1 / 58

A modern után?

A modern után?. Az építészeti gondolkodás alakulása az 1950-es évektől napjainkig Simon Mariann / Kerékgyártó Béla. Célkitűzések, feladatok. Tájékozódás: technikák, források, módszer (kutatási bibliográfia) Tudás infrastruktúra (általános tudás, de kapcsolódhat az év témájához is)

isaura
Download Presentation

A modern után?

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A modern után? Az építészeti gondolkodás alakulása az 1950-es évektől napjainkig Simon Mariann / Kerékgyártó Béla

  2. Célkitűzések, feladatok • Tájékozódás: technikák, források, módszer (kutatási bibliográfia) • Tudás infrastruktúra (általános tudás, de kapcsolódhat az év témájához is) • Az építészet helyzete, befolyásoló tényezői, korszakos minták változása, az építész szakma és egyéniség identitása • Írás, diszkusszió (egyéni és közös) • Kapcsolódás választott órához, témához, anyagfeldolgozás konzultáció szerint.

  3. Egyetemi oktatás • Nyilvánosság, részvétel, önmegjelenítés • Írás, DLA dolgozat

  4. „Gondolkodás” – „elmélet” • Laza (soft) fogalom, hogy magába foglalja a különböző reflexiós, projektív és reproduktív formákat. • Elmélet: fogalmak, problémák tisztázása, belső összefüggések feltárása • Történet: hosszabb fejlődési sorokba rendezni, összefüggéseiben látni • Kritika: a születő folyamatok feltérképezése, értelmezése, megítélése • Akadémikus – nem akadémikus kutatás • Építészirodák kutatórészlegei • Médiamegjelenés, megjelenítés, diskurzus

  5. A modern – a modern után? • Milyen keretben gondolkodunk az építészeti folyamatokról? • A modern – mikortól?: a 18. sz. második felétől – a 19. századtól – a 19./20. sz. fordulójától – a 20-as évektől? • A modern – meddig? Válság az 50-es évektől, 68, 70-es évek. Posztmodern? • Második modern, neomodern, reflexív modern? • Globalizáció

  6. Összefügg a modern (tömeg)társadalom kialakulásával. Iparosodás, urbanizáció. • Intézményesülés, közvetettség, reflexió, az önmeghatározás, a megrendelőhöz való viszony meghatározásának fontossága (Loos – pl. Colquhoun, Deplazes) • Társadalmi feladat, szociális küldetés, „új építészet – új társadalom” – vagy megfordítva. • Le Corbusier: építészet vagy forradalom?

  7. „Közösség” a modernben • „Közösség és társadalom” (Ferdinand Tönnies) • „közösségi társadalom” és/vagy tömegtársadalom • Közösség, társadalom, nyilvánosság • Az egyén mint fogyasztó előtérbe kerülése.

  8. Történet, kritikai történet: Frampton. Fő vonulat kijelölése, kánon, normatív értékelés, társadalmi-kulturális összefüggésekbe állítás. • Lehet-e még egy történetet írni? Mi a „kritikai” értelme? • A globalizáció kihívása

  9. “Ebbenrejlikaz a paradoxon, amellyelkorunképítészeteszembesül: miközben a digitálisanvezéreltkörnyezetformájábantestetöltő techno-tudományés a szerkezetépítésitechnikaazépítészetet a kulturáliskifinomultságteljesenújszintjéreemeli, ezt a látszólagpozitívfejleménytfolyamatosanmegkérdőjeleziegyolyanátfogóvízióhiánya, amelytúlmutatna a pazarlófogyasztóigazdaságon, amelyfatálismódonelőidézi a kevesekkezébenösszpontosulógazdagságtovábbihalmozódását. ...

  10. Ekképp a radikálisdemokrácialehetőségétvesznihagyjukazonbénulttehetetlenségkövetkeztében, hogynemvagyunkképesekalternatívátszembeállítani a termelésés a fogyasztásöngerjesztőkörforgásával, amihezpedigazépítészetnekvégsőelemzésbensemmiköze. ... • Milehettehátazépítészetszerepeilyenkedvezőtlentársadalmikörülményekközött? Bizonyáracsakideiglenesválaszokatadhatunkegyolyankritikaikreativitásjegyében, amelyészleliazelszórtanlétrejövőminőségiteljesítményeket. Olyanmunkákét, amelyekszembeszállnak a megapoliszokhelynélküliségével, hogybetöltsék a késő modern világzártfogyasztóirendszerébenalkalmilagtámadtréseket, aholmégmegidézhető a nyilvánosmegjelenéstereegyolyan rend jegyében, amelynekmegvalósulásatovábbra is váratmagára.”

