Bevezet s a pszichol gi ba 6. Tanul s. A tanul s fogalma, fajt i. Klasszikus s oper ns kondicion l s, latens, bel t sos

1. Bevezet�s a pszichol�gi�ba 6. Tanul�s. A tanul�s fogalma, fajt�i. Klasszikus �s oper�ns kondicion�l�s, latens, bel�t�sos �s verb�lis tanul�s. A szoci�lis tanul�s.

2. A tanul�s fogalma K�znapi �rtelemben: az elsaj�t�t�s valamennyi form�ja, amelynek ered- m�nyek�nt az egy�n olyan ismeret, tud�s, k�pes- s�g birtok�ba jut, amellyel azelott nem rendelke- zett. Pedag�giai �rtelemben: az oktat�s sor�n elsaj�t�tott ismeretek, j�rtass�- gok �s k�szs�gek kialak�t�sa, k�pess�gek kifej- leszt�se. Pszichol�giai �rtelemben: minden (teljes�tm�ny-, viselked�sbeli vagy tud�s- beli ) v�ltoz�s, amely k�lso hat�sra, tapasztal�sra, gyakorl�s r�v�n j�n l�tre.

3. A tanul�s fajt�i 1 1. A tanul�s milyen tev�kenys�gben okoz v�lto- z�st (? milyen idegrendszeri szerkezetek vesznek r�szt benne): ? mozg�stanul�s, motoros tanul�s, ? szenzoros tanul�s, perceptu�lis tanul�s, ? sz�beli anyag megtanul�sa, verb�lis tanul�s (spe- ci�lisan emberre jellemzo; egyes�ti az �rz�ki �s a mozg�sos tanul�s elemeit; lehet mechanikus vagy �rtelmezo). 2. A tanul�st v�gzo sz�nd�ka szerint: ? sz�nd�kos, ? nem sz�nd�kos, spont�n.

4. A tanul�s fajt�i 2 3. A tanul�st kiv�lt� hat�s szempontj�b�l: ? t�rgyi (fizikai), nem szoci�lis, ? t�rsas, szoci�lis.

5. Tanul�selm�letek Korai bev�sod�s � imprinting Habitu�ci� A tanul�s mint kapcsolatk�pz�s: ? klasszikus kondicion�l�s, ? oper�ns kondicion�l�s, ? verb�lis tanul�s. Komplex tanul�s Szoci�lis tanul�s

6. Korai bev�sod�s (imprinting) A tanul�s egy korai form�ja , amelynek sor�n az �jsz�- l�tt �lol�ny egy modellhez (norm�l esetben az anyj�hoz) k�todik. Ez a korai �letszakaszban kialakult kapcsolat az �let v�g�ig tart, �s ki�rhatatlan nyomokat hagy az egyedben. Tart�s k�tod�s azon faj egyedeihez, amelyet az �jsz�- l�tt egyed elosz�r megpillant. A jelens�g legtiszt�bban a mad�rfajokra jellemzo. L�tezik-e imprinting az embern�l? ? val�sz�nus�theto

8. Habitu�ci� a tanul�s legegyszerubb form�ja, egyfajta hozz�szok�s, az �rtalmatlan ingerekre adott viselked�ses v�laszok ritkul�s�t eredm�nyezi Ismeross� v�lt ingert figyelmen k�v�l hagyjuk �jsz�l�ttkort�l k�pes r� az ember (pl. az utcai zaj tanul�s k�zben elosz�r zavar�, �j ka- kukkos�ra hangja elosz�r ideges�to).

9. Pavlov(1849-1936)

10. Fontos: a k�t inger idoi �rintkez�se (kontiguit�s)

11. Egy h�tk�znapi p�lda

13. Klasszikus kondicion�l�s 1 Tudom�nyos vizsg�lata: I. P. Pavlov (1904) Kondicion�l�s = ism�telt t�rs�t�s A tanul�s az inger oldal�r�l indul � �S-S� - t�pus� kondicion�l�s

14. Generaliz�ci� A v�lasz kiterjeszt�se, �ltal�nos�t�sa t�bb ingerre. Min�l ink�bb hasonl�t az �j inger az eredetire, ann�l val�sz�nubb a generaliz�ci�. Pl. Kis Albert esete: a f�lelem kondicion�l�sa (Watson & Rayner, 1920)

