E N D
1. A számítógép felépítése
2. Készítette: Korössy Ildikó 2 Számítógépek típusai 1 Mikroszámítógépek: Személyi számítógépek (Personal Computer PC)
Kis méret
Könnyu kezelhetoség
Felhasználóbarát szoftverek
Asztali számítógépek (desktop)
Apple: Machintosh
Számos IBM számítógép
3. Készítette: Korössy Ildikó 3 Számítógépek típusai 2 Laptop
Hordozható számítógép
Hálózatról vagy elemrol muködtetheto
Notebook
A laptopnál kisebb méretu hordozható számítógép, általában kényelmesen elfér egy aktatáskában
Pocket PC (palmtop)
Egészen kis méretu
Elfér akár egy zsebben is
Egyszeru feladatokra, kevés adat tárolására alkalmas
4. Készítette: Korössy Ildikó 4 Számítógépek típusai 3 Munkaállomások (workstation)
Szintén kis méret
Nagy tudás
Hatékony szoftverek
Tervezok, kutatók használják
Széles köruen használatosak: SUN, Apollo, Hewlet-Packard és az IBM munkaállomások
5. Készítette: Korössy Ildikó 5 Számítógépek típusai 4 Miniszámítógépek
Kis méret (kb. asztal nagyságú)
Általános célú számítógép
Sokszor használják oket mikroszámítógépekbol álló hálózat központi gépeként
Legelterjedtebbek: a DEC cég VAX gépei
6. Készítette: Korössy Ildikó 6 Számítógépek típusai 5 Nagyszámítógépek (mainframe)
Nagy méret (egységei akár egy szobát is megtöltenek)
Általános külön gépteremben helyezik el, ahova csak a kezeloszemélyzet léphet be
Nagymennyiségu adat tárolására, feldolgozására, illetve bonyolult számításigényes programok futtatására szolgálnak (több millió utasítás/s)
Mamutvállalatok, nagy bankok adatfeldolgozására
Kb. ž részét: IBM cég készítette
7. Készítette: Korössy Ildikó 7 Számítógépek típusai 6 Szuperszámítógépek (supercomputers)
Legnagyobb méret
Nagyon nagy mennyiségu adatot kéépesek rövid ido alatt feldolgozni
Általában számos processzor (akár 1 000 db!) található bennük, melyek párhuzamosan muködnek
Kormányzati, állami intézmények
Világ idojárásának elorejelzése
Katonai célok, modellezések, szimulációk
CRAY számíítógépek
8. Készítette: Korössy Ildikó 8 Számítógépek adatábrázolása 1 Az információ alapegysége a bit (binary digit), ami 1 vagy 0 (igaz vagy hamis, magasabb vagy alacsonyabb elektromos feszültségi szint) értéket vehet fel.
Az információfeldolgozás alapegysége a bájt (Byte, B), a legkisebb címezheto egység, 8 bitbol áll.
9. Készítette: Korössy Ildikó 9 Számítógépek adatábrázolása 2 Egy bájton a bitek sorozata 28=256-féleképpen alakítható ki.
Nagyobb egységek:8 bit = 1 B (bájt)1024 B =1 KB (Kilobájt)1024 KB = 1 MB (Megabájt)1024 MB = 1 GB (Gigabájt) 1024 GB = 1 TB (Terabájt)1024 TB = 1 PB (Petabájt)1024 PB = 1 EB (Exabájt)
10. Készítette: Korössy Ildikó 10 Számítógépek adatábrázolása 3 Adattípusok
szöveges
numerikus
logikai
utasítás
képi/hang
A tárolt, egybetartozó információkat állományoknak, fájloknak (file) nevezzük
11. Készítette: Korössy Ildikó 11 Karakterek ábrázolása a számítógépben 1 Az angol ABC betuinek száma (26), nagybetuk, számjegyek, írásjelek, egyéb speciális jelek, kb. százféle jel.
Tekintetbe véve az egyéb megkívánt jeleket is, egy ilyen jel, karakter tárolására 8 bitet szükséges.
Így 28=256 különféle jel tárolható.
Egy hozzárendelési szabály, egy táblázat szerint, minden egyes bitsorozat egy karaktert, jelet jelképez, mely szabály nemzetközileg elfogadott, egységes, szabványos kódrendszer (ASCII).
12. Készítette: Korössy Ildikó 12 Karakterek ábrázolása a számítógépben 2 ASCII = American Standard Code for Information Interchange, általában: mini és mikroszámítógépeken.
Az ASCII kódrendszerben a:
0 és 127 között a rögzített (azaz mindenhol a világon ugyanazon) jelek helyezkednek el,
128 és 255 között a nemzetfüggo átdefiniálható jelek vannak (pl. a magyar ékezetes betuk).
A Microsoft cég Magyarország (és Közép-Európa) számára a 852-es jelu, Latin II. kódlapot adta.
Általában az EBCDIC kódrendszert használják a nagyszámítógépeken.
13. Készítette: Korössy Ildikó 13 Számábrázolás A számítástechnikában a 2-es és a könnyebb olvashatóság érdekében a 16-os (régebben a 8-as) számrendszer terjedt el.
A gépben az adatábrázolás kettes számrendszerben történik.
A számítógép eltéroen tárolja az egész és a valós (tört) számokat.
14. Készítette: Korössy Ildikó 14 Fixpontos vagy egész ábrázolás 1 Az elojeles egész számok ábrázolására a kettes komplemens képzés módszerét alkalmazzuk:
a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre.
A szám ellentettjét úgy kapjuk, hogy a komplemenshez hozzáadunk 1-et.
15. Készítette: Korössy Ildikó 15 Fixpontos vagy egész ábrázolás 2 Az 1 byte-on (8 bit) történo ábrázolás természetesen csak 8 számjegyet jelent, melybol az elso bit az elojel bit:
0 : pozitív elojel
1 : negatív elojel
1 byte: -128
127 (27-1)
(256 lehetoség)
2 byte: -32 768
32 767 (215-1)
(65 536 lehetoség)
16. Készítette: Korössy Ildikó 16 Fixpontos vagy egész ábrázolás 3 Pl: Számítsuk ki:
-12(10) = ?(2)
12 (1 byte-on): 0000 1100
12 komplemense: 1111 0011
+ 1
12 ellentettje: 1111 0100
Tehát: -12(10) = 1111 0100(2)
Ellenorzés:
12+(-12): 1 0000 0000
(Túlcsordulás!)
17. Készítette: Korössy Ildikó 17 Lebegopontos vagy valós ábrázolás 1 Ehhez a számot ún. kettes normálalakra kell hozni:
szám=mantissza*bszrkarakterisztika
Pl.: 154=1,54*102 (számrendszer: 10)
11,01=0,1101*210 (számrendszer: 2)
A mantissza 0 és 1 közé esik.
A karakterisztika a hatvány.
18. Készítette: Korössy Ildikó 18 Lebegopontos vagy valós ábrázolás 2 Megegyezés szerint az egyszeres pontosságú lebegopontos számábrázolás 4 byte-on történik,
1 byte: karakterisztika
3 byte: mantissza
Ebben az esetben az ábrázolt szám nagysága:
2-128 és 2127 között lehet.
Ha 4 byte nem elegendo, 8 byte-on dolgozhatunk,ekkor a szám kétszeres pontosságú lebegopontos ábrázolásáról beszélünk,
2 byte: karakterisztika
6 byte: mantissza
19. Készítette: Korössy Ildikó 19 Lebegopontos vagy valós ábrázolás 3 A kettes számrendszer tört helyi értékei:
0,5 =1/2 =0,1
0,25 =1/4 =0,01
0,125 =1/8 =0,001
0,0625 =1/16 =0,0001
stb.
