290 likes | 429 Views
A PPP az európai uniós támogatások tükrében. Nemzeti Fejlesztési Hivatal Köteles Bernadett. 2004. január 20. PPP-Public Private Partnership fogalma. Közberuházások és közszolgáltatások biztosítása profit-orientált szervezetek közreműködésével.
E N D
A PPP az európai uniós támogatások tükrében Nemzeti Fejlesztési Hivatal Köteles Bernadett 2004. január 20.
PPP-Public Private Partnership fogalma • Közberuházások és közszolgáltatások biztosítása profit-orientált szervezetek közreműködésével. • Minden olyan módszert egyesít, ahol a közfeladatok ellátásába, a közberuházások biztosításába a magánszféra a „szokásos”-nál jobban bekapcsolódik, ezáltal együttműködés alakul ki a köz és magánszféra között. • Közös ( megosztott) kockázatvállalás.
A kockázat-megosztás ésszerű tartománya A működési környezet kockázati költségei a privát szektor számára X A működési környezet kockázati költségei az államigazgatási szervezet számára (pl. az államigazgatási struktúra változása) Az államigazgatási szervezet kockázati költségei a szolgáltatás minőségével kapcsolatban Közigazgatás Privát Szektor A privát szektor kockázati költségei a szerződés teljesítésével kapcsolatban (rendelkezésre állás, határidők,…) Technológiák és szolgáltatások kockázata Működési hatások kockázata A közös kockázatvállalás
A PPP módszer bemutatásának szükségessége • A PPP kiválthatja, csökkentheti a Strukturális Alapok és Kohéziós Alap által támogatott projektekhez szükséges nemzeti, kedvezményezetti hozzájárulásokat. • A módszer alkalmazásával bizonyos feltételek teljesülése mellett a költségvetésen kívüli tételként valósulhatnak meg közfunkciót ellátó beruházások, ezzel az államháztartási hiány szinten tartható, csökkenthető, ami a Maastrichti kritériumoknak való megfelelést segíti elő. • A PPP forrásokat biztosíthat az Európai Unió által nem támogatott fejlesztési területek számára, mely területekről az EU- támogatásokhoz szükséges hazai társfinanszírozás elvonja az erőforrásokat. • A PPP alkalmazásával az önkormányzatok beruházásai új lendületet vehetnek, ami a helyi közösségek életminőségének javulásához vezethet.
A PPP fogalma, típusai • Egy klasszikus magán finanszírozású PPP-ben a közfeladat állátásához szükséges beruházást • ugyanaz a cég (csoport) • tervezi • építi • finanszírozza (részben vagy egészben) • majd a közfeladatot a létrejövő létesítmények (átmeneti) üzemeltetésével ugyanez a cég(csoport) látja el, és így viseli a beruházási és működtetési kockázatok egy részét. • A közszereplő, vagy végfelhasználó a beruházás értékét és az üzemeltetés költségeit az üzemeltetőnek fizetett díj formájában téríti meg. Az üzemeltetési periódus végén (20-25 év) a vagyon és az üzemeltetési jogok a közszereplőre szállnak át (vissza).
Magánfinanszírozás nélküli formák • Szolgáltatói szerződés: legelterjedtebb forma,, közfeladat ellátását szolgáló szerződések alkotják, számos módozata lehetséges a szolgáltatás tárgyától függően. A kockázatmegosztás nem jellemző (települési zöldterületek fenntartása) • DB (tervez és épít): A beruházó saját forrásait használja, de a tervezés/építés összefüggő egységét egy cégcsoportra bízza, így a tervezői/kivitelezői kockázatok nagyobb része helyezhető át a magánszférára, mintha a két fázist eltérő érdekeltségű cégek végeznék. (Útépítések, infrastrukturális beruházások) • Épít és üzemeltet: Jellemzően olyan esetekben kerül alkalmazásra, mikor a tervezés és a finanszírozás nem kapcsolható össze a többi fázissal. Előfordul, pályázatok kapcsán, a pályázati szabályok és a közbeszerzési szabályok együttes alkalmazása miatt. ( infrastrukt.) • Tervez, épít és üzemeltet: A közszereplő a kockázatok megosztásában érdekelt, de anyagi helyzete lehetővé teszi, hogy saját forrásaiból végezze el a beruházást. A modell elterjedt Írországban ahol, a PPP elveit széleskörűen alkalmazzák. (infrastrukt.)