15. Elotte Ut�na

16. Watson & Rayner (1920)f�lelem kondicion�l�sa �s generaliz�ci�ja

17. Klasszikus kondicion�l�s 2 Alapfogalmak: ? t�rs�t�s: felt�tlen �s a felt�teles inger ism�telt �sszekapcsol�sa; ? megeros�t�s: a felt�teles ingert k�veto felt�tlen inger ad�sa; ? kiolt�s: ha a felt�teles ingert nem k�veti felt�tlen inger, akkor a kialakult idoleges kapcsolat megszunik; ? g�tl�s: ha az eredeti felt�teles inger sokszor egym�s ut�n felt�t- len inger n�lk�l jelenik meg, azt n�mi ido eltelt�vel m�r nem k�- k�veti a felt�teles v�lasz (kialv�sos g�tl�s � tanult megny�lv�nu- l�s �eltun�se�); diszkrimin�ci� sor�n is hasonl� g�tl�s l�p fel: egy tov�bbi tanu- l�s sor�n azt kell megtanulni, hogy ne reag�ljon; ? spont�n fel�jul�s: g�tl�s eset�n a kor�bbi felt�teles kapcsolat nem szunt meg l�tezni, egy v�ratlan ak�r egyszeri inger hat�s�ra a felt�teles reflex �jra megjelenik;

18. Klasszikus kondicion�l�s 3 ? m�sodlagos kondicion�l�s: egy biol�giailag nem fontos ingernek (hangingernek) a felt�tlen inger megjelen�s�t elore jelzo f�nnyel val� p�ros�t�sa felt�teles v�laszt k�pes kialak�tani; ? generaliz�ci�: egy meghat�rozott ingerre kialakult felt�teles v�- laszt az eredeti ingerhez hasonl� , m�s ingerek is kiv�ltanak; az- az az ingerek ��ltal�nosulnak� a v�laszol� viselked�se szem- pontj�b�l; ? diszkrimin�ci�: k�l�nbs�gt�tel ingerek k�z�tt, csak a megeros�- t�ssel kiv�lasztott ingerre reag�l; ? Pavlov szerint a klasszikus kondicion�l�s l�trej�tt�hez sz�ks�ges d�nto t�nyezo a felt�teles ingernek �s a felt�tlen ingernek az ido- beli �rintkez�se (kontiguit�sa); ? Rescola (1968): szembe�ll�totta a kontiguit�st �s a bej�solhat�s�- got; patk�nyokkal k�s�rletezett (A csop.: minden �ram�t�s elott hang, B csop.: 50-50%-ban elozte, ill. nem elozte meg hangjelz�s az � ram�t�seket - nem megb�zhat� a bej�sl�s) ? A csop. gyor- san kondicion�l�dtak.

19. A: minden �ram�t�st megeloz�tt hang, de volt hang �ram�t�s n�lk�l. B: volt �ram�t�s hangjelz�s n�lk�l. Akkor hat�kony, ha minden �ram�t�st megelozte hangjelz�s.

20. Bej�solhat�s�g �s �rzelmek Jobb, ha kapunk egy megb�zhat� jelz�st, hogy most fog f�jni, mintha kisz�m�thatatlan egy kezel�s sor�n a f�jdalom. �gy r�vid, korl�tozott idore jelenik meg az �rzelmi reakci�. Az ut�bbi esetben k�nnyebben �lland�sul a szorong�s.

21. A klasszikus kondicion�l�s etol�giai megk�zel�t�sben Az evol�ci� �s a genetika szempontjain a hangs�ly H: a tanul�st behat�rolja genetikai �r�ks�g�nk. Ez fajonk�nt m�s-m�s korl�tot jelent. Az asszoci�ci�k szelekt�vek: bizonyos dolgok k�z�tti asszoci�ci�k k�nnyebben ki�p�thetok. Pl.: patk�nyn�l: �z-rosszull�t, f�ny-�ram�t�s Mad�rn�l: l�tv�ny-�tel

