Értékteremtő folyamatok menedzsmentje

1. Értékteremtő folyamatok menedzsmentje VII. előadás A létesítmények elhelyezése és fejlesztése

2. A klasszikus telephelyelméletek 3 • Alfred Weber "tiszta telephelyelmélete" (1909) szerint a telephely-kiválasztás alapelve a termelési költségek minimalizálása. Az ideális telephely az a minimum pont, ahol valamennyi termelési tényező a legkevesebb költségráfordítással biztosítható. A költségcsökkentés legfőbb eszköze a szállítási költségek leszorítása.. • August Lösch térgazdasági iskolája (1940) a telephely-kiválasztás céljáta nyereség maximalizálásában határozta meg. • Walter Isard a telephely kiválasztás céljaként, az összes tényező optimalizálását jelöli meg. Az elmélet fontos eredménye a tényezők helyettesíthetőségének és az infrastruktúra szerepének felismerése.

3. A telepítési tényezők alapján megkülönböztethető iparágak • - nyersanyagigényes iparágak = egyes élelmiszeripari - pl. cukorgyártás, konzervipar - és könnyűipari - pl. cellulózipar - ágazatok • - energiaigényes iparágak = pl. alumíniumkohászat • - vízigényes iparágak = pl. erőművek, kohászat, vegyipar, gyógyszeripar, papíripar, egyes élelmiszeripari ágak (sörgyártás, konzervipar, hú-, cukoripar) • - szállításigényes iparágak = pl. kohászat, cukoripar, műtrágyagyártás • - munkaerő-igényes iparágak = pl. textilgyárak, konfekcióüzemek, cipőgyárak, konzervgyárak, baromfifeldolgozók, húsipar) • - tőkeigényes iparágak = pl. erőművek, petrolkémiai ipar, hajó-, repülő- és gépkocsi gyártás, komputertechnika

4. A telepítési nyereség • A telepítési nyereség egy új üzem által elérhető (vagy elért) nyereségnek az a része, amely alapvetően nem az üzemen belül folyó tevékenység gazdasági eredményeire, hanem a főbb telepítési tényezők előnyösebb megválasztására, megszerzésére vagy folyamatos beszerzési lehetőségeire vezethető vissza. • A telepítési nyereség általában csak egy "átlagos iparági telephelyi adottságokhoz" viszonyítva értelmezhető. Fontos eleme lehet az állami beavatkozás - pl. adópolitika, állami infrastruktúra fejlesztés, természetvédelmi korlátozás stb.

5. A telepítési nyereség komponensei • - a telekvásárlásból vagy terület-igénybevételi költségekből elérhető megtakarítás, • - a vízbeszerzésben, a vízellátásban és szennyvízelvezetésben elérhető költség-megtakarítás, • - az energiaellátásban elérhető megtakarítás, • - a munkaerő-ellátásban elérhető költség-megtakarítás, • - a települési háttér fejlettségének költségkímélő képessége (óvoda, bölcsőde, iskola, kereskedelem, egészségügy stb.) • - a szállítási költségekben és a közeli kooperációban rejlő megtakarítási lehetőségek,

6. Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 1 A telephely kiválasztás célja három költségtípus minimalizálása: • - helyi költségek: a telepítéssel kapcsolatos költségek (pl. a föld, az építkezés, a munkaerő költsége, az állam és a helyi önkormányzat felé történő kiadások) • - elosztási költségek: a termékek vevőhöz való eljuttatásának, terjesztésének költségei • - input költségek: a termelési inputok beszerzési költségei, az inputok beszerzésének átfutási ideje

7. Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 2 • Lineáris programozással: • az un. "szállítási probléma" módszerét alkalmazva lehet a költségminimalizálás szempontjából optimális helyet kiválasztani, - azt a helyet választva ki, ahol a létesítmény összes szállítási költsége a legkisebb. (Hátránya, hogy az alternatív telephelyeket előbb be kell azonosítani.)

8. Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 3 Gravitációs központ módszer: egy adott létesítmény elhelyezését lehet meghatározni már létező létesítmények körében a létesítmények közti távolságok és a szállított mennyiségek függvényében. (Pl. köztes raktárak, vagy elosztási központok helyének kiválasztására) • A gravitációs központot azok az x és y koordináták jellemzik, ahol a szállítási költségek minimálisak. A gravitációs központ x és y koordinátáinak meghatározása: • Cx =gravitációs központ x koordinátája • Cy= gravitációs központ y koordinátája • dix = az i-edik létesítmény x koordinátája • diy = az i-edik létesítmény y koordinátája • Vi = az i-edik létesítményből, vagy az oda szállított termékek mennyisége

9. Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 4 • A szolgáltató szervezetek telephelyválasztása • elsősorban a vevőkörhöz való közelség alapján történik, s az erőforrás-megfontolások csak másodlagosak. • A szolgáltató szervezetek telepítése esetében az alapvető kérdés az, hogy hány szolgáltató egységet létesítsenek egy földrajzi körzetben, s hová helyezzék azokat. A problémának általában igen sok megoldása lehetséges, s az optimális megoldás megtalálása rendkívül időigényes. Ezért általában megelégednek egy kielégítő megoldás kiválasztásával. Az esetek döntő többségében szimulációval oldják meg a problémát.

10. A telepítési döntések alapvető mérlegelési szempontjaia gyakorlatban (Forrás: Lengyel Imre)

12. A létesítmény tervezése 1 • Minél nagyobb kibocsátású egy üzem annál kisebb az egységnyi outputra jutó átlagköltség, - ugyanis minden kibocsátott egységgel csökken az egy egységre jutó fix költség.

13. A létesítmények típusai - termékorientált létesítmények: egy termék, vagy termékcsalád termelését végzik rendszerint nagy piacok számára, (alacsony szállításiköltségek és a nagy méretgazdasági előnyök esetében) - piacorientált létesítmények: azon a piacon helyezkednek el, amit kiszolgálnak, (pl. nem szállítható szolgáltatások, nagy szállítási költségű termékek, az egyedi rendelést kielégítő termékek, a vevői igényekre történő gyors reagálást igénylő termelés stb.) - folyamatorientált létesítmények: egy, vagy maximum két technológián alapulnak, amely technológiai azonban számos termék előállítására képes, ( ezek a termékek általában alkatrészek, vagy részegységek, amelyeket más létesítményekbe további feldolgozásra szállítanak - pl. autóipar) - általános célú létesítmények: többfajta terméket állítanak elő több folyamat segítségével, (pl. kisvállalkozások, amelyeknek nincs elég tőkéjük a specializációra)

14. A pénz időértéke és a beruházások értékelés

15. A pénz jelenértéke • A befektetett pénz kamatozik, a kamatot a pénz természetes hozadékának tekinthetjük. • Éppen ezért a különböző időpontokban esedékes pénzösszegeket nem szabad mechanikusan összehasonlítani. • Ugyanolyan nagyságú pénzösszeg ma többet ér, mint a jövőben. • A befektetési döntések értékeléséhez a különböző időpontokban jelentkező pénzáramokat azonos időpontra kell átszámítani.

16. Jelen – jövő érték A Balogh család el akarja adni ingatlanját. Két vevő jelentkezik: • „A” 10 millió Ft-ot ígér azonnali fizetésre, • „B” 11,5 millió Ft-ot, de egy év múlva kívánja kifizetni. Melyik ajánlatot fogadják el? • Ha a kamatláb 12 %, az „A” ajánlat értéke 1 év múlva: • 10*1,12 = 11,2 millió Ft • De ha a kamatláb 18%, akkor az „A” ajánlat az előnyösebb, hiszen jövőre 11,8 mFt-ot ígér. 16

17. Befektetés alternatíva költsége = Elvárt hozam(r) Kockázatmentes kamatláb Kockázati prémium + Fedezet a felvállalt kockázatra Fedezet a pénz időértékére Elvárt hozam – tőke alternatíva költsége 17

18. Jövő érték- egyszeri betét/kifizetés A ma befektetett pénzösszeg jövőbeni értéke vagy jövőértéke (FV - future value) az összeg kamattal növelt értéke. A pénz jövőértéke, pénzáram az időszak elején, T év esetén 18