Magán finanszírozásos formák • Koncesszió: Széleskörűen elterjedt forma, a koncesszor a beruházási és működtetési költségeit jellemzően a végfelhasználótól szedi be (autópálya díj, szennyvíz díj). • DBFO (tervez, épít, finanszíroz, üzemeltet): A koncesszióhoz hasonló forma, de jellemzően olyan közfeladatok esetén területeken kerül alkalmazásra (börtön, oktatási intézmény, egészségügyi intézmény), ahol a végfelhasználó nem terhelhető a díjfizetéssel. • Vegyes vállalati formák: A köz és magánszektor tulajdonosi közösségben osztja meg az egyes közfeladatok beruházásával és működtetésével járó költségeket, kockázatokat és hasznokat. Franciaországban több évtizede működő modell, mely hazánkban is gyökeret vert. • Lízing: Elsősorban Észak Amerikában használatos modell, a lízing általános működései elvei szerint. A magánszféra által épített eszközökért a közszereplő meghatározott ideig lízingdíjat fizet, ismeretes mind az operatív, mint a pénzügyi lízing megoldás.
A PPP alapértéke, költséghatékonyság • PPP a közszolgáltatások biztosításának módja : a beruházással és működtetéssel járó kockázategy része átkerül a privát szektorra, az ár-érték arány, a szolgáltatási színvonal javulása mellett. • Ezeket a célokat a privát szektor a szakértelme, magasabb innovatív képessége és menedzsment ismeretei révén éri el. Az állami tőkejavak kereskedelmi logikájú hasznosításából eredően magasabb szintű hozzáadott érték keletkezik. • A PPP-ben a közszereplőnek a teljes életciklus költségeinek és a szolgáltatás minőségének a köz érdekeit leginkább szolgáló kombinációjának („összességében legkedvezőbb ajánlat”) megtalálására kell törekednie. • A külföldi tapasztalatok szerint a PPP-vel 10-20%-os költség megtakarítás érhető el a hagyományos beszerzési módszerekhez képest. • A megtakarítások a tervezés/kivitelezés/üzemeltetés során együttesen jelentkeznek és ezek forrása elsősorban a hatékony üzemeltetés, hogy a megtakarított összeget a szereplők nem egymástól nyerik el, a sikeres PPP egy „mindkét fél nyer”.
A PPP alkalmazásának lehetőségei és korlátai a magyar önkormányzatok számára • A magyar önkormányzatok egyedülálló önállóságot élveznek feladataik ellátásában, gazdálkodásukban és döntéshozatali rendjükben. Sok EU országban a PPP önkormányzati alkalmazásának a kezdetekben gátja volt az, hogy az önkormányzatok nem rendelkeztek a PPP-hez szükséges jogosítványokkal. • A magyar önkormányzatok a közfeladataik ellátását a vonatkozó jogszabályok értelmében elviekben PPP keretében is végezhetik, azonban a gátló tényezők: • az önkormányzati intézményekkel kapcsolatos dologi és beruházási kiadások folyamatosan alulfinanszírozottak, az ezek terhére történő kötelezettségvállalás nem kellően garantált; • az önkormányzati költségvetés nagyban függ az éves tervezésű központi költségvetéstől, így az önkormányzat hosszú távú kötelezettségvállalása nem kellően garantált; • politikai ciklusokban való gondolkodás és a hosszú távú szerződések kultúrájának kialakulatlansága a jellemző; • kevés az önkormányzat saját forrásaiból megvalósuló beruházás és a pályázati rendszerek a beruházási fázisokat egymástól kötelező jelleggel szétválasztják.