22. Oper�ns kondicion�l�s 1 Oper�ns = muveleti/instrument�lis Az �llat akt�v r�szese a tanul�snak ? a tanul�s akt�v cselekv�s �tj�n megy v�gbe. A folyamat kiindul�pontja valamely �jszeru v�lasz � �S-R� - t�- pus� kondicion�l�s. A folyamatban szint�n t�rs�t�s zajlik, de az elemek sorrendje m�s. A megeros�t�s arra a folyamatra utal, amely sor�n egy appeti- t�v (v�gykelto )inger megjelen�se vagy egy averz�v (idegenke- d�st kiv�lt�) inger megszun�se n�veli a viselked�s val�sz�nu- s�g�t. T�pusai: pozit�v �s negat�v. B�ntet�s a megeros�t�s ellent�te: egy averz�v inger megjelen�- se vagy appetit�v inger megszun�se cs�kkenti a viselked�s va- l�sz�n�s�g�t. Oper�ns kondicion�l�sn�l ugyan�gy besz�lhet�nk kiolt�sr�l, generaliz�ci�r�l �s diszkrimin�ci�r�l, mint klasszikus kondi- cion�l�sn�l.

23. Oper�ns kondicion�l�s 2 1. Thorndike (1898): ? macsk�k �n. probl�maketrecben; ? �pr�ba szerencse� tanul�s;

24. Oper�ns kondicion�l�s 3 2. Mowrer: ? v�dekezo magatart�s kialak�t�sa; ? ketrecbe z�rt patk�nyt a padl�r�csozatb�l f�jdalmas elektromos �t�s �ri; ? a jutalom, a megeros�t�s, a f�jdalom megszun�se volt: a tanult viselked�s pedig v�dekezo jellegu (averz�v kondicion�l�s); ? l�tezo v�lasz gy�ng�t�se, a negat�v esem�ny bek�vetkez�s�nek megeloz�se. 3. Skinner: ? Skinner-doboz; ? galambokkal �s patk�nyokkal k�s�rletezett; ? m�sodlagos megeros�t�s: minden olyan hat�s, amely az eredeti megeros�t�ssel val� idobeli egybees�se nyom�n tesz szert meg- eros�to hat�konys�gra; ? r�szleges megeros�t�s: a v�lasz oly m�don kondicion�l�dott, hogy csup�n idonk�nti megeros�t�sek t�mogatt�k; ? fokozatos viselked�salak�t�s (shaping): �llatidom�rok haszn�lj�k.

25. Oper�ns kondicion�l�s 4 4. Oper�ns kondicion�l�s a kognit�vak szerint: ? kognit�v t�nyezok szerepe: bej�solhat�s�g �s kontiguit�stanul�s (idobeli �rintkez�s); ? patk�nyokkal v�gzett k�s�rletek: 1. az �llatokat elh�r�thatatlan f�jdalmas ingernek tettek ki, 2. ped�llal megsz�ntetheto a f�jdalom: �tapasztalatlan� �s �tapasz- talt� patk�nyok (nem tanulja meg, hogy az �ram�t�s elker�lheto); ? Maier �s Saligman kuty�kkal v�gzett k�s�rletei: 1. k�t �llatot elv�lasztva hevederz�ras dobozba tettek �s csak az, egyik �llat tudta gombbal megsz�ntetni az �ram�t�st, 2. f�ny vagy hang elore jelezte az �ram�t�st, az elobbiekben a befo- ly�solhat�s�got megtanult �llat egy m�sik rekeszbe val� �tugr�s- sal elker�li az �ram�t�st, a m�sik nem is pr�b�lkozik; ? tanult tehetetlens�g le�r�sa: ha valaki hosszabb idon kereszt�l olyan helyzetekbe k�nyszer�lt, a hol nem kontroll�lhatta az ot �ro aver- z�v esem�nyeket, a k�sobbiekben akkor is hajlamos lesz lemonda- ni a k�r�lm�nyek ellenorz�s�rol, amikor ez m�r megval�s�that� lenne (nem az idobeli �rintkez�s a kulcs, hanem a befoly�sol�s).

