350 likes | 683 Views
Vltoz vilg talakul kzoktats. Inkluzv oktatsDifferencilsNem szakrendszeru oktats?Mrs-rtkelsKompetencia alap oktats. MRSMETODIKAI ALAPISMERETEK. A PEDAGGIAI RTKELS LNYEGE:Az alkalmazott program cljai s a tanulkban a program hatsra bekvetkezett vltozsok milyen
E N D
1. Mérés- értékelés - fejlesztés
Miskolc, 2010. október 20.
Pásztorné Vinter Erika
2. Változó világ átalakuló közoktatás Inkluzív oktatás
Differenciálás
Nem szakrendszeru oktatás?
Mérés-értékelés
Kompetencia alapú oktatás
3. MÉRÉSMETODIKAI ALAPISMERETEK A PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS LÉNYEGE:
Az alkalmazott program céljai és a tanulókban a program hatására bekövetkezett változások milyen viszonyban vannak egy mással
Célok eredmények közötti kongruenciát jelenti
Önálló elmélettel és gyakorlattal rendelkezik
4. A tanuló értékelése, a pedagógus értékelési eljárásai Egy tanár értékelo stratégiája akkor nevezheto differenciáltnak és szakszerunek, ha sokféle értékelési módszerrel dolgozik, s minden lehetséges alkalmat megragad arra, hogy az egyéni különbségeket figyelembe véve adjon megerosítéseket tanítványainak és idonként strukturált értékelési módszereket (feladatlapokat) is használ, amelyekkel rövid idon belül minden tanítványának egyszerre sok megerosítést adhat. ( Báthory, 1992.)
5. A tanár értékelo tevékenysége Stratégiai célkituzés: rábízott diákok magatartása és teljesítménye hosszabb távon optimális irányban változzon
Diák az értékelést szem elott tartva tanul
Tanulási szokásait a ped. értékelési szokásaihoz igazítja
Minél több, minél többféle teljesítményre kell lehetoséget biztosítani
Az értékelés stílusának, kommunikációs módjának megválasztásakor a pszichológiai törvényszeruségeket, eljárásokat, szabályokat be kell tartani
6. Értékelés-összevetés az eredményekkel Külso:
Bárki, akinek kapcsolata van az intézménnyel
Akinek számít valamit a véleménye
Akinek valamilyen módon köze van az intézményhez, döntést, választást segít, támogat
Fenntartó, szülo, helyi társadalom
Állam normatív finanszírozás, fejkvóta, óraszám
Belso:
Vezetoként elokészíteni a következo döntéseket
Segítsük a fenntartó döntéseit
Egy-egy pedagógust értékel valamilyen célból
Tanulót értékel motiválás céljából
7. Az értékelés szempontjai Célja, funkciója
Körülmények, lehetoségek
Tartalma
Eszközök, módszerek
Adatgyujtés
Elemzés
Visszacsatolás
8. Az értékelés területei Sokféle nézopontból osztályozhatók:
a tanulók értékelése
a tanárok
a vezetoi
a tanítási módszerek
Belso és külso értékelés
? ?
A tanár, ill. a mk A tanulási eredmények külso
osztályt,tantárgyat szakértokkel, külso eszközökkel
értékel. ( feladatlap, kérdoív) történik.
A jól szervezett külso értékelés hat a belso értékelésre, a két eljárás befolyásolja és feltételezi egymást.
9. Az értékelés típusai/Scriven,1967/ Funkciója szerint: - rangsoroló
- motiváló, fejleszto
10.
A diagnózis a tanuló induló tudásának feltárása.
Az ismeretek, készségek, képességek szintjének megállapítása.
Mire építhetünk?
A tantárgy tanév eleji tanításának megkezdésekor
Tantervi tematikus egység elott
Új iskolatípusban- új tanár
Nincs érdemjegy!
A diagnózis feladata:(Ingenkamp,1989)
a tanulási problémák feltárása, megmagyarázása, kijavítása,az objektív minosítés módszereinek, eljárásainak kidolgozása
11. Diagnosztikus érékelés Információ: diákjaink hol tartanak?
Pedagógus tájékoztatását szolgálja
Adatok a további munka megszervezéséhez
Következtetéseket érdemes a tanulókkal megosztani- együttmuködési hajlandóság növekedése
Napi munka során gyakran elhanyagolják, sietos továbbhaladás, kudarcok sorozata
Lényeg: célzott, tervszeru kérdések, feladatok megfogalmazása a további céljainkhoz
Szóbeli is lehet: ismerkedés, egymás stílusának megismerése, kontaktuskeresésé, árnyaltabb kép a felkészültségrol, válaszok alapján adható új kérdés, új aspektusból is
Ismétlésre gyakorlásra is módot ad- hiányosságok azonnal kiküszöbölhetok
Gyorsan pergo kérdésekkel a szóbeli ért. sem idoigényes
12. b)A formatív értékelés feladata: az eredményes tanulás segítése.