20. Készítette: Korössy Ildikó 20 Lebegopontos vagy valós ábrázolás 4 Pl: Számítsuk ki:
-45,875(10) = ?(2)
45(10)=101101(2)
,875(10)=,111(2)
Tehát normál alak (2)-ben:
0,101101111*26=0,101101111*2110
- Elojel: 1 (mert: negatív)
21. Készítette: Korössy Ildikó 21 Lebegopontos vagy valós ábrázolás 5 - Karakterisztika (hatvány): 100 0110
7 biten torzítva:
+64(10)=+100 0000(2)
(így a negatív hatványok esetében nincs egyéb változás):
Mantissza (3 byte-on):
1011 0111 1000 0000 0000 0000
TEHÁT:
22. Készítette: Korössy Ildikó 22 A számítógép muködése 1
23. Készítette: Korössy Ildikó 23 A számítógép muködése 2
24. Készítette: Korössy Ildikó 24 Fizikai felépítés 1 Fizikailag a legtöbb személyi számítógép legalább három részbol tevodik össze:
Alapgép
Monitor
Billentyuzet
Szükség esetén:
Egér
Nyomtató
A különféle részegységeket tartalmazó, illetve ilyenekkel kiegészített számítógépeket számítógép-konfigurációknak nevezzük.
25. Készítette: Korössy Ildikó 25 Fizikai felépítés 2 A számítógépek fizikai kiépítése sem egységes.
A hordozható számítógépek (laptop, notebook, palmtop) teljesen egybe vannak építve.
Asztali kivitelu PC-k (Personal Computer) általában több, egymással összekapcsolt részegységbol állnak.
26. Készítette: Korössy Ildikó 26 Harver, Szoftver Hardvernek nevezzük valamely számítógép elektronikus és mechanikus alkatrészeinek összességét.
Hardver = kemény áru, = megfogható.
Szoftvernek nevezzük a számítógépen futó, illetve futtatható programok összességét.
Szoftver = lágy áru, = megfoghatatlan.
A szoftvert mindig valamilyen adathordozó tartalmazza.
27. Készítette: Korössy Ildikó 27 Funkcionális felépítés A hardver funkcionálisan három fo részre osztható:
Központi feldolgozó egység (CPU)
Memória
Perifériák
28. Készítette: Korössy Ildikó 28 CPU 1 Central Processing Unit.
A számítógép agya.
Irányítja a számítógép adatforgalmát, feldolgozza az adatokat.
PC: a CPU egyetlen integrált áramköri lapkán helyezkedik el
Fo részei:
Vezérlo egység (CU)
Aritmetikai és logikai muveleteket végzo egység (ALU)
Regisztertömb
29. Készítette: Korössy Ildikó 29 CPU 2 CPU jellemzoje: utasításkészlet: azoknak az utasításoknak a halmaza, amelyeket a processzor értelmezni tud.
A különféle számítógépcsaládokhoz különféle processzorokat fejlesztettek ki, melyek eltéro utasításkészlettel rendelkeznek. (pl.: IBM PC, Apple Machintosh gépcsalád).
Az egy családba tartozó gépek fejlesztésénél a régebbi processzorok utasításkészletét bovítették.
30. Készítette: Korössy Ildikó 30 CU 1 A központi vezérlo egység (CU) feladata:
az utasítások értelmezése;
az utasítások ütemezése;
a fizikai egységek közötti szinkronizációt;
az utasítások végrehajtatása.
A CU-ban: egy órajel-generátor: meghatározott idonként órajelet bocsát ki.
Az órajelek frekvenciáját Hertz-ben (MHz) mérjük.
Két órajel között eltelt ido: ciklusido.
31. Készítette: Korössy Ildikó 31 CU 2 Az egyes gépi utasítások végrehajtása az órajel hatására történik.
Az órajelre a vezérlo egység megkezdi a következo utasítás végrehajtását.
Az utasításnak a ciklusidon belül be kell fejezodnie, hiszen az újabb órajel hatására megkezdodik a következo utasítás végrehajtása.
A ciklusido hossza - így az órajel-generátor frekvenciája - jól jellemzi a processzor sebességét.
32. Készítette: Korössy Ildikó 32 CU 3
33. Készítette: Korössy Ildikó 33 CU 4 A processzor teljesítményének jellemzo: a processzor szóhosszúsága (= hány bitet tud egyszerre kezelni).
286-os típus: 16 bites szóhosszúságú
386-os és magasabb verziószámú mikroprocesszorok: 32, 64 bitesek.
Kiegészíto jelek:
SX változat: a mikroprocesszoron belüli átviteli vonalak csak 16 bitesek (lassú a processzor muködése).
DX változat: normál.
34. Készítette: Korössy Ildikó 34 CU 5 A számítási muveletek gyorsítására egy segédprocesszort, úgynevezett co-processzort alkalmaznak.
Ezeket elsosorban a lebegopontosan ábrázolt számok feldolgozására fejlesztették ki.
A PC-kben található foprocesszorok ugyanis csak egész számokkal tudnak számolni, a lebegopontos muveleteket programokkal valósítják meg, s ez lényegesen lassabb, mint a hardware-s megoldás.
Vannak több egyenrangú processzort tartalmazó PC-k is. Ez az utasítások párhuzamos végrehajtását teszi lehetové.
35. Készítette: Korössy Ildikó 35 ALU Az aritmetikai-logikai muvelet-végrehajtó egység (ALU) képes a megszokott aritmetikai és logikai muveletek elvégzésére, valamint a relációk kiértékelésére. ill. összetettebb típusok esetén a lebegopontos muveletek elvégzésére is.
Az ALU alapmuveletként többnyire az összeadást, kivonást, az ÉS és a VAGY muveleteket tudja elvégezni. A szorzást és az osztást összeadások illetve kivonások segítségével valósítja meg.
36. Készítette: Korössy Ildikó 36 Regiszterek A regiszterek a programállapot és az adatok átmeneti tárolására szolgálnak.
Nagyon gyors memóriák.
Magas ára miatt csak néhányat helyeznek el a számítógépekben.
37. Készítette: Korössy Ildikó 37 Memória 1 Nincs mozgó alkatrész.
Az adatok és az utasítások tárolására szolgál.
Alapegységei a byte-ok, melyek mindegyike önálló címmel rendelkezik. A byte-okat 0-tól kezdve számozzák meg, ez a szám lesz a byte címe.
38. Készítette: Korössy Ildikó 38 Memória 2 Csak olvasható - ROM (Read Only Memory) memória: tartalmát egyszer lehet beírni, ezután változatlan marad. A tápfeszültség megszunése esetén (pl.: kikapcsoláskor) sem felejti el azt.
A ROM-ban a számítógép muködéséhez szükséges adatokat és programokat tárolják (BIOS = Basic Input/Output System = perifériák vezérloprogramjai).
39. Készítette: Korössy Ildikó 39 Memória 3 EPROM =Elektronikusan programozható ROM.
Programozása EPROM író eszközzel.
UV sugárzás hatására tartalma törlodik.
40. Készítette: Korössy Ildikó 40 Memória 4 Az írható, olvasható RAM (Random Access Memory) memóriában, az éppen futó programokat és adataikat tárolják.
Felhasználói memória.
Tipikus méretek: 256, 512 KB1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256 MB.
41. Készítette: Korössy Ildikó 41 Memória 5 CACHE = gyorsító tár.
Speciális, gyors RAM.
A programok végrehajtását gyorsítja.
Tipikus méretei: 64, 128, 256, 512 KB.
A mikroprocesszor szabadidejében feltölti ezt az éppen használt program körüli utasításokkal, adatokkal. Ekkor a processzor a következo utasítást a CACHE-bol olvassa.
42. Készítette: Korössy Ildikó 42 Memória 6 CMOS = akkumulátorról táplált kis fogyasztású RAM.
A számítógép konfigurációjához, kiépítettségéhez szükséges adatokat tárolja.
Tartalmát a ROM BIOS-ban tárolt SETUP programmal lehet kezelni.
43. Készítette: Korössy Ildikó 43 Perifériák A számítógéphez különbözo perifériák kapcsolhatók hozzá.
Ezek egy része:
beviteli eszköz, amely az adatok bevitelére szolgál,
kiviteli eszköz, amely az adatok kiírására szolgál,
háttértároló. amely az adatok és programok hosszabb ideig tartó tárolása szolgál. Tartalmuk a számítógép kikapcsolása után is megmarad.
44. Készítette: Korössy Ildikó 44 Mágneses adathordozók 1 Gyakorlatban: egy nem mágnesezheto (pl. muanyag) alapra felvisznek egy vékony mágneses réteget, ez a mágneses adathordozó.
Az adathordozó felület állandó mozgásban van a fej elott.
