Tanulásmódszertan

1. Tanulásmódszertan Dr. Nuszplné Vágvölgyi Ágnes BNI Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szociálpedagógus

2. Helyzetkép • Az iskola szocializációs funkciója egyre inkább bővül • Egyre több feladat hárul a pedagógusokra, napról napra többet kell a ránk bízott gyermekeknek megtanítani • A tanulók nagy része nem rendelkezik megfelelő tanulási stratégiákkal és ennek a megtanítása, kialakítása is a pedagógusok feladat lett • Már jó ideje megfogalmazódik az iskolával szemben az az igény, hogy a tudás átadás mellett alakítsa ki az önálló tanulás képességet a gyerekekben.

3. Minden gyermek • egyedi és megismételhetetlen. • Saját személyiséggel, • temperamentummal • saját tanulási stílussal rendelkezik. Az, hogy a tanulók hogyan tanulnak, részben személyiségfüggő, meghatározzák a tanuláshoz szükséges alapképességeik, de ezen kívül is számos tényező függvénye.

4. A tanulást befolyásoló tényezők • Mit tanulunk, • Miért tanulunk, • Milyen helyzeti tényezők (fizikai, társas tényezők) között, mellett tanulunk. • Milyen a tanulási stílusunk • Milyen stratégiákat, módszereket alkalmazunk

5. A tanulási stílus • az általunk leginkább előnyben részesített külső és belső tanulási feltételeket, módokat jelenti az információ felvételére, feldolgozására és előhívására vonatkozóan. • A tanulási stílus a kognitív pszichológiában használt fogalom, a tanulás (az információfeldolgozás) sajátos, domináns, egyénre jellemző módja, nem más, mint a a tanuláshoz való viszonyulás.

6. Érzékleti módozat szempontjából • A különböző emberek más és más módon közelítik meg a valóságot. • Melyik érzékszervünk dominál tanulás közben? - auditív, vizuális, motoros, taktilis típusúak (Tóth, 2000). • A gyerekek túlnyomó része valamelyik típusba besorolható. Igaz kevés esetben, de előfordul kevert típusok is.

7. Miért fontos ez? • Mert ha a tanuló tisztában van saját tanulási stílusával, képes a típusának leginkább megfelelő tanulási stratégia kiválasztására, majd alkalmazására, ezzel együtt pedig az eredményesebb tanulásra.

8. Az auditív típusú tanuló • A verbális ingerekre figyel elsősorban, önálló tanuláskor hangosan szeret olvasni (!!!), legkönnyebben a szóbeli magyarázat alapján tanul. Nagyon gyorsan képes mind a beszélt, mind az olvasott nyelvet feldolgozni. • Az ilyen típusú tanulók gyakran sokat beszélnek, mivel hangosan kell gondolkodniuk. Szeretik a zenét, emlékeznek a dalszövegekre és a beszélgetésekre. Inkább megjegyzik egy ember nevét, mint azt, hogy hogyan néz ki. (Gyarmathy Éva, 2006.) • Az ilyen típusú tanuló számára hasznos lehet, ha tanulócsoportban tanul, ha valakivel megbeszéli az anyagot, és ha hangosan felmondja a tanult anyagrészt.

9. Az auditív típusú tanulók szóbeli felelésben illetve esszé jellegű dolgozatokban teljesítenek jobban, és leginkább humán beállítottságúak. • Számukra nagy segítséget jelenthet az órán használt diktafon. • Az auditív típusú tanulónak szigorúan tilos tanulás közben zenét, rádiót, tv hallgatni, mert ezek a zajok elvonják a figyelmét

10. A vizuális típusú tanulók • Háromnegyed részét megőrzik annak, amit olvasnak és látnak, tehát a legkönnyebben azt jegyzi meg, arra emlékszik vissza, amit látott. A vizuális tanulók kétféle típust alkotnak: néhányuk szavak formájában dolgozza fel az információt, míg a többiek azt őrzik meg, amit diagramok vagy képek formájában látnak. • Azt lehet mondani, hogy az ilyen típusú tanulók szinte lefényképezik az olvasott, tanult anyagot. Számukra nem csak a rögzítés, hanem a felelevenítés is sokszor vizuális alapú.

11. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy amikor emlékezetükből előhívják az anyagot akkor arra is emlékeznek, hogy a lap alján vagy közepén található a felidézett anyagrész. • Az ilyen módon tanuló tanulónál hasznos lehet, ha különösen figyel az ábrákra, rajzokra, illusztrációkra, táblázatokra, grafikonokra. • Feltétlenül ajánlatos jegyzetelni az órákon és vázlatot készíteni tanuláskor.

12. Számukra hatékony a rövidebb, intenzívebb tanulási szakaszok. • Nekik szükséges a nyugalom, lehetősége szerint használjanak színeket, rajzokat, szimbólumokat, vizuális szövegeket, mint pl. diagram, táblázat, grafikon, ábrák, kártyákat, melyeken az információt foglalja vázlatpontokba (hívókép). • Számukra tanulás közben elengedhetetlen a rend, és minden, ami ezt megbontja, zavaró hatással fog fellépni, így ők nem fognak hatékonyan tanulni, felkészülni az iskolában. • Az iskolában történő házi feladat írása is sokkal több időt fog elvenni tőlük, mert a fent említett vizuális ingerek folyamatosan elterelik a figyelmüket.

13. Tanácsok – rajzoljon – szavak jelentését, verseket, fogalmakat. Használjon szimbólumokat • Órai jegyzet, vázlat készítése, gondolattérkép

14. A motoros (kinesztetikus) stílusú tanuló • Az ilyen típusú tanulók szeretik a fizikai tevékenységeket, a cselekvést, igénylő feladatokat. Ők azok, akik egy összerakós feladatnál inkább rögtön próbálkoznak és kitalálják, hogyan kell összerakni, minthogy elolvassák az útmutatót. Nem szeretnek egy helyben ülni.(!!!) • Akkor tud könnyen tanulni, ha fel-alá járkálva olvas, mondja fel a tanultakat. Nekik ajánlatos, hogy tanulás közben mozogjon, illetve járkáljon, vagy mozgasson valamit a kezében (tollat, radírt stb)!

15. A mozgásosság miatt viszont a tanulási időt fel kell osztani rövid egységekre (kb. 20 percesekre), és gyakrabban kell szünetet tartani. • Őket elvileg nem zavarja a közös tanulás mással, viszont ők zavaró tényezőkként jelenhetnek meg a különböző tanulási stílussal rendelkező tanulók közös felkészülése esetén.

16. Taktilis típus • A tanulóknak viszonylag kevés százaléka taktilisan tanul a legjobban. Meg kell fogniuk, testközelbe kell kerülniük, ha tárgyiasult anyagokról tanulnak, illetve le kell írniuk, rajzolniuk, be kell vonódniuk, ha nem „kézzelfogható” a megtanulandó anyag. Ők jelentenének legkevesebb problémát, viszont nagyon kevés tanulót érint ez a típusú tanulási stílus (Lappints, 2002).

17. Nyilván rá lehet erőltetni mindenkit egy másik fajta tanulási stílus alkalmazására, de az sokkal kevésbé fog eredményt hozni, vagy akár eredménytelen lesz az önállóan megtanulandó tananyag elsajátítása során.

18. A tanulás külső tényezői • A társas tanulási stílusú gyermek igényli a szülők, tanárok, osztálytársak segítő jelenlétét, kedveli a tanuló, ha az anyagot megbeszélheti másokkal. Szívesebben tanul a társakkal, mint egyedül. Szereti, ha kikérdezik tőle, amit megtanult. Hamarabb meg tudja tanulni az anyagot, ha megbeszéli mással.