26. A megeros�t�s bizonyos v�laszok val�sz�nus�g�t n�veli. A v�laszeross�get a v�lasz gyakoris�ga mutatja. Szelekt�v megeros�t�s: pl.: csak akkor kap �telt a galamb, ha akkor nyomja a ped�lt, amikor �ppen �g a l�mpa. Shaping: viselked�s form�l�s, alak�t�s (generaliz�l�s, diszkrimin�ci�) R�szleges megeros�t�s: nem kap minden alkalommal megeros�t�st. Ez jobban ellen�ll a kiolt�ssal szemben.

28. 

29. A megeros�t�s lehet: Pozit�v, azaz a viselked�st jutalmaz� k�vetkezm�nye v�lasz n�veked�s Negat�v, ha a viselked�s megsz�ntet egy kellemetlen dolgot k�vetkezm�nye v�lasz n�veked�s + B�ntet�s: averz�v esem�ny a viselked�s ut�n k�vetkezm�nye v�lasz cs�kken�s

31. Megeros�t�sek

32. MEGEROS�T�SI TERVEK R�gz�tett ar�ny: Minden 10. l�da ut�n j�r egy fr�ccs!

33. MEGEROS�T�SI TERVEK R�gz�tett ido: A post�s 10-kor csenget

34. Gyakran foglalt telefonsz�m

35. Gyermeknevel�s �s oper�ns kondicion�l�s

38. A b�ntet�s h�tr�nya Cs�kkenti a v�lasz gyakoris�got, DE Hat�sa kev�sb� j�l j�solhat�. Le�ll�t egy viselked�st, de nem ad alternat�v�t. F�lelmet okoz. Extr�m b�ntet�s ak�r rosszabb v�laszt sz�lhet, mint az eredeti volt.

39. Kognit�v keretben Kontiguit�s helyett a befoly�solhat�s�g a fontos. Tanult tehetetlens�g � Seligman A kutya akkor pr�b�lja elker�lni az averz�v esem�nyt, ha tudja, hogy az o viselked�s�tol f�gg a k�vetkezm�ny. Aki ugyanannyi �ram�t�st kap, de nem szab�lyozhat, nem pr�b�l elker�lni-

40. Etol�giai keret Az asszoci�ci�k nem �nk�nyesek. A megeros�t�snek vannak korl�tai. Pl.: Mad�r: gyorsabban tanulja meg, ha gombot kell nyomogatni az�rt, hogy �lelmet kapjon. Viselked�s eltol�d�s:

41. Verb�lis tanul�s Besz�d �ltali tanul�s az egyik csak emberre jellemzo tan�- l�si forma. A verb�lis tanul�s sor�n az �n. interverb�lis asszoci�ci�s kapcsolatokra �sszpontos�tunk. Asszoci�ci�s lehetos�gek: ? k�zvetlen�l �rintkezo elemek k�z�tt: ? t�ri egyidejus�g (szimult�n kapcsolat), ? idobeni egym�sut�nis�g (szukcessz�v kapcsolat), ? k�zvetett m�don �rintkezo elemek k�z�tt: (sokkal laz�bbak, mint a k�zvetlen kapcsolatok) Asszoci�ci�s kapcsolat eross�ge f�gg: ? gyakoris�g (frekvencia) t�rv�nye, ? idoi vonatkoz�s (min�l frissebb, min�l �jabb).

42. Komplex tanul�s 1 1. K�hler (tanul�s alakl�lektani felfog�sban): ? majmokkal �s galambokkal v�gzett k�s�rletek; ? bel�t�sos tanul�s (c�l-eszk�z egys�gben val� l�t�sa, a k�zt�k l�vo viszonylat felismer�se); ? a k�rnyezet �s a viselked�s k�z�tt van amit a szem�ly gondol, hisz vagy rem�l, kognit�v t�nyezok: bel�t�s (c�lorient�lt cselek- v�s), el�rhetos�g (amit egyszer megtanultunk, mindig tudunk), transzfer (amit az egyik szitu�ci�ban megtanultunk, azt egy m�sik hasonl� helyzetben k�pesek vagyunk �jra alkalmazni); ? �aha�- �rz�s k�s�ri; ? pr�b�lkoz�sok, t�ved�sek �s bel�t�s az emberi tanul�s n�lk�- l�zhetetlen elemei.