Cél: feldolgozás közbeni segítségnyújtás
Jellemzoi:
Tanítási-tanulási folyamat állandó kíséroje
Befolyásolja a folyamatot
Információt ad:
tanár
diák
A tanulást és tanítást is szabályoznia kell
Nem minosít, hanem fejleszt, megerosít és korrigál.
Szülot is tájékoztatja
13. c) A szummatív, vagyis minosíto értékelés:
követelményeknek való megfelelés
globális képet ad
viszonyítás a bemenet-kimenet között ( vizsga)
valamely tanulmányi szakasz végén hogyan tett eleget a követelményeknek
Értékelt diákot esetleg már nem érinti, döntés, addigiaktól eltéro módon tanítjuk
14. Az osztályozás Uralja az iskolai értékelést / feleltetés/
KT 70§(1): A pedagógus-a(3)bekezdés kivételével- a tanuló teljesítményét, elomenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minosíti.
Az érdemjegy fejleszto jellegu,
visszajelzés a tanulónak,
lehetoséget ad korrekcióra.
Az osztályzat végleges,
minosít,
fontos dolgok pl. a továbbtanulás esélye múlnak rajta.
A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni.
Ebben az estben az érdemjegyek is minosítenek.
15. A kritériumra és normára irányuló értékelés az értékelés típusai a szerkesztési elv szerint:
kritériumra irányuló
normára irányuló
Mindkét esetben más a vizsgálati cél és
más a vizsgálati eszköz
A kritériumra irányuló mérés: viszonyítási alap valamilyen tantervi követelmény-együttes. (100%)
A norma referenciájú mérés során egy kiválasztott minta átlagához viszonyítunk. (változó mérce) Pl.:MONITOR, PISA
A kritériumra irányuló mérések többségében belso, míg a normára irányulók többségében- külso mérések.
16. Tesztekkel, feladatokkal mérheto tudás ISMERETJELLEGU tudáselemek:
képletek, tények, egyszeru fogalmak
Rövid ido alatt elsajátíthatók és megfelelo rögzítés után könnyen felidézhetok
KÉPESSÉGJELLEGU tudáselemek:
Készségek, képességek, jártasságok: gondolkodási képesség, kommunikáció, szövegértelmezo,lényegkiemelo, kreativitás,
problémamegoldó képesség
.
17. Mérés tesztekkel 1. Tudásszint méro teszek
Tudást mérnek: amit a gyerek az iskolában elsajátított, ill. ami az iskolában szerepet játszik
Két típus: standardizált, tanárok által készített
Feladatokból állnak, a feladatok legkisebb, önállóan értékelheto részei: ITEMEK
Itemek nem bonthatók fel további részteljesítményekre: 0 vagy 1
Itemek súlyozhatók-több pont
Tesztek összpontszáma az itemekre kapott pontok összege
Tájékozódó itemek szerepe
Ekvivalens változatok
18. 2. Kompetenciákat méro tesztek Képesség jellegu tudáselemeket vizsgál:
Készségek
Jártasságok
Általános képességek
Hosszú fejlodési-fejlesztési folyamatok eredménye
Valamennyi tantárgy elsajátításához szükséges
Alkalmazott tudás
Nem osztályozható!
19. A kompetencia fejlesztés stratégiája Direkt fejlesztés
Tananyagba ágyazottan
Megfelelo gyakoriság
Következetesség
Megfelelo életkori szakasz
Tanulók elozetes megismerése
Kritikus készségek kritériumorientált fejlesztése
Elfogadó, fejleszto légkör
Segíto eszközök-oktatási programcsomagok
20. Mérésmetodikai alapelvek A tanulóra ható megerosítés hatékonysága függ a pedagógus információinak validitásától, objektivitásától, megbízhatóságától.
Minden értékelési eljárásban szerepük van ezeknek a mutatóknak.
