BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2008. október

1. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2008. október 2003. évi CXXV. törvény 35. §-ban foglaltak szerint

2. BUDAPEST FŐVÁROSEsélyegyenlőségi Programjának alapjai • Szociális Charta (1996.) • Hajléktalanügyi Program (1999. – 2008. terv) • Esélyegyenlőség 2000(Foglalkoztatási Cselekvési Terv, 2000-2002. és azóta évente) • Fogyatékosügyi Cselekvési Program(2002. – 2005. -2008.) • Budapesti Cigányok(Programterv 2008., egyeztetés alatt) • Szociális Szolgáltatás-tervezési Koncepció(2004-2006-2008) • Podmaniczky Program (élhető város, szolidáris város)

3. Egyenlő hozzáférés Hátrányos megkülön-böztetés Egyenlő bánásmód DISZKRIMINÁCIÓ SZEGREGÁCIÓ Miről is van szó? ÖSSZETARTOZÁS AKADÁLYMENTESÍTÉS SOKSZÍNŰSÉG előítélet

4. Kikről is van szó? Nők, gyermeket nevelők Veszélyeztett gyermekek fiatalok Fogyatékos emberek Idősek és idősödő emberek Hajléktalan emberek Roma kisebbséghez tartozók

5. Mindenkinek joga van a diszkriminációmentes élethez! Kikről is van szó? Bárki igényt tarthatBudapest védelmére és támogatására, amennyiben valamely emberi tulajdonsága miatt mások részéről kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint a vele összehasonlítható helyzetben lévő más személyek. Budapest, ahol azoknak kell kínosan érezniük magukat, akik diszkriminálnak,

6. Esélyegyenlőség érvényesülésének alapvető akadályai 1. Szolgáltatások korlátozott igénybevehetősége 2. Esélyegyenlőségi tudatosság hiánya Új szemlélet, új fogalmak Érzékelési korlátok Értékelési bizonytalanságok Szubkultúrális előítéletek Korlátozó környezet Fizikai, infokommunikácós akadályok („verbális rámpa”) Ismeretek hiánya Forrás hiánya Rossz szolgáltatás menedzselés Érdekeltség hiánya Gyenge érdek érvényesítés Fizikai, információs, társadalmi akadályok

7. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA • Elvárások a programtól: • átfogó stratégiai alapokra épített, távlatokba mutató, • a meglévő és tervezett önkormányzati, intézményi programokat és aktivitásokat összehangolni képes • Mérhető, ellenőrizhető fejlesztési folyamatokat generáló • Konkrét eszközöket, és beavatkozásokat megfogalmazó • szakpolitikai döntéseket előkészítő • Fővárosi Önkormányzat és más önkormányzatok és szervezetek számára is irányt mutató, együttműködő • Az érintettekkel való rendszeres együttműködést megalapozó Világos, közérthető program

8. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA Átfogó stratégiai Ágazati Célcsoportos • Oktatás, szakképzés • Szociális ellátás, szolgáltatás • Kultúra, sport, idegenforgalom • Egészségügy • Foglalkoztatás • Városfejlesztés, üzemeltetés • Fogyatékos emberek • Roma kisebbséghez tartozók • Nők, kisgyermeket nevelők • Veszélyeztetett gyermekek • Idősek, idősödő emberek • Hajléktalan emberek • Alapelvek • Problémák strukturális azonosítása • A program célrendszere Három irányú megközelítés

9. Alapelvek Elkötelezettség az emberi jogok védelme és a közösség érdekei mellett. Maradéktalanul érvényesüljenek az alapvető emberi jogok, mások hasonló jogainak tiszteletben tartása mellett. Közösség érdeke, hogy minden ember a legjobb értékeit tudja hasznosítani. Elkötelezettség az egyenlő bánásmódbiztosítása és a diszkrimináció visszaszorítása mellett. Elutasít mindennemű diszkriminációt, mely hátrányosan megkülönböztet. (Szegregáció, zaklatás, megtorlás közvetlen és közvetett formáját),

10. Alapelvek Előnyben részesítés a hátrányok ellensúlyozására. Pontosan meghatározott csoportok, hátrányok Tervezett eszközökkel és FIGYELMESSÉGGEL Esélyegyenlőségi politika az egyenlő hozzáférés érvényesítése érdekében. A szakpolitikák esélyegyenlőségre fókuszált összehangolása Éves monitori jelentés, két éves felülvizsgálat Középtávú intézkedési tervek, Könnyen megvalósítható lépések, Érzékenyítő programok

11. Alapelvek Partnerségi megközelítés Kezdeményező és együttműködő a tervezés, beavatkozás, kontroll területén Más önkormányzatokkal, kormányzati fenntartókkal Civil és magán szféra szereplőivel Elkötelezettség az alkotmányos jogok és az uniós elvekmellett. Kiáll az alkotmányban és egyéb jogszabályokban rögzítettek érvényesüléséért, Az Európai Unió irányelvei és ajánlásai betartásaés betartatása mellett. Saját rendeletei, határozatai, intézkedései soránazok érvényesülését biztosítja

12. A program átfogó célrendszere 1. Szolgáltatások igénybevehetőségének javítása 2. Növekedjen Budapest szolgáltatóinak tudatossága Társadalmi, kulturális hátrányok csökkentése (Antiszegregációs, roma, ág. ifjúsági programok) Ismeretek, tájékozottság fejlesztése, tudatosság erősítése Figyelmesség, a helyén való előny adás elismerése A kirekesztő, a diszkrimináló magatartás következetes elutasítása Fizikai, infokommunikácós akadályok mérhető csökkentése Szolgáltatások szakmai és módszertani fejlesztése Beavatkozások és beavatkozók összehangolása Hatékony szolgáltatás és esély kiegyenlítés menedzselés Érdekeltség és érdekérvénye-sítésítő képesség erősítése

13. Barack Obama Kisebbségben Az informatikusok többsége kisebbségi (Indiai, magyar) Prof. Amita Dhanda a Fogyatékosügyi Szabadegyetemen. Charles Simonyi a Mikrosoft második embere Az informatikusok többsége kisebbségi (Indiai, magyar) Martin Luter King

14. Roma kisebbség a magyar történelemben Mátyás király pénzt és élelmet adott az erdélyi városfalakat építő cigány családoknak A budai Rózsadomb aljában „Cigányváros” lakóit, mint adófizető hajójavítókat, kézműveseket, kereskedőket, piacfelügyelőket, zenészeket tartották számon. Pesten muzsikáló Kálózdi János volt az első, aki Petőfi Nemzeti Dal-át megzenésítette. Az 1948-ban 3.000 roma katona harcolt Magyarország szabadságáért. A Corvin köziek között harcoló és halálra ítélt Dilinkó Gábor, Bizsu, 1991-ben megkapta a „Hűséges helytállásért” kitüntetést, majd a dandártábornoki rendfokozatot.

15. Kertész Imre Ludvig von Beetoven Akik nélkül kevesebb lenne a világ! Stephen Hawking Toulouse-Lautrec Roma művészet és kultúra

16. Köszönöm megtisztelő figyelmüket Kulinyi Márton Szerkesztő Bizottság elnöke