1 / 25

7. oszt.

7. oszt. SZAVANNA SIVATAG. Készítette: Nékám Róbertné. SZAVANNÁK: A növénytakaró kialakulását főleg két éghajlati elem, a hőmérséklet és a csapadék határozza meg.

indivar-sam
Download Presentation

7. oszt.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 7. oszt. SZAVANNA SIVATAG Készítette: Nékám Róbertné

  2. SZAVANNÁK: A növénytakaró kialakulását főleg két éghajlati elem, a hőmérséklet és acsapadék határozza meg. Az Egyenlítőtől északra és délre, a 10.-20. szélességi fokok között az évi középhőmérséklet lényegében ugyanolyan, a csapadék évi mennyisége viszont kevesebb, mint az Egyenlítő vidékén. Ezeken a területeken, a csapadék mennyisége és annak évi eloszlása szerint  két évszakot különböztetünk meg. Egy csapadékos évszak váltakozik egy csapadékszegény időszakkal. A csapadékszegény időszak az Egyenlítőtől távolodva egyre hosszabb. Az ilyen éghajlati területen facsoportokkal, ligetekkel tarkázott magas füvű térségek,  szavannák találhatók. 

  3. A szavannák élőlényei sem függetlenek egymástól. A táplálkozási kapcsolatok révén közöttük is táplálékláncok jönnek létre:

  4. Erdős szavanna alakul ki: Ahol még több a csapadék és rövid a száraz időszak. Ezek az erdők is összefüggőek, mégis sok mindenben különböznek a trópusi esőerdőtől. Még a legmagasabb sem érik el a 40 métert. Lombkoronaszintjük laza. Az erdő aljára viszonylag sok fény jut, így gazdag az aljnövényzete. A fák nem örökzöldek, mert a száraz időszakban a lombjuk lehull. A fák és facsoportok között 2-3 méter magasra nő a fűtakaró. A szavannák jellegzetes fái az akáciák20-30-as csoportokban nőnek. A szavanna talaja tápanyagban gazdagabb, mint trópusi esőerdő talaja. A száraz időszakban elpusztult növényekből keletkező tápanyagot nem mossa ki a csapadék.

  5. AKÁCIA

  6. Füves szavanna: Itt tovább csökken a csapadék mennyisége és a csapadékos időszak hossza, így elmaradnak a facsoportok, és alacsonyodik a fű is. A fatermetű növények közül csak a majomkenyérfák élnek itt. Magányosan fordulnak elő. Ágaik vízszintesen szétterülnek. Nagy, uborka alakú termésük a majmok legkedvesebb csemegéje. Innen kapták a nevüket is. 

  7. Földünkön az afrikai szavannák állatvilága a leggazdagabb. A füves térségeken tömegesen legelésznek a növényevő emlősök. • Antilopok: kecsesek kisebb-nagyobb csordákban élnek. • Nagyon sok fajuk van. A legkisebbek nyúl nagyságúak, a legnagyobbak jól megtermett szarvasmarha méretűek. • A szarvasmarhákkal rokonok. • gerincesek , emlősök • tülkös szarvú • párosujjú patás • növényevő, redős zápfog, kérődző

  8. Zebrák: • Az antilopokkal rendszerint együtt legelésznek Afrika szavannáin . • Rövid szőrzetük csíkos rajzolatú, ezért tigrislovaknak is nevezik őket. • - gerincesek, emlősök • páratlan ujjú patások • növényevők, de nem kérődzők • Érzékszerveik igen fejlettek, nehezen közelíthetők meg • Valószínűleg éberségük miatt csatlakoznak hozzájuk más állatok is. • - Társasan élnek. Olykor százan is összeverődnek egy ménesbe. 