Validitás (érvényesség): a teljesítménymérés alapveto kritériuma a hitelesség, azt kéri számon, amit megtanított.
(pl.Jobban korrelál a teszt az olvasás szövegértéssel, mint a matematika jegyekkel?)
A tanítási követelmény és az értékelési módja meg kell, hogy feleljen egymásnak.
21. Validitás, érvényesség Fogalmi: azon ismeretek, amit meg tanítottunk, lényegét mindenkitol várjuk
Feldolgozáskor ismeretek- számonkérés alkalmazás
Hiányoznak az egyszeru feladatok, csak nehezen megválaszolható kérdések
Tartalmi: azt fejezze ki, amit kérdezni akarunk, a diák értse, kommunikációs probléma
Olyan szavak amit a diák nem ért
A feladat nem egyértelmu, többféle helyes megoldás: pl hol történik a biológiai oxidáció?/ sejtekben, élolényekben, bioszférában/
Elore meg kell fogalmazni a kérdéseket, pl dolgozat elott
22. Megbízhatóság (reliabilitás): csak a validitás bizonyítása után értelmezheto. Jól mér-e a teszt?
A reliabilitás bizonyítása azt jelenti, hogy ugyanannak a dolognak az ismételt mérése ugyanazt az eredményt adja-e.
Tudással egyértelmuen összefüggjön a feladatot helyesen megoldani kívánó diák teljesítménye
Ha tesztünk jól mér akkor azt tapasztaljuk, hogy az egyes feladatok között magas korrelációt kapunk
Ha nem megbízható, nem jól mér akkor véletlenszeruen találgatással is helyes választ lehet adni, az egyes feladatok között nincs összefüggés.
23. Objektivitás A megbízhatóság alapja
Nem szubjektív, tárgyilagosságot, tárgyszeruséget, függetlenséget jelent :
az adatfelvétel körülményeitol
mérést lebonyolítótól
a teszt készíto -
a teszt elemzo személyétol.
Elértheto olyan pontos javítókulccsal, ami kizárja, hogy ugyanazt a teljesítményt különbözoen értékeljünk.
A feladathoz leírjuk milyen utasítást adhat, mely kérdésekre válaszolhat és ezen túlmenoen semmi mást nem közölhet a tanulókkal.
Erre legalkalmasabbak a zárt feladatok
A megbízhatóságot befolyásolják a vizsgálat körülményei is.(zaj, munkakedv)
Szóbeli érékelés: probléma, hogy ne függjön tanártól, diáktól, mert a teljesítmény és munka nincs összhangban
24. A FELADATOK OSZTÁLYOZÁSA A tudásszintméro feladatok, tesztek típusai: feleletválasztó, feleletalkotó
Feleletválasztó feladatok pl.:
Alternatív válasz: igaz hamis
Többszörös választás: egy vagy több igaz válasz keresése
Válaszok illesztése: tartalmi kapcsolat keresése
Feleletalkotó feladatok pl.:
Kiegészítés
Rövid válasz
Hosszú válasz
Esszé típusú válasz
25. Az egyszeru alapmuveleti számolási készségek tesztelésére jól használhatók az iskolai gyakorlatban gyakran használt feladatok pl:27+16=
, 33+..= 51,
A szöveges feladatok megoldásában való jártasságot, a problémamegoldó képességet is könnyen mérhetjük, ha a javítókulcsban biztosítjuk, hogy a részfeladatok pontosítása objektív és egyértelmu.
Speciális értékelési technikát igényel és elég bonyolult a magyar nyelvi kommunikáció képességének mérése
(íráskészség, helyesírás, olvasás-szövegértés, fogalmazás stb.)
A képességek muködésének fejlodését,összehangolódását az is mutatja, hogy csökken a hibázások száma.
A képesség- jellegu tudás mérése néha egészen speciális megoldásokat igényel. (hibátlanság,sebesség)
26. NYÍLT ZÁRT
27. A KÉT HALMAZ METSZÉSÉBEN HELYEZKEDNEK EL azok a feladatok, amelyek kérdésfeltevésükben nyíltak, de értékelésük zárt, objektív egyértelmu javítókulccsal történik.
Ilyenek: kiegészítés szövegkörnyezetben
kiegészítés logikai sorban
szabadválasztások kérdés- vagy döntéssorokban
A nyílt végu feladattípusok elonye: bizonyos képességeket jobban mérnek,
pl: gondolkodási képesség, kommunikációs képesség, kreativitás.
