Alapfokú barlangász tanfolyam

1. Alapfokú barlangász tanfolyam BTSSz Triász Barlangász Szakosztály Barlang klimatológia, hidrológia, biológia

2. A barlangi klíma szakaszai • Bejárati: ahol a napi hőingadozás meghaladja az 1 ⁰C -t • Hidegpont: a huzat miatt kialakuló, a barlangi szakasznál hidegebb zóna • Barlangi: ahol a napi hőingadozás kissebb mint 1 ⁰C

3. A barlangi klíma elemei • Hőmérséklet • Nyomás • Összetétel • Nedvességtartalom • Villamos tér

4. Hőmérséklet • A barlangokm hőmérséklete általában megeggyezik a befoglaló kőzet hőmérsékletével. Ez általában a felszín éves középhőmérsékletével egyenlő. • Befolyásolhatja: • - Huzat • - víz • - geotermikus energia • - barlangászok

5. Jégbarlangok • Ha a felszínen az éves középhőmérséklet 0 oC alatt van • Ha a középhőmérséklet közel van a o oC-hoz, a barlang hidegpontján kialakulhatnak jégdugók, jeges szakaszok • „Zsákszerű”, nehezen szellőző barlangokban megül a hideg, és ez a barlang egészében, vagy eggyes szakaszaiban eljegesedést okozhat

6. Nyomás • A barlangokban uralkodó légnyomás nagyjából megeggyezik a felszínivel. Maximum a hőmérséklet külömbségből adódhat enyhe eltérés (kb.: 1 hPa), ami huzatot hoz létre.A huzat iránya normál (hegylábi) barlang esetén: télen befele húz, nyáron kifelé.A huzatot létrehozhatja: • - hőmérsékletkülömbség (a barlang és a felszín, vagy a hegy két oldala közt) • - erős kinti légáramlás

7. Összetétel • Légköri gázok: • O2, CO2 Ezek összetétele a felszínen N2 79%, O2 21%, CO2 0,03%A barlangban ez jelentősen eltérő is lehet (huzat, csepkőkéződés során kiváló CO2, oxidációs folyamatok) • Radon, ion, aeroszol: • Radon: az urán bomlásakor keletkező radioaktív nemesgáz. Felezési ideje kb.: 3,5 nap. Így 10-15 nap alatt stabilizálódik. • A barlangban az élettanilag kedvezőbb hatású negatív ionok vannak túlsújban. • Aeroszolnak nevezzük a levegőben eloszlott mikroszkópikus méretű szilárd, vagy fgolyékony fázist (por, illetve pára)

8. Nedvességtartalom • Az aeroszol folyékony eleme. A barlangok relatív (hőmérséklethez viszonyított) páratartalma 100% • A barlangba befolyó, beszivárgó, ott lecsapódó, esetleg a mlyből feltörő vizek

9. Villamos tér • A felszínen jelentős elektromágneses „szmog” van (rádióadók, mobiltelefonok, GPS, nagyfeszültségű távvezetékek, stb.) Ennek nagyrészét (főképp MHz-es frekvenciatartományban) a befoglaló kőzet kiszűri. • A felszínen van egy egyenáramú elektromos tér is (zivatarfelhők alatt jelentősen felerősödhet). Ezt az elektromos teret a kőzet tökéletesen szigeteli.

10. Hidrogeológia A „felszíni, és felszín alatti vizek mozgásával” foglalkozó tudomány. A mi szempontunkból a felszín alatti vizek mozgása a fontos => karszthidrológia - A karszt: a szilárd földkéreg olyan kőzetekből álló részlete, amelyben a felszíni vagy mélységi vizek oldó, koptetó hatása erőteljesen érvényesül.

11. Mi szükséges a karsztosodáshoz? • Karsztosodásra alkalmas kőzet • Víz • valamilyen anyag, ami a vízzel gyenge savat alkotva oldani képes a kőzetet (CO2, novényi nedvek, savaseső) • Idő

12. A víz kilépése a karsztból • A karsztforrások vízhozama általában nagyobb ingadozást mutat mint az egyébb forrásoké (akár 100 szorosára is megnőhet) • A karsztforrásokat csoportosíthatjuk: • a forrásvíz karsztbeli eredete szerint: leszálló, felszálló (patak, hévíz) • a vízhozam változásai szerint: állandó, időszakos, periodikus, esetleges • az erózióbázishoz való viszonya szerint: felette (vízzáró réteg a karsztban), völgytalpon, víz alatt (folyóban, tengerben) • a víz hőfoka szerint: hideg, kevert, meleg (hévíz) • a forrásszáj morfológiája szerint: nyitott, törmelékkel takart, forráskráterben fakadó, stb. • Stb.

13. A karsztvizet vizsgálhatjuk: • Hőmérséklete szerint • Mennyisége szerint (hosszabb idelyű vizsgálat) • Kémiai összetétele szerint (oldott gázok, sók, fémoxidok, stb)

14. Barlangbiológia • Növényvilág (barlangi flóra) • Állatvilág (barlangi fauna)

15. A barlangi flóra részei • Bejárati flóra: a speciális mikroklímának köszönhetően (hűvös nyár, enyhe tél) olyan fajok is megjelenhetnek, melyek a környékre egyáltalán nem jellemzőek. A külső részeken akár virágos növények, beljebb a félhomályt kedvelő fajok. • Sötétflóra: ezek a sötétben vegetáló alga és gombafajok. Bár egyes baktériumfajok képesek a kemoszintézisre is (általában kénes források közelében találhatók meg) • Lámpaflóra: az idegenforgalom termékei. Nem tartoznak a barlang természetes élővilágához. Nehézt védekezni ellenük (megfelelően kiépített világítás, mechanikus tisztítás)

16. A barlangi fauna részei • Barlangidegen állatok (trogloxén): barlangban életképtelen. Ha nem jut ki, rövid időn belül elpusztul. • Barlangkedvelő állatok (troglofil): életük egy szakaszát a barlangban töltik, oda rendszeresen visszajárnak. Általában menedékként használják a barlangot. • Barlanglakó állatok (troglobiont): teljes mértékben alakalmazkodtak a barlangi körülményekhez. Felszínen életképtelenek (általában vakok, hiányzik a fény, és a kiszáradás elleni védelmük). Jellemző rájuk, hogy a látás pőótlására rendkívül fejlett tapintóérzékkel (szervekkel) rendelkeznek. Fontos érzékszervük a szaglás (a nemek egymásra találása a kis egyedszám miatt fontos). Szaporodásuk az évszakoktól független. • Barlanglakó állatok előfordulhatnak más, barlanghoz hasonló élőhelyen is (kutakban, talajvízben)

17. Niphangus

18. Typhloiulus sp.

19. Barlangi rákok

20. Vaklazac

21. Barlangi szalamandra

22. Barlangi életközösségek • A barlangi életközösségeket általában a felszín látja el tápanyaggal. • Ez igen szűkös tápanyagforrást jelent ezért a barlangi életközösségek szinte folyamatosan éheznek (ha hirtelen sok élelmet juttatunk ebbe a rendszerbe (szemetelünk) felborítjuk ezt az amúgy is kényes egyensújt!) • - 1986- ban fedezték fel a romániai Movile-barlangot. Ebben a felszíntől teljesen elzárt kis barlangban (felülről vízzáró rétegek, a forrás felől több szifon) teljesen egyedi élővilág fejlődött ki a mélyből feltörő kénes forrásokon alapulva. Több tíz szárazföldi és vízi élőlényt találtak itt, amik kizárólag ebben a barlangban élnek (baktériumoktól a több centis ízeltlábúakig)