A legelterjedtebb mágneses adathordozók a különbözo mágneslemezek.
45. Készítette: Korössy Ildikó 45 Mágneses adathordozók 2 A lemezfelületek logikailag koncentrikus körökre oszlanak, ezeket a köröket sávoknak nevezzük.
Egy-egy sávra egyforma adatmennyiség írható fel, függetlenül attól, hogy a lemez szélén, vagy a közepén helyezkedik-e el.
A sávok szektorokra oszthatók, ezek azonos számú byte-ot tartalmaznak (512 B).
46. Készítette: Korössy Ildikó 46 Merevlemez 1 A személyi számítógépekben egy vagy két merevlemezt (winchester) szoktak elhelyezni.
A winchester táraknál egy, vagy több merev mágneslemez helyezkedik el egy légmentesen lezárt tokban.
Az összes mechanikus alkatrész a tokon belül van, por, szennyezodés nem kerülhet a tokba. A legelterjedtebb winchester tárak kapacitása 80 Mbyte és néhány Gbyte között van.
47. Készítette: Korössy Ildikó 47 Merevlemez 2 A merevlemez a gép bekapcsolásakor forogni kezd, és csak a gép kikapcsolásakor áll meg.
A merevlemez, bár külso tároló, általában a számítógép dobozán belül található, de különálló egységként is csatlakoztatható a számítógéphez.
A winchesterek a számítógépbe építésüktol függoen lehetnek:
Cserélhetok
Nem cserélhetok
48. Készítette: Korössy Ildikó 48 Merevlemez 3 Lemezoldal: több is lehet (ahány fej).
Sáv (track): egy koncentrikus kör egy lemezoldalon. A sávok surun helyezkednek el a lemezoldalakon. Minden olyan koncentrikus kör, ahol a fej pozícionálni tud, egy-egy sáv.
Szektor (blokk): egy sávon belül több körcikk. Köztük hézagok (gap) vannak. A fizikai méretüktol függetlenül azonos mennyiségu adatot tartalmaznak.
Cilinder: több lemezoldal egymás fölötti sávjai: egy fejállással írhatók/olvashatók a cilinder szektorai.
49. Készítette: Korössy Ildikó 49 Hajlékony lemez 1 A másik, széles körben használt adathordozó a hajlékony lemez (floppy).
A mágneses felület hordozóanyaga egy hajlékony muanyag lap.
A hajlékony lemez a lemezegységbe (floppy meghajtó) helyezve, ha eléri a kívánt fordulatszámot, a tehetetlenség hatására úgy viselkedik, mintha merevlemez lenne.
A floppy meghajtó többnyire a számítógép dobozában található.
50. Készítette: Korössy Ildikó 50 Hajlékony lemez 2 A floppykat papír, vagy muanyag védo tokba helyezik a gyártásnál. Ebbol a tokból nem szabad kivenni.
Többféle méretu és írássuruségu floppy van forgalomban. A legelterjedtebbek :
Kicsi:
5.25 hüvelykes 360 kbyte kapacitású (Double Density =DD)
5.25 hüvelykes 1.2 Mbyte kapacitású (High Density =HD)
Mini:
3.5 hüvelykes 720 Kbyte kapacitású (Double Density =DD)
3.5 hüvelykes 1.44 Mbyte kapacitású (High Density =HD)
51. Készítette: Korössy Ildikó 51 Hajlékony lemez 3 A floppy jobb oldalán van egy kis nyílás, ez az írásengedélyezo nyílás.
Az 5.25 hüvelykes floppy lemezen ha leragasztjuk ezt a nyílást a floppy dobozában található erre a célra szolgáló kis etikettel, akkor nem lehet a floppy lemezre írni.
A mini floppy esetén ezt a nyílást egy kis tolóka segítségével lehet lezárni. Itt a zárt állapot az, amelyik engedélyezi az írást.
Az írás letiltásával megvédhetjük a floppy lemezen tárolt fontos információkat a véletlen törléstol, vagy felülírástól.
52. Készítette: Korössy Ildikó 52 Formázás Mind a winchestereket, mind a floppykat (ha még) az elso felhasználás elott meg kell formázni.
A formázás jelöli ki a sávokon belül a szektorokat, továbbá ellenorzi a sávok használhatóságát. Az esetleges hibás sávok helyett tartalék sávot jelöl ki.
Ha számítógépet vásárolunk, a benne található merevlemez már általában meg van formázva, és bizonyos software-ket is tartalmaz.
Formázott floppy lemezeket is árusítanak, ez a dobozon fel van tüntetve (formatted).
53. Készítette: Korössy Ildikó 53 Streamer Nagymennyiségu adat mentésére (biztonsági másolat készítésére) szolgálnak a streamerek, amelyek mágnesszalagos háttértárak.
A mágnesszalag kazettában van elhelyezve, a magnókazettához hasonló módon.
Soros az adat elérése.
Kapacitásuk 10 Mbyte-tól több Gbyte-ig terjed.
A streamer egység külön perifériaként is csatlakoztatható a számítógéphez, de bele is építheto.
54. Készítette: Korössy Ildikó 54 A Drive A drive vagy LS-120 floppy meghajtó:
Az 1,44 MB-os lemezt is tudja kezelni (felülrol csereszabatos).
Saját lemezével 120 MB-os a kapacitása.
Jóval surubb írásmód.
Kb. 10-szer gyorsabb, mint a 3,5-es egység.
55. Készítette: Korössy Ildikó 55 ZIP Drive ZIP drive:
Külso lemezegység.
100 MB-os speciális lemezeket használ.
Nagy sebességu.
56. Készítette: Korössy Ildikó 56 CD 1 Az optikai adattárolók közül a legelterjedtebb a CD-ROM.
Az 1.2 mm vastagságú polikarbonát lemezre gyárilag égetik rá az információt (írás: csigavonalban).
Ezt a számítógéphez kapcsolt olvasó-berendezés lézersugár segítségével olvassa ki.
A CD-ROM lényegesen lassabb, mint a merevlemez, de nagyon nagy mennyiségu adat tárolható rajta (650-700 Mbyte) , mivel sokkal nagyobb a felírási surusége.
A CD-ROM elektronikus könyvként használható.
57. Készítette: Korössy Ildikó 57 CD 2 Csak olvasható: CD-ROM Az információt a lemezkészíto írja rá a lemezre, a felhasználó csak olvashatja onnan az adatokat.
Írható és olvasható: WORM (Write Once, Read Many) használata esetén az adatokat a felhasználó írja rá a lemezre (CD-R lemez = Compact Disc Recordable), és ezután akárhányszor olvashatja.
Törölheto optikai lemez: ECD (Erasable CD) esetén a CD-RW (ReWritable) lemezekre a gyártó megadja a felírások és törlések lehetséges számát.
58. Készítette: Korössy Ildikó 58 CD 3 A CD-ROM-ok sebességének ma általánosan elfogadott méroszáma az, hogy hányszoros CD-ROM-ról van szó.
Az egyszeres sebességu CD-olvasók kb. 150 kilobájt/másodperc átvitelre voltak képesek.
Egy ötvenszeres (névleges) sebességu CD-ROM átviteli sebessége így 7500 kilobájt/másodperc kellene, hogy legyen, de a tényleges olvasási sebessége átlagosan alig valamivel több, mint 4900 kilobájt/másodperc.
59. Készítette: Korössy Ildikó 59 CD 4 A másik, bár kevésbé népszeru méroszám az elérési ido, amelynek értéke 70-200 millisecundum között mozog. (Egy tízszeres CD-ROM esetén kb. 150 millisecundum az átlagos hozzáférési ido.)
Megjegyzendo, hogy az említett jellemzok egy adott operációs rendszer lehetoségeinek függvénye.
60. Készítette: Korössy Ildikó 60 CD 5 Íráskor a lemezre irányított lézersugár, amelynek intenzitása nagyon nagy, lokálisan felmelegíti a lemezt, és megváltoztatja az 1 bitnyi terület fényvisszavero tulajdonságát.
A CD-írók legfontosabb jellemzojét, a sebességet egy számhármassal szokás megadni, amely általában az írás/újraírás/olvasás sebességét jelenti.