Hazai pályázati eljárásrendek (1) • Az önkormányzati beruházásokhoz általában vissza nem térítendő támogatások kapcsolódnak. A pályázati eljárásrend, a PPP alapelvei és közbeszerzési eljárásrend között nehéz összhangot teremteni. ( engedélyezett tervek igénye, bizonytalanság) • A tervezés nem kapcsolható össze a kivitelezéssel és üzemeltetéssel, így a teljes projekt ciklusú tervezés elve sérül, ami által a későbbiekben sem a kivitelező, sem az üzemeltető nem vállal át olyan kockázatokat, melyek a tervezésben gyökerezhetnek. Megoldást, a feltételes közbeszerzési eljárásrend jelenthet, amikor a projekt „nulladik pillanatában” a tervezés–kivitelezés–üzemeltetés – (finanszírozás) együttesére írnak ki pályázatot. • A kivitelezés és az üzemeltetés a pályázati forrásokból megvalósuló projektek esetében is összekapcsolhatók, az ilyen (BO built-operate – épít- üzemeltet) megoldások Magyarországon is terjedőben vannak.
Hazai pályázati eljárásrendek (2) • Nehezíti a PPP alkalmazását, hogy a közszereplő a pályázat megnyeréséhez köti a beruházásról szóló döntését, így a bizonytalan helyzetben a komoly költségekkel és szakmai ráfordításokkal járó PPP előkészítést a közszereplő és a magánszereplő is túl kockázatosnak tartja • a kiírónak formálisan rendelkeznie kell a beruházáshoz szükséges forrásokkal. • a források biztosításában egyedül az üzemeltető érdekelt, és az üzemeltető a részekre tagolt beszerzési eljárásrend során legutoljára kerül kiválasztására. • A magánfinanszírozás kimaradása ismét a magánszféra kockázat vállalási hajlandóságát csökkenti.
Az előcsatlakozási alapok eljárásrendje ( PRAG) • Az Európai Unió előcsatlakozási alapjaiból támogatott projektek és beruházások az EU által a támogatott országokban alkalmazandó „PRAG”szerint folynak. Gátló tényező az, hogy az „összességében legkedvezőbb ajánlat” nyer. • Ez a szigorú eljárásrend lehetetlenné teszi, hogy a közszereplő a projekttel kapcsolatos tervezési, szervezési (vagy bármilyen kreativitást, döntést igénylő) kérdéseket az ajánlattevőre bízzon, hiszen a PRAG-beli döntéshez egymással kizárólag pénzügyileg összehasonlítható ajánlatok szükségesek. • A magánfinanszírozás a beszerzési eljárásrend jellemzői miatt legális formában csak a finanszíroz-üzemeltet változatban jöhet szóba, de ebben az esetben az üzemeltető kockázatvállalása a más által tervezett és más által épített eszközök működtetése kapcsán nem éri el a PPP-ben megkívánt szintet.
A Kohéziós Alap és Strukturális Alapok eljárásrendje és a PPP • Az EU források felhasználása a jövőben az új közbeszerzési törvény szerint történik. • A sikeres alkalmazás feltételrendszere: • Kormányzati elköteleződés a PPP széleskörű alkalmazása mellett • Önkormányzati léptékű kísérleti projektek, a tanulságok publikálása, szakmai továbbképzések • EU kompatibilis új közbeszerzés törvény • Pályázati eljárások összehangolása a PPP struktúrákkal, hogy a PPP előnyei a pályázati forrásokból megvalósuló beruházások esetén is érvényesülhessenek • Központi PPP támogató egység, jogi, gazdasági szakértők és anyagi támogatás a PPP eljárások előkészítéséhez, lebonyolításához • Hosszú távú szerződések kultúrájának fejlődése • Átmeneti állami szerepvállalás a magánszektor bizalmának megnyerésére a PPP projektekhez (kezességvállalás, központi garancia alap stb.) • Az érintettek célzott párbeszéde
A Partnerség elve és a PPP az NFT vonatkozásában • A Nemzeti Fejlesztési Terv az EK szabályai szerint összeállított stratégiai dokumentum, amely előfeltétele annak, hogy Magyarország a 2004. évi csatlakozáskor igénybe vehesse az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának pénzügyi támogatását. • A Partnerség elvének sajátos érvényesülése a PPP , a köz-és a magánszféra együttműködésének megvalósulása a projektek esetében. • Az együttműködés lehetséges integrált projektek esetében önkormányzatok és vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek között (pl. település-rehabilitáció). Az együttműködésben résztvevők száma elvben korlátlan, nem rendkívüliek a több tucat önkormányzat együttműködésében megvalósuló projektek (pl. regionális hulladéklerakók). • Az együttműködés formája lehet gazdasági társaság alapítása, vagy együttműködési megállapodás („konzorcium” alakítása).