19. Az egyéni tanulási stílus gyermek igényli a nyugalmat, a csendet, és csak is ilyen formában tudja megtanulni a tanulós tantárgyakat. Zavarja a környezet ingerei, a körülötte levő emberek, társak. Nyugtalanítja, ha tanulás közben zaj van körülötte.

20. A tanuló reakciómódja szerint • tevékeny, • töprengő, • elméleti • gyakorlati kategóriákról (Kolb,1984;Tóth, 2000).

21. A tevékenyek tanulását a konkrét, tapasztaláson alapuló (KT) tanulás jellemzi. • Ők a tettek emberei, impulzívak, azonnal belevágnak a dolgokba. • Kezdeményeznek a tanulás során, aktívak a foglalkozásokon, bekapcsolódnak helyzetgyakorlatokba, problémamegoldó feladatokba. • Társas lények, figyelnek másokra, és szívesen tanulnak együtt másokkal. Nyíltak és minden új iránt lelkesednek. • Napjaik aktív tevékenységgel telnek és, ha az újdonság izgalma megszűnik, azonnal új kihívást keresnek. • Nem szívesen tanulnak könyvből, a hosszadalmas, bonyolult tananyagon nehezen rágják át magukat.

22. Az elmélkedők, megfigyelők, reflektív stílusúak tanulásában fontos szerepet kap a megértésre törekvés. • Szeretnek a háttérben maradni, értékelik a nyugalmat, a pártatlanságot, a megalapozott döntéseket. • Alaposan megvizsgálják, elemzik az eseményekkel kapcsolatos adatokat, információkat és csak ez után alakítják ki saját álláspontjukat. • Hallgatnak másokra, szívesen beépítik mások véleményét a sajátjukba. Távolságtartóak, toleránsak. • Szeretnek magányosan, könyvből tanulni, szeretik a szívós munkával megoldható feladatokat.

23. Az elméletiek, konvergálók absztrakt stílusú tanulók tanulásában fontos szerepet kapnak a logikai kapcsolatok, a koncepciók, a gondolkodás. Kedvelik az analízist és a szintézist. • Fontos számukra a tananyagban megnyilvánuló tudományosság, szívesen hoznak létre általános elméleteket. • A tudományos megismerés jellemzi őket, a világot szívesen értelmezik szimbólumokban. Értékelik a rendszerezett munkát, a tervszerűséget. • A problémákat vertikálisan, lépésről lépésre, logikusan gondolják át. • Olyan maximalisták, akik nem nyugszanak addig, amíg a dolgok nem rendeződnek, és nem illeszkednek be egy racionális sémába.

24. Erősségük a fegyelmezett magatartás és az objektivitás. • A logikus felépítésű tananyagot erőfeszítés nélkül könnyen megtanulják, de a rendszertelen, leíró jellegű ismereteket nehezen fogadják be. Az ilyen típusú tanulók csak a hasonló stílusú tanulókkal, gondolkodókkal tudnak egy hullámhosszra kerülni.

25. A gyakorlatiasak, pragmatisták tanulásában fontos szerepet kap a dolgok megváltoztatásának igénye, aktív, kísérletező módon tanulnak. • Az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazására törekszenek. • Ügyesek a tervek, feladatok kivitelezésében és nyitottak az új tapasztalatokra, gyakran a megérzéseiket követik. • Szeretnek foglalkozni a dolgokkal, gyorsan és magabiztosan reagálnak az ötletekre, gyorsan és könnyen hoznak döntéseket. • A tanulásban szélsőségesek, az elméleti levezetésekben, fejtegetésekben csak gyengén teljesítenek, de a gyakorlatias munkákban kiválóak. • A nem gyakorlatias beállítottságú emberekkel szemben türelmetlenek.