61. Készítette: Korössy Ildikó 61 CD 6 Például 8/4/32x jelölés azt jelenti, hogy írási sebessége nyolcszoros, újraírási négyszeres, olvasási sebessége 32-szeres.
Az egyszeres itt is 150 kilobájt/másodpercet (és persze névleges sebességet) jelent.
62. Készítette: Korössy Ildikó 62 Billentyuzet 1 Az alapkonfiguráció beviteli eszköze a billentyuzet.
A billentyuzetek megszokott változatain 84 illetve 101/102 gomb található.
Az elozoket manapság foleg a notebook-on lehet látni, és abban különböznek 101/102 gombos társaiktól, hogy nem tartalmazzák a külön számbillentyuket.
63. Készítette: Korössy Ildikó 63 Billentyuzet 2 Egy billentyu leütése egy hét bites kódot (általában ASCII kód) állít elo, amelyhez egy ellenorzo bit kapcsolódik.
Ez a kód továbbítódik a központi egységhez.
A billentyuzet áramkörei megakadályozzák, hogy több billentyu egyideju lenyomása esetén felismerhetetlen kód képzodjék.
64. Készítette: Korössy Ildikó 64 Billentyuzet 3 A billentyuzeten a számok és betuk mellet funkcionális billentyuk is találhatók (F1, ... , F12) , melyek lenyomása egy-egy elore beprogramozott funkció végrehajtását váltja ki.
A SHIFT, CTRL és ALT billentyuk más billentyuvel egyidejuleg történo leütése módosítja az illeto billentyu által generált kódot.
Ezeknek a billentyuknek önmagukban semmilyen hatásuk nincs, így elobb lenyomhatjuk oket, mint azt a billentyut, amelyikre alkalmazni kívánjuk.
65. Készítette: Korössy Ildikó 65 Billentyuzet 4 A SHIFT billentyu hatására a nagybetuk, illetve a billentyuk felso karakterei lesznek érvényben.
Az ENTER billentyu a bevitt információ - például egy parancs - lezárására szolgál. Hatására a kurzor, amely a képernyon az aktuális pozíciót mutatja, a következo sor elejére áll. (Szövegszerkesztés.)
66. Készítette: Korössy Ildikó 66 Billentyuzet 5 Az ENTER fölött található a BACKSPACE billentyu, melyen egy balra mutató nyíl van.
Hatására a kurzor egyet balra lép, törölve az ott levo karaktert.
A kurzortól jobbra levo karakterek a kurzorral együtt mozognak.
A képernyon történo szerkesztéshez használhatók a nyilak, az INSERT, DELETE, HOME, END, PAGE UP, PAGE DOWN billentyuk.
67. Készítette: Korössy Ildikó 67 Billentyuzet 6 A nyilak a kurzor mozgatására szolgálnak.
Az INS billentyu hatására insert módba kerülünk. Ekkor a leütött karakterek beszúródnak az aktuális kurzorpozíció elé.
Az INS billentyu ismételt lenyomásával kilépünk az insert módból.
A DEL billentyu a kurzorral kijelölt karakter törlésére szolgál, míg a kurzortól jobbra levu karaktereket eggyel balra mozgatja.
68. Készítette: Korössy Ildikó 68 Billentyuzet 7 A további négy billentyu hatása programfüggo:
A HOME általában sor, vagy szöveg elejére viszi a kurzort,
Az END általában sor, vagy szöveg végére viszi a kurzort.
A PAGE UP és a PAGE DOWN az elore illetve a hátra felé történo lapozásra szolgál.
69. Készítette: Korössy Ildikó 69 Billentyuzet 8 Van néhány kapcsolótípusú billentyu is:
A CAPS LOCK, amely nagybeture vált.
A NUM LOCK, amelyik a numerikus billentyuzeten a felso számsorra vált.
Ezek bekapcsolt állapotát kis lámpácska jelzi a billentyuzet jobb felso részén.
Ha a CAPS LOCK be van kapcsolva, akkor a SHIFT billentyu hatására a kisbetuk jelennek meg.
70. Készítette: Korössy Ildikó 70 Billentyuzet 9 A billentyuzet bal felso sarkában található az ESC (escape) billentyu, amely általában a programokból történo 'menekülésre' szolgál, illetve egy parancs gépelése esetén hatására a kurzor a következo sor elejére áll, az elozo sorba beírtak pedig figyelmen kívül maradnak.
Elterjedt billentyuzettípus a 101 gombos angol billentyuzet, de kapható magyar ékezetes betuket tartalmazó billentyuzet is.
71. Készítette: Korössy Ildikó 71 Egér 1 Douglas Engelbart a Stanfordi Kutatóintézetben 1963-ban fából készített egy kis, kézbeillo tárgyat az egyenes vonalú mozgás közvetítésére forgó fémkorongokkal.
Az elso IBM PC-hez készült egereket a Mouse System cég dobta piacra még 1982-ban. Kezdetben az új, háromgombos eszközt inkább önmagáért vették, hiszen megfelelo szoftverek hiányában nem sokra lehetett használni.
1983 közepén a Microsoft is megjelentette a saját, két nyomógombos változatát.
72. Készítette: Korössy Ildikó 72 Egér 2 Az elso számítógép, amely kihasználta az eszköz tulajdonságait és nagyközönség elé került, az Apple cég LISA nevu gépe volt (LISA: grafikus felhasználói felület).
Majd Apple, Microsoft.
Ma már az egér a legtöbbet használt beviteli eszköz a billentyuzet mellett, messze maga mögé utasítva a tablet-et, a fényceruzát, az érintéses képernyot, de még a hozzá legjobban hasonlító track-ballt is.
73. Készítette: Korössy Ildikó 73 Egér 3 Az egér a billentyuzetet kiegészíto beviteli eszköz, a nyílbillentyuknek megfelelo funkciókat lát el.
Többnyire egy golyóból és két, vagy három billentyubol áll.
A golyót az egér tologatásával az asztalon lehet mozgatni, ezzel szinkronban mozog a képernyon a kurzor (referenciapont).
Az optikai elven muködo egérben nincs golyó, az elmozdulást optikai érzékelok közvetítik a számítógépnek.
Az egéren található billentyuk a kiválasztást szolgálják.
74. Készítette: Korössy Ildikó 74 Trackball = hanyattegér Egy hanyatt fordított egér, melynek mi magunk forgatjuk a golyóját (rollerball).
A kurzor vezérlésére egy golyó szolgál, amelyet az ujjunkkal mozgathatunk.
Foleg hordozható számítógépeknél használják. Legtöbbször már eleve be vannak építve a gépbe, de lehet oket kapni önálló egységként is.
Elonye: kevesebb hely kell az irányításához és mozgatása kisebb megterhelést jelent a csukló számára (ez utóbbi különösen azoknak elonyös, akiknek fáj a csuklójuk).
75. Készítette: Korössy Ildikó 75 Szkenner 1 Adatbeviteli eszköz.
A nyolcvanas évek elején kezdtek olyan képbeviteli eszköz kifejlesztésébe, amely állóképek bevitelére alkalmas.
A MIKROTEK nevu tajvani cég állította elo az elso szkennert, melynek optikai felbontása 200 dpi. (dots per inch: megadja, hogy hány pontra bontja a képeket egy inchen belül).
76. Készítette: Korössy Ildikó 76 Szkenner 2 Szkenner segítségével papíron lévo képeket és szövegeket lehet a számítógépbe bevinni, azaz számítógépes adattá alakítani: digitalizálni.
A dokumentum (fénysugárral történo) letapogatása során visszatükrözött fényjeleket fényérzékeny félvezeto elemek segítségével elektromos impulzussá alakítják. (CCD: Charged Coupled Device, vagyis töltésvezérelt eszköz)
77. Készítette: Korössy Ildikó 77 Szkenner 3 Az átalakított jelsorozatokat alakfelismero, vagy képfeldolgozó programokkal dolgozzák fel attól függoen, hogy szöveges információról, vagy képekrol van-e szó.
Ilyen alakfelismero például a magyar készítésu RECOGNITA program is, melyet világszerte használnak.
A RECOGNITA grafikus állományból szöveges állományt hoz létre, amely például tetszoleges szövegszerkesztovel feldolgozható.