  9. Csimpánz: • Az erdős szavannáknak az esőerdőkkel határos területén él .  • - Emberszabású majom. Farka nincs. Szeme előretekint. • 32 foga van. Gumós zápfogai elárulják, hogy mindenevő, • bár legjobban a gyümölcsöt kedveli. A banán és a majomkenyérfa • termése a kedvenc csemegéje. • - Tenyere, talpa csupasz. Kezén, lábán az 5 ujj végét köröm fedi. • - A csimpánz mind a négy végtagjával ügyesen fog és fogódzkodik. • Nem tartózkodik állandóan a fákon, de éjszakára, 8-10 méter magasságban fészket épít, és ezt naponta újra készíti. • A nőstény egy kölyköt szül, • melyet a hátán hordoz. • Gerincesek, emlősök. • Csoportokban élnek. • A legerősebb hím • gondosan vigyáz a csoportra. 

  10. Oroszlán:Afrika legrettenetesebb ragadozója, az "állatok királya. • Gerincesek, emlősösök. • Nagymacska. • Teste hajlékony, rugalmas. Mozgása méltóságteljes. • A hím nyakát, mellét hosszú és dús sörény borítja, • a nősténynek soha sincs sörénye. • Az oroszlánok falkába verődve, közösen vadásznak. A zsákmányt is együttesen fogyasztják el. Áldozatukat nem üldözik, hanem félkörben vagy körben körülfogják. Amikor a vad ki akar törni a körből, az éppen azon a helyen tartózkodó oroszlán üti le a menekülő állatot. • Főként alkonyatkor és éjszaka vadásznak. Ha jóllakottak, kényelmesek és lusták, de bátrak és gyorsak, ha az éhség kergeti őket. • Ragadozó, tarajos zápfog • Fő eledelük a növényevő patás állatok húsa, de szükségből sáskákkal vagy más apró állatokkalis megelégszenek. 

  11. Nílusi krokodil: Afrika melegvízű folyóiban és tavaiban él. • - Gerincesek, hüllők. • Testének alakja a fürge gyíkéhoz hasonló. • A krokodilok hosszú életük alatt átlagban 4- 6-10 méteres óriásokká nőnek. • Testüket pikkelyek, szarupajzsok és csontos pajzsok fedik, ezek • páncélt alkotnak rajtuk. • Ragadozók. • Alkonyatkor és éjszaka vadásznak. • Halakkal, kisebb-nagyobb emlősállatokkal, mocsári és vízi madarakkaltáplálkoznak. • A krokodil nem tud rágni, a nagyobb falatokat egészben nyeli le. • A nagyobb zsákmányt általában többen veszik körül, és széttépik. • A vizet csak sütkérezés vagy tojásrakás idejére hagyják el.

  12. A nőstény földbe kapart gödörbe rakja 20-100, lúd tojás nagyságú, mészhéjútojását, és a kiköltést a Nap melegére bízza. • Az anyaállat az ivadékok kikelése közben a "fészek" közelében tartózkodik. Őrzitojásait. A kis krokodilok röviddel kibúvásuk előtt, még a tojásban, elkezdenekvartyogni. A nőstény ekkor odasiet, és a kikelő kis állatkákat a vízhez vezeti. • A krokodilokat mindenütt irtják, értékes bőrükért vadásszák. Tenyésztik.

  13. Sivatag : Ahol a száraz évszak 10-12 hónapig tart, ott a talajt már nem borítja összefüggő növényzet. Ezen a területen alakul ki a sivatag.  - Teve a sivatag hajója. Egypúpú / dromedár/, kétpúpú.

  14. Óriáskaktusz / tüske= módosult levél Sivatagi róka = párologtatás csökkentése/ / pozsgás szár= húsos vizet raktározó szár / / nagy fül = hőszabályozás/

  15. Datolyapálma - Oázis

  16. A szavannák élőlényei sem függetlenek egymástól. A táplálkozási kapcsolatok révén közöttük is táplálékláncok jönnek létre: FŰ----------------------- ZEBRA ---------------------OROSZLÁN MAJOMKENYÉRFA GYÜMÖLCSE -------------------------- CSIMPÁNZ ----------------------------------KROKODIL

More Related