1 / 56

Főemlősök viselkedése

Főemlősök viselkedése. Tinbergen (1963) : Mi a vizsgált viselkedés. 1. funkciója? 2. mechanizmusa? 3. ontogenezise? 4. evolúciója?. Az etológiai módszer a viselkedésének megfigyelése folyamatos esemény tagolása: magatartás elemek/egységek ( etogram ) forma és funkció alapján

iola
Download Presentation

Főemlősök viselkedése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Főemlősök viselkedése

  2. Tinbergen (1963):Mi a vizsgált viselkedés... 1. funkciója? 2. mechanizmusa? 3. ontogenezise? 4. evolúciója? • Az etológiai módszer • a viselkedésének megfigyelése • folyamatos esemény tagolása: magatartás elemek/egységek (etogram) • forma és funkció alapján • elemzés szintjei (izom, testrész, test) Fajspecifikus viselkedés Környezeti hatások Tanulás

  3. A primáták jellemzői Fontos: • csoportszerkezet • csimpánzkultúrák • intelligencia Csoportszerkezet: • döntő jelentőségű a táplálék megszerzésének módja, a védelem Rangsor kialakulása: • csoporton belüli konfliktus kezelése • csoporton belüli agresszió • a csimpánzoknál és bonobóknál megjelenik a békítő viselkedés. • megfigyelhető a más csoportokkal szemben tanúsított ellenséges magatartás.

  4. Az emlősökre jellemző kapcsolatok kétpólusúak • (pl.: hím-hím, hím-nőstény, anya-kölyök) • a főemlősöknél megjelennek a hárompólusú kapcsolatokis (játszótársi kapcsolatok) Új irányzat csimpánzok viselkedésének etológiai vizsgálatában: kultúrák, kulturális tradíciók. Csimpánzkultúrák: - Jane Goodall a Bosch házaspár • fészeképítési szokások • eszközhasználat vadászó viselkedésnél • érdekes a kooperáció mértéke

  5. Intelligencia: • a csimpánzoknál fejlett a hosszú távú memória • képesek hosszabb oksági láncok felismerésére • intelligenciájuk legmagasabb fokát a társas kapcsolatokban, a szociális világban érik el • a primátákra jellemző: elsődleges agyi reprezentációk míg az • embernél a másodlagos és harmadlagos reprezentációk is. • az eddig felsoroltak lényeges feltétele valamilyen szintű kommunikáció.

  6. Élet a csoportban: A főemlősök (Primates) társas viselkedése

  7. A csoportos élet előnyei 1. védelem a fizikai tényezők ellen 2. védelem a ragadozók ellen ‘zavaróhatás ’ támadás esetén (létszám/denzitás/uniformitás növekszik) • Kollektív önzés (Hamilton: „önző csorda”) • Ragadozó detektálása (több szem többet lát: körülnézés gyakorisága) 3. szociális tanulás 4. hatékonyabb forrás kihasználás 5. párválasztás

  8. Altruizmus(‘önzetlen’ viselkedés) • Definició: Olyan viselkedési aktus, mely valamely fajtárs számára nyilvánvaló előnyökkel jár, míg az altruista egyed számára az akció hátrányos (pl. vészkiáltás). • • szelekcióegysége: a gén • • evolúciós sikeresség mértékegysége: összesített alkalmasság(inclusive fitness) • • Hamilton törvény: b/c> 1/r • b = haszonélvezőhaszna • c= altruistaköltsége • r = rokonsági koefficiens

  9. A szocialitásban rejlő hátrányok 1. forráskompetíció 2. paraziták, fertőzések 3. szaporodászavarása 4. beltenyésztés 5. túlnépesedés okozta szociál-patológiás tünetek

  10. Csoport alkotás és csoportstruktúra Szabályzó viselkedési formák: • szociális vonzódás • kommunikációs készség • agresszió • szociális funkció • kooperáció Csoportstruktúra: • Nincs (aggregáció), • Van (despotizmus, lineáris, hálózatos) • Rangsor: abszolút vagy relatív

  11. Adaptáció a szociális életmódhoz

  12. Szociális vonzódás: ivadékgondozás és a párosodási rendszerek. • Monogámia: ha az erőforrások védhetőek • Poligámia: a nőstények csoportokat formálnak, méreteit a táplálékért folyóversengés szabályozza A kisebb csoportokkal egy-egy hím háremet képez, a nagyobb csoportokhoz rendszerint több hím is csatlakozik. • Ökológiai tényezők:Az éjjeli primáták általában magányosak. A nappaliak csoportban élnek. • Képlékeny, komplex csoportszerkezetek • Kommunikáció – agresszió – kurkászás

