300 likes | 562 Views
Magyar Evezős Szövetség. AZ EVEZŐS SPORT FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010-2016 (Tervezet) . A kezdetek. A világ egyik legelterjedtebb sportága az evezés: 131 ország tagja a Nemzetközi Evezős Szövetségnek, a nyári olimpiai játékok 3. legnépesebb mezőnyét alkotja.
E N D
Magyar Evezős Szövetség AZ EVEZŐS SPORT FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010-2016 (Tervezet)
A kezdetek A világ egyik legelterjedtebb sportága az evezés: 131 ország tagja a Nemzetközi Evezős Szövetségnek, a nyári olimpiai játékok 3. legnépesebb mezőnyét alkotja. 2005.-ben Varga Tamás és Hirling Zsolt könnyűsúlyú egységben állt a világ élén. Hazánkban Gróf Széchenyi István Bécsből Pozsonyba való evezésével indította útjára 1826-ban a sportágat; 1893-ban alakult meg a Magyar Evezős Szövetség . A közelmúlt eredményei 2001-ben Haller Ákos és Pető Tibor szerezte meg a magyar evezés első világbajnoki címét, amit a következő évben megvédték.
A fő problémák Finanszírozás A sportág egésze jelentős forráshiánnyal küzd. Sokszor az alapvető működési költségeket is nehezen teremtik elő a klubok, fejlesztésre általában nem jut pénz. Létesítmények A csónakházak nagy része nem az egyesületek tulajdonában van, így fennmaradásuk bizonytalan. Többségük nem megfelelő állapotú. Eszközök Az eszközpark jelentős fejlesztésre szorul, mind a versenyhajók, mind a túra és hobbi hajók, hajószállítók, vontatók, kísérő motorcsónakok, ergométerek tekintetében. Humán erőforrás Kevés az edző, sportvezető. Jellemzően e két funkciót együttesen látják el. Sportolók A versenyzők száma kis mértékben növekedett az utóbbi években, azonban a túraevezősök száma jelentősen csökkent. Ismertség Objektív felmérés nem készült, de a mindennapok tapasztalatai szerint, az evezés ismertsége nem megfelelő: jellemző, hogy összekeverik más sportágakkal.
Regisztrált versenyzők száma 2009-ben Evezés: 1880 fő (26. sportág a 74 közül)
Tagegyesületek száma 2009-ben Evezés: 32 egyesület (46. a 74 szövetség közül)
A rendszerváltáskor az állami cégek kiszálltak a sport finanszírozásából. Az evezős eszközök ára jelentősen megnőtt. (új technológiák, a hazai gyártás leállt) Megszűnés Jelentősen nehezebb anyagi helyzetbe kerültek/kerülnek az egyesületek Ha nincs eredmény + Gazdasági világválság A megmaradt állami, önkormányzati támogatások megszerzése érdekében eredményeket kell produkálni. Csökkennek a támogatások Az infrastruktúra fejlesztésére, az utánpótlás-nevelésre, túraevezésre nem maradt elegendő forrás. Az evezés tömegbázisa drasztikusan csökken. Csökken a színvonal. Csökken az evezés ismertsége. A Negatív folyamat
SW0T- analízis Erősségek • A sportág erős nemzetközi érdekérvényesítési potenciálja • Nemzetközi szinten elterjedt • Elkötelezett vezetők • Legnépesebb olimpiai mezőny • Minden korosztály űzheti • Egészség megőrző hatású • Rekreációs hatású Gyengeségek: • Szakemberképzés • Nemzetközi eredményesség • Önkéntesek hiánya • Finanszírozási problémák • Rossz belső kommunikáció • Idősödő edzői gárda • Eszköz és pénzigényes • Létesítmény-helyzet Lehetőségek • Pályázatok • Kapcsolatépítés • Létesítmények fejlesztése • Fizető-szolgáltatások kialakítása • Adaptív evezés • Iskolai, egyetemi evezés • Sok természetes vízfelület • Internet, média Veszélyek • Hazai ismertség, elterjedtség • Fizetőképes réteg szűkülése • Szabadidő csökkenése • Állami támogatások csökkenése • Bürokrácia növekedése • Kajak-kenu dominancia
KÜLDETÉS Minél szélesebb társadalmi körben ismerjék meg az evezést, a sportág nyújtotta előnyöket és lehetőségeket, hogy minél többen evezzenek rendszeresen, illetve vegyenek részt az evezős klubok életében! Élsport Versenysport Szabadidősport
JÖVŐKÉP: 2016. Magyarország 8 000 regisztrált verseny és túra evezős, 50 egyesületben sportol rendszeresen. 4 egységünk kvalifikálja magát a Rio de Janeiro-i olimpiára. A vízparti városokban az iskoláskorú gyermekek 50 %-a legalább egyszer kipróbálja az evezést, vagy az ergométerezést. 12 csapat vesz részt az egyetemek közötti versenyen. A Dunán és a Tiszán rendszeresen indulnak evezős túrák. A balatoni, velencei és Tisza-tavi strandokon hobbievezős hajókat lehet bérelni. A menedzser rétegből sokan az evezést választják rekreációs céllal, illetve munkatársaikat evezős csapatépítő programokra fizetik be. A vízparti városok lakosságának 80 %-a ismeri az evezős sportot.
