentős része külföldön dolgozik) • A mezőgazdasági túlfoglalkoztatás oda vezetett hogy a foglalkoztatottak egyre nagyobb részaránya dolgozik alacsony és egyre kisebb munkatermelékenység mellett, az iparban vagy szolgáltatásban foglalkoztatottakhoz viszonyítva (mely ágazatokban novekedett a munkatermelékenység a munkaerő fölösleg kibocsájtása révén (is).

7. 3. Foglalkoztatás és bruttó hozzáadott érték (GVA) Romániában az átmeneti időszakban • Foglalkoztatott munkaerő és a GVA dinamikája ágazatonként 1998-2001 között(%)

8. 3. Foglalkoztatás és bruttó hozzáadott érték (GVA) Romániában az átmeneti időszakban • Foglalkoztatott munkaerő és a GVA dinamikája megyénként 1998-2001 között (%) • Foglalkoztatott munkaerő • GVA

9. 3. Foglalkoztatás és bruttó hozzáadott érték (GVA) Egy foglalkoztatottra jutó GVA Romániában ágazatonként 1998-2001 (mil. lej (2001) / fő.)

10. 3. Foglalkoztatás és bruttó hozzáadott érték (GVA) Romániában az átmeneti időszakban • Egy foglalkoztatottra jutó GVA megyénként, 1998

11. 3. Foglalkoztatás és bruttó hozzáadott érték (GVA) Romániában az átmeneti időszakban • Egy foglalkoztatottra jutó GVA megyénként, 2001

12. 4. Munkahelyek értékelése • A tulajdonképpeni (fizikai) munkahelyek számának egy i területen egy j ágazatban a foglalkoztatottak számát tekintettük. • - A munkahelyérték koefficiens egy i terület j ágazatában az itt kimutatható munkatermelékenység és az országos átlagos munkatermelékenység aránya. • Példa: Egy i terület j ágazatának munkahelyérték koefficiense 1 (és a tulajdonképpeni munkahelyek száma megegyezik az ekvivalens munkahelyek számával) ha a munkatermelékenység megegyezik a nemzetgazdasági átlagos munkatermelékenységgel ( ). • A munkahelyérték koefficiens kiszámítása: • , • Ahol m = területek száma, n = ágazatok száma. • Jelölés: Nincs index = Országos szint

13. 4. Munkahelyek értékelése • - Ekvivalens munkahelyszám egy i terület j ágazatában azt a foglalkoztatott számot jelöli, amley ugyanazt a GVA-t állítaná elő ha ezek az ország (vagy egyel nagyobb léptékű) átlagos munkatermelékenységével dolgoznának. • Más megközelítés: A tulajdonképpeni munkahelyeket (foglalkoztatottak száma) munkatermelékenysége és az országos átlag alapján értékeljük (pontozzuk) • Az ekvivalens munkahelyszám kiszámítása: • Más formában: • A terület összes ekvivalens munkahelyszáma: • Mivel a területek mérete különböző, a versenyképességjellemzésére az egy főre jutó ekvivalens munkahelyszám ajánlott:

14. 4. Munkahelyek értékelése • Egy főre jutó ekvivalens munkahelyszám, 2001

15. 5. A munkatermelékenység területi és ágazati heterogenitásának számszerűsítése • Az egy főre jutó ekvivalens munkahelyszám (mint mutatószám) főbb előnyei: • A munkaerő foglalkoztatás minőségi oldalát is számba veszi • Lehetővé teszi a területek és ágazatok közötti összehasonlítást. • A mutatószám fő hátránya: • Egy összevont, érték és nem utal a területeken (vagy ágazatokon belüli) különbségekre • A mutatószám fő hátrányának kiküszöbölésére javaslatunk a munkatermelékenység területegységen belüli, ágazatok közti (előfordulás gyakoriságával) súlyozott szórással történő párhuzamos jellemzése: , ahol , m=területegységek száma, n= ágazatok száma, Wi=a területegység átlagos munkatermelékenysége: • Ágazatokra hasonlóképpen

16. 5. A munkatermelékenység területi és ágazati heterogenitásának számszerűsítése Megyei átlagtól való (ágazatok közti) munkatermelékenység eltérések nagyságrendje megyénként: (mil. lei (2001) /fő.), 1998, 2001

17. 5. A munkatermelékenység területi és ágazati heterogenitásának számszerűsítése Ágazati átlagtól való (megyék közti) munkatermelékenység eltérések nagyságrendje ágazatonként: (mil. lei (2001) /fő.), 1998, 2001

18. 6. Innovációs képesség és munkatermelékenység Az állami finanszírozású felsőoktatási intézmények finanszírozási forrásainak területi megoszlása, 2001

19. 6. Innovációs képesség és munkatermelékenység A software készítő cégek (alaptevékenység) forgalmának területi megoszlása, 2001 (ha kevesebb, mint 0,9%, akkor nincs érték)

20. 6. Innovációs képesség és munkatermelékenység Erős korrelációk (42 megye, 2001-ben)…

