A szakképzés átalakulásának főbb lépései:

1. A régió szakképzési helyzete és az RFKB feladatai Garai PéterDDRFKB titkárOktatási Hivatal Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság 1

2. A szakképzés átalakulásának főbb lépései: -Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) létrehozása (a 90-es évek közepére egységes formát ölt) -A duális képzési rendszer meghonosodása, a kamarák aktív szerepvállalásának kezdete (2000-től) -A Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása (TISZK) (2004-től) -Az új, moduláris OKJ létrehozása (2006-tól) -Szakképzés Fejlesztési Társulások alakulása (SZASZET) (2007-től) -A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok feladatainak kibővülése (irány-arány meghatározás) 2008-tól 2

3. A szakképzés legfontosabb és legköltségesebb eleme a gyakorlati képzés átalakulásának lépései: -A rendszerváltás előtt a gyakorlati oktatás fő színtereit a vállalti tanműhelyek jelentették. -1990-től megszűntek, az iskolai tanműhelyek vették át a helyüket. - Majd a duális képzési rendszer kiteljesedett (1996-tól), a gyakorlati képzés nagy részét a szakiskolai tanulót foglalkoztató cégek, egyéni vállalkozók kezdték ellátni termelési körülmények között. -a jövőben a TISZK és a SZASZET egyre nagyobb teret nyer a gyakorlati képzésben (működésük azonban még bizonytalan, megválaszolatlan kérdést jelent: a tanulószerződés rendszere, a költségviselő személye stb. a társulások finanszírozása) 3

4. A gyakorlati képzés jelenlegi szerkezete -Gazdálkodó szervezetnél (a tanulók 80-85%-át érinti) ELŐNYE: -a gazdaság szereplői a számukra legfontosabb ismereteket oktatják HÁTRÁNYA: a cégek csak a rendelkezésükre álló személyi és tárgyi feltételeket használják, ezek nem terjednek ki a tananyag valamennyi elemének oktatására -Iskolai tanműhelyben (a tanulók 15-20%-a) ELŐNYE: a tananyag teljességét oktatják HÁTRÁNYA: nincsenek kihasználva az iskolai tanműhelyek, igen drága a fenntartásuk és a folyamatos korszerűsítésük A Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) és a Szakképzés Szervezési Társulás (SZASZET) Megoldás

6. RFKB legfontosabb feladatai a szakképzésben: MPA Decentralizált Keretének pályáztatása gazdálkodó szervezetek, iskolák eszközfejlesztési beruházásaihoz Beiskolázási irányok és képzési arányok meghatározása Hiány-szakképesítések meghatározása A régió szakképzési stratégiájának megalkotása 6

7. MPA Decentralizált keretének pályáztatása(2008 nyara) • Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész decentralizált keretéből nyílik rendszeres lehetőség a gazdálkodók és az iskolák eszközvásárlási, fejlesztési támogatására is. Minden év tavaszán az Oktatási Hivatal szervezésében kerül sor a pályázatok kiírására, lebonyolítására. A döntést az RFKB hozza. Pályázhatnak 2009-ben: • aTISZK-ek, • a szakképzés szervezési társulások, • a speciális szakiskolák, • a felsőfokú szakképzést végző felsőoktatási intézmények, • gazdálkodók, akik szakiskolai tanulók gyakorlati képzését ellátják, az oktatás valamennyi szükséges feltételével rendelkeznek. A pályázat célja, olyan modern eszközök beszerzése, melyek az oktatott szakma eszközjegyzékében szerepelnek. A pályázat szokásos összege 1-1,5 millió forint tanulónként, maximuma pedig 6-8-10 millió forint. (önrésze 10%)

8. MPA Decentralizált Pályázat volumenváltozása • 2006: 544 452 029,- Ft • 2007: 667 647 534,- Ft • 2008: 807.400.788,- + 107.384.305,- • Összesen: 914.785.093,-Ft • 2009: ~ 350.000.000 Ft. vagy 0 Ft.

9. 2008-as pályázati statisztika • Beérkezett pályázatok száma: 251 db • Támogatott pályázatok száma: 181 db • Támogatott okt.i intézmények száma: 49 db • Támogatott gazdálkodók száma: 132 db • Saját forrás összege: 135 millió forint • Pályázattal érintett tanulói létszám: 8 874 fő

10. Beiskolázási irányok és arányok meghatározása(2008 őszén) Három nagyobb információ-bázisra épül: • Feldolgozta a bizottság a régióra jellemző legalapvetőbb gazdasági adatokat, foglalkoztatási-munkaerőpiaci mutatókat és az oktatási-képzési adatokat. • Feldolgozásra került a KSH, a Munkaügyi Központok -ÁFSZ, és a KIR STAT legfrissebb statisztikáit. Feldolgozásra kerülnek még a GKI konjunktúra indexei, a Regionális Fejlesztési Operatív Programok, az Oktatási Statisztikai Évkönyvek, a Dél-dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája, MKIK kutatásai, több munkaerő-piaci prognózis adatai, tapasztalatai is. • A kutatás során a régióban működő mintegy 70 szakképző iskolával,illetve fenntartóval egyeztettünk egy átfogó, jövőbeni terveikre is kiterjedő koncepciót és kérdőívet.