  13. Rokonsági kapcsolatok • Matrilineális: dominancia a születés sorrendjében (makákók, pl. Macaca mulatta) koalíció a nőstények között jelenik meg, de hatása a hím kölykökre is kiterjed. • Rokonsági altruizmus: Az anyák irányítják a kölykeik játszótársai kapcsolatait. • Japán makákók(Macaca fuscata): domináns nőstények elitcsoportja, alárendeltek csoportja. A rangsor csak a csoportok közötti kapcsolatokban merev.

  14. Kogníció Mi a kogníció? 1. rugalmas, helyezettől függő, alternatív (flexibilis) viselkedést lehetővé tevő mentális tevékenység 2. mentális reprezentáció, amely nem pusztán egy környezeti tényező egyszerűsített leképzése

  15. Fizikai kogníció • Tárgyak manipulációja • (tépés, húzás, dörzsölés stb) • Tárgyak közötti reláció kiépítése általában hiányzik • de kivétel pl. kapucinus majmok, emberszabásúak • de jóval kisebb mértékben mint az ember • Eszközhasználat és készítés • csimpánzok: termeszhalászat • diótörés • botrázás • szivacs

  16. Szociális kogníció - csoportszerkezet Csoporttagok közötti kapcsolatok: anya-kölyök: kötődés, szülői gondoskodás hím–hím: kooperáció vadászó szövetségek, nőstényszerző szöv., átirányított agresszió nőstény–nőstény: Alloparentális gondozás hím-nőstény: szex, korai játék szerepe a szociális hálóban

  17. Szociális kogníció–jelhasználat • Leginkább csimpánzokét tanulmányozták • Intencionalitás • Gesztikuláris kommunikáció a természetben és fogságban • koldulás, játékra hívás, dajkálás • Tanult jelzések, egyedi különbségek • Flexibilis használat • Válaszra várás, tekintetalternálás • Populációs különbségek • Vokalizációk • belső állapot jelzése, kötött hangjelzések • lihegő-huhogás: táplálék felfedezése

  18. Szociális viselkedésformák • Táplálékmegosztás • •Kiegészítő együttműködés • •Több funkciójú szexualitás (párköző, örömszerző funkció), párosodás ösztruszon kívül, homoszexualitás • •Szülői gondoskodás

  19. Szociális ingerek: Taktilis • Kurkászás, érintés (ölelés, simogatás) • Orális érintés, csók, csócsáló etetés:csimpánz–ember

  20. Szociális ingerek: Olfaktórikus • Férfi feromon: andosztenol • (Hónalj, nemiszervek: külső elválasztású apokrin mirigyek termelik) oxidáció hatására („kellemetlen szagú” androsztenonná alakul • „kellemes érzet”, növeli a férfi szexuális vonzerejét férfiakra is hat • a menstruációs ciklus fogamzási időszakában • csökkenő ingerküszöb • (ilyenkor még az androszteron is vonzóbbnak hat)

  21. Szociális vonzódás: Kötődés • A szociális vonzódás etológiai elmélete (Bowlby) • Funkció:gondozás • védelem a ragadozóktól • Korai túlélés, későbbi szociális kapcsolatok alapja • Mechanizmus: • Gyerek:anya/gondozó felismerése (imprinting?) • szag, hang, méhen belül • „anyahiány” felismerése • „vészjelző” viselkedések (sírás) • Anya:testi kontaktus, beszéd („baba-beszéd”) • „odafigyelés”

  22. Állati kötődés: etológiai és kísérleti bizonyítékok • A korai gondozásra szoruló fajok utódai és az anya között egy bevésődési folyamatban erős kötődés alakul ki. • Adaptív értéke: mind az anya, mind a fióka vagy kölyök folyamatosan keresi egymás közelségét  a táplálék és védelem az önálló életre még képtelen fiatal állat számára biztosítva van • A kötődést kialakító és fenntartó mechanizmusok: • testkontaktus, ölelés, simogatás • mozgás • melegség (újszülött majmok 2 hétig • még a drótanyát is preferálják, ha meleg) • táplálás