43. Komplex tanul�s 2 2. Tolman: ? patk�nyokkal �tvesztoben v�gzett k�s�rletek; 1. patk�nyokat szabadon hagyta k�sz�lni az �tvesztoben, ahol eleinte egy�ltal�n nem volt �lelem; 2. most m�r t�pl�l�k�rt futtatjuk, m�r a m�sodik fut�st�l kezd- ve hib�tlanul j�rja be az �tvonalat. 3. t�bb lehets�ges �tvonal eset�n a legr�videbbet akad�lyok- kal torlaszoljuk el oly m�don, hogy a ker�lo utak k�z�l az �llat hol az egyiket, hol a m�sikat k�nytelen ig�nybe venni (r�szleteiben kitapasztalja az eg�sz elrendez�st), torlaszok elt�vol�t�sa ut�n r�gvest a legr�videbb �ton jut el az eledel- hez (olyan �ton, amelyre n�zve eddig egy�ltal�n nem kapott megeros�t�st); �start� �s �c�l� felcser�l�s eset�n is az elso fut�st k�vetoen meg�rti a dolgot, ezut�n hib�tlanul k�zleke- dik; ? kognit�v t�rk�p: a k�lvil�g t�rbeli elrendez�s�nek egy belso, ment�lis reprezent�ci�ja , ami megeros�t�s h�j�n is n�lk�l�zi a t�ri viszonyokat.

44. Komplex tanul�sKognit�v keret A viselked�s nem puszt�n az asszoci�ci�kkal magyar�zhat�. Az �lol�ny ment�lisan reprezent�lja a val�s�got. Muveletet ezeken hajt v�gre. Tolman � kognit�v t�rk�p Premack � csimp�nz szimb�lum tanul�sa K�hler - bel�t�sos tanul�s, ker�lo�t probl�ma: a megold�s hirtelen mer�l fel. A megold�st megorzi Kiterjeszti m�s probl�m�kra

46. Programozott oktat�s Skinner � 70-es �vek A megtanuland� anyagot kis elemeire bontj�k. Visszajelz�s a helyes �s t�ves v�laszokr�l. K�zvetlen, gyors megeros�t�s. Kis jutalmak, melyek nagyobbakra v�lthat�k. Ink�bb a j� jutalmaz�sa, mint b�nti.

47. Mai p�ld�k

48. Viselked�ster�pia A tanul�s �s kondicion�l�s alapelvein alapul. A maladapt�v viselked�st seg�t enyh�teni, illetve lecser�lni egy adapt�vra. A viselked�sre ir�nyul. Ma ink�bb kognit�v-viselked�s ter�pia: a viselked�s m�g�tti hiedelmekre is figyel, mert ezek torz�tj�k a beteg val�s�g�t. Ezen �s a viselked�sen k�v�n m�dos�tani.

49. Pl. f�bi�k, szorong�s, addikci�k kezel�s�re. H: f�bia klasszikus kondicion�l�ssal alakult ki (l. kis Albert) Neh�zs�g: elker�lo viselked�s miatt nincs lehetos�g �j asszoci�ci�k �p�l�s�re. �gy is kell megsz�ntetni: kiolt�ssal, ellenkondicion�l�ssal. c�l: szorong�s cs�kkent�se a f�bi�s t�rgy jelenl�t�ben. M�s �rzelmet kondicion�lnak a f�lelem t�rgy�hoz. 2 fontos technika:

51. Szisztematikus deszenzitiz�ci�

52. El�raszt�s Egy idore nincs menek�l�si lehetos�g, �sszez�rva a legf�lelmetesebb t�rggyal.

54. Klausztrof�bia

55. Oper�ns kondicion�l�s K�v�nt viselked�s megeros�t�se, nem k�v�nt kiolt�sa Foleg gyerekekn�l. Pl. FZH

56. Szoci�lis tanul�s jellemzoi 1 A tanul�s r�v�n bek�vetkezo viselked�sv�ltoz�s m�s sze- m�lyekkel t�rt�no interakci�kb�l ered. A szem�lyis�g eg�sz fejlod�s�t �tfog� folyamat Az egy�n t�rsadalmi jellege bontakozik ki ? szocializ�ci� (t�rsadalmiasod�s). Szocializ�ci�: a t�rsadalomba val� beilleszked�s folyamata. A szocializ�ci� pszichol�giai szempontb�l a szem�lyis�g- fejlod�s t�rsadalmi vet�lete. Legfobb k�zege az �n. mikromilio ? aminek a k�zvet�t�s�- s�vel jut el a t�rsadalmi hat�s az egy�nhez. A szoci�lis t�r bov�l�s�vel a hat�st gyakorl� szem�lyek sz�ma egyre no. A szocializ�ci� eszk�ze a kommunik�ci�.