11. A DDRFKB véleménye és döntése a szakképzés fejlesztési irányainak és beiskolázási arányainak meghatározásáról (2009/2010-es tanév vonatkozásában) • Fő döntési elv jogszabály alapján: a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő iskolai szakmastruktúra kialakítása • Döntés dátuma: 2008.09.26. • Döntés előkészítése: egy több ezer oldalas szakértői anyag készült, kamarák, munkaügyi központok működtek közre • Nehézségek: az iskolák és a gazdaság szereplőinek eltérő igényei!!!! (továbbá több szakképesítés esetében társadalmi elvárások megfogalmazása)

12. Szakértői jelentés és RFKB döntés összegzése • a Dél-dunántúli Régió egyre intenzívebb ütemben hanyatlik az ország többi térségéhez képest a gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci mutatóit tekintve • ehhez a munkához az infrastruktúra beruházásokon, a közlekedésfejlesztésen, a munkahelyteremtésen,- támogatáson túl szervesen kapcsolódik az oktatás, azon belül elsősorban a szakképzés fejlesztése • Az oktatásfejlesztés a TISZK és a SZASZET intézményeire koncentrálódik • a preferált és növekedés előtt álló ágazatok egyértelműen a gépészet, az építőipar, a turizmus, a kereskedelem-vendéglátás és a mezőgazdaság • A gazdasági statisztikai adatok szerint a könnyűipar (elsősorban a ruhaipar), az élelmiszeripar (pék), a szolgáltatóipar (fodrász, kozmetikus) lehet az a terület, amelyben indokolt a képzés volumenének csökkentése. • Igen kevés pályakezdő szakmunkás helyezkedik el a szakmájában (10-20%) • a hiány szakképesítések esetében több osztály indítása célszerű a jelenlegieknél (némely szakmánál akár kétszer-háromszor több), a túlképzettnek minősített szakmáknál csökkentés javasolt (50, akár 70%-kal is), a többi szakképesítés esetében változatlan beiskolázási volumenek indokoltak

13. Az irány arány táblázat szerkezete

14. Fontos megjegyezni!!! A közoktatási tv. értelmében továbbra is a fenntartó joga meghatározni az iskolákban indítandó szakképesítéseket. Az RFKB döntésétől eltérő szakképesítéseket tanuló diákokra azonban nem vehető igénybe a szakképzés fejlesztési hozzájárulás terhére nyújtott fejlesztési támogatás (sem közvetlenül a vállalatoktól, sem a decentralizált pályázatból)

15. Hiány szakképesítések meghatározása (2008 tele) A 2009/2010-es tanévre tervezet preferált szakképesítések: • Hegesztő • Szerszámkészítő • Géplakatos • Szerkezetlakatos • Gépi forgácsoló • Kőműves • Ács-állványozó • Épületasztalos, • Bútorasztalos • Burkoló • Épület- és építménybádogos • Villanyszerelő • Elektronikai műszerész • Műanyag feldolgozó • Járműfényező • Ápoló • Szociális gondozó és ápoló • Gyermekgondozó nevelő • Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó • Gazda • Mezőgazdasági gépész technikus

16. Szociális és Munkaügyi Miniszter felé javasolt hiány-szakképesítések

17. A regionális szakképzés-fejlesztési stratégia • A koncepció elkészült, fejlesztése, pontosítása szakérők bevonásával zajlik • Alapja: a régióra jellemző gazdasági társadalmi, iskolai jellemzők feldolgozása, az irány-arány meghatározásához kapcsolódó kutatások • Valamennyi érintett fél bevonásával társadalmi vitára bocsátás megtörtént (Szekszárdon, Kaposváron, Pécsen) • A várható befejezés: 2009. május • Stratégiai célja várhatóan: --- a gépészeti, az építőipari, a kereskedelmi-vendéglátóipari és az agrár szféra súlyának (arányának) növelése a régió szakképzési rendszerében --- az információáramlás és a kommunikáció javítása az oktatásban érintettek között (iskolák, TISZK-ek, gazdaság, tanulók, szülők, iskolafenntartók)

18. Az RFKB tapasztalatai a térség szakképzéséről

19. A szakképzés költségei a 2007-2008. évre (átlagosan, egy tanulóra):-ösztöndíj: 250.000 Ft.-étkeztetés: 72.000 Ft.-anyagköltség, adminisztrációs költség stb.: 50.000 Ft.-munkajogilag kötelező egyéb költségek (orvos, munkaruha, biztosítás, stb.):80.000 Ft.-oktatói bér: 400.000 Ft.-adókedvezmény: 250.000 Ft.-pályázati forrás: 400.000 Ft.Összesen: 1.5 M Ft. Megjegyzés: -Az elméleti oktatás és a vizsgázatás költsége további mintegy 300.000 Ft évente tanulónként, így a teljes költség 1.8 M Ft! A szakképzés a gyakorlat miatt rendkívül drága! -Magyarországon a legdrágább diplomás oktatás az orvosi, ez is olcsóbb a szakképzésnél 1.7 M Ft-ba kerül!!!

