A fizika története

1. A fizika története ARKHIMÉDÉSZ ÉS MUNKÁSSÁGA

2. A fizika története Arkhimédesz és munkássága

3. A fizika története Arkhimédesz és munkássága

4. A fizika története Arkhimédesz és munkássága

5. A fizika története Arkhimédesz és munkássága

6. A fizika története Arkhimédesz és munkássága

7. A fizika története II. HIERON Arkhimédesz és munkássága

8. A fizika története Szirakuza elhelyezkedése Arkhimédesz és munkássága

9. A fizika története • Arkhimédész Kr.e. 287-ben született Szirakuzában • Apja az ismert csillagász: Pheidiasz • Lehet, hogy rokonság fűzi II. Hieron királyhoz • A fiatal Arkhimédész Alaxandriába ment, lehet, hogy tanult Euklidésznél is • Valószínűleg Szirakuzába való visszatérése után már élete végéig nem hagyja el szülővárosát • Lehet, hogy tanította Hieron király fiát, Gelon-t is • Jelentős szerepet játszik a Marcellus vezette római hadak ellen vívott harcokban (ostromgépek, emelők, tükrök) Arkhimédesz és munkássága

10. A fizika története Arkhimédesz és munkássága

11. A fizika története Marcellus, a római hadvezér Arkhimédesz és munkássága

12. A fizika története Arkhimédész ostromgépei Arkhimédesz és munkássága

13. A fizika története Ostromgép Arkhimédesz és munkássága

14. A fizika története Arkhimédész a homorú-tükörrel Arkhimédesz és munkássága

15. A fizika története Egy gálya felgyújtása homorú-tükörrel Arkhimédesz és munkássága

16. A fizika története MŰVEI 7 görög nyelven 1 latin fordításban 1 arab fordításban További 6 szövegek rekonstruálásából Arkhimédesz és munkássága

17. A fizika története • A gömbről és a hengerről • A kör méréséről • A konoidokról és a szferoidokról • A spirálokról • A síkok egyensúlyáról • A parabola kvadratúrájáról • Az úszó testekről • A homokszámláló • A módszerről (1906-ban HEIBER dán tudománytörténész fedezte fel egy palimpszeszten (pergamen, amelyről az eredeti írást eltávolították, hogy helyére új kerüljön) Arkhimédesz és munkássága

18. A fizika története • Vizsgálatok a sokszögekről • Az elvekről • A mérlegről és az emelőről • A súlypontról • Optika • A gömbkészítésről Arkhimédesz és munkássága

19. A fizika története VITRUVIUS (római építész) írja le A HIERON és a KORONA történetét Hieron áldozati koronát készíttetett aranyból, de a fülébe jutott, hogy az aranyműves esetleg az arany egy részét ezüstre cserélte, tehát hamísított Hieron megbízta Arkhimédészt, hogy derítse ki az igazságot Vitruvius szerint a dolog nyitjára Arkhimédész akkor jött rá, amikor a fürdőben a vízzel telt fürdőkádba lépve a kádból egyre több víz ömlött ki, minél jobban belemerült a kádba A felfedezésnek annyira megörült, hogy a kádból kiugorva, meztelenül végigrohant Szirakuza utcáin, miközben azt kiabálta: Arkhimédesz és munkássága

20. A fizika története „eurhka, eurhka!” „MEGTALÁLTAM, MEGTALÁLTAM!!!” Arkhimédesz és munkássága

21. A fizika története A KORONA (TALÁN ILYEN LEHETETT) Arkhimédesz és munkássága

22. A fizika története • Arkhimédész vett egy a korona tömegével megegyező tömegű aranytömböt és egy ezüsttömböt. • Mindhármat vízbe merítette, és megnézte, hogy mennyi vizet szorítanak ki Arkhimédesz és munkássága

23. A fizika története • Jelöljük a koronában lévő ezüst- és aranymennyiség viszonyát, vagyis a csalás mértékét H-val! • Mint kimutatható: H = (Vk – Va) : (Ve – Vk) ahol Vk a korona által, Va az aranytömb által, Ve az ezüsttömb által kiszorított víz érfogata Ha Vk = Va , akkor nincs hamisítás, H = 0. (Állítólag az aranyműves csalt, de Arkhimédész megvédte.) Arkhimédesz és munkássága

24. A fizika története Az úszó testekről című művének XVI. propozíciójaként szerepel: Bármely test, amely könnyebb a víznél, teljesen a víz alá nyomva azzal az erővel igyekszik felfelé, amely a test által kiszorított víz súlyának és a test súlyának különbségéből adódik. Amennyiben a test nehezebb a víznél, a test lefelé igyekszik akkora erővel, amekkora a test súlyának és az általa kiszorított víz súlyának a különbsége. Arkhimédesz és munkássága

25. A fizika története Arkhimédesz és munkássága

26. A fizika története • Amire talán a legbüszkébb volt Arkhimédész: Az egyenlő oldalú hengerbe írt gömb térfogatai és felszínei viszonyának a meghatározása: Az arány: 2/3 Arkhimédesz és munkássága

27. A fizika története Az arkhimédészi csavar Arkhimédesz és munkássága

28. A fizika története Arkhimédesz és munkássága

29. A fizika története Arkhimédesz és munkássága

30. A fizika története Arkhimédesz és munkássága

31. A fizika története „Adjatok egy fix pontot, és én kiforgatom helyéből a világot!” Arkhimédesz és munkássága

32. A fizika története Arkhimédesz és munkássága

33. A fizika története Arkhimédész halála Kr.e. 212-ben Egy római katona, miután árulás révén a rómaiak bevették Szirakuzát, leszúrja Arkhimédészt, annak ellenére, hogy Marcellus megparancsolja, Arkhimédészt óvni kell Marcellus Arkhimédesz és munkássága

34. A fizika története Arkhimédész halála Kr.e. 212-ben Az idős Arkhimédész geometriai ábrákat rajzol, és ráförmed a katonára: „Noli tangere (turbare) cirkulos meos!” „Ne érintsd (zavard) köreimet!” Marcellus Arkhimédesz és munkássága

35. A fizika története • Ciceró Kr.e. 75-ben megtalálja Arkhimédész elhanyagolt sírját • „Az előkelő, egykoron művelt görög város előtt így maradt volna ismeretlen egyetlen lángelméjű polgárának emléke, hacsak egy Arpinumból származó fel nem fedi előttük.” Arkhimédesz és munkássága

36. A fizika története Arkhimédész sírkövére egy hengerbe rajzolt gömb kuntúrját vésték, a sírkőbe vésett vers már csak nyomokban volt meg. Arkhimédesz és munkássága

37. A fizika története Ciceró megtalálja a sírt Arkhimédesz és munkássága

38. A fizika története Arkhimédész jelentősége • Összekapcsolja a matematikát és a fizikát • Bevezeti a végtelen kicsi, a végtelen nagy, a határérték fogalmát (az infinitézimális számítás alapjai) • A gömb és a henger térfogatának és felszínének a meghatározása Arkhimédesz és munkássága

39. A fizika története Ajánlott irodalom Arkhimédesz és munkássága

40. A fizika története Ajánlott irodalom Arkhimédesz és munkássága