  11. Hat osztályozó szempont • topográfia • morfológia • fenntarthatóság • anyagszerűség • lakás • közfunkciók (középületek, közterek)

  12. Egy globalizációs építészettörténet: Francis D.K. Ching/Mark M. Jarzombek/Vikramaditya Prakash: A Global History of Architecture. Wiley 2007

  13. Globalization Takes Command • Pluralizmus • Az építészet beágyazódása a globális gazdaságba. Kohn, Pedersen Fox. Minden szem Kínára figyel: 2020-ban a világ 20 legnagyobb városa közül 15 kínai lesz. • A globális gazdaság lehetőségeire építő design. Gehry. Múzeumok, operaházak, presztizsintézmények. Koolhaas • Nem kormányzati intézmények (NGO) kezdeményezése feszítő szociális és gazdasági problémák megoldására. Az indiai Kutchban 40 szervezet összefogása (Abhiyan) a földrengés sújtotta település lakóházainak újraépítésére. http://www.abhiyan.communicationcrafts.com/AboutUs.php • Kis irodákban dolgozó helyi építészek törekvései, a program és a klímából, a helyszínből és anyagokból adódó feltételek egyeztetése. Ragaszkodás a tradicionális technikákhoz. • Amatőrök és építészek nyitott érzékenysége a készen talált felhasználására. RuralStudio • Környezeti kérdéseket, fenntarthatóságot előtérbe helyező építészet.

  14. Lehet-e átfogó történetet írni? • Elmélet, elmélettörténet: Harry Francis Mallgrave

  15. Témák, feladatok, vállalások

  16. A megközelítés léptéke, szintjei • Hosszabb távú trendek, összefüggések • Fontos irányok, képviselőik, projektek • Háttértudás, kiindulás, „alkalmazás” • Kapcsolatok az év témájához

  17. Múzeum, kiállítás , média http://www.moma.org/interactives/exhibitions/2010/smallscalebigchange/index.html

  18. Kiállítás – honlap: képanyag, videó, hanganyag az egyes projektekről – rendezvények, blog – kiadvány – közösségi projektek (Beyond the exhibition)

  19. Overview • This exhibition presents eleven architectural projects on five continents that respond to localized needs in underserved communities. These innovative designs signal a renewed sense of commitment, shared by many of today’s practitioners, to the social responsibilities of architecture. Though this stance echoes socially engaged movements of the past, the architects highlighted here are not interested in grand manifestos or utopian theories. Instead, their commitment to a radical pragmatism can be seen in the projects they have realized,

  20. These works reveal an exciting shift in the longstanding dialogue between architecture and society, in which the architect’s methods and approaches are being dramatically reevaluated. • They also propose an expanded definition of sustainability that moves beyond experimentation with new materials and technologies to include such concepts as social and economic stewardship. Together, these undertakings not only offer practical solutions to known needs, but also aim to have a broader effect on the communities in which they work, using design as a tool.

  21. Két iskola • PrimarySchool • 1999–2001 • Gando, Burkina Faso • Diébédo Francis Kéré • METI – HandmadeSchool • 2004–06 • Rudrapur, Bangladesh • Anna Heringer and EikeRoswag

  22. http://www.kere-architecture.com/projects_mali.html

  23. Anna Heringergraduated from University of Art and Industrial Design Linz in 2004, with her diploma project "School—handmade in Bangladesh." After finishing that building project in cooperation with EikeRoswag, she planned and built DESI vocational school and HOMEmade project on rural housing in Bangladesh. Since 2008 she has been a visiting professor at University of Art and Industrial Design Linz and director of BASE habitat/project studio for building in developing countries. In 2010 she received a nomination to Honorary Professor of the UNESCO Chair “Earthen Architecture.” An important focus of her work is the training of young architects through various lectures and hands-on workshops. • EikeRoswagstudied architecture at TechnischeUniversität Berlin. In 2003, together with his partners, he founded ZiegertRoswag Seiler ArchitektenIngenieure, based in Berlin. As a specialist in earthen building and natural building materials, he realized several projects in both national and international contexts. Since his participation in projects in Mexico with TechnischeUniversität Berlin, development cooperation has become an important part of his work.