78. Készítette: Korössy Ildikó 78 Szkenner 4 A szkennereknek több nagy családját különböztetjük meg a másodlagos szkennelési irány szerint:
kézi szkenner
lapáthúzós szkenner
Dobszkenner
Diaszkenner
síkágyas szkenner
79. Készítette: Korössy Ildikó 79 Szkenner 5 Kézi szkenner (Handy csanner): mi magunk mozgatjuk a szkennert a kép fölött
Hátrányai: nem tudjuk egyforma sebességgel mozgatni a kezünket, széles képek esetén csíkokból kell összerakni a képet.
Legfeljebb 120-180 mm beolvasható lapszélesség.
80. Készítette: Korössy Ildikó 80 Szkenner 6 Lapáthúzós szkenner (Roll scanner): a lapot behúzza a szkenner és úgy olvassa be a képet .Kivételesen a kép mozog.
Dobszkenner: nyomdákban használják. A lapot, filmet, diát egy forgó dobra ragasztják, ami belülrol van megvilágítva.
Diaszkenner: csak diák és fotónegatívok beolvasására használható.
81. Készítette: Korössy Ildikó 81 Szkenner 7 Síkágyas szkenner: ez a legelterjedtebb.
Olyan mint egy fénymásoló.
Néhány újabb típus fóliákat is be tud olvasni.
82. Készítette: Korössy Ildikó 82 Szkenner 8 A szkennerek jellemzoi:
Felbontás: hány pontra bontja a képeket egy inchen belül (mértékegysége: dpi).
Színmélység: hány színt tud megkülönböztetni.
Mit tud beolvasni (diákat, lapokat, könyveket), és ezen belül mekkora méretut.
Hogyan csatlakozik a számítógéphez (nyomtató porton, USB-n (USB elonye: a nagyobb átviteli sebesség és az egyszeru telepítés) vagy saját csatolókártyán keresztül).
Adnak-e hozzá szövegfelismero programot.
83. Készítette: Korössy Ildikó 83 Szkenner 9 Interpolált felbontás: Az interpoláció egy matematikai eljárás, melynek segítségével két ismert érték között egy ismeretlen érték megbecsülheto.
Egy scannerrel, ennek segítségével nagyobb látszólagos felbontás érheto el, hiszen az általa érzékelt képpontokat e módszer révén újabbakkal képes kiegészíteni. A beolvasott kép részletei azonban ettol nem lesznek finomabbak.
A gyártók sajnálatos módon nem a fizikai, hanem az interpolált felbontást szokták nagyobb betumérettel feltüntetni.
84. Készítette: Korössy Ildikó 84 Vonalkód olvasó 1 Tárgyak beazonosítására használják boltokban, patikákban, könyvtárakban stb.
A vonalkód meghatározott szabályok szerint felépülo, világos és sötét mezok váltakozásán alapuló optikailag érzékelheto kód.
A vonalkódnak
a leheto legkisebb helyen a lehetséges legtöbb információt kell hordoznia.
nagy biztonsággal lehetové kell tennie az olvasást.
85. Készítette: Korössy Ildikó 85 Vonalkód olvasó 2 Muködése:
A vonalkód különbözo szélességu, egymástól megfelelo távolságra lévo fekete és fehér csíkokból áll, melyeket leolvasáskor a vonalkód olvasó megvilágít.
A fekete és a fehér csíkok eltéro mértékben verik vissza a fényt, amit a készülék érzékel és értelmez (dekódol), majd az adatokat továbbítja a számítógépnek.
A sikeres leolvasást hang- és fényjelzés szokta kísérni.
86. Készítette: Korössy Ildikó 86 Touchpad Touchpad (Érinto pad):
Többnyire hordozható számítógépekhez.
Nincs mozgó alkatrész.
Ujjhegyünk mozgását érzékeli.
A kattintás a koppintás.
87. Készítette: Korössy Ildikó 87 Joystick Joystick (botkormány):
Játékokhoz.
A profi botkormányok tetején még egy nyolc állású kapcsolót is találunk a szimulációs játékokhoz.
88. Készítette: Korössy Ildikó 88 Gamepad Játékokhoz, melyek erre fel vannak készítve.
89. Készítette: Korössy Ildikó 89 Fényceruza Mérnöki tervezo munkához, számítógépes grafikusi tevékenységhez.
A fényceruza hegye egy fotodióda, mely érzékeli a képernyo fényét, ha azt a képcsohöz érintjük.
Hasonló a munka mint az egérrel, csak ez esetben közvetlenül a képernyon kell mutogatnunk, nem pedig az egérkurzorral.
90. Készítette: Korössy Ildikó 90 Digitalizáló tábla Mérnöki tervezo munkához, számítógépes grafikusi tevékenységhez.
Érzékelokkel ellátott rajzlap nagyságú tábla és egy rajta mozgatandó adó.
91. Készítette: Korössy Ildikó 91 Digitális fényképezogépek 1 Muködési elve hasonlít a hagyományos fényképezogépekére.
Különbség: a kép CCD-re kerül (Charged Coupled Device = töltésvezérelt eszköz), ahol elektromos jellé alakul.
92. Készítette: Korössy Ildikó 92 Digitális fényképezogépek 2 A digitális fényképezés célja:az elkészített képek azonnal számítógéppel feldolgozhatóak legyenek.
Legfontosabb jellemzok:
Felbontás: megadja, hogy a fénykép hány képelembol (pixel, képpont) áll.
A CCD pixelszámától függ.
A felbontás átlagos (maximális) értéke a ma 1280x960 körül van.
93. Készítette: Korössy Ildikó 93 Digitális fényképezogépek 3 Érzékenység: Szintén a CCD jellemzoje.
Megmutatja: az ideális képalkotáshoz mennyi fénynek kell megvilágítania.
Az érzékenységet ISO-értékben adják meg, átlagos értéke 100 és 400 között van
Profi gépek esetén 1600 is lehet.
94. Készítette: Korössy Ildikó 94 Digitális fényképezogépek 4 Tárolás: A digitális fényképezogépek a képeket általában 32-128 MB tárolókapacitású (flash) memóriakártyát alkalmaznak.
Ritkábban winchestert vagy floppyt is használnak.
Fontos kérdés, hogy hány képet tud rögzíteni egymás után az alaptárolóra a legjobb képminoség választása esetén.
Ez az érték nagyon eltéro a fényképezogéptol függoen, 4 és 22 között változik.
95. Készítette: Korössy Ildikó 95 Digitális fényképezogépek 5 Tömörítési eljárás: A képfile-ok méretét általában valamilyen tömöríto eljárás segítségével csökkentik.
Ez leggyakrabban a JPEG (Joint Photographic Experts Group).
Támogatott file-formátumok: JPG szinte minden esetben, ritkábban BMP, MPG, FlashPix.
Csatlakozás módja: megmutatja, hogy a fényképezogépet hogyan lehet a számítógéphez kapcsolni.
Soros porton keresztül.
USB-n keresztül.
SCSI csatolókártyával.
96. Készítette: Korössy Ildikó 96 Web-kamerák 1 Eredetileg videotelefonálás céljaira kifejlesztett eszközök.
Állóképek, illetve kis képfrissítési frekvenciájú, rövid filmek eloállítására alkalmasak.
97. Készítette: Korössy Ildikó 97 Web-kamerák 2 Legfontosabb jellemzoik:
Felbontás: Hasonló a digitális fényképezogépeknél említetthez. Általában állítható, maximális értéke 768x576 képpont körül van.
Színmélység: Bitben megadott színérzékelési pontosság. Értéke 24-32 bit.
Képfrissítési frekvencia: Az átviteli sebesség függvénye; függ a kamera csatlakozásától a számítógéphez. Maximális értéke 30-36 kép/másodperc.
Csatlakozás módja: A jeltovábbításhoz általában a párhuzamos portot és az USB-t szokás használni.
98. Készítette: Korössy Ildikó 98 Képernyo 1 Az elsodleges információ megjeleníto eszköz.
A szabványos monitorok épp úgy katódsugárcsovel muködnek, mint a televíziók.
A képernyon a felbontóképességtol függoen surubben, vagy ritkábban elhelyezett pontokat (pixel) lehet megjeleníteni. Ezekbol a pontokból állnak össze a karakterek, illetve a rajzok.
