ÉRZÉKELÉS (SZENZÁCIÓ) - ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ)

1. ÉRZÉKELÉS (SZENZÁCIÓ) - ÉSZLELÉS (PERCEPCIÓ) Látni a láthatatlant, hallani a hallhatatlant . . .

2. Ajánlott irodalom • Ádám György (1987): A megismerés csapdái Magvető Kiadó, Budapest • Gregory, R.L. (1974): Az értelmes szem Gondolat Kiadó, Budapest • Hebb, D.O. (1995): A pszichológiai alapkérdései XII. fejezet. Gondolat Kiadó, Budapest • Kardos Lajos (1982): Az érzékeléstől a cselekvésig Tankönyvkiadó, Budapest, 17-38.p. • Neisser, U. (1984): Megismerés és valóság Gondolat Kiadó, Budapest • Robert, Sekuler – Randolph, Blake (2000): Észlelés Osiris Kiadó, Budapest

3. Érzékelés és észlelés • közvetlen kapcsolatot biztosítanak a külvilág és a személyiség között; • az érzéki megismerés részei; • a megismerés jelenségi oldalához tartoznak; • a megismerés első és legfontosabb lépcső-fokát jelentik; • az objektív valóság rajtuk keresztül jut a birto-kunkba; • egyidőben, egymásra épülten, ugyanannak a folyamatnak a részeként történik mindkettő; • az agy különböző területeihez kötődnek.

4. egyszintű folyamat, analizá- ló jellegű; a környezet fizikai (/kémiai) energiáira adott megkülön- böztető idegi válasz, az in- formáció regisztrálása; egyes tulajdonságokat (való- ságmozzanatokat) ragadunk dunk meg vele; tárgyiasulatlan benyomáso- kat szerzünk a segítségével; eredménye az érzéklet–az egyszerű inger tapasztalása (olyanidegiinformáció,mely azérzékszervektőlérkezikaz agyhoz). összetett, többszintű, szin-tetizáló jellegű; egész személyiségünk részt vesz, és benne korábbi ta- pasztalatainknak is fontos szerep jut benne; a megismerés tárgyának össz- jellegében, vagyis jelentésben való tükröződése; tárgyi egészeket fogunk fel a segítségével; eredményeaz észlelet-azegy- szerű érzékletek integrációja (agyi kognitív folyamatok hatá- rozzák meg, melyeket különbö- ző szubjektív faktorok befolyá- solnak). ÉrzékelésÉszlelés

5. Tárolás Feldolgozás Érzékszervi tár STM Alakfelismerés LTM Látás bemenet Figyelem Hallás bemenet Előhívás Problémamegoldás Következtetés Nyelv Magasabb kognitív funkciók Érzékelés – észlelés Kimenet Az emberi információfeldolgozó rendszer általános modellje (Forrás: Izsó 2001)

6. A közvetlen megismerés „szervei” - ANALIZÁTOROK specifikus érzőpálya bemenő ingerek Környezeti hatások (érzékszerv- fizikai rendszer) receptor afferens pálya AGYI KÖZPONT érzéklet, észlelet nem specifikus érzőpálya • Feladata: • felveszi a neki megfelelő ingert, • átalakítja szállítható idegi impulzussá • (transzdukció): elektrokémiai kód - ingerület, • felerősíti az idegimpulzust. efferens pálya parancs Analizátor = külső és belső ingerhatások felvételére specializálódott értékelő apparátus (végrehajtó szerv) effektor

7. Az inger forrásának a szer- vezethez viszonyított helye szerint exteroreceptorok: ◘ telereceptorok, ◘ kontaktreceptorok, interoreceptorok: ◘ proprioreceptorok, ◘ viszceroreceptorok. Az ingerforrás neme szerint fotoreceptorok, mechanoreceptorok, thermoreceptorok, kemoreceptorok, ozmoreceptorok. A receptorok osztályozása (Sherrington felosztása alapján)

8. Az érzékszervek csak azokat az ingereket tudjuk felfogni, amelyek • Meghatározott intenzitásúak: ◘ abszolút küszöb/ingerküszöb, ◘ különbségi küszöb (diszkrimináció kérdése). • Megfelelő ideig hatnak • Minőségileg megfelelnek az érzékszerveknek Az inger intenzitását és a minőségét kódoljuk!