Hátránya: nehéz objektívan értékelni
nem kedvez az átlagos és a gyenge tanulóknak
nem határolja egyértelmuen körül az elvárt tevékenységet.
A zárt végu feladatok: leszoktatnak a tudás önálló megfogalmazásáról
a vaktalálat is szerepet játszhat
probléma a kérdés megfogalmazása, a jó válasz-alternatívák megtalálása.
Komoly pedagógiai-didaktikai feladat a megfelelocélú méréshez a legmegfelelobb feladattípusokat megtalálni.
28. Teljesítmény - kompetencia Az iskolai tudás = visszamondható tudás
szövegek és rutinszeruen alkalmazható algoritmusok.
Az elsajátítás sikere a szorgalmon múlik.
A tanulás alapvetoen otthoni tevékenység, gyakran kimarad a visszajelzés.
Iskolai teljesítmény, mint kompetencia,
alkalmazható tudás, amely problémahelyzetek megoldására tesz képessé.
Sikere nem tisztán szorgalom, hanem a képességek és a szakszeru pedagógiai segítés kérdése.
Kompetenciákat tanári /tanítói/ segítséggel, a tanulási folyamatban való tudatos részvétellel lehet elsajátítani.
Komplex folyamat: része a folyamatos visszajelzés,
a fejleszto értékelés a hatékonyság kulcseleme.
29. FEJLESZTO ÉRTÉKELÉS A KUTATÓK SZERINT Tanítás során, osztálytermi szituációban gyakran és interaktívan alkalmazott mód
Akkor fejleszto ha meghatározzák a tanulói teljesítmény szintjét, konkrét célokat
Folyamatosan gyujtik az információkat a teljesítmény alakulásáról
Kialakítják az egymást követo teljesítmények mérésének és összehasonlításának módszerét
Magát a tanulási folyamatot segíti, formálja
A tanuló fejlodését értékeli, kudarcait, sikereit jelzi vissza
Értékelés lényege maga a fejlesztés, hiszen a diákok önfejlesztésére, énképére, önértékelésére hat
Kölcsönhatásban van a tanítási és tanulási technikákkal- módosíthatók, alakíthatók a változásokhoz
Interaktívabb kapcsolat a tanárral
30. Fejleszto értékelés Alapveto tézis- a tanulás fejlesztése
Kulcselem: a kiinduló helyzet feltárása,diagnózisa, monitorozása-személyre szabott fejlesztés;hatékony differenciálás érdekében
Így segíti elo a folyamatok tudatosabbá tételét, és átláthatóságát
31. MÉRÉS - ÉRTÉKELÉS FOLYAMATA Hosszú, idoigényes
A mérés, értékelés céljának meghatározása:
Formatív, szummatív, diagnosztikus
Tudásszint-eszköztudás
Mire használjuk?
Mit mérünk: tartalom, követelmények
Milyen szinten? Minimum,optimum, maximum, professzionális szint
32. Feladatírás I. Tananyagelemzés
II. A felmérendo tudás kategorizálása, fogalmi háló elkészítése: témák, altémák
Hatályban lévo szabályok, helyi tantervek
Tartalmilag lefedni feladatokkal
Statisztikai paraméterekkel ellátni a feladatokat
Követelményszint szerint: minimum-nem minimum
Értelmi muvelet szerint: ismeret-megértés-alkalmazás
Nehézségi index: könnyu, nehéz, nagyon nehéz
Megoldási ido
Be kell mérni! A tényanyag súlyának megfelelo számú feladat szerepeljen, fontosság szerinti súlyozás !
Minden tényanyagot minden szinte reprezentáljunk!
Itemanalizis!
33. Eredmények statisztikai feldolgozása Feladatmátrix: név, kód,feladatonként, pont, teljesítmény, átlagpont
Táblázatok:
Témakörönként, tartalmi oldal szerint
Követelmények differenciáltsága szerint (minimum- optimum )
Követelmények muveleti oldal szerint: ismeret, megértés, alkalmazás
Nagyon gyenge kiemelkedoen jó feladatmegoldások
Grafikonok:
Itemenként
Gyakoriság
Szórás
Teljesítmény alakulása iskolánként, osztályok szerint
34. Ha valakit olyannak látsz, amilyen éppen most, ezzel visszatartod ot a fejlodésében. De ha olyannak látod, amilyenné lehetne, ezzel elore segíted ot életútján. (Goethe)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!