A pontok sorokba és oszlopokba vannak rendezve, ez a képernyo pontmátrixa (a mai monitoroknál a képpont mérete 0,25-0,28 mm).
99. Készítette: Korössy Ildikó 99 Képernyo 2 Egy számítógép képernyo három alapveto jellemzovel írható le:
A monitor szabványa;
A képernyo mérete;
A kép megjelenítésének elve.
100. Készítette: Korössy Ildikó 100 Képernyo 3 Ugyanakkor további fontos paraméterei is vannak egy monitornak:
Digitális vezérlésu-e;
Hány Hz-es a kép frissítése;
Egy képpont mérete;
Támogatja-e az energiatakarékos üzemmódot;
Alacsony sugárzású-e = Low Radiation = LR;
Villogásmentesség = Non Interlaced = NI.
101. Készítette: Korössy Ildikó 101 Képernyo 4: Szabványok 1 Hercules 750x348
CGA (Color Graphics Adapter) 320x200 16 szín közül egyszerre 4-et tud kezelni. 640x200 felbontásnál csak feketét és fehéret használunk.
EGA (Enhanced Graphics Adapter) 640x350 64 színbol egyszerre 16 színt kezel.
102. Készítette: Korössy Ildikó 102 Képernyo 5: Szabványok 2 VGA (Video Graphics Adapter) 640x480 16 szín.
SVGA (Super VGA) 800x600 16 szín, 1024x768 16, 256, 32768, 65535, 16.7 millió szín, 2048x1024 256-tól 16.7 millió színt kezel.
Színmélység = egy képpontnak hány különbözo színárnyalata lehet.
103. Készítette: Korössy Ildikó 103 Képernyo 6: Szabványok 3
104. Készítette: Korössy Ildikó 104 Képernyo 7: Kép megjelenítésének elve 1 CRT (Cathode Ray Tube) monitorok leglényegesebb alkotóeleme a képcso.
A képcso belsejében légritkított környezet van.
105. Készítette: Korössy Ildikó 105 A videojelekkel irányított ágyúk elektronokat lövellnek a képcso elülso részére, amelyen olyan réteg található, amely fotonokat szór szét.
A részecskék kibocsátási iránya és intenzitása a videojelek segítségével szabályozható.
Az elektronok becsapódási helye idoben folytonosan változik (balról jobbra, fentrol le). Visszafutási ido az, amikor sor végérol a sor elejére megy az elektronsugár. Képernyo 8: Kép megjelenítésének elve 2
106. Készítette: Korössy Ildikó 106 Színes képernyo esetén 3 db ágyú létezik, amelyek által kibocsátott elektronok a képcso belso felületén egy pontban metszik egymás útvonalait.
A 3 ágyú a színskála egyes összetevoinek felel meg (RGB: Red Green Blue).
Az elektronnyaláb olyan nagy sebességgel járja be a képernyot, hogy az emberi szem számára folytonos fényt bocsát ki. Képernyo 9: Kép megjelenítésének elve 3
107. Készítette: Korössy Ildikó 107 Notebook, illetve laptop gépek esetében: LCD (Liquid Cristal Display = folyadékkristályos kijelzo). Képernyo 10: Kép megjelenítésének elve 4
108. Készítette: Korössy Ildikó 108 Az LCD képmegjelenítési elve: a folyadékkristályok elektromos feszültség hatására megváltoztatják a kristályszerkezetüket.
Bizonyos helyeken alkalmazhatnak LED-es (Light Emitting Diode = fényemittáló dióda) kijelzoket is. Ezek képminosége azonban behatárolt, ezért csak kevés helyen (például nagy méretu táblás kijelzok) használják. Képernyo 11: Kép megjelenítésének elve 5
109. Készítette: Korössy Ildikó 109 A képernyok nagyságát általában úgy jellemzik, hogy megadják a képátló méretét (inchben ill. colban).
A szokásos méret 14, 15, 17, 19, 20, 21, 24 (1 inch=2,54 cm).
A hasznos képméret kisebb, mint a képcso képátlója. Képernyo 12: Képernyo mérete
110. Készítette: Korössy Ildikó 110 Két plusz szolgáltatás:
Saját memória: az egyes beállítások összes paraméterét megjegyzi és tárolja, automatikusan alkalmazza.
OSD: On Sceen Display: képernyon kijelzo beállítás: különféle paramétereket a képernyon jelzi ki.
Pl: vízszines, függoleges kép pozíciót, méretet. Képernyo 13: Digitális monitor
111. Készítette: Korössy Ildikó 111 Osztott (interlace) üzemmód: a páros és páratlan képsorokat felváltva frissíti a képernyo.
Nem osztott (non-interlace, NI) üzemmód: a teljes képet egyszerre frissíti a rendszer. Képernyo 14: NI 1
112. Készítette: Korössy Ildikó 112 Azt, hogy egy másodperc alatt hány teljes képet tud megjeleníteni egy képernyo az un képfrissítési frekvencia (függoleges eltérítési frekvencia) jellemzi.
Ez az érték ma kb. 65-160 kép/másodperc.
Az ún. vízszintes eltérítési frekvencia azt mutatja meg, hogy 1 másodperc alatt hány sort pásztáz végig az elektronsugár. Képernyo 15: NI 2
113. Készítette: Korössy Ildikó 113 A képernyok által kibocsátott elektromágneses hullámok - hosszabb folyamatos használat esetén - a felhasználó szemét károsíthatják.
E hatás csökkentése érdekében a monitorok jó része ma már ún. Low Radiation (LR=Alacsony Sugárzású).
A monitorszuro kiszuri a káros hullámhosszú sugárzást. Képernyo 16: LR
114. Készítette: Korössy Ildikó 114 A számítógépek a képernyoket két üzemmódban használják: karakteres illetve grafikus üzemmódban.
A monitorok fontos jellemzoje a felbontóképesség, amely azt jellemzi, hogy hány pontot képes kirajzolni a képernyore egy sorba és hány pontot egymás alá.
Ez a két szám együtt adja a felbontást. Képernyo 17: Felbontás
115. Készítette: Korössy Ildikó 115 Egy színes monitor fogyasztása kb. 100 W.
Takarékos módban a monitor áramfelvétele csak mintegy 5-15%-a a normál módénak.
DPMS = Device Power Management System (= eszköz teljesítmény vezérlo rendszer) = a monitor által önállóan végzett energia felvétel szabályozó szolgáltatással rendelkezo monitorok jelzése. Képernyo 18:Energiatakarékos üzemmód 1
116. Készítette: Korössy Ildikó 116 A DPMS-hez saját processzorral rendelkezo monitor szükséges, mely képes automatikusan, egyéb beállítás és vezérlo jel nélkül is a megfelelo energiatakarékos üzemmódba váltani.
A monitor energia felvételét szoftveres úton.
Vigyázat! Csak akkor kapcsoljuk be a szolgáltatást, ha a monitorunk támogatja az energiatakarékos üzemmódokat, ellenkezo esetben a képernyot tönkre is tehetjük!
Ha e szoftveres vezérlést támogatja a képernyo, akkor megfelel az Energy Star szabványnak. Képernyo 19:Energiatakarékos üzemmód 2
117. Készítette: Korössy Ildikó 117 Képernyo 20: Monitorvezérlo kártya 1 A felbontóképesség, a színmélység és a képfrissítési frekvencia egymással szorosan összefüggo jellemzok, melyeket a monitor és a monitorvezérlo kártya együtt határoz meg.
A grafikus kártyán levo memória határozza meg (döntoen) a felbontást és a színmélységet.
118. Készítette: Korössy Ildikó 118 Fontos szabály, hogy ha x*y felbontásban z bájt színmélységet szeretnénk, akkor, ahhoz legalább x*y*z bájt memória kell a kártyán.
z=1 bájt esetén 256
z=2 bájt esetén 65536 (hi-color)
z=3 bájt esetén 16777216 (true color) szín jelenítheto meg. Képernyo 21: Monitorvezérlo kártya 2
119. Készítette: Korössy Ildikó 119 Ma egy átlagos grafikus kártyán legalább 16 Megabájt memória van, de nem ritkák a 32-64 MB-os kártyák sem.