19. Jelenérték- egyszeri betét/kifizetés Egy jövőbeni pénzösszeg jelenlegi értéke vagy jelenértéke (PV - present value) a jelenre diszkontált érték A pénz jelenértéke, pénzáram az időszak végén 19

20. A pénz időértéke

21. Reál kamat • Cél: kiküszöbölni az inflációs hatás torzításait. • A reálkamatláb az inflációs rátával korrigált nominális kamatláb. • Egyszerű - de pontatlan - eljárás szerint • a reálkamatláb a nominális kamatláb és az inflációs ráta különbsége. • Ha: i = reálkamatláb, n = nominális kamatláb, p = inflációs ráta • Akkor: i = n – p • Pl. ha nominális kamatláb 8 %, infláció 5 %, - akkor • reálkamatláb: i= 8%-5%=3% • Precízebb a reálkamatláb számítása osztással a következők szerint:  (1+i) = (1+n) / (1+p)  (1+0,08)/(1+0,05)= 1,0285 Tehát reálkamat 2,85%

22. Egy beruházási példa Elfogadható ez a projekt – ha kamatláb 10 %?

23. Az NPV(nettó jelenérték) – módszer - a példa megoldása Az NPV (9.6295) pozitív, habár kicsi, de a projekt pénzügyileg jövedelmező.

24. Létesítmény-beruházási, kapacitás-bővítési döntés-előkészítés, döntés ÁKFN struktúrán alapuló gazdaságossági számítások alapján • A műszaki fejlesztések, és/vagy beruházások, és/vagy szervezési intézkedések hatékonyságának megítélésére az ÁKFN (Ár-Költség-Fedzet - Nyereség) struktúrájára épülő gazdaságossági számításokat használjuk. • Az ÁKFN-struktúrára épülő gazdaságossági számítások alapelve, hogy elemezni kell a gazdaságossági számítás tárgyát képező beavatkozás - valamint annak tovagyűrűződő következményeinek - számszerűsíthető hatásait az ÁKFN-struktúra komponenseire. Fel kell tárni a tervezett beavatkozás hatásterületeit, s azok hatását a költség-fedezet struktúrára

25. Beruházás értékelés néhány mutatója 1 Statikus megtérülési idő Tm= B/N B = beruházás, ill. egyszeri ráfordítások N = a beruházás eredményeként jelentkező nyereségnövekedés

26. Beruházás értékelés néhány mutatója 2 Dinamikus megtérülési idő – az az év, amikor a beruházás eredményeként létrejött nyereségnövekedésnek a beruházás belépésének időpillanatára számított (diszkontált) jelenértéke megegyezik a beruházási összegeknek a beruházás belépésének időpillanatára számított (kamatos kamatolt) jelenértékével T M Bi*(1+)i - Nj (1/(1+))j = 0 i=1 j=1 Bi = beruházás, ill. egyszeri ráfordítás az i-edik évben T a beruházás időtartama Nj = a beruházás eredményeként jelentkező nyereségnövekedés a j-edik évben M = a megtérülés éve  = kamattényező

27. Beruházás értékelés néhány mutatója 3 A beruházás 5 éves nettó eredménye - a beruházás eredményeként létrejött 5 éves nyereségnövekedésnek a beruházás belépésének időpillanatára számított (diszkontált) jelenértékéből levonva a beruházási összegeknek a beruházás belépésének időpillanatára számított (kamatos kamatolt) jelenértékét 5 T (5) Nj (1/(1+))j - Bi*(1+)i = N j=1 i=1 NETTO

28. Belső megtérülés ráta (IRR – Internal Rate Of Return) • A belső megtérülési ráta (más néven belső kamatláb) az a kamatláb, amely mellett a hozamok diszkontált összege megegyezik az egyszeri ráfordítások együttes jelenértékével. NPV = 0 Képletben:

29. Mintapélda • A tervezett gyártósoron termelt termékek eredményeképpen (a beruházást követő évben) 4000 eFt/év fedezet növekmény következik be. A kamatláb 25 %. • Mekkora a statikus és a dinamikus megtérülési idő?

31. Mára ennyit