21. 7. Következtetések • Foglalkoztatás: ipar és szolgáltatásokmezőgazdaság (túlfoglalkozás) + ? külföld? • GVA/Foglalkoztatott: Alacsony és csökkenő:Mezőgazdaság, Magas és növekvő: Ipar és szolgáltatások. • Melyek azok a területek, amelyek a romániai gazdaság húzóerejének tekinthetők és a legjobbak az életszínvonal perspektívái? • Temes-Kolozs-Brassó-Bukarest-Konstancamagas munkatermelékenységi görbe • 1998-2002: a görbén a második gazdasági erő a (tengerparti) Konstanca helyett a (központi) Brassó lett. Bukarest a vezető. • A „legértékesebb” munkahelyek a görbén és ennek szomszédságában helyezkednek el. • Hol a legnagyobbak a társadalmi-gazdasági különbségek? • Temes-Kolozs-Brassó-Bukarest-Konstancamagas munkatermelékenységi görbe • Megyén belül: a magas munkatermelékenységi görbén elhelyezkedő megyékben (és ezek szomszédságában) a legnagyobbak a belső különbségek: Maros, Kolozs, Szeben, Ilfov, Bukarest, Ialomita, Konstanca. • Alacsony különbségek a megyék között a mezőgazdasági munkatermelékenység tekintetében (más ágazatokhoz - bányászat, szolgáltatások – viszonyítva). • Legnagyobb ágazaton belüli (megyék közti) munkatermelékenység egyenlőtlenség a bányászat és szolgáltatások ágazatban. • A különböző területeken és ágazatokban foglalkoztatottak közötti Románia szinten növekednek a munkatermelékenységben tapasztalható eltérések de lényegesebbek a megyék közti, ágazatokon belüli eltérések, mint a megyéken belüli, ágazatok közti eltérések • Hova koncentrálódnak az innovációs tevékenységek? • Temes-Kolozs-Brassó-Bukarest-Konstancamagas munkatermelékenységi görbe • Erős korreláció a megyék munkatermelékenysége, a software készítő cégek forgalmából való részesedése és az állami egyetemek finanszírozási forrásaiból való részesedés között

22. Javaslat helyett… • “A közgazdász olyan személy, aki úgy lesz gazdag, hogy elmagyarázza másoknak, hogy miért szegények.”

23. A teljes módszertani javaslat • A visgált mutatórendszer szerkezetileg négy egységből tevődik össze. • A mutatórendszer első része a területi és ágazati munkatermeléknységbeli különbözőségek kimutatására koncentrál, mely tényező a versenyképességet nagymértékben befolyásolja. • A jövőbeli munkatermelékenység és a gazdasági vesenyképesség alakulása • a beruházások, tőkebefektetések, • a fiatal munkaerő –mint jövőbeli humán erőforrás- minőségétől és mennyiségétől • valamint az innováció előállítási és ennek befogadási képességtől függ. • A mutatórendszer három szerkezeti egysége: • 1. A munkatermelékenységgel kapcsolatos mutatószám rendszer(munkahelyérték koefficiens, egy főre jutó ekvivalens munkahelyszám, súlyozott szórás) • 2. Beruházásokkal és a gazdasági egységek működésével kapcsolatos mutatószám rendszer • 3. A jövőbeli humán erőforrás mennyiségével és minőségével kapcsolatos mutatószámok • 4. Innovációval és tudás alapú tevékenységekkel kapcsolatos mutatószámok (K+F egységek száma, egyetemek finanszírozása, találmányok száma, IT tevékenységet végző tevékenységek száma és forgalma, stb.)

24. A teljes módszertani javaslat • 2. Beruházásokkal és a gazdasági egységek működésével kapcsolatos mutatószám rendszer • ahol GI-bruttó beruházások,π-nettó profit, Eq-saját tőke, nf-gazdasági egységek száma, P-lakosság, T-üzleti forgalom • Az összefüggés szorzótényezői (sorrendben) utalnak néhány olyan információra, mely a konkrét helyzet ismeretében versenyképességi összhasonlításban használható fel: • a beruházási hajlandóságra, mint a nettó profit beruházásra szánt részére, még akkor is, ha a bruttó beruházások nem feltétlenül a gazdasági szereplők tanulmányozott évi eredményeikből voltak teljes mértékben finanszírozva. • az ágazatban a tanulmányozott területen jellemző saját tőke megtérülés mértékére • a vállalkozások tőkeerősségéreés a tőke koncentrációjára • a vállalkozások számára a lakossághoz viszonyítva, ezek koncentrációjára • Egyes adatok hozzaférhetősége miatt a következő szorzótényezős összefüggés alkotóelemeit elemeztük, országos átlaghoz viszonyítva:

25. A teljes módszertani javaslat • 3.A jövőbeli humán erőforrás mennyiségével és minőségével kapcsolatos mutatószámok • A jövőbeli humán erőforrás mennyiségére és minőségére enged következtetni a következő, szorzótényezőkre bontott összefüggés vizsgálata: • ahol St a felsőoktatásban tanulók számát, a 25 évnél fiatalabb lakosság számát jelöli (egy i területen). • A fenti összefüggés második szorzótényezője a humán erőforrás utánpótlás és fiatal munkaerő fizikai létéről ad információkat, míg az első tényező ennek várható minőségéről.

26. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!