1 / 15

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Műfaj, szereplők, szimbólumok. Bevezetés. Vörösmarty és a romantika A reformkori nemzeti kultúra vezéregyénisége Lírai alkat+drámai, epikus művek Drámái a felpezsdülő magyar színházi életet szolgálják Egyetemes emberi problémák+nemzeti sorskérdések

jada
Download Presentation

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Műfaj, szereplők, szimbólumok

  2. Bevezetés • Vörösmarty és a romantika • A reformkori nemzeti kultúra vezéregyénisége • Lírai alkat+drámai, epikus művek • Drámái a felpezsdülő magyar színházi életet szolgálják • Egyetemes emberi problémák+nemzeti sorskérdések • Csongor és Tünde= az első alkotói korszak(1820-as évek összegzése)

  3. Tárgyalása) keletkezéstörténet • 1830;1831-ben jelent meg • Forrás:Gyergyai Albert 16.századi széphistóriája(História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról) • Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékának hatása

  4. b) műfaj • Drámai költemény=az élet értelmét, célját kutató filozofikus mű; drámaformában megírt költemény • Alapkérdése a boldogságkeresés • Hasonló művek:Goethe:Faust, Byron:Manfred, Shelley:Megszabadított Prometheusz, Madách:Az ember tragédiája • Kétszintes dráma:normaadó és normakövető szint közti kapcsolat(Tünde, Csongor)

  5. c) történet • Két szerelmes-egy tündér és egy ember-egymásra találása • A Gonosz ármánykodása elválasztja őket egy időre • Tünde visszatér Tündérhonba(„Üdlak”) • Csongor keresi „az égi szépet”, próbatételek(legyőzi a távolságot, az időt,illúziók rabsága,alvás éberség helyett)során át talál rá • Megtalált boldogság-fájdalmas mélabú(mulandóság, hiábavalóság-Éj asszonya)

  6. d) szereplők-szereplőpárok • Csongor-Tünde:föld-ég, valóság-álom(idea)=ellentétek egysége • Csongor-Balga, Tünde- Ilma:fennköltség-földhözragadtság(kiegészítik, karikírozzák egymást) • Csongor-Tünde, Balga-Irma:kétféle szerelem

  7. d)-Csongor • Az ember, emberiség megtestesítője • Drámai hős- küzd, leginkább önmagával, kétségeivel • Csak egy dologban biztos:boldog akar lenni • Célja meghatározhatatlan-”a dicső, az égi szép”-,nyughatatlanul keresi, végül Tünde szerelmében realizálódik • a hármas út vidékén torpan meg:pénz? hatalom?tudás?szerelem?=mitől boldog az ember? • Kiábrándul a földi világból(három vándor),a szerelem igézetében Tünde után megy, a találkozás azonban az irrealitás világában lehetetlen • Csalódásának mélypontja a vándorokkal való újbóli találkozás(az ember nem valósíthatja meg az álmait,mindent elveszíthet) • Céltalanságát az Éj monológja emeli kozmikus távlatokba • Megoldás:Tünde”leszáll” a földre,az élet egyetlen értelme az eszményi, „égi” szerelem realizálása

  8. d)- női archetípusok • Tünde= égi lény; fényhozó:aranyalma,aranyszőke haj(ebből vág le egy tincset a Gonosz); minden magasabb cél megtestesülése(„dicső, égi szép”)- égi szerelem • Ledér= a csábító szirén; az érzékiség káprázata- testi szerelem • Ilma= az otthonteremtő feleség:”el van szállva” magától,”önmegvalósít”,kiesik a szerepéből, Balga hoppon marad)- földi szerelem

  9. d)- Mirigy • Gonosz, ártó démon • Mások fényéből él • Mindenkit megtéveszt, illúziókat kelt:Ledér Tünde hajával,csodakút • „vén idő”= semmi sem tart örökké

  10. d)- a három vándor • Allegorikus alakok, eszmehordozók • Az álmok iránt érzéketlenek • Önzők; érdekemberek(érték helyett érdek!) • Boldogság= pénz(Kalmár), hatalom(Fejedelem), ismeret, jólértesültség(Tudós) • Kétszer találkozik velük Csongor; „zsákutcát” jelentenek

  11. e) jelképek- csodafa, tündérfa • Életfa,világfa • Három világot köt össze:ég, föld, alvilág • Itt találkozik Csongor és Tünde, ide térnek vissza; ide van kötözve Mirigy is( tőle szerez tudomást Csongor Tündéről) • A teljesség szimbóluma • Termése(aranyalma)= örök emberi értékek • Csongor kertjében áll( kert-szimbólum)

  12. e)- hármas út • Döntések, választások színtere • Tévelygés, tévedés • Többértelműség-teljesség, kiteljesedés • Mindenki megfordul itt • a cselekmény önmagába visszatérő jellegét( nincs fejlődés) hangsúlyozza

  13. e)- bocskor, palást, ostor • Az ördögök varázseszközei • Külön-külön használhatatlanok • Egységet alkotnak( a hármasság varázsereje!) • A tér-idő korlátok közüli kilépés lehetősége

  14. Befejezés- a tanulságok • Szerelem= legfőbb érték • Az ábrándozó szerelem hiábavalósága • Próbatételeken keresztül visz az út a megvalósuláshoz • Áldozatokat kell hozni( nem áldozattá válni!) • A káprázatok, látszatok, képzelgések világában az állhatatosság és a bizalom az ember legfőbb társa • Az ember esendő, tévedhet(l. Csongor!) • Téveszmék a boldogságról(pénz, hatalom, tudás) • Gyakorlatiasság és idealizmus egymásrautaltsága • A fejlődés látszólagos • Körforgás= a boldogságot nem másutt, hanem önmagunkban kell keresni • A fénynek árnyéka is van; a kopár fény és az Éj sivársága önmagában nem létezhet

More Related