26. A gondolkodás sajátossága szerint • reflektív • impulzív tanulási típusokról beszélhetünk (Tóth, 2000). • A reflektív tanulási típusú egyén a problémamegoldás előtt elemzi, logikai egységbe foglalja az információkat. Tanulás közben kérdéseket tesz fel magának. Szívesebben tanul egyedül. • Az impulzív típusú tanulók válaszaikat impulzív módon közlik, előbb beszéltek mielőtt mérlegeltek volna. Az impulzív tanulók első benyomásra hirtelen reagáló emberek. Szívesen tanulnak, oldanak meg problémákat, vitáznak csoportban (Torgyik, 2004;Tóth, 2000).

27. Ha megtaláltuk tanítványaink egyéni tanulási stílusát, akkor meg kell tanítani a tanulási tevékenység megtervezését, vagyis a tanulási stratégiákat • Ezek elősegítik az információ begyűjtésének, feldolgozásának és előhívásának menetét.

28. Tanulási stratégia • A tanulási stratégia a tanulási tevékenységre vonatkozó terv. Nem más, mint hogy hogyan sajátítsuk el a tananyagot! • A legismertebb és a legjobban alkalmazható minden tanulási stílusú gyermeknél az úgynevezett „ötlépcsős módszer” – PQRST módszer

29. 1 lépcső, előzetes áttekintés • Az áttekintés: (lényegfeltáró olvasás) első átolvasást, felderítő olvasást jelent, ami megkönnyíti a későbbi teljes olvasást. Az olvasmánnyal először ismerkedünk, hogy megtaláljuk benne a számunkra fontos, lényeges mondandót. Az áttekintés célja a gondolkodás beindítása, benyomásszerzés és annak áttekintése, hogy mit tartalmaz a szöveg, a számunkra fontos elemek szétválasztása a lényegtelen elemektől, azaz az adott szöveg olvasása során az információ javának a kiszűrése. Az áttekintés révén átfogó képet kapunk a megtanulandó anyagról,mi előtt még nekilátnánk a tanulásnak.

30. Ezt a lépést ahhoz hasonlíthatjuk,mint amikor egy hosszú utazás előtt tanulmányozzuk a térképet. Mielőtt belevágunk valamibe, tudnunk kell, hogy mire számíthatunk. Az áttekintés tehát “barátkozás” a könyvvel.

31. 2. lépcső, kérdések alkotása • Kérdések megfogalmazása: A szakasz témáinak címei, esetlegesen a kiemelések alapján fogalmazzuk meg a kérdéseinket, amelyekre a szakasz olvasásával majd választ tudunk adni. • Mi a kérdésekkel való tanulás haszna? Az olvasás során kevésbé kalandozik el a gondolat, mert a szavak beazonosítása mellett egy másik feladat is van: megkeresni a választ a kérdésekre. Amikor egy kérdésre válaszolunk, sokkal alaposabban elemzi az agyunk a szöveget, mint amikor csak olvassuk. Amit leírunk, az mélyebb nyomot hagy emlékezetünkben, mintha csak fejben próbáljuk felidézni.

32. Mindig kérdőszavas kérdéseket használjunk: Ki, mi, mikor, hol, hogyan, miért, mi célból, milyen eredménnyel, minek a segítségével stb. Ha jó kérdéseket szerkesztettünk, az azokra adott válasz lefedi a lecke tartalmát.

33. 3. lépcső, elolvasás • Aktív olvasás, megértés, redukálás, rögzítés • Aktív olvasás: • Fürkészés – olyan, mint amikor a telefonkönyvben keresünk egy számot – adatokat, számokat, tényeket keresünk az adott szövegben, ami fontos • Böngészés – olyan, mint amikor a neten keresünk valamit

