Lecsúszás, pozícióváltás, konfliktuspotenciál

1. Lecsúszás, pozícióváltás, konfliktuspotenciál Tardos RóbertMSZT közgyűlésHatárhelyzetek elméleti és módszertani kérdései szekcióMiskolc 2011. november 13.

2. Makro-helyzetkép I. a. 2007 végi makrogazdasági mozgástér a “feltörekvő mezőnyben”b. A válság globális kihatásai 2007-2011 (a CGIEE “gazdasági egészség”index) Forrás: Talvi-Munyo Exuberance index (CERES 2011) “exuberance” – vitalitás, energia Forrás: Van Doorn-Suri-Gooptu 2010 Kritériumok:-termelési output-munkanélküliség-hazai kereslet-bankhitel állomány-infláció-valuta árfolyam “anemie”- vérszegény- ség, energiahiány

3. Makro-helyzetkép II. - makrogazdasági mutatók és a (különösen válságérzékeny) ifjúsági munkanélküliség indikátorai (a HVG 2011. 44. összeállítása és az ILO 2011 forrás alapján Ifjúsági munkanélküliség(15-24 év, 2011 II.negyedév, ILO) GDP vált. 2008 I.né.- EU Comm,KSH Államadósság/GDP 2011, IMF, KSH Ifjúsági (és ezen belül tartós) munkanélküliség alakulása 2007-2010, ILO

4. Makro-helyzetkép III. a. Minimálbérek (euro) az EU-ban és néhány további országban, 2011 július b. A minimálbérek alakulása a visegrádi országokban (Eurostat, HVG 2011.44.sz.) M.o.

5. Az elmúlt húsz év hazai válságperiódusai, azok szociostrukturális és mikroszituatív kihatásai (“anémia és anómia”) • 1989-1996 Kornai János kifejezésével transzformációs válság – jelentős strukturális hatásokkal, részben pozitív átalakulások (új pénzügyi-piaci szféra létrejötte, kkv-szektor felfutása, helyi önkormányzat, civil kezdeményezések megnyíló tere) negatív mellékhatásaként (a schumpeter-i “teremtő rombolás”egy példája). Kb. másfélmillióval kevesebb munkahely, jelentős fizikai szegmensek leértékelődésével, nagyrészt inaktívvá vált periferikus csoportok kiszorulásával (“kiilleszkedésével”). Strukturális mobilitás “lefelé” (fizikai) aktívból (fizikai) inaktív státus felé. • 2007 – A gazdaságtörténet által még nem azonosított, valójában még folyamatban lévő periódus, a hazai terepen is a válságjelenségek számos jegyével. A transzformációs válság analógiájára konvergencia-válságnak is nevezhetnénk, az adott folyamatban rejlő feszültségek külső és belső (az előzőhöz képest az eddigiekben inkább a leépülés irányába mutató jegyeivel). Kiindulópontjaiban, jellegzetességeiben az előzőhöz képest jelentős eltérések (az első lépcsőfokok a fejlettebb regionális zónákhoz) kapcsolódtak, a későbbiekben már egyre több átfedéssel. • A két válságperiódusban való esetleges halmozott érintettség – tartós leszakadás, inkább anómiás (vagy anémiás) mint radikalizálódás hatásokkal. Az újonnan érintettek (korábban felfelé tartók, vagy afelé aspirálók, majd most a tartalékok kimerülésével, új terhekkel lecsúszás felé mozdulók) esetében más helyzet. • Az aktivitás és a tartalékokkal való (nem)rendelkezés tényezőinek kiemelt strukturális (s az ezzel kapcsolatos strukturális hatásokon, a pozícióváltásra gyakorolt befolyásán keresztüli) nem-konvenciális mobilitási szerepe. • Az utóbbi időszak egy jelentős belsőng strukturális feszültsége:a növekvő iskolázottság és a stagnáló kereső aktivitás közti ellentmondás (valójában a szellemi inaktívak száma is jelentősen emelkedett).

6. Makrogazdasági és mikroszituatív válságjelenségek szociológiai értelmezésben - Egzisztenciális-társadalmi lecsúszás mobilitási és más konceptuális keretben I. • Szorokin eredeti mobilitás felfogása elvben sokdimenziós (a Blau-féle “social space”-koncepció alapján is értelmezhető) és többszintű (egyéni és csoportvonatkozásokra is kiterjedő) elemzést tenne lehetővé, az elmúlt évtizedek irodalmában azonban mindez némiképp leszűkült a (hagyományos értelemben vett) foglalkozási pozíciók közti mozgásra (esetleg az iskolázottsági tényező bekalkulálásával).További leszűkülés: a “mobilitás”fogalmának konnotációja nagyrészt a vertikális, s azon belül a felfelé történő mozgásra korlátozódott. (Bizonyos fokig már maga Szorokin is hozzájárult, amennyiben empirikus fókusza főként az elitpozíciók alsó szintekről való megközelíthetőségéhez kapcsolódott. • Hazai kutatások közt a nyolcvanas évekbeli státusrétegződés-vizsgálatok során mobilitáskutatási keretek közt érdekes kezdeményezés Kovach I. és Róbert P. foglalkozások relatív pozíciójának történeti átalakulására (ezen belül esetenként lesüllyedésére) vonatkozó elemzései.