9. Pszichofizika (Weber, Fechner, Helmholtz) inger és válasz matematikai eszközökkel való leírása küszöbprobléma - „minden vagy semmi” abszolút küszöb □alsó küszöb □ felső küszöb észlelési tartomány különbségi küszöb Szignáldetekciós elmélet (Green és Swets, 1966) „jelészrevétel” küszöbprobléma - döntés kérdése (döntési kritérium) inger – válasz kombinációk: inger válasz + + találat + - kihagyás - + téves riasztás - - helyes kihagyás Az észlelés és a valóság viszonya

10. Az érzékleti modalitások (az érzékelés fajtái) • Látás • Hallás • Szaglás • Ízlelés • Bőrérzékletek(tapintás, hőmérséklet, fájdalom) • Egyéb testérzékletek(kinesztézis, vesztibuláris)

11. Az észlelést befolyásoló tényezők • előzetes tapasztalatok, ismeretek, • pillanatnyi hangulatállapot, • pillanatnyi szükségletek, • érdeklődési kör, • kulturális élettér.

12. Az észlelőrendszer feladatai1 1. (Téri) lokalizáció - Hol van? Honnan jött? 1.1. tárgyak kiemelése, elkülönítése (figura és háttér, csoportosítás – perceptuális csoporto- sítás törvényszerűségei) 1.2. távolságészlelés (távolsági jelzőmozzanatok: monokuláris és binokuláris, szemmozgásos jelzőmozzanatok) 1.3.mozgásészlelés (sztroboszkópikus mozgás, indukált mozgás, valódi mozgás)

13. Az észlelőrendszer feladatai2 2. (Alak)felismerés – Mi ez? 2.1.Formaészlelés(forma = méret + alak) (perceptuális törvényszerűségek + vonásdetektor-elképzelés) Marr (1982) felismerési szakaszai: korai szakasz (tárgyakleírásaprimitívvonásokkal:vo- nalak, szögek, élek)  késői szakasz (a korai szakasz felismeréseit összeha- sonlítja a különböző kategóriákbatar- tozó tárgyak vizuális emlékezetben ör- zött alakleírásával) 2.2. Mintázatfelismerés • templátegyeztetés: az észleletei mintázatot összevet- jük a memóriánkban tárolt prototípusokkal (Selfridge és Neisser, 1960), • tulajdonságegyeztetés: az észlelt mintázat tulajdon-ságait összevetjük amemóriánkban tárolt tulajdon-ság-együttesekkel (Sternberg, 1959).

14. Az észlelőrendszer feladatai3 3. Perceptuális konstanciák (észlelési állandóságok) Az észlelt tárgy percepciója ugyanaz marad akkor is, ha a tárgy (külső disztális inger) közvetlen érzékelése (belső proxi- mális inger) megváltozik. Formái: ▪ nagyság, ▪ alak, ▪ világosság, ▪ szín, ▪ hely.  A konstanciák az evolúció ill. az egyéni fejlődés (tanulás) termékei.

15. Észleléselméletek

16. Észleléselméletek magyarázata A K É S Ő I S Z E L E K C I Ó E H H E Z A MÁS MENTÁLIS FOLYAMATOK F O L Y A M A T H O Z K A P C S O L H A T Ó. I R Á N Y Í T O TT F O L Y A M A T O K. A Z A D A T O K (I N P U T) Á L T A L Elvárások, hiedelmek Tudás, emlékezet Motiváció AZ ÉSZLELET KATEGÓRIÁBA SOROLÁSA Részenkénti összehasonlítás PERCEPTUÁLIS SZERVEZŐDÉS SZINTJE Figura-héttér elrendeződés Mélységi jelzőmozzanatok Perceptuális konstanciák ÉRZÉKELÉS Érzékelési folyamat KÖRNYEZETI INGER

17. Perceptuális fejlődés • nativista felfogás: az észlelés képessége velünk született; • empirista felfogás: az észleléshez tanult tapasz-talatok szükségesek; • az észlelőrendszerek genetikailag meghatáro-zottak,de fejlődésükhöz tapasztalatok szüksé- gesek.

18. Észlelési funkciók • mozgási (kinesztikus), • tér-, • idő-, • egyensúlyi, • szervi észlelés.

19. Tükrözési hibák • Érzéki csalódások:  kontrasztcsalódások,  függőleges vonalakat túlbecsüljük,  mozgáscsalódások. • Illúzió • Hallucináció