34. Hiba a tananyagot 20-25 X elolvasni. Azzal nem lehet megtanulni, valamit tenni kell az anyaggal (fel kell dolgozni). Elég csak 3X elolvasni a megtanulandó anyagot. Cél, hogy a megfogalmazott kérdésekre választ tudjunk adni. • Megértés, reprodukálás: Nagyon gyakori tanulási hiba az értelem nélküli tanulás,a magolás. Ez könnyen szokássá válik, és látszólag sikeres is lehet. Hosszú távon mindenképpen káros, hiszen mellőzi a gondolkodást. Cél a dolgok alapvető összefüggéseinek a feltárása, megragadása, összefüggések feltárása

35. Mik azok, amik segítik a megértést, feldolgozást? • A legfontosabb gondolatok, fontos részletek, szakkifejezések aláhúzása kiemelése (főleg a vizuális típusúaknak) • Egyéni jelrendszer egyéni rövidítési rendszer kialakítása. Jelölésekkel tagolás (fontos, nehéz, nem értem stb.) • Új címsorok  (címek, alcímek) fogalmazása, fogalmak közötti kapcsolatok meghatározása: fölérendelt fogalmak - alá, mellé rendelő fogalmak

36. - A leglényegesebb fogalmak kijegyzetelése, vázlatkészítés - gondolattérkép - helyhez, tárgyhoz, történethez kötés - rímalkotás - mozaikszó-alkotás - mondatalkotás

37. Rögzítés, memorizálás. az új ismeretanyag először a rövid távú memóriába kerül be. Emlékezetünk ezen részének kapacitása igen véges, 7 (±2) egységet képes raktározni. Ha a rövid távú memória betelik, az újismeretek kiszorítják a régieket, és a korábbi emlékeket elveszítjük.

38. A rövid távú emlékezetből kiinduló tanulás látszólagos, igen félrevezető tanulás. Olvasás közben (vagy egy előadás során) az éppen felfogott anyag a rövid távú memóriában található, ezért könnyűszerrel felidézhető. Az embernek ilyenkor az az érzése, hogy már meg is tanulta az anyagot, további erőfeszítésekre nincs is szüksége. • Ilyenkor néhány óra után az anyagot már el is felejtjük.

39. Tartósan úgy építhetjük be az információt agyunkba, ha a rövid távú memóriából továbbítjuk azt a hosszú távú memóriába. Ezt ismételgetéssel többszöri átolvasással régebbi ismeretek közéillesztéssel úgynevezett „kontextus kereséssel” könnyíthetjük meg.

40. 4. Lépcső, felidézés • Önellenőrzés: legősibb formája a felmondás. Olvasás közben érdemes időnként megállni(és a könyvbe nem belenézve) saját szavainkkal (nem feltétlenül hangosan) elmondani a lényeget. • Nem más, mint a kérdések megfogalmazása, a kérdésekre való válaszolás, illetve annak ellenőrzése.

41. 5. lépcső, Ismétlő áttekintés • Ismétlő áttekintés, a főbb csomópontok, fogalmak áttekintése, újbóli elolvasása. Funkciója egyrészt a hatékonyabb rögzítés, másrészt a lényeges elemek újbóli áttekintése. • Fontos!!!! • Ne akarjunk egyszerre túl sokat ismételni • fejezetről, fejezetre érdemes haladni • Az újabban tanultakat sűrűbben kell ismételni, kezdetben a felejtés gyorsabb, mint később • Ismétlés lefekvés előtt

42. Elemi tanulási technikák • Szöveg hangos olvasása. • Néma olvasás. • Az elolvasott szöveg elmondása. • Az elolvasott vagy elmondott anyag néma átismétlése szövegbeli támpont nélkül. • Elmondás más személynek. • Elolvasott vagy elmondott szövegről magnófelvétel készítése és visszajátszása. • Ismétlés (bármely módon). • Beszélgetés társakkal a tanult információról. • Áttekintés.

43. Ismeretlen szó meghatározása. • Aláhúzás: a fontosabb részek kiemelése céljából. • Parafrazeálás: egyes mondatok, szövegrészek átfogalmazása. • Kulcsfogalmak kiírása. • Kulcsfogalmak definíciója. • Jegyzetelés.

44. Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése és ennek rögzítése • Összefoglalás. (Lényegi mozzanatok kiemelése.) • Kérdések feltevése. (Mit fogok megtudni? Mit nem értek? Mire kaptam választ? Mit tudok most, hogy tanulmányoztam a szöveget?) • Saját vagy mások által feltett kérdésekre válaszadás. • Ábra készítése. • Ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése. • Az anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján.

45. A gyerekek, akik nem jól tanulnak…. Gyakran észre se veszik, hogy nem hatékonyak (túl sok idő elmegy a tanulásra, elfárad, de még sem tudja) Az az illúziójuk, hogy értik és tudják az anyagot, csak a számonkérésnél lepődnek meg

46. Mi szükséges a tanuláshoz? • Pihent állapot. • Rend – minek? • Engedd el magad • Legyen fény! – sötétedéskor ne (melaton hormon) • csönd!

47. Tanácsok a tanuláshoz • Iskolai tanulás! Nagyon fontos. • Nem olvasunk 15-20-szor. Felesleges! • A tanév első napjától kezd meg a tanulást, és nincs halmozás! • Fontos a sorrend! • este ismételj! • Mindig ismételj – úgy állj neki az ujjat megtanulni, hogy az előző anyagot ismételd át!

48. Mit lehet tenni? • Fel kell mérni az egyéni tanulási stílusokat. • A tanulási stratégiák közvetlen fejlesztésekor megtanítjuk a tanulónak azokat a tanulási alaptechnikákat, melyek hiányoznak repertoárjából. • Direkt tanulás-módszertani fejlesztés (hatékony tanulási szokásrendszer kialakítása, a tanulási idő és a tanulandó tananyag strukturálásának tanítása, a tanulási technikák és stratégiák gyakoroltatása)

49. Érzékleti preferencia kérdőív Adjon minden állításnak egy értéket 0-tól 5-ig az alapján, mennyire igaz Önre! 0 = egyáltalán nem igaz, 5 = tökéletesen igaz 1 2 3 4 5 • 1. Jobban emlékszem a mondanivalójára, ha látom a beszélőt. V • 2. Vonzanak a rikító színek. V • 3. Szívesen hallgatok felolvasást. A • 4 Nehezemre esik néhány percnél tovább egy helyben maradni. K • 5. Álmodozásnak tűnik, amikor valamiről képet akarok alkotni magamban. V • 6. Könnyebben emlékszem, ha hallhatóan kimondom a megjegyezni valót. A • 7. Úgy tudok megjegyezni valamit, ha újra és újra elmesélem magamban. A • 8. Sokat segítenek nekem az ábrák, képek, grafikonok. V • 9. Az eseménydús könyveket olvasom szívesen. K • 10. A testem valamelyik része mindig mozgásban van. K • 11. Az,hogy hangosan kimondok egy problémát, segít a megoldásban.A • 12. Szeretek kisebb tárgyakkal játszani, amikor figyelek, tanulok. K • 13. A grafikonokat, ábrákat nehezen tudom megérteni. A • 14. Sokkal jobban megértek bármit, ha felrajzolják, felírják nekem. V • 15. Ha beszélek, erőteljesen gesztikulálok. K

50. Direkt tanulás-módszertani fejlesztés • A tanulás optimális körülményeinek megteremtése • Időtervezés (napirendben, heti rendben a tanulási idő elhelyezése, az egyes tantárgyakhoz szükséges tanulási idő tervezése • A tanulási folyamat szokásrendszerének kialakítása (a tantárgyak tanulásának sorrendje, az ismétlések számának és idejének optimalizálása) • Összetett tanulási technikák és az elemi módszerek együttes alkalmazása, kombinálása (jegyzetelés, összefoglalók, táblázatok, vázlatok, készítése)