7. Makrogazdasági és mikroszituatív válságjelenségek szociológiai értelmezésben - Egzisztenciális-társadalmi lecsúszás mobilitási és más konceptuális keretben II. • Blau (social space koncepció, illetve a mobilitás kettős – ezen belül a strukturális hatás értelmében vett független változó - szerepe a pozícióváltások magyarázatában) • Lenski (a státusinkonzisztencia tényezőn keresztül a makrostrukturális és mikroszituatív feszültségek közti közvetlen összefüggés tételezése) • Bourdieu pályaív (trajectoire) fogalma jelentős szál az egyéni szintű negatív pozícióváltás, lecsúszás szociológiai értelmezése felé • Breiger duális pozíció koncepciója a mobil (ezen belül lecsúszó) személyek kettős csoportkötődésére, egyfajta hídszerepére utal (Blauhoz hasonló jelleggel – mozgást katalizáló szereppel) • King et al 2004 történeti elemzése (a múlt század huszas-harmincas éveinek Németországából, a náci párt kérdéses társadalmi bázisáról a regionális kontextus (válság sújtotta elszegényedő – különösen az északkeleti protestáns – területek foglalkozási jellegzetességenek kiemelésével (a “working poor” szegmenstradicionális alsó-kispolgári fókuszával – legyengült közegés pótlólagos személyes kihatások együttes jelenlétével)

8. A makro-helyzetkép kiegészítése - a kereső aktivitás strukturális átalakulása (mint az adott értelemben vett “strukturális mobilitás” eleme) A felnőtt hazai népesség (dichotóm) fizikai-szellemi és aktív-inaktív csoportosítások szerinti eloszlásának változása két évtized során(1987: Kulturális-Interakciós Rétegződés I, 2005: Kulturális-Interakciós Rétegződés II, 2008: DKMKA Részvétel és Képviselet; százalékban) A fizikai aktív csoport közel felére csökkent, a fizikai inaktívak aránya közel a duplájára nőtt (főként a kilencvenes évekbeli fejlemények nyomán Forrás: Angelusz-Tardos 2010

9. A társadalmi szakadások releváns hazai tényezőinek empirikus jellemzése meghatározott tipológiai dimenziók szerint Forrás: Angelusz-Tardos 2010, a munkaaktivitásgenerációs tényezőn belüli életciklus-szerepének kiemelésével a strukturális szakadás elemei közt

10. A makro- és mikrovonatkozások empirikus megközelíthetősége • Makrostrukturális vonatkozások globális és kontextuális elemeken keresztüli megragadása (ezen belül regionális-aggregát és network-kontextuális mozzanatok, ezek együttes alkalmazására hazai példa Kmetty-Tóth 2011) • Strukturális mobilitás elemek széles értelmezésben (aktivitás, anyagi szint –tartalékokkal való rendelkezés, foglalkozási miliőtípusok többes kötődésű, mozgásban lévő – “fuzzy”/“liminális” vonatkozásai) • Longitudinális (panelszerű, idősoros vagy ezek híján retrospektív megközelítésben – az intergenerációs és az életciklus-elemek kiemelt szerepével– ennek regionális elemzéssel való kombinálása Vécsei 2011 esetében)

11. Foglalkozási (network/tudásstílus, vertikális/horizontális) miliőtipológia (Tardos 2008) és kulturális-életstílus-ideológiai orientációs változók együtteseit magyarázó szerepe (a személyes foglalkozással párhuzamban) (SPSS18 Neural Networks Multilayer Perception – a témák összmagyarázatának mértéke alapján súlyozott átlagos magyarázatok) Kult.-Iinterakc.Réteg. I MKI Kult-.Iint. Rét. II. MTA-ELTE Részvétel és Képviselet DKMKA A végig meghatározó szerepű életkor mellett a foglalkozási miliő tartósan az átlagosnál jelentősebb, s a (hagyományos jellegű) személyes foglalkozás változónak némiképp növekvő magyarázó ereje Lokális/globális hangsúlyok Megj.: az elemzések még nem “fuzzy-jellegű” változó, hanem állandó tipológiai csoportosításon alapulnak Centrális és az alsóperiféria miliőtípusok közti társadalmi távolság – strukturális szakadás