A grafikus kártyáktól ma már elvárják, hogy a 3D-s grafikához (pl. multimédiás programok, játékok
) támogatást nyújtsanak (bizonyos gépi szintu grafikus utasításokat értsenek és hajtsák oket végre. Képernyo 22: Monitorvezérlo kártya 3
120. Készítette: Korössy Ildikó 120 Nyomtatók 1 A nyomtató egy olyan külso eszköz, ami a számítógép által közölt információt papíron jeleníti meg, a felhasználó számára közvetlenül értelmezheto formában.
Leggyakrabban a számítógép által küldött bájtok soros, vagy párhuzamos I/O illeszto egységen keresztül kerülnek át a nyomtatóhoz.
121. Készítette: Korössy Ildikó 121 Minden egyes nyomtatónak van kézzel kapcsolható üzemmód váltója, amely segítségével a felhasználó
soremelést,
lapemelést,
aktív-passzív állapot közötti cserét
képes végezni. Nyomtatók 2
122. Készítette: Korössy Ildikó 122 Az információ papíron történo megjelenítése szerint a nyomtatókat négy csoportba soroljuk:
Sornyomtatók
Mátrixnyomtatók
Tintasugaras nyomtatók
Lézernyomtatók
Plotterek, rajzgépek
Speciális nyomtatók (honyomtatók,
). Nyomtatók 3
123. Készítette: Korössy Ildikó 123 Nyomtatók 4: Jellemzoi 1 A nyomtatók legfontosabb jellemzoi a következok:
Szöveges (karakteres) nyomtatási sebesség
Felbontás
Nyomtatási sebesség
Nyomtatási technológia
Leíró nyelv
124. Készítette: Korössy Ildikó 124 Szöveges (karakteres) nyomtatási sebesség:Azt mutatja meg, hogy a nyomtató 1 másodperc alatt hány karaktert jelenít meg. (CPS: Characters per Secundum, vagy néha karakter/másodperc/sor.) Foleg sor- és mátrixnyomtatóknál használatos jellemzo. Nyomtatók 5: Jellemzoi 2
125. Készítette: Korössy Ildikó 125 Felbontás: Azt mutatja meg, hogy hány képpontot jelenít meg a nyomtató inchenként. (DPI: Dots per Inch) Ez általában két számot jelent a vízszintes illetve függoleges irányoknak megfeleloen. Tintasugaras és lézernyomtatók esetén fontos jellemzo. Nyomtatók 6: Jellemzoi 3
126. Készítette: Korössy Ildikó 126 Nyomtatási sebesség: Azt mutatja meg, hogy a nyomtató hány oldalt (általában A/4-es lapot) nyomtat ki percenként. Foleg tintasugaras és lézernyomtatók jellemzoje.Nagy mértékben függ attól, hogy a kinyomtatandó oldalon pl. színes vagy fekete-fehér a megjelenítendo dokumentumrész. Nyomtatók 7: Jellemzoi 4
127. Készítette: Korössy Ildikó 127 Nyomtatási technológia: Tintasugaras nyomtatók esetén a megjelenítés technológiáját mutatja meg.
Leíró nyelv: A lézernyomtatók jellemzoje, azt mutatja meg, hogy a nyomtató milyen nyelven írt parancsokat képes végrehajtani. Ilyenek például a PCL nyelv, illetve a PS (PostScript) nyelv. Nyomtatók 8: Jellemzoi 5
128. Készítette: Korössy Ildikó 128 Nyomtatók 9: Sornyomtató 1 Muködésük idotartama alatt egy sort egy ciklus alatt képesek kinyomtatni.
Írási sebességük nagy, kb. 1000 sor/perc.
A kiírandó karakterek egy henger palástján helyezkednek el.
129. Készítette: Korössy Ildikó 129 Lényeges, hogy a sornyomtató mindig egy sornyi információt vesz át a számítógéptol.
A henger egy-egy alkotója mentén ugyanannak a jelnek a tükörképe található annyiszor, ahány karakterpozíciót tartalmaz maximálisan egy sor.
Az egy sorba írható karakterek száma általánosan 120-160 karakter.
A henger szimmetriatengelye körül nagy sebességgel forog.
Az alkotókkal párhuzamosan egy kalapácssor található. Nyomtatók 10: Sornyomtató 2
130. Készítette: Korössy Ildikó 130 Nyomtatók 11: Sornyomtató 3 A sor egy kalapácsa akkor aktiválódik, amikor a sorba kiírandó karakter, a kalapács és a henger szimmetriatengelye egy síkba kerül.
Egy adott pillanatban az aktuális sor azonos jeleinek megfelelo formák íródnak a papírra, függetlenül a sorban elhelyezkedési helyüktol.
Amikor minden karakter sorra került, megtörtént a sor kiírása.
A henger egyetlen fordulatával egy sornyi információ íródik a papírra.
Ezután a lap és a festékkendo egy sorra elmozdul, és megismétlodik a fentebb leírt folyamat az adott sorra.
131. Készítette: Korössy Ildikó 131 Nyomtatók 12:Mátrixnyomtató 1 Ennek segítségével lehetoség van grafikus képek nyomtatására is.
A nyomtatvány minosége a tuk számától függ (9 illetve 24 tus nyomtatók).
132. Készítette: Korössy Ildikó 132 Nyomtatók 13:Mátrixnyomtató 2 A kocsi vízszintes irányú mozgást végez, a tolórúd mentén.
133. Készítette: Korössy Ildikó 133 Nyomtatók 14:Mátrixnyomtató 3 Az írófej olyan téglatest, ami a papírlappal párhuzamos keresztmetszetén egy paralelogramma alakú tumátrix található (a tuk mérete kb. 0,014 inch).
Egy tus nyomtató karakteres nyomtatási sebessége a minoségen kívül függ attól is, hogy egy hüvelykre hány karaktert kell nyomtatnia (kb. 10-12).
A nyomtatási sebesség 60-200 karakter/másodperc/sor körül van.
134. Készítette: Korössy Ildikó 134 Nyomtatók 15:Mátrixnyomtató 4 Elonyei: viszonylag jó minoségu kép; lehetséges a színes nyomtatás is, ha a festékszalag többszínu; könnyen kezelheto.
Hátránya: kissé zajos, grafikus képek kinyomtatása igen lassú.
Néhány kilobájtos pufferük van, ami azt jelenti, hogy a számítógépnél a nyomtatás leállítása után is - a puffer kiürüléséig folytatódik a nyomtatás.
Van egy ON/OFF kapcsoló, melynek segítségével a nyomtatás manuálisan leállítható, és ha le akarjuk állítani a nyomtatást ezt célszeru használni.
135. Készítette: Korössy Ildikó 135 Nyomtatók 16:Tintasugaras nyomtató 1 A nyomtatás elve hasonló a mátrixnyomtatóknál tárgyaltakhoz.
Ebben az esetben az írófejen tuk által rajzolt pont helyett vékony csövekbol (fúvókákból) tintacseppek kerülnek a papírra.
136. Készítette: Korössy Ildikó 136 Nyomtatók 17:Tintasugaras nyomtató 2 A tintasugaras nyomtatók különbözo nyomtatási eljárásokat (technológiákat) használnak:
Bubble jet-eljárás
Piezo-eljárás
137. Készítette: Korössy Ildikó 137 Nyomtatók 18:Tintasugaras nyomtató 3 Bubble jet-eljárás: Lényege, hogy a fúvókacsatornában lévo tintát nyitás elott felhevítik, és így egy gázbuborék keletkezik. A térfogat-növekedés hatására a buborék elott levo tinta kipréselodik a fúvókából. Ezután a tintacsatorna lehul, és újabb tintaadag szívódik be.
Ilyen technológiát használ a Canon illetve a Hewlett-Packard tintasugaras nyomtatók többsége.
138. Készítette: Korössy Ildikó 138 Nyomtatók 19:Tintasugaras nyomtató 4 Piezo-eljárás: Lényege, hogy a tintatartály elektromos feszültség hatására összehúzódik (piezoelektromos hatás) és kipergeti a tintacseppet.
Piezo-eljárást használ az Epson tintasugaras nyomtatók többsége.