20. Tapasztalatok a gazdaság szakemberigényeiről Ellentmondásosak Szakiskolai tanulót a számos kedvezmény miatt igényelnek nagyon nagy számban a vállalkozások. Alkalmazni őket a végzés után alig akarják a régió gyenge gazdasági teljesítménye miatt. (leginkább a gépészeti és az építőipari szakemberekre van határozottabb munkaerő-piaci igény (OH, RFKB tapasztalatok szerint). 20

21. Tapasztalatok a duális képzésről Szintén ellentmondásosak -Több gazdálkodó alacsony színvonalú oktatást végez a személyi-technikai feltételeinek fejletlensége miatt. -Ezért igen nagy szükség van a tanműhelyekben történő képzésre is, melyet a jövő útját jelentő TISZK-ek fognak megvalósítani! (a TISZK korszerű és hatékonyabb több képzés esetében is)!!! megoldás 21

22. A szakképzés jövője -iskolák, fenntartók egyre kisebb autonómiával rendelkezhetnek Iskolák integrációja, összeolvadása fokozódik TISZK-ek, SZASZET-ek száma gyarapszik, szerepük nő a gyakorlati képzésben, egyre nagyobb döntési jogkört kapnak RFKB fontossága növekszik a szakmai képzések meghatározásában (irány-arány) A moduláris képzés kiterjedése által hatékonyabbá, olcsóbbá, átjárhatóbbá válik az oktatás A szakiskolai tanulók száma stagnál vagy csökken 22

23. Konzekvenciák az RFKB számára • A térség gazdasága által leginkább igényelt szakképesítéseket oktató iskolákat, gazdálkodókat kell támogatni (az MPA pályázatban ezen szakképesítésekkel lehet csak pályázni, a TISZK-ek szintén ezekkel fogadhatnak fejlesztési támogatásokat a vállalatoktól az irány-arány meghatározás után) • A hiány-szakképesítéseket minél szélesebb körben kell megismertetni • A szakképzésben érintett szervezetek párbeszédét élénkebbé szükséges tenni

24. A jövőben várható változások • A gyakorlati képzés elszámolási szabályai szigorodnak • A szakoktatóként foglalkoztatott dolgozó elszámolható bére a min. bér max. háromszorosa lehet a jelenlegi négy és félszeres helyett • A minimális ösztöndíj a min. bér 30%-a lesz, de elszámolni csak 20-at lehet • A 9. osztálytól megindulhat a szakképzés • A szakközépiskolákban is megindulhat a szakképzés

25. A régióban működő TISZK-ek, SZASZET-ek • Pannon SZASZET (Pécs) • Alapítványi Iskolák Dél-dunántúli Regionális Szakképzés Szervezési Társulása NKFT (AIDD SZASZET) (Pécs) • Kaposvár-TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Kiemelten Közhasznú nonprofit Kft. (Kaposvár) • Marcali, Barcs, Kadarkút Nagyatád SZASZET (Marcali) • FVM Dunántúli Agrár- Szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (Szekszárd) • Somogyi TISZK (Siófok) • Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma TISZK (Szekszárd)

26. Az elkészült infrastruktúrával rendelkező térségi integrált szakképző központok elhelyezkedése

27. Szakképző központok elhelyezkedése a Dél-dunántúli Régióban 2008-ban

28. Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei

29. Munkanélküliségi ráta %-ban, régiónként Magyarországon

30. Jogszabályok www.oh.gov.hu -1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésről -4/2002 OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól -2003.évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (korábban volt a 2001.évi LI. törvény) -13/2004 OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (korábban volt a 31/2001. OM rendelet) -13/2006. SZMM rendelet a korábbi 3/2004. OM-FMM helyett, mely a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szól (korábban volt a 32/2001. OM rendelet) -1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról (különösen a 11. és az 52. §, a kötelező felősségbiztosításról és a tanuló életkori határairól) -89/1995 Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról -1995.évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (különösen a 3.§ 72. rész „adóterhet nem viselő járandóság”) -1997. évi LXXXII. törvény, a magánnyugdíjról és a magán- nyugdíjpénztárakról -1997. évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről -1996. évi LXXXI törvény a társasági adóról és az osztalékadóról -1/2006. OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről 30

31. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! garai.peter@oh.gov.hu 31