57. Szoci�lis tanul�s jellemzoi 2 ? A szoci�lis tanul�s elm�let�nek �tt�roje: A. Bandura (1977) ? Inger (I) � kognit�v faktor/�organizmus faktor� (O) � v�lasz (R) ? Organizmus faktor = mindazon jellegzetess�gek, amely az e- gyedet individuum� tesz; ez az a faktor, amely meghat�rozza a k�rnyezetre val� egyedi reakci�kat. ? Az individu�lis viselked�s a k�rnyezet �s az egyed k�z�tti k�l-cs�nhat�s eredm�nye. ? Sokfajta viselked�st elsaj�t�thatunk an�lk�l, hogy direkt mege- ros�t�se megt�rt�nne. ? A viselked�s f�gg: a szitu�ci�t�l, az �t�lt szitu�ci� jelentos�-tol (kr�zis helyzet), a m�ltban lezajlott hasonl� magatart�sok megeros�t�s�tol, hasonl� esetekben m�sok tev�kenys�g�nek megfigyel�s�tol.

58. A szoci�lis tanul�s m�djai 1 Ut�nz�s: ? nem tudatos, nem sz�nd�kos; ? az emp�tia talaj�n fejlodik ki (bele�l�s eszk�ze az ut�n- mozg�s; akaratlanul is azt csin�lja, amit a k�rnyezete); ? csecsemokorban: cirkul�ris reakci� �s nem k�sleltetheto; ? 1,5-2 �ves kort�l: k�sleltetett ut�nz�s (kialakult eml�kk�p alapj�n). Modellk�vet�s: ? kezdetben nem tudatos, v�logat�s n�lk�l kiterjed k�rnye- zet�nek gyakran l�tott szem�lyeire, a k�soi gyermekkor- ban �s a felnottkorban m�r tudatos modellk�veto viselke- d�s; ? legfobb ind�t�kai: szeretetkapcsolat vagy a szerepirigys�g vagy a szoci�lis hatalom vagy a m�sik sikere, jutalma (empatikus ut�nz�s);

59. A szoci�lis tanul�s m�djai 2 ? jutalmaz�s �s a b�ntet�s szerepe; ? c�l a sikeres viselked�s. Azonosul�s (identifik�ci�): ? �v�d�s- �s iskol�skorban a gyermek akaratlanul, spont�n m�don veszi �t az �rzelmileg jelentos szem�lyek viselke- d�sm�dj�t, elv�r�sait; ? serd�lo- �s ifj�-, valamint felnottkorban m�r d�nto a tuda-toss�g �s a sz�nd�koss�g; ? c�l a modell�l v�lasztott szem�lyhez fuzodo viszony fenn- tart�sa; az egy�n hisz az �tvett v�lem�nyekben, �rt�kekben, csele-kedetekben; ? a viselked�st ny�ltan �s belsoleg is elfogadja, s a befoly�- sol� szem�ly t�voll�t�ben is tan�s�tja;

60. A szoci�lis tanul�s m�djai 3 ? l�tezik negat�v identifik�ci� is. Belsov� t�tel (interioriz�ci�): ? a szoci�lis tanul�s legmagasabb szintje, r��p�l az elozo szintekre; ? serd�lo- �s ifj�-, valamint felnottkor d�nto tanul�si m�dja; ? az egy�n az�rt fogadja el egy m�sik szem�ly befoly�s�t, mert az egybev�g saj�t belso �rt�krendszer�vel; ? az ilyen viselked�s fokozatosan f�ggetlenedik a k�lso for-r�st�l, be�p�l a szem�lyis�gbe, �rt�krendszer�nek r�sz�v� v�lik; ? az erk�lcsi norm�k, szok�sok, �rt�kek, a �lelkiismeret� ki- alakul�sa ilyen mechanizmussal magyar�zhat�k.