139. Készítette: Korössy Ildikó 139 Nyomtatók 20:Tintasugaras nyomtató 5 A tintasugaras nyomtatók ma talán a legnépszerubbek.
Oka a gazdaságosság:
a minoség/ár arány a tintasugaras nyomtatóknál a legkedvezobb,
a nyomtató árára és egy lap eloállításának fajlagos költségeire is.
Lehetséges a színes nyomtatás (színes patron behelyezése illetve kétpatronos felépítés esetén).
Egy átlagos tintasugaras nyomtató felbontása 600x1200; a jobb nyomtatóknál 2400x1200 dpi (képpont/hüvelyk) körül van.
140. Készítette: Korössy Ildikó 140 A nyomtatási folyamatot az eszköz belsejében található célszámítógép irányítja.
Sebessége kb. 6-20 lap/perc. Nyomtatók 21: Lézernyomtató 1
141. Készítette: Korössy Ildikó 141 A karaktereknek megfelelo bitképek (fontok) nyomtatóba történo betöltésével nagyon jó minoségu nyomtatott szöveg készítheto. Nyomtatók 22: Lézernyomtató 2
142. Készítette: Korössy Ildikó 142 Egy átlagos lézernyomtató felbontása 600x1200 illetve 1200x1200 dpi körül van.
Egy adott oldal szövegének megfelelo bitképet a dedikált számítógép belso memóriájában készíti el.
Muködési folyamata: Nyomtatók 23: Lézernyomtató 3
143. Készítette: Korössy Ildikó 143 A lézersugár a kapott adatok alapján egy negatív töltésu forgódob felületére vetíti a kinyomtatandó képet.
Azon területek, amelyeket a lézersugár letapogatott elvesztik negatív töltésük túlnyomó részét (majdnem semlegessé válnak).
A festékkazettában (toner) levo szemcsés festékanyagot a nyomtató szintén negatív töltésure tölti fel.
Ezek a szemcsék a fenti dob azon részén fognak megtapadni, amelyen a lézersugár végigsöpört. Nyomtatók 24: Lézernyomtató 4
144. Készítette: Korössy Ildikó 144 Az elobbi folyamattal párhuzamosan a nyomtató behúz egy lapot, melyet pozitív töltésre tölt fel.
A vonzó elektromos (Coulomb-) kölcsönhatás miatt a papír magához vonzza a forgódobról a festékszemcséket, így a papír felületén kialakul a kép.
Ezután a papír végighalad a nyomtató ún. fixáló részén, ahol felmelegítés hatására (kb. 200 Celsius-fok) a szemcsék megolvadnak és a nyomóhenger belepréseli a festéket a papírba. Nyomtatók 25: Lézernyomtató 5
145. Készítette: Korössy Ildikó 145 Lehetséges a színes lézernyomtatás is.
Muködése az elobbihez hasonló, de ekkor a négy színnek négy szelénhenger felel meg, a lézernyaláb négyszer pásztáz végig. (CMYK-technológia.)
Fontos! Az RGB monitor és a CMYK-technológiájú lézernyomtató nem pontosan ugyanolyan színárnyalatot ad. Nyomtatók 26: Lézernyomtató 6
146. Készítette: Korössy Ildikó 146 A korszerubb képmanipuláló grafikus programok (pl. Adobe Photoshop) képesek a színeket a lézernyomató által megjelenített árnyalatokkal megjeleníteni (a képernyon).
Egyes lézernyomtatóknál lehetoség van elore gyártott alakzatok betöltésére a nyomtató memóriájába, majd tényleges nyomtatáskor az illeto alakzat, vagy objektum azonosítóját, méretét és koordinátáit fogja küldeni.
Ennek a technikának az egyik gyakorlati megvalósítása a PostScript programozás. Nyomtatók 27: Lézernyomtató 7
147. Készítette: Korössy Ildikó 147 A nyomtatók csoportosítása a nyomtatás elve szerint:
az egyszerre kinyomtatott karakterek száma szerint:
pontelvu nyomtató: a képet pontonként nyomtatja ki;
karakternyomtató: betunként nyomtatja a szöveget;
sornyomtató: egyszerre egy sort nyomtat ki, miután a memóriájában összegyujti az egy sorhoz tartozó információkat, és a kinyomtatandó karaktereket összegyujti egy betuhengeren, vagy betuláncon;
lapnyomtató: a nyomtatás elott az egész laphoz tartozó információt összegyujti a memóriájában, majd a teljes lapot nyomja ki. Nyomtatók 28
148. Készítette: Korössy Ildikó 148 A nyomtatók csoportosítása a papírra kerülés módja szerint:
üto: a kép kialakítása mechanikai érintés útján történik (pl. mátrixnyomtatók).Több példányban is nyomtathatnak.
nem üto: ezek a festéket a papír érintése nélkül juttatják a lapra (a nyomtatók többsége ebbe a csoportba tartozik).Egyszerre csak egy példányt tudnak nyomtatni. Nyomtatók 28
149. Készítette: Korössy Ildikó 149 Gömbfejes nyomtató
Az ütési elven muködo nyomtatók közé tartozik.
Szép a nyomtatási képe, de alacsony a sebessége.
Margarétakerekes nyomtató
Üto nyomtató.
Szép a képe de alacsony a sebessége. Nyomtatók 29: További típusai 1
150. Készítette: Korössy Ildikó 150 Íróhengeres nyomtató
Üto elvu sornyomtató.
Jellegzetesen eros hangja van, stabil, megbízható nyomtató, de a jelkészlet cseréje igen körülményes.
Íróláncos nyomtató
Üto sornyomtató.
Lassabb nyomtatás, de a betuk vízszintesen nem csúsznak el, a jelkészlet könnyen cserélheto. Nyomtatók 30: További típusai 2
151. Készítette: Korössy Ildikó 151 Honyomtatók
Nem üto, pontelvu nyomtatók.
Honyomtatók típusai:
Hagyományos honyomtató
Modern honyomtatók Nyomtatók31: További típusai 3
152. Készítette: Korössy Ildikó 152 Elektrosztatikus nyomtatók
Nem üto nyomtatók csoportjába tartoznak.
Elektrosztatikus nyomtatók típusai:
Ionsugaras nyomtató
Mágneses nyomtatók
Nyomtatók 32: További típusai 4
153. Készítette: Korössy Ildikó 153 Papírkezelés:
külön lapokra vagy leporellóra nyomtat,
van-e papíradagolója, s abba mennyi lap fér,
képes-e A/3-as lapra, borítékra, fóliára nyomtatni. Nyomtatók 33
154. Készítette: Korössy Ildikó 154 Csatlakozás a számítógéphez:
soros porton át
párhuzamos porton át (ez a leggyakoribb)
infravörös porton át
SCSI csatoló segítségével stb. Nyomtatók 34
155. Készítette: Korössy Ildikó 155 Plotter (Rajzgép) Kiviteli periféria.
Segítségével nagyobb méretu rajzlapokra muszaki rajz készítheto.
156. Készítette: Korössy Ildikó 156 Karakternyomtató
+ nagyon jó szövegminoség
- lassú
- drága
- hangos
- grafika nem nyomtatható
- korlátozott betutípus
157. Készítette: Korössy Ildikó 157 Mátrixnyomtató
+ gyors
+ olcsó
+ különbözo betutípusokkal töltheto
+ univerzálisan használható
+ grafika is nyomtatható
+ színes nyomtatás lehetosége
+ kielégíto nyomtatási minoség
- hangos
158. Készítette: Korössy Ildikó 158 Honyomtató
+ grafika nyomtatható
+ jó nyomtatási minoség
+ nagyon jó színes nyomtatási lehetoség
- lassú
- drága anyagfelhasználás
- speciális festékek szükségesek
159. Készítette: Korössy Ildikó 159 Tintasugaras nyomtató
+ gyors
+ olcsó
+ halk
+ grafika nyomtatható
+ jó minoség
- drága tintapatronok
- nem megfelelo használatnál zavarra hajlamos
160. Készítette: Korössy Ildikó 160 Lézernyomtató
+ halk
+ felbontástól függoen jó és nagyon jó minoség
+ grafika nyomtatható
+ gyors
+ PostScript-kezelés
- magasabb beszerzési és nyomtatási költségek