  23. Az állati kötődés fajtái • Kölyök és az anya között • Hím-nőstény, domináns-alárendelt között • Két kölyök között • alapja: új evolúciós mechanizmus – hárompólusú kapcsolatok (makákó anya: irányítja, kivel játsszon a kölyök  a dominancia-sorban felette álló anya kölykével  együtt ölelgeti őket  a két kölyök egymáshoz is kötődik) • Párkötődés: • monogám fajoknál, ahol a nőstény egyedül nem képes felnevelni az utódokat (pl. nyári lúd: 2 hét udvarlás, 10-15 év együttélés) • Csoporthoz kötődés: • majmoknál már nagy csoportkohézió (kialakításában fontos szerepet játszik a kurkászás és többféle békítést, engesztelést szolgáló viselkedésminta)

  24. A kötődés kialakulásának szakaszai rhesus majomnál (Harlow, 1965) • Reflex-stádium: születéstől 2-3 hétig • szopóreflex • kapaszkodási reflex • átkaroló reflex (embernél is: Moro reflex) • 20 nap után a kölyök néha megszakítja a szoros testi kontaktust • Komfort és kötődés szakasza: 2-3 hónapos korig • az előző szakasz lassan gyengül • finom manipulációs mozgások • anya erős óvó viselkedése • kialakul a specifikus, személyhez (anyához) való kötődés

  25. Biztonság szakasza: 80 napos kor körül • bátor explorálás • játék a társakkal • idegen, meglepő tárgy felbukkanása  anyjához menekül  relaxál • Szeparációs szakasz: • anya aktívan elhárítja a kölyök közeledését • bekövetkezése az anya terhességekor (Elmaradása: komoly probléma: ld. Flo – J. van Lawick-Goodall, 1980: Az ember árnyékában. Budapest: Gondolat.)

  26. Harlow anyadeprivációs majomkísérletei az 50-es évektől

  27. Agresszió • Az agresszió funkciója • Az agresszió a véges erőforrások elosztását szolgálja, melynek során azonos fajú egyedek igyekeznek egymást valamilyen erőforrás közeléből eltávolítani vagy annak megszerzésében megakadályozni. • Erőforrások: táplálék • terület • nőstények (hímek)

  28. Az agresszió formái

  29. Békítő viselkedés Csoport Hierarchia Agresszió Békítés: korábbi ellenfelek az összecsapást követően Kontaktuson alapuló viselkedési formákat mutatnak (affiliáció) Rhézus makákó: alig van békítés Medvemakákó: gyakori a békítés Vegyes csoport: rhézus makákónál is gyakoribb lett a békítés

  30. Az agresszió jelzései • Nem cél az ellenfél elpusztítása • Ritualizált viselkedés megjelenése: • erőnlét (esély a győzelemre): pl. testtömeg jelzése • pozíció a rangsorban („korábbi győzelmek”) • „szándék” (jelen belső állapot) • Agressziós kommunikációs jelzések • genetikailag meghatározott, pl. paradicsomhal • tanult felismerés, pl. farkas • behódolási pózok (szociális fajoknál)

  31. Szexualitás és párválasztás

  32. Reproduktív stratégiák az emberszabású majmoknál • Gorilla poligám • Orángután • Csimpánz • Bonobó • Gibbon monogám Rokon csimpánzhímek: spermakompetíció

  33. A szexuális viselkedés lehetséges funkciói • Reprodukció • Agresszió csökkentés • Stresszoldás, örömszerzés • 4. Párkapcsolat erősítése Oroszlán: 1+2 Bonobó: 1+2+3 Homo: 1+3+4

  34. Együttműködés: Kooperáció • Javak közös megszerzése, elosztása • „önzetlenség” • Genetikai rokonság • Kölcsönösség

  35. Van-e kultúrája a csimpánzoknak? McGrew (1994) • Innováció: új viselkedési mintázat feltalálása vagy módosítása; • disszemináció: a mintázat más innovátortól is elsajátítható; • Standardizáció:a mintázat a csoportban minden egyednél hasonló • Kitartás: a mintázat a demonstrátor jelenléte nélkül is fennmarad; • Diffúzió:a mintázat csoportok között terjedjen; • tradíció: a mintázat megjelenjen az innovátor utáni generációkban is; • nem életfenntartó: nem kizárólagos megoldás (pl-egyetlen módja az élelemszerzésnek) • természetes: emberi beavatkozás nélkül • Szimbólumok?

More Related