  24. Két városi infrastruktúra projekt • Metro Cable • 2007–10 • Caracas, Venezuela • Urban-Think Tank • ManguinhosComplex • 2005–10 • Rio de Janeiro, Brazil • Jorge Mario Jáuregui

  25. Urban Think Tankhttp://www.u-tt.com • ALFREDO BRILLEMBOURG • Alfredo Brillembourg was born in New York in 1961. He received hisBachelor of Art and Architecture in 1984 and his Master of Science inArchitectural Design in 1986 from Columbia University. In 1992, hereceived a second architecture degree from the Central University ofVenezuela and began his independent practice in architecture. • In 1993 he founded Urban-Think Tank (U-TT) in Caracas, Venezuela.Since 1994 he has been a member of the Venezuelan Architects andEngineers Association and has been a guest professor at the UniversityJosé Maria Vargas, the University Simon Bolívar and the Central Universityof Venezuela. • Starting in 2007, Brillembourg has been a guest professorat the Graduate School of Architecture and Planning, ColumbiaUniversity, where he co-founded the Sustainable Living Urban ModelLaboratory (S.L.U.M. Lab) with Hubert Klumpner. He has over 20 yearsof experience practicing architecture and urban design.

  26. HUBERT KLUMPNER • Hubert Klumpner was born in Salzburg, Austria in 1965. He graduated in1993 from the University of Applied Arts in Vienna in the Master Classof Prof. Hans Hollein. Klumpner later worked with Enrique MirallesandPaul Rudolph before receiving a Master of Science in Architecture andUrban Design from Columbia University in 1997. He soon became amember of the German Chamber of Architects, and since 2001 he hasbeen urbanism consultant of the International Program for Social andCultural Development in Latin America (OAE and UNESCO). • In 1998 Klumpner joined Alfredo Brillembourg as Director of Urban-Think Tank (U‑TT) in Caracas. Starting in 2007, Klumpner has been aguestprofessor at the Graduate School of Architecture and Planning,Columbia University,where he co-founded the Sustainable Living UrbanModelLaboratory (S.L.U.M. Lab).

  27. Sustainable Living Urban Model Laboratory (S.L.U.M. Lab) • http://u-tt.arch.ethz.ch/wp-content/uploads/2011/08/SPAE_Pages.pdf • Sao Palo Architecture Experiment • Toward a new social responsibility in architecture

  28. UTT in ETH Zurich since 2010 • http://u-tt.arch.ethz.ch/media/videos/#&panel1-1 • The Chair of Architecture and Urban Design ETH specializes in the design practice of contemporary architecture and urbanism. Their research focuses on informal settlements in the global south. The members of the ETH team are specialized in conducting research and fieldwork in different urban slum areas around the globe (India, Jordan, Morocco, Venezuela, and most intensively in Brazil).

  29. THE ELECTIVE COURSE will focus on the real city, Zürich. The existing built urban environment is to be accepted ‘as found’ (Smithson, p., a.). Students will be taught a new form of urban literacy by learning to read the city. They will be required to map existing zones of tension, conflict, social cohesion, in which everyday life unfolds re-codifying specific spots on the city. Mapping those fields in the city will built up a data basis for Zurich, based on which, students will organize urban hikes and presentations on the field. With this agenda, the course intends to support creative action in urban life and instigate a new curiosity for the role of architects and potential for architectural thinking in the urban environment. The process and products of the course will be documented in a collective guide for Zurich, compiled and shared with the public.

  30. SPAE • Sao Paulo ArchitectureExperiment • Toward a newsocialresponsibilityinArchitecture • We conceive this approach as ashift in the emphasis of contemporaryarchitectureand of the architecturaleducation from the form-driven to thepurpose-oriented.Thisway, we try toreducethedisconnectionbetweena design and its social impact.Rather than having a purely “artistic”objective, architecture thus seeks tocreatemore efficientconstructions, locally-produced, withindustrialmaterials, assembled in a kit of parts.

  31. It is, quite simply, an activist architecture with thepotential to be a major force for positive urban change.

  32. Caracas • The Informal City • Személyes kapcsolat és távolság • A slum „megdicsőülése”: a másik, másfajta építészet? Spontán, alkalmazkodóképes, vitális… • Akupunktúra, közösségi és kiszolgáló funkciók, infrastruktúra • Vagy: újrarendezni? Kivonni a strukturális elemeket és egységesen megtervezni?

More Related