CÉLKITŰZÉS Eredmények Cél Új stratégia Stratégiai rés VAGY A kitűzött célok csökkentése Előrejelzés Idő
Népszerűsítő rendezvények, Versenyek színesítése A VERSENYEK NÉZETTSÉGE NÖVEKSZIK A Támogatások növekednek (Szponzori, önkormányzati, pályázati) MARKETING Az evezés ismertsége növekszik Utánpótlás-nevelés Sportág-fejlesztés Eredményesség nő Tömegbázis nő MESZ költségvetésének átcsoportosítása, működésének átszervezése A pozitív folyamat
SZEMLÉLETVÁLTÁS Stratégiai vezetés: ki kell tűzni a céljainkat, majd ezeket folyamatosan szem előtt tartva kell meghozni a döntéseket. Marketing szemlélet: a sportolók, a finanszírozók szemével kell nézni: mit tud nyújtani a sportág: miért érdemes evezni, és miért érdemes az evezésre költeni. Szolgáltató attitűd: a szövetség elsődleges feladata a tagegyesületek segítése, munkájuk koordinálása. PR és marketing: a média és az internet nyújtotta lehetőségeket sokkal jobban ki kell használni az evezés ismertségének növelése, és így annak finanszírozásához szükséges források megszerzése érdekében. Átláthatóság és transzparencia: a szövetség működése áttekinthető és mindenki által megismerhető legyen, a szervezeti modelltől, a válogatási rendszeren keresztül a finanszírozásig. Tömegbázis-szélesítése:a hagyományos „elit” versenyevezés mellett a rekreációs (túra, hobbi, fixüléses, tengeri) evezés nyújtotta lehetőségeket kihasználva sokkal szélesebb réteg számára kell megfelelő evezős élményt biztosítani minden korosztályban.
CÉL-TERÜLETEK SZAKMAI Utánpótlás-nevelés Szabadidő sport Verseny- és élsport Fogyatékosok sportja MŰKÖDÉSI Szervezeti, irányítási rendszer Humán erőforrás Kommunikáció PR és Marketing Létesítmények Eszközök Gazdálkodás Versenyek, rendezvények Kapcsolatok Sportegészségügy
Utánpótlás-nevelés SZAKMAI CÉLOK ÉS STRATÉGIÁK Cél:Jelentős létszámnövekedés, a verseny és szabadidősport terén egyaránt. Stratégia: 1. Iskolai kapcsolatrendszer kiépítése, fejlesztése 2. Fiatalabb korosztályok bevonása 3. Új események, programok szervezése
Szabadidő sport SZAKMAI CÉLOK ÉS STRATÉGIÁK Cél:Az evezés tömegbázisának szélesítése. Stratégia: 1. Egyetemi kapcsolatrendszer kiépítése 2. Vízitúrák szervezése 3. Hobbievezés népszerűsítése, szervezése 4. Veterán evezés népszerűsítése
Verseny és élsport SZAKMAI CÉLOK ÉS STRATÉGIÁK Cél:A nemzetközi eredményesség növelése. Stratégia: 1. Egyértelmű válogatási rendszer 2. Egyértelmű felkészítési rendszer 3. Megfelelő eszközök biztosítása 4. Korszerű sportegészségügyi háttér
Adaptív evezés SZAKMAI CÉLOK ÉS STRATÉGIÁK Cél:Sportolási, versenyzési lehetőség biztosítása. Stratégia: 1. Megfelelő eszközök és bázis biztosítása 2. Versenyek szervezése 3. Kapcsolatfelvétel más szervezetekkel
Szervezeti, irányítási rendszer Humán erőforrás MŰKÖDÉSI CÉLOK ÉS STRATÉGIÁK 1. A szervezeti struktúra áttekintése 2. Területi szövetségi rendszerátalakítása Hatékony működés, és együttműködés 1. Több szövetségi munkaerő 2. Több jól képzett edző, sportvezető 3. Önkéntesek bevonása • Szakemberek, cégek megbízása • Több szövetségi alkalmazott 3. Edzők, sportvezetők képzésének és továbbképzésének szervezése, támogatása 4. Az evezős edzőképzés szakmai irányítása 5. Edzők, sportvezetők nagyobb anyagi, és társadalmi elismerése 6. Önkéntesek „toborzása”