Az NFT felépítése • Helyzetelemzés: tekintettel a fejlődési egyenlőtlenségekre, az előző tervidőszakban igénybe vett támogatás mértéke, felhasználásának eredményei • Stratégia az adott régió fejlődésére és strukturális átalakulására • Célok és a kapcsolódó fejlesztési területek (prioritások) • Konzisztencia a hazai és a nemzeti politikákkal • Pénzügyi táblázat: pénzügyi hozzájárulás mértéke prioritások szerint (SA, EBB, KA, állami és magán- források) • Operatív programok rövid összefoglalója • Végrehajtás (felügyelet és értékelés rendszere) • Partnerekkel való konzultáció érdekében tett lépések (Partnerség)
Operatív programok HEFOP Humánerőforrás- fejlesztés OP (FMM) Gazdasági Versenyképesség OP (GKM) GVOP ROP KIOP Környezetvédelmi és Infrastruktúra- fejlesztés OP (GKM) AVOP Agrár- és Vidék- fejlesztés OP (FVM) Regionális fejlesztési OP (MEH NTH)
Regionális fejlesztési operatív program • Turisztikai vonzerők fejlesztése • Turisztikai fogadóképesség javítása • Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése • Település-rehabilitációs akciók
Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Programkörnyezetvédelmi prioritás • Vízminőség javítása (tisztítórendszerek) • Hulladékgazdálkodás fejlesztése • Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése
Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program • A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése • Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése
Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program • A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése valamint a munkahelyi és családi kötelezettségek összehangolása • Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben • A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével • Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása • Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek és kompetenciák fejlesztésének ösztönzése • A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése
Gazdasági Versenyképességi Operatív Program • Üzleti infrastrukturális feltételek javítása (önkormányzati tulajdonú ipari park) • E-közigazgatás fejlesztése • Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése • A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése
Külföldi példák - Birmingham rehabilitációja Külföldi példák - Birmingham rehabilitációja • Korábban: 19. sz.-ban ipari központ, 20.sz.-ban az ipar hanyatlik munkanélküliség 20% fölé emelkedik • 20 év alatt (1983-2003) 400 millió font – kb. 150 mrd. HUF EU hozzájárulás - (a munkanélküliek száma közel harmadára csökkent, korszerűsödött a város gazdasági szerkezete) • Ma: London után Anglia második legnagyobb pénzügyi központja, turisztikai célpont. Életkörülményei vonzóak. • Hosszú távú stratégiai fejlesztéssel, partnerek bevonásával, nagy, integrált projektek megvalósításával érték el
A fejlesztési stratégia • A hagyományos iparágak mellett új ágazatok (csúcstechnológiájú feldolgozóipar, pénzügyi szolgáltatások, turizmus) fellendülésétől várható a gazdasági fejlődés • A fejlődéshez a hátrányos helyzetű csoportok támogatása és integrálása szükséges • Saját forrásokon mellett magánforrások és EU források bevonása szükséges • A város fejlődésében érdekelt partnerek rendszeres találkozója kiindulópont volt • Lehetővé kellett tenni az egymástól elzárt városrészek együttes fejlődését
Birmingham rehabilitációja • Fontos volt a megfelelő városközpont kialakítása • Az egyes városrészek koncentrált, tematikus fejlesztése • Ez lehetővé tette az addig egymástól elszigetelt városrészek együttes fejlesztését is, ami nagyban hozzájárult Birmingham felvirágzásához
Birmingham rehabilitációja - Tematikus fejlesztési programok • Tudományos park (gazd. diverzifikálására, friss diplomások segítésére) • Városközpont fejlesztése • Kongresszusi negyed (ipari csatornarendszer felújításával hangulatossá tették)
Birmingham rehabilitációja - Tematikus fejlesztési programok • Ékszer negyed (ékszeripari innovációs központ az ékszeripari iskola és az ipar közti kapcsolat erősítésére) • Tanuló negyed (régi gyárépületek átalakításával otthont adtak a kreatív iparágaknak) • Lakónegyedek (közbiztonság helyreállítása, helyi identitás megteremtése vonzza a magántőkét
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Köteles Bernadett Nemzeti Fejlesztési Hivatal bernadett.koteles@meh.hu