12. Kutatási adalékok I Iskolázottság és szubjektív osztályidentitás alapú státus(in)konzisztencia a 2000-es években – ellentétes tendenciák a lefelé mutató státuszinkonzisztencia emelkedésével (DKMKA MVP Politikai tagolódás, Részvétel, képviselet 2003-2010) Az iskolázottsággal párhuzamosan emelkedő középosztálybeli identifikáció 2008-tól megfordult A konvergencia-válság – eltérően a transzformációs válságtól – az urbanizáltabb nyugati, középm.o.-i területeken éreztette előbb a hatását

13. Kutatási adalékok II A 2008-tól begyűrűző pénzügyi- és leépítési válságjelenségek szubjektív percepciója 2009 tavaszán(DKMKA MVP Részvétel, képviselet Panel II. hullám n=2000) A gondként észlelt vagy fenyegetőnek vélt devizahitel-törlesztési problémák már 2009 első felében a felnőtt népesség közel egyharmadát érintették. Munkahely elvesztés, ellátás megszűnés, vállalkozási gondok hasonló nagyságrendben.

14. Kutatási adalékok III Az észlelt pozícióromlás (hosszabb és rövidebb távú előzményeken alapuló, retrospektív vagy paneldinamikai alapon regisztrált) mozzanatainak és a (mérsékelt-radikális skála révén mért) radikális konfliktuspotenciál magyarázó tényezői (CATREG Optimal Scaling regresszióelemzés; DKMKA MVP 2008-9) Foglalkozási vonatkozásokon belül a kontextuális mozzanat (foglalkozási miliő), bizonyos összefüggésekben a munkaaktivitás (keresőmunkával rendelkezés viszonylag jelentős szerepe) Viszont (további elemzések szerint) a radikális konfliktuspotenciáltematikus közbülső magyarázó változói közt a félmúltbeli tényezők gyengébb, a közvetlen előzmények (válságbeli érintettség diverz jellegének) erősebb szerepe A hosszabb távú egzisztenciális előzmények kikristályosodottabb lecsapódása, a regionális előny-hátrány erőteljes tudatosulásával (így az é-m.o.-i válaszadók közül mindössze 1 százalék tekintette családját a rendszerváltás nyertesének, míg országosan 22 százalék)

15. Kutatási adalékok IV Az észlelt pozícióromlás és a radikális konfliktuspotenciál személyes és kontextuális foglalkozási (miliőtípus) összefüggései (CATREG Optimal Scaling regresszióelemzés; szignifikáns összefüggésekhez kapcsolódó reziduális kategóriaértékek; DKMKA MVP 2008-9) A hosszú és rövid távú pozícióromlás-előzmények némiképp eltérő társadalmi eloszlása – az előbbiek egyértelműen a periférián lévő csoportokban való sűrűsödése, az utóbbiaknak részben középrétegbeli kontextusokhoz, felsőbb miliőkhöz való kapcsolódása – a radikális konfliktuspotenciális társadalmi móduszai sem a (már rég deprivált) legalsó szegmenseknél, hanem a magasabb státusmiliőkben, illetve lejjebb a felsőperiféria tájékán, a (lecsúszó) szakmunkásközegekben, az alsóvezetői (technikusi stb) szinteken jelenik meg – egybecseng ezzel a (további elemzések által specifikált) jövedelmi összefüggés hasonló kettőssége).

16. Pozícióromlás, tartós és rövidebb távú lecsúszás, radikális konfliktuspotenciál heterogén“koalíciója” • Erősen eltérő státusszintű csoportok együttes megjelenése a pozícióromlás feszültségforrásainál -- alsóperiféria, tartósan kiilleszkedettek mérsékelt konfliktuspotenciál mellett -- lefelé csúszó (ipari szakmunkás, technikus-műszaki felső-perifériális miliő) csoportosulások jelentősebb konfliktuspotenciál mellett-- felső-közép státusszintek (vezetői, jövedelmi, miliőcsoportosulások) erősebb radikális konfliktuspotenciállal • A témakörre vonatkozó hazai kutatások fokozatos gyarapodása – néhány munka az elmúlt két évből a szélsőséges attitűdökre, radikális politikai csoportosulásokra, pártaffiliációra, konfliktuspotenciálra vonatkozóan Angelusz-Tardos (2010, 2011), Karácsony-Róna 2010, Lánczi ed 2011, ezen belül Bíró Nagy-Róna 2011, Grejczjár-Tóth 2011, Krekó et 2011 • A középrétegbeli pozícióromlás, az “új lecsúszás”empirikus megragadásának újabb hazai irodalma egyelőre szűkösebb, feltehetően növekvő számban jelenik meg a következő években.