Kommunikáció PR és Marketing MŰKÖDÉSI CÉLOK ÉS STRATÉGIÁK • A szövetség és a klubok között folyamatos, kétirányú kapcsolat révén minden információ időben eljusson az érintettekhez 2. Eredmények, események hatékony publikálása 1. Belső kommunikációs terv kidolgozása 2. Naprakész elérhető adatbázis 3. Rendszeres sportvezetői fórum 4. Hírlevél 5. Külső kommunikációs terv 6. Kommunikációs szakember megbízása 1. Marketing terv készítése 2. Népszerűsítő versenyek, rendezvények 3. Népszerűsítő kiadványok 4. Újságírók, riporterek megnyerése 5. Bekapcsolódás más társadalmi programokba 6. Egységes arculat 7. Internetes megjelenés fejlesztése Az evezés ismertségének növelése
Gazdálkodás MŰKÖDÉSI CÉLOK ÉS STRATÉGIÁK 1. Átlátható, ösztönző, gazdaságos finanszírozás 2. Bevételek növelése 3. Ösztönző befizetési rendszer 4. Önfenntartás 1. Állami támogatások elosztásának objektív rendszere 2. A válogatott sportolók felkészítésének és versenyeztetésének átlátható finanszírozási rendszere 3. Sportágfejlesztési pályázatok 4. Reklámszabályzat aktualizálása 5. Működési költségek racionalizálása 6. Kapcsolatépítés 7. Szponzori bevételek növelése 8. Pályázatok 9. 1%-os kampány, mecenatúra 10. Vállalkozási tevékenységek 11. Tagdíjrendszer átalakítása 12. Regisztrációs díj minimalizálása 13 Nevezési díj-rendszer áttekintése 14. Önfenntartó működési-modell a kluboknak
Létesítmények Eszközök MŰKÖDÉSI CÉLOK ÉS STRATÉGIÁK • Központi Szövetségi Bázis 2. Meglevő klub-ingatlanok megőrzése 3. Új evezősbázisok létesítése • Új vízitelep megszerzése, kiépítése 2. Döntéshozók meggyőzése 4. Új evezős klubok létrehozásának segítése, szakmai támogatása. 1. Megfelelő méretű eszközök tervezése 2. Gyártó keresése 3. Meglevő eszközök hatékonyabb használata 4. Fisa szabvány méretű 4X-/- beszerzése 5. GIG, kielboot, 10 evezős, szörf-, tengeri evezős, hobbi-hajók beszerzésének koordinálása, támogatása 6. Megfelelő irodai eszközök beszerzése 7. Versenyekhez eszközök beszerzése 1. A 9-10 éves korosztálynak is megfelelő méretű eszközök 2. Versenyzéshez megfelelő hajók 3. Oktató és rekreációs hajók 4. Működéshez megfelelő eszközök
Versenyek, rendezvények Kapcsolatok MŰKÖDÉSI CÉLOK ÉS STRATÉGIÁK 1. Verseny-koordinátor megbízása 2. Elektronikus Verseny-adminisztráció rendszer kialakítása 3. Népszerűsítő rendezvények szervezése, támogatása 4. Nemzetközi versenyek szervezése • Az evezős versenyek programjának színesítése 2. Népszerűsítő rendezvények 3. Nemzetközi versenyek • Hazai szervezetekben befolyásunk növelése 2. Nemzetközi Szervezetekben pozíciónk fenntartása 1.Kapcsolatépítés, pozíciók betöltése 2. Döntéshozók, fizetőképes menedzser réteg, újságírók bevonása 3. Részvétel, pozícióink fenntartása
Sportegészségügy MŰKÖDÉSI CÉLOK ÉS STRATÉGIÁK Korszerű sportegészségügyi háttér 1. Sportegészségügyi vizsgálatok 2. Tanácsadás a sportolók részére 3. Doppingellenes tevékenység 4. Étkezés kiegészítők, vitaminok 5. Egészségmegőrző hatás elemzése
A stratégiai terv megvalósításának lépései A stratégiai terv megvitatása, szükség esetén átdolgozása és elfogadása – (közgyűlés) Projektek kijelölése – (elnökség) Részletes tervek kidolgozása (feladatok, források, felelősök, ütemezés), és lebonyolítása – (bizottságok, főtitkár) A projektek összehangolása, és ellenőrzése – (elnökség) A stratégiai célok megvalósulásának ellenőrzése – (közgyűlés) Szükség esetén a stratégiai terv módosítása – (közgyűlés) Budapest, 2010. március 28. Tarján Tamás